Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-07 / 262. szám

NÉPEINEK SZILÁRD TÁMASZA, VÉDELMEZŐJE A cári Oroszország mező- gazdaságában még íaekéket és faboronákat használtak, a szovjet hatalom azonban a földművelést teljesen ríj anyagi-technikai alapokra he­lyezte. A Szovjetunió traktor- parkja már a Nagy Honvédő Háború előtt túlszárnyal Európa valamennyi kapita­lista országának traktorállo- tn anyát együttvéve, kom­bájnjainak száma pedig fe­lülmúlta a világ valamennyi országáét. A Szovjetunió földjein csaknem «z egész szántási munkát gépesítették. 1«va1}' a gépállomások a kolhozok­ban n mezei munkálatoknak több mint kétharmadát vé­gezték el- Évrőí-évre több és több korszerű gép szolgálja a szovjet mezőgazdaság fej­lesztését. A gépáí'omásokon és a szovhozokban a háborúelőtti színvonalhoz viszonyítva a traktorok teljes kapacitása 59 százalékkal, a kombájnoké pedig 51 százalékkal emelke­dett. Jelenleg a Szovjetunió­ban 8939 gép- és traktorá'lo- más, erdővédő, rétjavító- és állattenyésztési telepeket gé­pesítő állomás működik. Gahonabeadás a A cári Oroszország cse- kélyhozamú földművelésével szemben a Szovjetunió meg­valósította a belterjes gaz­dálkodást. ami egyre több és több mezőgazdasági termé­ket biztosit. A termelés emelkedő számai Az utóbbi nébánv eszten­dőben az évi gabonatermés meghaladta a 110 milliárd múzsa gabonát, idén pedig 130 milliárd métermázsa ga­bonánál is több termett. A búzatermés 1910-hez Viszo­nyítva 48 százalékkal emelke­dett. a gyapottermés 40 szá­zalékkal. a cukorrépatermés pedig 31 száza ékkai haladta meg a báboriielőtti színvona­lat. Ugyancsak lényegesen magasabb a hábórúelőttinél az olajoSmagvak, a burgonya és a takarmány növénye^ ter­mése is. A mezőgazdasági árutermelés teljes értékéből jelenleg több mint 40 száza­lék az ipari növényekre jut. Az ötödik ötéves terv irány­elvei öt év alatt a teljes ter­me’és kővetkező arányt! növelé­sét irányozzák elő: a gabona­félékét 40—50 százalékkal, ezen Szovfel unióban au Épül a kámai vízierőmű ", lyett hirtelen gőzt ad és a vasparipa nagy sistergés kÖ-t zepetto elrobog az éjtezaká-- ban. x Éles sípszó sivít- A junke-s rek Ljahovszkijjnl az élükön? loholnák a mozdony fe.c. —--* Hiába.. • A gép egyre gyor“| sabban robog, a junkerek el­maradnak, a sípszó halkul és, amikor egészen elhal, a moz-j dotty vezető hirtelen megáll! 5 — Megérke‘tünk! Î — Nagyon köszönöm, elvi társ! — mondja Lenin és1 melegen megszorítja az öreg mozdonyvezető kezét. <j Lenin és Voszillj leereszkedj! dik a vasúti töltésen és aJp éjtszaka sötétje, mint segítő-' jóbarát csakhamar ráborulí alakjukra- I * r így érkezett mag Vlagyi-I mir lljics Lenin Petrograd enîj 1917 ősiének egyik éjfszaká-r jáu, hogy megszervezze a- fegy veras felkelést.., ^bellii a búzáét 55—65 százalék- kai ; a nyersgyapotét 55—65 j százalékkal; a róstlenét 40—50 Y százalékkal, a cukorrépáét 65 — f 70 százalékkal ; a napraforgóét j? 50—60 százalékkal; a burgo­nyáét 40—45 százalékkal; a ta- l karmánynövények termelését b pedig körülbelül két-háromszo- , rosra, ? Hatalmasat fejlődött a j Szovjetunióban az állatta- í n vészt és i®. 