Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

I Párt ês pârtépftés Egy taggyűlés tapasztalatai ■ - * - - “ **---A---- X.« A novemberi taggyűlései nagy jelentősége, hogv a párt tagokat éa tagjelölteket a oártmunka és az élet új sza­kaszába vezeti, amelynek még nagyszerűbb távlatot, gazda­gabb tartalmat adott az SZKP XIX, kongresszusa. A párt- munlka minden mozzanatát a termelési és állami feladatok végrehajtását a XIX. kon­gresszus nagyszerű tanítása hatja át, tündötlőbbó téve a óéit, amely felé halad unk._ A várttagokat és tagjelölte­ket meg kell tanítani arra> hogy a történelmi jelentőségű X/X. kongresszus útmutatá­sai. tapasztalatai aV'vián vé­gezzék munkájukat, tanulja­nak, élenjárjanak. Ennek sz ,első fontos lévésc a novem béri taggyűlés. A Kecskeméti Konzervgyár 'rtirtvezetőségének taggyűlést előkészítő munkája nem volt megfelelő ahhoz, hogy erre 0 nagy fontosságú taggyűlésre biztosítsa a tagok teljes lét számban való megjelenését aktivitását. A púrtvezetőseg megtartotta ugyan a vezető sévi ülést, ahol meghatároz ták a napirendet, megtartót ták a pártesoportbizalmi érte kezletet is, amelyen ismertet ték a taggyűlés napirendjét azonban a, púrtcsoportértekez letek megtartását r-~> ellen' őrizték. Énnek következtében több pártcsoportértekezifct el maradt s a taggyűlésen, meg jelent elvtársak jórésze nem tudta, hogy miről lesz ezó Ébből származott az a súlyos hiba is, hogy a taggyűlésen a párttagok és tagjelöltek 70 százaléka jelent csak meg. sőt a távolmaradók között több pártesoportbizalmi i* volt A titkári beszámoló is azt mutatta. hogy a vártszervezet vezetősége nem értette meg kcllőkénven a taggyűlés nagy jelentőségét, A beszámoló el­ső két pontja, amely a XIX kongresszus jelentőségével és a pártoíktatáseal foglalkozott megfelelő alapot nyujtott ar ra> hogy a hozzászólások jó javaslatokkal, alapos bírálat tál segítsék a pártoktatá; megjavítását, Fehér László Tóth József, Gutái. Győré Toricska. Mezei elvtársak ée még többen a kongresszus anyagához történt Jiozzászó lásuk mellett, felvetették ’ uártoktatas hiányosságait, ja vaslatot tettek azok kiküszö­bölésére. Elmondták. bőgj Dalos elvtárs politikai iskola vezető nem készült fel kellően a foglalkozásra, eltűri, hogy egyes hallgatók szintén készü­letlenül menjenek oda és ott f egy elmezetlenked jenek. Bi rálták a vezetőséget, hogy nem gondoskodik a szeminá­riumok állandó helyéről, hogy nem vont be minden tanulni- vág.vó elvtársat a pártokta fásba. Rávilágítottak, hogy a DISZ vezetősége népi ad se­gítséget a DISZ politikai kö­rök vezetőinek és hallgatói­nak. Javaslatot tettek, hogy a pártoktatásban részvevő há­rom műszakban dolgozó elv­társak számára miként bizto­sítják az oktatásban való részvételt, A beszámoló harmadik na pirendi pontja az üzem na gvedik negyedévi tervteljesí léséről szólt, A pártvezetőség nem vette figyelembe a be­számoló eme részének elkészí­tésekor a pártszervezet fel­adatait, a XIX. kongresszus útmutatásait. A titkár elv­társ csupán bejelentette, hogy nz évi tervet esetleg 98 száza lókban tudják teljesíteni hogv a munkásoknak mind össze 56 százaléka dolgozik munkaversenyben, hogv az el­múlt havi tervet csak- 74 szá­zalékban teljesítették, hogy laza a munkafegyelem, sok a lógás. Azonban arról nem be­szélt, hogv mi a kommunisták feladata a hibák kiküszöbölé­se érdekében, hogv mit tesz, vagv mit kellene tennie a pártszervezetnek az évi terv teljesítéséért. A beszámoló alapján a hozzászólások sem adtak választ e kérdésekre. A taggyűlésnek a terv teljesíté­sével foglalkozó része egy termelési értekezlet jellegét öltötte magára- Figyelmen kívül hagyták a7- elvtársak, hogy a vártsierve- zet elsőroiaii feladata a terv maradéktalan teljesítése érde­kében a termelékenysé9et elő­mozdító yolitikai felvilágosító munka. Meg kellett volna ha­tároznia a taggyűlésnek, hogy a pártszervezet miként végez­zen politikai tömegmunkát a dolgozók között. A XIX. kon­gresszus meghatározta a kommunizmus megvalósításá­nak útját, s ez minden dolgo­zót, így az üzem dolgozóit is a szocializmus mielőbbi meg­valósítására ösztönzi. Fel kellett volna vetni s XIX. kongresszus _ tanulsága alapján, hogy miként a kom­munizmus elérését, úgv a szó eiaÜzmiK megvalósítását is a termelékenység szakadatlan növelése biztosítja. Árról kel­lett, volna vitatkozni a tag­gyűlésnek, hogv ennek érdé kében, hogyan harcoljanak el sősorban a kommunisták az üzemben előforduló termelé­kenység emelését gátló hibák ellen, hogyan fokozzák az üzem dolgozóiban a XTX. kongresszus nagyszerű távla­tokat mutató határozata nyo mán megmutatkozó lelkese­dést. A pártvezetőség ezzel a be­számolóval a párttagokat is lebecsülte. A hozzászólások harcossága; a bírálatok bátor alkalmazása azt bizonyítja, hogy az üzem kommunistái képesek, következetesen t har­colni pártunk politikájának végrehajtásáért, a terv telje­sítéséért. Például Kereke* László elvtárs hozzászólásá­ban javasolta, hogy ne elé­gedjenek meg- a kommunisták az évi terv 98 százalékos tel­jesítésevei- Szervezzenek kom­munista műszakot több alka­lommal, hogy elérjék a 100 százalékos tervteljesítést. A kommunisták éc a dolgo­zók magukénak érzik az üze­met. A vártszervezet feladata hogy a kommunisták munká­ját megfelelő volitikai tarta­lommal töltse meg, fokozol tabb mértékben nevelje vélda mutatásra, áldozatvállalásra a pártszervezet tagjait. A Ke ce keméti Konzervgyár egy lánc szeme szocialista hazánk fel építésének. Az ország népgaz dúsául tervének 100 százaié kos végrehajtásában, az üzem tervének maradéktalan teljesí­tése is beletartozik. Az üzem párt vezetősége tehát nem elé gedhet meg annak megállapí tusával, hogy az évi tervet eseti tg 98 százalékban tudják végrehajtani, hanem mindent meg kell tennie a tervteljesí tés érdekében és erre mozgó aítania kell az üzem dolgozóit elsősorban a kommunistákat Az üzem pártszervezetének vezetősége vonja le e taggyű­lés tanulságait a meghozott határozat alapián biztosítsa a kongresszusi anyag megfelelő tanulmányozását és úgv- vé gézzé munkáját, hogy a har madiik tervév reájuk eső ró szét maradéktalanul teljesít sók. r Újabb sztrájkok, tüntetések a tőkés országokban BEIRUT A ..Telegraph“ című lap jelen­tése szerint a libanoni főváros egyik kerületében diáktüntetés volt. A tüntetők tiltakoztak az ellen, hogy a beiruti kikötőbe amerikai hajóraj érkezett. Tilta­koztak az úgynevezett ,,közös védelem" tervei ellen is, nmei y e két az amerikai-angol impe­rialisták akarnak Libanonra kényszeríteni. A tüntetők kijelentették, hogy szolidárisak a békéért,” külföi di csapatok eltávolításáért és a nemzeti felszabadulásért küzdő tuniszi és marokkói néppel. TARIZS A hadsereg számára dolgozó francia üzemek munkásai csütörtökön félnapos tiltakozó sztrájkot tartottak, követelve, hogy a kormány tartsa tiszte letben a szakszervezeti jogokat és bocsássa azonnal szabadon Alain Le Léap.ot, a CGT fő­titkárát. Két hónap alatt ez volt a ha. todik ilyen természetű sztrájk Franciaországban. (MTI) ROMA Pénteken az ola z olajipari munkások 24 órás sztrájkot tar­tottak. Az olajipari dolgozók munkarzerződősük megújítását akarják kivívni. Legnagyobb nemzeti Ünnepét ünnepli az albán nép november 29-én, Ezen a napon az Albán Felszabadító Néphadsereg ki­verte az utolsó fasiszta ka­tonát hazája földjéről. A hiá­nyos felszereléssel, kevés fegyver­rel ellátott néphadsereg hősiesen harcolt az útiig felfegyverzett hitlerista csapatok ellen és győ­zelmet aratott. Az albán nép felszabadult az évszázados iga alól. Nyolc évvel ezelőtt Albánia elmaradott, azegény ország volt ipar, korszerű közlekedés és fej­lett mezőgazdaság nélkül, Az új, a felszabadult Albánia öt­éves tervének teljesítése során mórföldes léptekkel halad előre a független, gazdag, boldog élet útján. Az Albán Munkapárt ve­zetésével az albán nép megszer­vezte ásványi kincseinek egyre növekvő kiaknázását és megte. romtette a szocialista Ipar alap jait. 1951-ben az albán ipar ter melése a háború előttinek már több mint ötszörösére cmelke. dett. Terebélyesedik a termelő szövetkezeti mozgalom, terjed a mezőgazdaság gépesítése. Nyolc évvel ezelőtt az íráslu datlanság volt a jeUemzö Albá niára. Az országban egyetlen főiskola sem volt, középiskola Is mindössze tíz. Az analfabé­ták száma pedig meghaladta a lakosság 80 százalékát. Az új, a felszabadult Albániában a nép életszínvonala általános leikedésének szerve» része­ként a tömegek kulturális szín*: vonala Is rohamosan mind ma­gasabbá válik, Százszámra épültek a falvakban és városok­ban korszerű Iskolák. Hat főis­kola létesült. 1955-ben már egyetlen analfabéta sem lesz Albániában. Az albán- nép korszakalkotó eredményei önmagukban is cso­dálatraméltók. Még inkább tisz­teletet parancsolnak azonban* ha figyelembe vesszük, hogy a minden oldalról leselkedő raga-t dozók, az amerikai-angol Impe. rialisták belgrádi láncos kutyái* a Tito-Xasiszták, továbbá a gö­rög monareho.fasiszták és az olasz reakciósok ellen vívott kemény harcban születtek meg. De az albán nép meghiúsí­tott minden Imperialista fenye­getést, provokációt, a Koç*l Dzodze-féle titólsla bérencek aknamunkáját, Is. Az albán dol­gozók a Munkapárt és Enver Hodzsa elvtá/s köré egycinbcr- ként tömörülnek. A Szov-i jctunlő cg a testvéri népi demo­kráciák tették lehetővé .Albania felvirágzását. Soha az évszáza­dok folyamán az albán nép nem taptasztelt, nem Is ta. pasztaihatott senki részéről ilyen önzetlen és hathatós segítséget. Az albán nép magasan hordozza a proletár- nemzetköziség zászlaját, a sza­badság, a béke és a demo­krácia zászlaját. Szemevi- lágaként őrzi barátságát a Szov­jetunió és a többi népi demo­kratikus országok népei iránt. Giuseppe Di Yittorio konkrét gazdasági programot terpesztett a CGIJL országos kongresszusa elé Giuseppe Di Vittorio,' az Olasz Általános Szakszervezeti Szövetség (CGIL) főtiikára a sövetség Nápolyban tartott III. országos kongresszusán beszá­molót tartott, amelyben kon. krét javaslatokat terjesztett elő az ipari és mezőgazdasági dol­gozók helyzetének megjavításá­ra. A fiatalok munkanélküliségé­nek megoldására. A dolgozók életkörülményei. _ . p, - - j--------------------------------­nek m egjavítása és a belső piac fejlesztése szempontjából Giu­seppe Dl Vittorio két alapvető feladatot jelölt meg: 1, Felszá­molni a nagy monopóliumokat; elsösorban a villamossági trösz­töket és a montecatini vegyi ipari trösztöt. 2, Felszámolni a nagybirtok- rendszert és nagyarányú talaj­javító munkálatokat végrehaj­tani. Visszakaplak a volt együttműködők passzív választójogukat Franciaországban-«m—imiflize r,(.r, i munista és szocialista képviselők a javaslat ellen szavaztak. A kormánytöbbség állásfogla­lása nem meglepő, tekintett»! arra, hogy Plnay. a jelenlegi kormány feje annak idején maga is Pétain egyik tanácsosa volt és munkatársait e’öszere- tettel választja ki a volt együtt­működők közül, 1---------- - - - - - a A francia nemzetgyűlés pén­tek délelőtti ülésén a reakciós kormánytöbbség határozati ja­vaslatot fogadott el, amelynek értelmében a jövőben ismét vá laszthatók lesznek mindazok, akik annakidején mint a Pétain kormány tagjai, vagy a Pétain rendszer magasrangú állami tisztviselői együttműködtek a német megszállókkal. A kom NEMZETKÖZI SZEMLE Saarvidéki választások tika, — amelv lény- rében a saarvidéki francia uralom megszilárdítását jelentette, biztosította a francia tőkések számára az ipar kulcspozició- it, a_ saarvidéki bányák ki; fosztásának ötven évre szóló iogát, a német kultúra elfoj­tását. ugyanakkor terrort je­lentett az ellenzéki