Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-19 / 246. szám

J. V. SZTÁLIN elvtársnak, a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége Minisztertanácsa elnökének. Elnök elvtárs! Engedje meg, hogy a kínai nép, a Kínai Népköztársaság kormánya és a magom nevében szivboijövo köszönstemei tolmá­csoljam a Kínai Népköztársaság kikiáltásának harmadik év­fordulója alkalmából küldött üu. üzletért, és hogy kifejezzem azt az óhajomat, hogy szüntelenül fejlődjék és erősödjék a két ország — Kína és a Szovjetunió — nagy és megbonthatatlan ba. rátsága. Mao Ce Tung, Mao Ce Tung távirata J. V. Sztálinhoz bői 1053 százalékra, étkezési burgonyából 147-5 százalékra, takarmánygabonából 100.8 százalékra, borból 270.3 ®zá' zalékra teljesítették. Emelkedett a negyedévben a piacra felhozott termékek mennyisége és csökkentek az árak. Budapesten a negyed­év végén az őstermelők által piacra hozott zsír ára 52 szá­zalékkal, az olajé 00 százalék­kal, a szalonnáé 49 százaik­kal, a bízott libáé 39 százalék* kab a csirkéé 33 százalékkai. u hagymáé 43 százalékkal volt alacsonyabb, mint egy évvel eze.őtt. A zöldségfélék ára a tavalyinál rosszabb termés folytán általában 'emelkedett. A harmadik negyedévben a kiskereskedelem 05-0 szá­zalékkal több zsírt, 6.4 szá­zalékkal több cukrot, 131 ezázaiékkal több bőrcipőt. 58-3 százalékkal több rádiót, 23 százalékkal több tűzhelyet, 71-5 százalékkal több Sport­es játékárut, 33 százalékkal több bútort adott el. mint a tnult év r.zoüos időszakában. Munkások és alkalmazottak számának emelkedése, a mun­katermelékenység alakulása-^ Az év harmadik negyedé­ben a munkások és alkalma­zottak száma a népgazdaság valamennyi ágában emelke­dett- A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatot­tak száma esrv év alatt 98 ezerrel nőtt. Ezen beiül a nők létszámának emelkedése 22 ezer. Az 1952 harmadik negyed évi munkabéralap a ^ gyár­iparban — nem számítva az 1951 december 1-i béremelést — 18 3 százalékkal volt ma­gasabb, mint a múlt év har­madik negyedében. Emelkedett a gyáriparban és az építőiparban a munka termelékenysége. Az iparban az egy főre eső termelés ll-6 ezázaiékkal volt magasabb, mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 10.1 százalék, kohászatban 12 százalék, gépgyártásban 18-8 százalék, a (textiliparban 2 9 százalék. IScriifoúzúsok 1952 harmadik negyedében fi beruházásokra folyósított , összeg 20-9 százalékkal vo;t több, mint 1951 hasonló idő Szakában, A. negyedév folyamán íizeinbo helyezték többek kő zött a diósgyőri kohászati üzemek új trióbugakenger- sorát, a Rákosi Mátyás Mü­vek acélhengerdéjéuek új bu gasorát, a pécsi bőrgyár kró- mozó-épülótét, a keletma- gyarországi közraktárak tár­házát. Átadták rendeltetésé­nek a veszprémi nehéz vegy­ipari kutatóintézetet és az ás­ványolaj- és földgázkísérleti intézetet, A szénbányászatban új fejtő- és fúrókalanácsoka*-. szállítóberendezéseket, szén­osztályozó gépeket és egyéb bányagépeket adtak át ren­deltetésüknek- — Ezenkívül számos üzemet bővítettek és korszerűsítettek. A harmadik negyedévben a mezőgazdaság többek között 254 ikévekötő-aratógépet, 630 cséplőgépet, 573 traktort ezenkívül 16 ezer darab kü­lönféle mezőgazdasági gépet kapott. (Folytatás az 1. oldalról) ben 180 falu kapott telefont és többezer vezetékes rádió­készüléket kapcsoltak be. Mis kolcou és Veszprémben új egyetemi épületek, több vá­rosban és községben új álta­lános- és középisko.ák Részűi­tek el. A lakásépítés eredménye­képpen többek között Sztá- iinvároeban, Pécsett, Orosz­lányban, Várpalotán. Bodaj- kon, Nngvbátoriyban, Lóvá szibtlu és Diósgyőrött több­száz lakást adtak át a dolgo­zóknak. A beruházások terén az el­ért eredmények ellenére helyzet bem kielégítő. A be­ruházási munkálatok megkez­dése és befejezése gyakran nem történik meg az előírt határidőre. A .tervek teljesí­tését elsősorban az akadá lyozza. hogy a tei-vfeladatot sokszor későn adják ki és műszaki tervek és költségve­tések is későn készülnek el- Az építőipar nem összpon­tosította erőit a kívánt mér­tékben a folyamatban lévő építkezések befejezésére, szá­mos olyan építkezést nem fe jezték be, amelyet a negyedév végéig át kellett vo’na_ adni rendeltetésének. Az építkezé­seknél nem fordítanak kellő gondot a takarékosságra, az építési költségek, különösen a magasépítőiparban emel kedtek. ICiiiíuráHs és szocií&iis ercfhuéiíjeli A negyedév folyamán a szocialista kultúra minden területén jelentős eredmé­nyeket értünk el- A tanév ele­jén az á!ta:ános iskolákba kb egymilliókétszázezer tanuló iratkozott be. a középiskolai tanulók száma közel száz* 20.000. kb. 10 százalékkal ma­gasabb a múlt évinél, az ipari technikumoknál a létszám­emelkedés 29 százalék, az egyetemi és főiskolai hallga­tók száma negyvenötezer, múlt évinek 1125 százaléka A harmadik negyedévben 44 százalékkal több mű jelent meg, mint az előző év harma­dik negyedében, ezek közül 332 tankönyv, 23 millió pél - dányszámban. A negyedév folyamán a fal­vakban 66 új keskenyfilmes mozgóképszínház. 66 nép könyvtár és számos kultúr­otthon létesült. A negyedév végén a rádióelőfizeíők szá­ma 25 százalékkal volt maga­sabb. mint a múlt év azonos időpontjában. Fejlődött a negyedév folya­mán egészségügyi hálóza­tunk. A kórházi ágyak száma a múlt év azonos időszakához viszonyítva több, mint 1100 zal emelkedett. Javult a kór­házak felszerelése. 1951 harmadik negyedéhez képest a rendelőintézeti órák száma körülbelül 20 százalék kai, az üzemorvosi rendelő­órák száma körülbelül 25 szá­zalékkal emelkedett. A terü­leti bölcsődei hálózat egy év alatt, kétézerhetven új férő­hellyel bővült. A társadalom­biztosításban részesülők szá­ma. egy év alatt 12 százalékka.] emelkedett. A negyedév folyamán száz- ezer dolgozó résaieiilt ked­vezményes és 80 ezer fiatal Az év harmadik negyedC- ingyenes üdültetésben, j _ P árt» és párt építés A marxlzmus-lenínízmiis tanulásának jelentősége Pártunk ereje és legyőzhetetlen, sége éppenúgy, mint a világ valamennyi kommunista pártjá­nak ereje és legyőzhetetlensége abban rejlik, hogy egész tevé­kenységét, stratégiáját és tak. tikáját a marxista-leninista elmélet Irányítja, az az elmé.et, amely tudományosan feltárja a társadalom fejlődésének törvényeit és megmutatja, ho. gyan kell alkalmazni ezeket a törvényeket a munkásosztály forradalmi harcának vezetésé, ben, A marxista-leninista elmélet a forradalom tudománya, a ter. mészet és társadalomfejlődés törvényeinek tudománya, a szo­cializmus és a kommunizmus építésének tudománya. Ennek a tudománynak birtoká­ban a kommunisták mindig tá­jékozódni tudnak az adott kö- rül mén y ek között, megértik az események be sö összefüggéseit, előre látják az események me­netét és irányát, látják a jeíent és a jövőt. A mi pártunk az élenjáró harcos szerepét azért tudta mindig betölteni és útjában minden akadályt legyőzni, mert minden tevékeny, ségét az élenjáró elmélet, a marxizmds-leninizmus irányi tóttá. A mafxizmus.leninizmus irány­tű, melynek segítségével pártunk mindig megtalálja a heiyes útat, akármilyen , bonyolu t is az. Az egyre élesedő, feszült nemzetközi helyzet egyre bo uyolultabb és nehezebb felada tok elé állítja kádereinket, párttagjainkat. A marxizmus ien nizmusk birtokában azonban párttagjaink mindig he yesen tudnak tájékozódni a nemzet­közi helyzet bonyolult viszonya* között, az elmélet birtokában mindig látják az eseményeit menetét, A párttagok a marxizmus-leninizmus elsajátí tásával biztosnak érzik magú Valamennyi kommunistának szemelőtt kell tartani, hogy a szocia'izmus épitésp közben a párt előtt álló egyre bonyolultabb ideológiai, politi­kai és szervezési feladatok, a tömegek politikai aktivitásának hatalmas növekedése fokozol* igényeket támasztanak a funkcionáriusok, minden, kom­munista elé. Ezért szükséges, hqgy ál an dóan és eiméiyülten tanulmá nyozzuk a marxista-leninista elméletet, ismerjük és jártasak legyünk ennák gyakorlati a lka. mazásában Ezt az ispneretet a kommunisták, akkor szerzik meg, ha fáradhatat anul mind. inkább elmélyítik ideológiai és elméleti képzettségüket Malenkov elvtárs, a Szov. jetunió Kommunista Pártjának XIX'. kongresszusán az ideo őgiai munkával kapcsolatban megái, lapította: „Az ideológiai munka a párt elsőrendű kötelessége és e munka UJbecsüiéEe, helyre­hozhatatlan kárt okozhat a pártnak és az áUamn k. Min óig gondolnunk ke l arra, hogy a szocialista ideológia befo­lyásának bármilyen gyöngülő se a burzsoá ideológia befo­lyásának erősödését jelenti.“ Pártszervezeteink még máig sem számolták fel az elméleti képzés lebecsülését. Október 15-én indult be me­gyénkben a Po itikai Bizottság határozata alapján az 1952— 53-as pártoktatási év. De sok helyen megmutatkozott, hogy még mindig lebecsülik az elme. Leti képzés jelentőségét, Bács­almáson például 16 iskolából az első nap mindössze csak négy indult be. Katymáron .pedig ké politikai iskola megtartása ma­radt el. A bácsalmási járási pártbizottság még mindig nem értette meg Leninnek ázt a fi­gyelmeztetését, hogy a „szocia lista ideológia lekicsinylése az attól való bármi yen eltávolo­dás, egyben a burzsoá ideológia erősítését jelenti,*“ Az oktatás beindulásának el­ső napja is azt igazolta, hogy ahol alapos és lelkiismeretes munkával készítették fel apart tagságot az oktatás beindulásá­ra, ott meg is mutatkozott, hogy a párttagság milyen ko­mpiéra veszi a marxista-leni. kát. Erőt, bátorságot szereznék a tudástól. De nemcsak a párt­tagok, hanem a dolgozótömegek között is anyagi erővé válik a marxizmus-leninizmus tudó. mánya. Ezt igazolja a Központi Ve­zetőségünk június 27—28-i ülése, ahol Horváth Márton elvtárs a dolgozók öntudatának emclke déséröl megállapította: ,,A tömegeit fejtfídése min clenekelött megmutatkozik a termelőmunka eredményein, a szocialista termelési módszo- rek tömegméretű elterjedé­sén.., Népünk fejlődése leg. erősebben talán a hazaszeretet és a nemzetközi szolidari tás elmélyülésében, pártunk és a nagy Szovjetunió iránti határtalan ragaszkodásban mutatkozik meg.“ nista ideológia tanulmányozá­sát, Keceien, ahol négy .politi­kai iskola indult be, mindössze csak négyen hiányoztak. A pro. pagandisták is jól felkészültek s nagy lépést tettek előre azon a téren, hogy megszerettessék a tanulást a párttagsággal. A propagandamunka előtérbe állítása megköveteli a pártbizottságoktól és a párt- vezetőségektől, de minden egyes párttagtól, a párt szervezeti szabályzata azon pontjának szi­gorú betartását, ame y megál-a. pit ja ,,a párttag. köteiességej hogy szakadatlanul fejlessze po. litikai tudását és emelje mű­veltségi színvonalait, ígyekez- j zék elsajátítani a marxizmus,; leninizmus tanításait.“* Nálunk is „a káderek dönte-! nek el mindent“, a káderek képzett seregej. Ezért most párt. szervezeteinknek még inkább szem előtt kell tartanlok a Po­litikai Bizottság ' határozatát^ amely kimondja „pártunk és országunk továb-j bi fejlődésének most egyik föakadáiya a marxista-leninis­ta széliemben nevelt káderek . Hiánya. Fejlődésünk e szűk ke. resztmetszetét fogjuk megs szüntetni, ha a kádereink marxista-leninista neve*ését egész pártmunkánk előteréba állítjuk s véget vetünk annak a helytelen gyakorlatnak^ amely az elméleti munkát a mindennapi feladatok megol­dása közben háttérbe szőri, tóttá.“ Azzal a tudattal induljon ne-* ki minden kommunista az 1952- 1953-as pártoktatási évnek, hogy a marxista-leninista elmé­let ismerete a kommunistáknak új erőt ad és ‘megszilárdítja azt a meggyőződésüket, hogy ;* munkásosztály ügye győzni fog. Minden párttagnak kötelessé­ge, hogy lankadatlanul fáradoz. zék elméleti ismereteinek gya< rapításán és megtanulja alkal­mazni is ezeket az ismereteket a mindennapi munkában. AÍ tnarxizmus-leninizmus tanulmá. nyozása közben mindig szén* előtt kell tartanunk Malenkov! elvtársnak a Bolsevik Párt XIX. kongresszusán tett megáí-j lapitását: „Pártunk azért erős, mert egész munkájában a marxista- leninista ehnéletet követi. Po­litikája a társadalmi fejlődés, törvényeinek tudományos is­mereteire támaszkodik.** Nincs szebb dolog a kommu­nista életében, mint ennek a vi­lágot átformáló tudománynak birtokában lenni, azt elsajátítva, a gyakorlati munkában eredmé­nyesen alkalmazni, gyözeemra vinni a szocializmus építését* hazánkban. A 2 egri példa Ma, a néűv évszázados for­duló napján, tisztán emelke­dik népünk szeme elé Eper várának kéve. A váré, amely­ben négyszáz évvel ezelőtt jobbágink és kézművesek, hő» asszonyok, Dobó István várkapitány és maroknyi csa­pata leckét adtak arra, ho­gyan kell egy népnek har­colnia az elnyomók, ellen u szabadságért és a fügyetlen­ségért, milyen bátran és ön­feláldozón kell helytállnia a hazáért. Négy évszázadnyi idő s e korszaknyi időben működő erők megpróbálhatták elken­dőzni és meghamisítani, mi is történt valójában abban az egri várban, amelynek hősi harcát és történelmi diadalát most ünnepli « magyar nép­idé ez a nép közben, a száza­dik múlásában sem volt haj­landó elfelejteni saját di­csőségét és nem volt haj­landó ágy emlékezni reá, aho­gyan urai kívánták. Tudta-, mély történelmi ösztönében érezte, egy egri- író nagy re aényéből mea is tanulta, hogy e várban ő ma aa, a nép állt helyt egy világuralomra törő hatalom, a. török félhold el­len, Jobbágy fiák és vén job­bágyok, kovácsok és fazeka sok, f egy vér f'Jr (látásban já­ratlan nők tartottak ki ember­telen szenvedések árán is, gyermekeik, családjuk, me­gyéjük, városuk és hazájuk mellett, ők csaptak le-le. a várból kiegyenesített kaszák­kal a török ágyúkra. és a tö­kéletesen felszerelt török se­regre, öle hordták a falakról a golyót, és a szurkot, ő« éheztek, szenvedtek a várost-j vom iszonyú, emberéleteket' megtizedelő hónapjaiban ét' ők győztek, végül az óríási túlerő ellen. Ők. álltak ki a- roncsolt várfalakra, a győze­lem örömében és tudatában é* ők állnak, ma példaképül né-j vünk elé, ők, a hajdani hard coló nép a mai dolgozó tlépj elé. így kell éhiu így küzdeni a munkálkodni, harcolni: hal keli meghalni, és íny keli győzni az elnyomók fölött. , Ma erre a -népre, a jobbágy-J falvak névtelen hőseire evilc-’ kezünk, és az ő emlékük kap-j csői ja csak bele igazábani Egert hazánk mai, életébe. —j Amit a vár védői a, hegy fokon vittek végbe, ugyanazt vég-- hezviszik ma- utódaik az_ egri üzemekben es az euerkörnyé-', ki földeken- Ők is, ha más formában, de a helytállás, az önzetlen munka, hőstetteinek nagy műveit írják a magyar történelem iá diaira. Az egri csillagok változatlan1 fénnyel világítanak, úgy aha-' gyan Gárdonyi Géza regé-\ nyében. Ezekben a csillagok-' ban■ F'-er njémis~áz esztendős' példájában a hazaszeretet és a honvédelem leaszebb erényei világítanak s vetnék fényt mai életünkre, mutatnak utat, hogyan kell megvédenünk sza­badságunkat! t Takarékoskodf a villannyal !

Next

/
Thumbnails
Contents