1945 júliusa óta a í r z a r vas ín a r h a ú 11 o m á n y 13.4 ? millióval, a juhállomány 41-8 1 millióval, a sertésállomány 121-2 millióval, a lóáílomány * pedig 5<3 millióval emelke- ; (lett- Az állattenyésztési ter- ; mékek njennylséga a Szovjet" | unió egész területén túlszár- ; nya ta a háborúelőtti színvo- ; uahit. ! Hatalmas természet- átalakító terhek A szovjet kormáPv és a ; : kommunista párt még 194S- i ' bah nagyszerű tervét fogá­ul Volga egyesül az Urallal A VOLGA és az Urai fo­lyó közti sivár, kopár sztyep­pén még nem is olyan régen itt is, ott is geológusok há­romlábú mérőeszközeit lehe­tett látni. Ma már ezt a sztyeppét több kilométeres hosszúságban a jövendő Vol­ga—Ural csatorna medre vág­ja át. Éjjel-nappal a legkor­szerűbb gépek emelik ki a földet, szüntelenül emelked­nek a levegőbe az exkaváto­rok hatalmas markolói s egy­re hosszabb lesz a jövendő csatorna medre. A csatorna 600 kilométeres hosszúságban szeli majd át sz aszályos sztyeppét A Vol­ga vize eljut egészen az Ural folyóig s bőségesen mégöntö- d az évszázados pusztaság földjét, A yolgántúli kolhozparasz­tok kitörő örömmel olvasták M. Z. Szaburov élvtárs kon­gresszusi [beszámolójában, hogy tervbe vették öntöző- s vizel látórendszerek építését a többi között a Sztálingrádi Vízierőmű övezetében is. G- Roz-snov, a. tadzsikisztáni szta- hanovszkájai gépállomás gé­pésze, aki több kolhozparaszt, ta! együtt elnyerte a Szocia­lista Munka Hőse kitüntetést a kiváló gvanottermések el­éréséért, mihelvt tudomást szerzett a csatorna építésé­ről, azonnal jelentkezett é.« kérte, hogy a Volga—Ural csatorna munkahelyén dol­gozhasson, t. — Ezen a sztyeppén gyapo' tot fogok termeszteni — je­lentette ki meggyőződéssel. NÉHÁNY NAPPAL ké­sőbb megérkezett a csatorna építkezéséhez Dimitrij Szle- puha, a Szocialista Munka Hőse, a Volga—Don csator­na híre3 exkavátorkezelője. Megérkezve, figyelmesen kö­rülnézett az építkezésnél. ■ majd csak ennyit mondott: — A munka frontja tetszik , nekem.,. A csatorna építőinek életé­ben nemrég jelentős esemény ; játszódott le: munkába állí­tották a. ..Novokramatorszk’1- íizemben kéezült első új lép­kedő exkavátort, Az exkavá­tor személyzete, amelyet V. Krupnov irányít, teljes egé­szében olyan mechanikusok­ból áll. akik már a Volga-- Don csatcrna építkezésénél dolgoztak. Egy ilyen óriási íöldkicmélőgép összeszerelése a Volga—Don csatornánál, ahol Krupnov is dolgozott, néhány hónapig tartott, Most az új exkavátort már IS nau alatt összeszerelték. A CSATORNA építkezé­sének minden egyes dolgozója becsülettel készült a párt XIX. kongresszusára. A szta­hanovisták vérsenytábláján a pártkongresszus időszaká­ban is Haptói'üapra új mün- kagyőzelfiiek születtek. Nem­rég az építők inég N- Likov teljesítményére voltak busz kék, aki egy műszakban 3021 köbméter fö.det emelt ki- Aztán V- Doszkin és J. Pol­iakov 3500 köbméter földet emelt ki gépével. J, Nyetajev brigádvezető ezt a teljesít­ményt közel 50 köbméteri’e! túlszárnyalta. Az utóbbi na­pokban a 19 éves V- Gora- Bzimenko exkavátorkezelő rendkívül figye emreméltó teljesítményt ért el: égy mii szakban 3754 köbméter földet emelt ki. A Volga—Ural csatorna épí* tői arra törekszenek, hogy még ennél is ragyogóbb ered­ményeket érjenek éh és hogy törekvéssiket siker koronáz­za, arra biztosítékot nyújt a Volga—Don csatorna építke­zésének nagyszerű iskolája, ame.yet becsülettel végeztek el a hős építők. A Szovjetunió mezőgazd ásásának 35 esztendeié A kolhozrendszer, amely a Nagy Októberi Szocialista Forradalom diadalának ered­ményeként született a Szov­jetunióban, gyökeresen meg­változtatta a szovjet falu ar culatút. Jelenleg a Szovjet­unióban a fórradalomelőtti 25 millió apró egyéni paraszt- gazdaság helyett 97.000 Gépesítenék az egész mezőgazdaságot egyesített kolhoz van, ame­lyekben a termelő munka a korszerű tudomány és tech­nika vívmányain alapul. A szovjet parasztság a kommu­nista párt vezetése alatt a forradalom óta eltelt 35 év folyamán hatalmas, történel­mi jelentőségű eredményeket értek ej. dőlt el a Szovjetunió európai a vészeidéit fekvő sztyeppes és i* erdősztyeppés vidékek ter \ mészetének átalakítására. Ha- í- talmas méretekben bomtako- a zott ki az aszály elleni harci v amelynek frontján az utóbbi- három és fél évben óriási t munkát végeztek. 2.6 millió hektár mezővédő erdősávok létesítettek, több mint 12.0ÖU tavat és ^víztárolót építették. A nagy állam! véderdősávok r közli( a Bjelgörod—Don és 1 KaimiSifi—Sztálingrád övézö­- tekbén már alapjában vévv be is fejezték a* érdötelOuí­3 test Ontözőcsatornák építése Hatalmas méreteket öltött a Szovjetunióban az öntözíí- ésatóMák építése is- Jeleni* J nagy öntözőc-sátornák épül * Uék u Kaukázu-on-túli köz- J társaságokban, a kurszfei. ar­2 joli, voronyezsi és tafflbovi területeken- Az öntözéses földművelés jelentősen emeli ■ a földek terméshozamát és kiterjeszti a gyapot termeié" * «ét A világ leghatalmasabb 8 öntözőesatornái, amelyeket a 1 Szovjetunióban a Volgán, a ■' Dnyeperen és az Amn-Duriáu ? építettek, a már üzembéüe­* helyezett Lenin-esntoruával 3 együtt több mint 28 millió ; hektár földet öntöznek. Ez a 1 földterület meghaladja Ang- L lia. Belgium, Hollandia. Svájc- és Dánia területét együttvé­ve. Csupán az öntözött és vízzel ellátott terület afiu.yi ' mezőgazdasági terméket biz­tosít, amennyi elégendő 100 millió ember é'èhnëzêséliez és 1 ruházkodásához. Az emberi­ség az évszázadok folyamán összesen SÔ millió hektár fői­det hódított el _a pusztáktól.- Az Egyesült Államokban 100 óv alatt alig 8 millió hektár fold öntözését tették lehető­vé. A szovjet emberek mind­össze öt-hat év alatt 28 mil­lió hektárnyi aszályos sztyep­pét tesznek alkalmassá a föld­művelésre. À mezőgazdaság villamosítása A cári Oroszország falvai’ ban csaknem ismeretlen volt a villany. Á szovjet hatalom óriási ütemben látott hozzá, hogy új energetikai bázist, villamosságot biztosítson a mezőgazdaság gZámára is- A Szovjetunió mezőgazdaságá­nak villamosítása már régen túlszárnyalta a gazdaságilag legjobban fejlett tőkés or­szágok mezőgazdaságát i>. Az Egyesült Államok mező- gazdaságában 500 ezer vil­lanymotor működik, a Szov­jetunióban viszont már a há­borúutáni ötéves terv végén több mint 800.000 villanymo­tor működött a mezőgazda­ságban. A kommunizmus ha­talmas építkezéseinek befe; jezése után a Szovjetunió mezőgazdasága kolosszális vU'amosenergia forrásokat kap. A kujbisevi, a sztálin­grádi. a kahovkai _ Vízierő­művek üzem behelyezés ével és a már működő cimljuuszkí vízícrőművél a mezőgazdaság villamosításának színvonala 12 százalékkal emelkedik. A kommunizmust építő szovjet emberek szo'gdlatuk- ba állítják a természet fékte­len erőit, megdöntik a me­zőgazdasági növények eltor- jedésénefe határait és az öntö­zéses földművelés kiterjesztő sével. a mezőgazdaság^ egyre sztWesebbkörű gépesítésével és villamosításával biztosítják a földművelési és állatte­nyésztési termékek évről- évre gyorsütemben növekvő bőségét­Lassan és méltóság teljesen hömpölyög a Káma vize. Ne~ héz uszályok és tutajok úsz­nak rajta, könnyű folyami propellerek és fehér uta*szál- Utógőzösök hasítják a vizét. MolotoV-váms felett gát sza­kítja meg a folyót, amely csaknem a közepéig nyúlik. Drótkötélpályán csillék fut­nak az egyik partról a ma­iikra. Gépkocsik rohannak, mozdonyok dudálnak eOy- márnak, dolgodnak az exka­vátorok. talajgyaluk, minden crtib^f op a wiWikcil-uZtol' Égül a kámai vizierőmű­gyanúsakat őrizetbe vesszük. Ljáhövszkij junker... — lOenis! — Maga a mozdonyt és a szeneskocsit vizsgálja út..,— Felkészülni! „ , Nogyven junker szétszéled a sínpárok mellett, hogy ha befut a vonat, pillanatok alatt a kocsiknál legyenek- a + f A mozdonyfülkében oz ah- Jak előtt elsuhanó házak jej- zik, hogy Petrograd felé kö­zeledik a vonat. A mozdony­vezető elŐrehajólva, feszülten figyel. , „ VasZilij zsebebo nvui es re­volvert nyújt Leninnek: — Vlagyimir lUics, fogja ezt a browningot... — Nem, nem kell! A pdv magát azzal bízta meg, hogy engem teljes épségben juttas­son Petrográdra, • • Tessék, most teljesítse a megbízatást! — Akkor újra, arra kérem, föijön el az ablaktól. Lenin néhánv lépést hát­Rövid idő múlva a Kánin- folyó nemcsak « folyami ha­jósokat szolgálja, hanem a kohászokat, bányászokat és az urán gépgyúrtókat is. Növekszik az építkezés, nö­vekszik a település is, amely már csaknem város. Az ideig­lenes házacskák és barakkok átadják helyüket a gyönyö­rű, jól berendezett épületek­nek. Uj utcákat építenek. — Parkokat létesítenek. Négy iskola működik. Épül a kór­ház. Nincs olyan hónap, hogy ne költöznének be úi lakók az újonnan évült házakba. c A Szovjetunió Kommunista Pártja XIX. kongresszusa e'fo­- gadla a Szovjetunió fejlesztését szolgáló 1951—1955, évi ötödik . ötéves tervre vonatkozó iránye.veket. Az ötödik ötéves terv Ve- I gérc 1913-hoz viszonyítva 231 százalékkal emelkedik majd az- államnak beadott gabona mennyisége. / Grafikonunk a gabonabeadás eredményeit és várható : mennyiségét ábrázolja. rál- Házak árnvai váltakoz­nak az ablak előtt... * Az állomásra, befut a vonat. A pályatest mentén kettős sorokban állnak a junkerek. A vonat még meg sem állt, már felugrálnak a lépcsőkre. Kiáltások harsognak: — Senki nem szállhat le! — Igazolványokat előkészíteni! Hangok vad zűrzavara hal­latszik. A Petrográdra igyek­vő feketézők rémülten ké­szülnek menekülni, de amikor megtudják, liog-n- nem élelmi­szer után kutatnak, hanem csak igazoltatnak. — meg­nyugszanak. A hangok zűrzavara azon­ban tovább tart, • A mozdony még mozgásba^} vau, amikor Vaszi ij a pá­lyaudvarral ellentétes oldalon leugrik, pillanat alatt lekap­csolja a kocsisorról éf máris visszalendül a hágcsóra- A mozdonyvezető lassítás he-

Next

/
Thumbnails
Contents