pártoknak, betiltást, elkobzást a német lapoknak. Az amerikai imnerializmus ezt csak kezdeti lenesnek te­kintette. Célja valójában az volt, hogv — egymásra uszít­va a francia és német mono­póliumokat — a maga számá­ra süsse meg a pecsenyét: Rá­térve kezét a vidélk nagv ter­mészeti kincseire, iparvállala­taira. Nyomást gyakorolt Adanauerre és a franciákra is- Bedobta az ..európaizálás” jelszavát, hogy a Saar-vidék ne legyen Se német, se fran­cia. hanem európai terület. Természetesen amerikai irá­nyítás alatt. A Saar-vidék népe számára ez a politika, terrorintézkedé- E«k sorozatát jelentette. 1950 eleién betiltották a békealá- írás gvüitést, novemberben ei- bocsáitolták a demokratikus óreelmű tisztviselőket. Adenauer bonni klikkje már 1950-ben — miközben Bzemforgatóan a német érde­kek szem előtt tartásáról be­szélt — késznek mutatkozott lemondani a Saar-vidékről az amerikai imperialisták javá­ra. Az amerikaink az utóbbi időben .megegyezésre biztat- gatták a francia és nyugat­német kormányokat. A meg­egyezés azonban e kormá­ny ob részéről még csak lát­szólag sem valósult meg. A francia és nvugat-német bur­zsoázia tovább marakodik a Saar-vidók felett. A francia tőkések féltik profitjukat, a szénbányák mesés nyereségét, a nvugat-német monopóliu­mok előnyeit kívánják bizto­sítani. Adenauer a közvélemény nyomására nem mer nyíltan fellépni a Saar-vidék elszakí- tása mellett és a tömegek fél­revezetésére demagóg jelsza­vakat dob be. De a Saar-vidék demokra­tikus erői harcolnak Aden­auer és az amerikai imperia­listák ellen. A demokratikus erők éléu a Saarvidéki Kom­munista Párt halad. A párt leszögezi: a Saar-vidék német volt és az is marad- A párt felveszi a harcot a saarvidéki német ellenzőt jelszavával szemben, amelfc- a passzív el­lenállás, a választásoktól való távolmaradás,' az üres szava- zóc'édulák'kal való szavazás mellett kardoskodik. A párt felszólítja a lakosságot, hogy no ezekkel a módszerekkel, ha­nem a kommunista pártra le­adott szavazatokkal harcoljou, a Saar-kérdés igazságo« meg­oldásáért. A Saar-vidék az egységes demokratikus . Németország elválaszthatatlan része — hirdeti a kommunista párt programmja. És hogy a lakos­ság magáénak vallja ezt a programmot, mutatja. a.z, hogy novembér 23-ig egymil­lió franknál többet adott a párt választási alapjára. Valószínű, hogy a jelenlegi helyzeten a terror közepette kevés hely jut a nép képvise­lői számára a saarvidéki par­lamentben. De ez nem a vég­leges eredmény lesz. A német nép továb harcol a Saar-kér­dés megoldásáért: jól tutijai hogv ez csak a potsdami szer­ződés é« a szovjet javaslatok alanián valósítható meg. A német nép a világ békeszerető érői segítségével kikényszeríti majd a nagv szavazást és el­söpri az útból az amerikai bérenc monopóliumok urait a Saar-vidéken I» Az albán név nemzeti ünneve November 30-án lesznek saarvidéki tartománygyülés választások. Előkészítéséi' már októberben megtették a intézkedéseket: a páriámén reakciós választási törvény fogadott el. Az ú.i törvén; jellegét világosan megmutat :ia az a tény, hogy leszögezi jogellenes elszakadást Német országtól. A Saar-kérdés vizsgálatáná — mint a nemzetközi helyze többi kérdéseinek taglalásán« is biztos támpontot ad a XP pártkongresszus- A Saai vidékre is ráillenek az imp; rialista tábort iellemző gazda »ági nehézségek, az anUrika imperializmus terjeszkedése uralkodó szerepe a. kapitálist világban. Ez a terület is a imperialista ellentétek _ tűz fészke- tükre az imperializ mus aljasságának. A Saar-vidéket 1947-ben a amerikai imperialisták a ut met jóvátétel fejében felaján lották Franciaországnak. 1 franciák akkor szövetségei-: jóváhagyással látszatönkor mánvzatot hoztak létre a §az da sági élet teljes franci:, ira nvítása és francia főbiztos el lenőrzése mellett Ez a ooli

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents