Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. november (7. évfolyam, 257-281. szám)

1952-11-30 / 281. szám

Elméleti tanácsadó A háború és béke kérdése Sztálin elvtárs új müvében Számos vroDaPandista vetette fel, hogy Sztálin elvtársnak a háború Me­rül he te ti rusé a érői tett ■ megállapításait egyesek • helytelenül értelmezik. — Ezért tartjuk szükséges- nck e cikk közlését. Sztálin elvtárs klasszikus «nevében ...4 szocializmus köz­gazdasági problémái a Szov­jetunióban” a modern kapita­lizmus mélyreható marxista elemzésével, a második világ háború i utáni nemzetköz.' helyzet értékelésével, új nagy­jelentőségű tételekkel fejlesz­tette tovább a marxizmus- leuinumusiiak az imperia biz inasról és a háború és béke kérdéséről szóló tanítását. Sztálin elvtárs élesen szem­beszáll azokkal, akik a máso­dik világháború után kiala­kult nemzetközi helyzetből azt a következtetést vonták le, hogy az. imperialista 01-száőok között a háborúk már nem elkerülhetetlenek. Mélyreha tóan elemzi a kapitalista or­szágok egymásközötti ellen té­téit és feltárja ezeknek,az_el­lentéteknek a perspektíváját Az Amerikai Egyesült Álla­mok és Anglia — Franciaor­szág ellentéteit elemezve Sztá­lin elvtárs rámutat arra. hogy az imperialista országok ezk mára elsőrendű jelentősegük van az olcsó nyersanyagok­nak és biztos felvevő piacok­nak- Az Egyesült Államok az­zal. hogy behatol ezen orszá­gok piacaira és megszerzi nyersanyagforrásaikat, továb­bá, hogy ..segély” leple alatt gazdaságukat az Egyesült Ál­lamok gazdaságának függvé­nyévé teszi, veszélyezteti az angol és francia tőkések ma­ga« profitját. A piacokért és nyersanyagforrásokért folyó harc előbb-utóbb oda kell ve­zessem hogv ezek az orszá­gok kitépik magukat az Egye sült Államok ölelésé1--I s ma­ga« profitjuk biztosítása ér dekében konfliktusba kerülnek vele.­A legfontosabb legyőzött imperialista országok, Nyu- gat-Németország és Japan helyzetét elemezve. Sztálin elvtárs hangsúlyozza az első világháború utáni helyzet történelmi tapasztalatait. — Anglia és «z Egyesült Álla­mok az első világháborúban Németország felett aratott győzelmük után azt reméltek, hogy Németország mint nagy hatalom és versenytárs kidől a sorból és megszűnik az iny oerialista országok közötti háború lehetősége. Az angol, amerikai monopolistái: ma­guk is segítséget nyújtottak Németország gazdaságának helyreállításához, hadigazda­sági potenciáljának -növelésé­hez, arra számítva, hogv , a Szovjetunió ellen használjak fel Németországot. Az angol- amerikai imperialisták ebben a-z időben — éppen úgy mint ma — egy szovjetellenes egy ségfrontót igyekeztek összetá­kolni]. Ismeretes, hogy az an­gol-amerikai imperialistáknak ez a kísérlete kudarccal vég­ződött, — mert mint erre Sztálin elvtárs rámutatott a kapitalista országok közti el ientétek. a harc a piacokért, nyersanyag for rácokért gya­korlatilag erősebbnek bizo­nyultak- mint a kapitalizmus és szocializmus közti ellente­tek. Ma. amikor az amerikai imperialisták szemérmetlen nyíltsággal állítják helyre a német mali tar izmust, helyreál­lítják a német hadiipart kü­lönösein fontosak Sztálin elv társnál-. ezek a figyelmezteté­sei. A bonni kormány képviselői egyre nyíltabban hangoztat­ják. hogy Nyugat-Németor; szagot vezető szerep illeti meg Nyugat-Európában. _ A nvugat-német monopolisták­nak ezek a tervei egyre na­gyobb riadalmat keltenek a francia, angol tőkések köré­ben Bár a német monopolis­ták jelenleg behódolnak az amerikai imperializmusnak és elfogadják annak vezetését, nem kétséges azonban, hogy arra fognak törekedni, hogy megszerezzék . önállóságukat és a maximális profit utáni hajszálukban előbbutóbb el­lentétbe kerülnek az amerikai imperializmussal, ami újabb konfliktusok lehetőségét je­lenti az imperialista országok között. Sztálin elvtárs ú.i művében rámutat arra. hogv az a tétel, mely szerint a kapitalizmus és a szocializmus közötti el lentétek erősebbek, mint a tőkés országok közti ellenté­tek, elméletileg helyes. Mégis a második világháború tanul- súgai mutatják, hogy „a. ku­nit a lista országoknak a piaco­kért vivőit harca és az a .vá­lj y a, hoau konkurrenseiket me a fojtsák, ayakorlatilaa erő­sebbnek bizonyult, mint a ka­pitalizmus tábora és a szocia­lizmus tábora közti ellentétek.” Mert a szocializmus országa ellen irányuló háború veszé­lyesebb a kapitalizmus szamá­ra. mint a tőkés országok,kö­zötti háború. Mivel a, tőkés országok egymásközötti há­borúja csak azt a kérdést-veti fel, hogy mely tőkés csopor­tok uralkodjanak a többi tő­kés ország felett, míg a szo­cializmus elleni háború az egész kapitalizmus létét ve szélyezteti. Az imperialisták bár a tömegek félrevezetésé­re. saját háborús készülődé­sük indokolására a Szovjet­unió agresszivitásáról üvöl tözuek. maguk sem hisznek agresszivitásában. Számításba veszik a Szovjetunió békepoli­tikáját és tudják, hogy a Szovjetunió nem támadja meg a kapitalista országokat. Sztálin elvtársnak ezek a megállapításai különös jelen; tőséggel bírnak a jelenlegi nemzetközi helyzetben. Az SZKP XIX. kongresszusán számos felszólaló húzta alá. hogy a Szovjetunió ellen, , a szocializmus országai ellen kr dP-ndó új háború esetén ezek az országok mindennel ren­delkeznek ahhoz, hogy a, há­borút a kapitalizmus sírjává változtassák- Napjaink nem­zetközi helyzetéuek eseményei a tények megdönthetetlen ere­jével bizonyítják a Szovjet­unió békepoütiká.iát és lelep­lezik az agresszorokat. Ang­lia, Franciaország és a többi tőkés állam uralkodó körei­nek látniok kell, hogy nem a kommunizmus, nem a Szov­jetunió. hanem az Egyesült Államok monopolistái hódit iák el piacaikat, nyersanyag­forrásaikat és veszélyeztetik önállóságukat. A békeharcot vezető Kom­munista Pártok számára óriá si jelentőséggel bírnak Sztá­lin elvtársnak azok az útmu­tatásai, amelyek megmutat­ják, hogy Lanin tétele, mely szerint az imperializmus elke riilhetetlenül háborút szül, to vábbra is fennáll. A kapita­lista országúik közti háború elkerülhetetlenségéről szóló tanítás a jelenlegi nemzetközi helyzetben is változatlanul érvényes. E tanítások meg­mutatják számunkra a velünk szembenálló tábor gyengesé­geit, belső ellentéteit és azt. hogv ezek az ellentétek szük­ségszerűen növekednek. Arra tanít Sztálin elvtárs. hoa;v,a nemzetközi helyzet felszínen mozgó külső jelenségek mö­gött meg kell látnunk azokat az erőket, amelyek kifejlődé­sükkel meg fogják szabni az események menetét. A Kom­munista Pártok feladata. hogy politikájukban számba- yegyék ezeket az erőket és ellentéteket, kihasználják a békebarc érdekében a legag- resszívebb erők elszigetelő­Ezek a sztálini tanítások figyelmeztetnek bennünket arra a veszélyre, amely a bé­két -az imperialisták egymás- közti háborúja formájában fenyegeti. Vannak nálunk olyan elvtársak, akik úgy gondolják, hogy az imperia­listák egymásközti háborúja hasznos a munkásmozgalom számára, hiszen gyengíti az egymással szembenálló impe­rialistákat. Ez a felfogás tel­jesen helytelen. Az imperia­listák egymásközti háborúja is elsősorban a dolgozókat sújtja, nekik kell elviselni a háborúval járó pusztításokat és szenvedéseket. Az imperia­listák közti háború gyengíti a munkásmozgalmat, mert fel­szítja a sovinizmust, a nacio­nalizmust, megosztja a mun­kásokat, a tőkések viszont uagv profitokat zsebelnek be a háborúban. Az imperializ­mus által kirobbantott... ..bármely még oh’ kis háború is — mondja Sztálin elvtárs —, melyet az aaresszorok a Vi­lágnak valamely távoli, sarká­ban kezdenek cl, veszedelmet jelent, a békcszerctő országok számára”. Ezért a mi békepo- litikánknaik, a jelenlegi béke- mozgalomnak: arra kell töre­kednie, hogy az egyes álla­mok közti minden háborút megakadályozzon. A, nézetel­térések békés rendezése, .mel­lett kell síkra szállnia, hiszen a békás viszonyok között folyó építőmunka, a kommunizmus, a szocializmus építése békés körülmények között a. demo­krácia., a szocializmus erői­nek hatalmas iramú növekedé­sét teszi lehetővé, míg a ka­pitalista á]lam<ik-at belső el­lentmondásaik, válságok gyen­gítik. Akadnak nálunk olyan elv­társak is, akik azt mondják, hogy a szocialista tábor elleni háború veszélye csökken, mert az imperialisták ellentétei fo­kozódnak. Ez a nézet mélysé­ge sen hibás és veszélyes- ~ Olyan viszonyúk között, ami­kor az imperialisták fokozzák erőfeszítéseiket, bogy a Szov­jetunió és a népi demokráciák ellen egységfrontot hozzanak létre és gyors ütemben fegy­verkeznek, támaszpontokat építenek ki a .szocialista tábor körül, ezek a nézetek leszerei- nek bennünket, elaltatják éberségünket. Az Egyesült Ál­lamok világuralomra tör, és világuralmát csak háborúval tudja megvalósítani- A világ népei kdgázásának, az ú.i há­ború kiro-bbantásának azon­ban legfőbb akadályozója, a a Szovjetunió és a vezetése alatt álló 800 milliós szocia; lista tábor- Ezért az amerikai imperializmus a háborút a Szovjetunió és a népi demo­kratikus országok ellen akar­ja kirobbantani. Napjaink nemzetközi esemé­nyei azt - mutatják, hogy az imperialisták nem csökken­tik, sőt fokozzák erőfeszíté; seiket a szocializmus országai elleni háború kirobbantására. Ilyen .viszonyok között meg­engedhetetlen. hogy íjkár csak a legcsekélyebb mértékben is csökkentsük országunk védel­mi képességeinek erősítését, harcunkat a béke megvédésé­ért. A nemzetközi békemozga­lom és a világ kommunista pártjai számára hatalmas se­gítséget jelent az. hogy Sztálin elvtárs úi művében tsztázza a békemozgalom céliát és jellegét, megmutatja annak lehetőségeit. A mostani békemozgaloni célja — tanítja Sztálin elvtárs — nem a kapi­talizmus megdöntése és, a szocializmus megteremtése, hanem a béke megvédéséért vívott harc demoHiratikus cél­ja' ra korlátozódik. Ez a moz­galom különbözik az első vi­lágháború ideién a , háború polgárháborúvá való átváltoz­tatásáért folytatott mozga­lomtól, amely szoeiaksta célo­kat tűzött maga elé. F'm-n a mozgalom szocialista jellegéből követi-r>"-*f hogy annak , tö­megbázisa a jelenlegi béke­mozgalomnál szűíkcbb volt. Miben rejlik e különösét, ma­gyarázata? E különbség ma­gyarázata abban van, hogy a második világháború utáni nemzetközi helyzet gyökere­sen különbözik az első világ; háború előtti nemzetközi helyzettől. Az első világhábo­rú előtt a kapitalizmus az egész világot átfogta. Nem volt a béke védelmének olyan megdönthetetlen bázisa, mint a. Szovjetunió vezette szocia­lista tábor. Az első világhá­borúban „a haza a nemzeti függetlenség védelme” jelsza­vával. a burzsoázia be tudta rántani a tömegeket a liábo rúba- Az első világháború előtt a nemzetközi munkás­mozgalomban uralkodó szere pet játszottak a munkásosz­tály árulói, a szociál-soviiiisz- ták, akik támogatták saját burzsoáziájuk imperialista há­borúját. Ma egészen más a helyzet. A burzsoázia — mint arra Sztálin elvtávs az SZKP XIX. kongresszusán mondott beszédében rámutatott —■ ,,más lett, jelentősen megváltozott, reakciósabb lett, elvesztette kapcsolatait a névvel és azzal me g f/y e nyi tett e, önmagát”. Az a körülmény, hogv a. burzso­ázia a polgári demokratikus szabadságjogok zászlaját fél­relökte, és helyette egyre in­kább' a fasizmus kerül előtér­be, lehetővé és szükségessé, te­szi, hogv a Kommunista Pártok vegyék kezükbe ezt a zászlót és maguk köré gyii.it- ség azokat, akik a demokra­tikus szabadságjogokat védel­mezik. A burzsoázia ma dol­lárért árulja a nemzeti füg­getlenséget, félrelökte a nem­zeti szuverenitás zászlaját. — Ezt a zászlót ma a Kommu­nista Pártok emelik magasra é« maguk köré gyűjtik mind­azokat. akiknek drága a nem zeti függetlenség. A harc a békéért, napjainkban egybe­esik a demokratikus szabad­ságjogok és a nemzeti füg­getlenségért vívott harccal. Mindezek lehetővé tesziií olyan osztályok és rétegek részvételét a békéért, demo­kráciáért és nemzőti függet­lenségért folyó harcban, akik e]é nem tűzhetünk ki szocia­lista célokat. A békeharc te­hát nem szocialista, hanem- demokratikus mozgalom. A békemozgalom jellegének eb­ből a sztálini meghatározásá­ból következik annak párton- kívüü jellege, amelyet Malen­kov elvtárs az SZKP XIX. kongresszusán hangsúlyozott. Az imperialista reakció pro­pagandagépezete arra törek­szik. hogv a békemozgalmat „felforgató” mozgalomnak, a kommunizmus ,,eszközének ’ tüntesse fel. Igv akarja meg­bontani a béke híveinek egy­ségét, ezzel a hazug propagan­dával akaria megindokolni a béke híveinek üldözését. Sztá­lin elvtárs megállaoitásai a békemozgalom jellegéről ha­talmas csapást mértek a há­borús uszítok terveire, lelep­lezik hazugságaikat. A békeharc első soraiban harcolnak mindenütt a hatal­mas erővé vált Kommunista Pártok F pártok emelik ma­gasra a béke, a demeuráca r„- a uemzeti függetlenség zászla­ját. A Kommunista Pártok vezette munkásosztály az a reális erő. amely köré tömö­rülhetnek a.béke, a demokrá­cia és a nemzeti függetlenség erői a háborús gyújtogatok elleni harcukban. A Kommu­nista Pártok vezetése nélkül a béke erői sehol sem vívhat­nak sikeres harcot a háborús gyújtogatok ellen. E pártok vállaíiák a legnagyobb áldo­zatokat a bókéért, szabadsá­gért és nemzeti függetlensé­gért vívott hnrcbau szerte az egész világon. Sztálin elvtárs új művében hangsúlyozza, hogv mindad- d g, amíg az imperializmus fennmarad, érvényben marad az imperialista háború elke­rülhetetlensége. Felmerül te­hát ,i kérdés, hogv milyen le­hetőségei vannak a jelenlegi békemozgalomnak. „A leg való“ s'ínübb — mondja Sztálin elvtárs —. hogy a mostani békemozgalom, mint a béke megvédéséért folyó v buzga­lom — sikere esetén —• elve­zet az adott háború elhárítá­sához, ideiglenes elodázásá­hoz, az adott béke ideiglenes fennmaradásához...” F sztá­lini megállapítás a háború éa béke erői közti jelenlegi erő­viszonyok felmérésén alap­szik. A jelen nemzetközi heh - zetben minden lehetőség meg­van arra. hogy meghiúsítsuk az imperialistáknak a háború kirobbantására irányuló ka­landor kísérleteit. Alihoz, hogy a lehetőség valósággá váljék, a, béke híveinek to­vábbi erőfeszítésére van szük­ség, hogv fokozzák aktivitá­sukat, növeljék szervezettsé­güket és fáradhatatlanul le­leplezzék és elszigeteljék a háborús uszílókat. Sztálin eivtársnak a béke- mozgalom lehetőségéről szóló tanítása arra figyelmeztet bennünket, hogy bármilyen nagyok is a békemozgalom si­kerei, mindaddig, amíg az im­perializmus- fennáll, nem szűnt meg a háború elkerül­hetetlensége. Ez a tanítás megóv bennünket az illúziók­tól. Harci készenlétre ösztö-1 nöz, figyelmeztet, hogy amíg a kapitalizmus fennáll, erősí; terűink kell államunk védelmi képességeit, hogv az a g rész- szórókat, ha ránktámaduánakí teljes fegyverzetben tudjuk fogadni. Államunk gazdasági erejének növelése, dolgozó né­pünknek a haza védelmére való nevelése, hadseregünk további erősítése olyan köte­lességünk, amelynek teljesíté­sét nemcsak dolgozó népünk, hanem a világ forradalmi munkásmozgalma — amely­nek soraiban eddigi munkánk­kal kiérdemeltük a , •roham- brigád” megtisztelő elnevezést — is elvárja tőlünk. Szarvas Aladár. (A „Propagandista” novem­beri számából.) * A bajai DAV dolgozói újításokkal biztosítják a terv időelőtti teljesítését December második hetében sztálini műszakot tartanak A bajai DÁV dolgozói újí­tások bevezetésével biztosít­ják tervük határidő előtti be­fejezését. Az újítások célja a munka megkönnyítése és a javításokra fordított idő csök­kentése. Kolonies András sze­relő újításával jelentő« segít­séget^ nyűit az árbóeJka.pcsplók javításánál. Eddig a javítás­nál a nagyfeszültségű veze­téknek leszerelése volt szüksé ges, hogv a, közel három- mázsás árbóckosarat a ja­vításhoz földre ereszthes­sék- Az újítás révén az áram- vezeték leszerelése kiküszöböl­hető. Nem kell az árbóekosa- rat többé földre ereszteni. — Nyolc méteres oszloppal, amelyre szögva« van erősítve é« kötélcsiga segítségével, ve; Zetéikbontás nélkül emelhető meg az árhóekoisár é« a tar­tóoszlop így kicserélhető. Az eddigi 54 órás munkaidő ezzé az újítással 33 órára csökkent és minden baleseti lehetőség is kiküszöbölést nyert. Jelen tös újítása Kolonies András nak még az is, amellyel az áramvezetékeik tartóoszlopait gyorsan kicserélhetik. Eddig a cseréléshez lebontották a vezetéket, az oszlopokat pe­dig kiásták. Az újítással a vezetékbontás után kétkarú emelővel az oszlopokat egy­szerűen kiemelik a földből- — Egv oszlop kiemelésénél így négy óra időmegtakarítás! érnek el­A ba.iai DÁV dolgozói de­cember második hetében sztá­lini műszakot tartanaik, hogy ezzel is kifejezzék szeretető két és hűségüket a béketáboi uagv vezetője iránt.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents