Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-12 / 240. szám
A SZOVJETUNIÓ A BÁSTYÁJA ÉPÍTli A KOHCIIZffltS Az épülő kommunizmus a számok tükrében , A szovjet ipar a háború- jtitáni első ötéves terv végén. »050-ben 73 százalékkal termelt többet, mint az utolsó békeévben, 1940-ben. 1951ben a termelés tovább nőve- kedett: az ipár 16 százalékkal több terméket adott, tűnt a megelőző esztendőben. A szovjet munkásosz;tály 1951. évi teljesítménye nagy lépest jelent előre a kommunizmus anyagi _ bázisának megteremtése útján. A Szovjetunió ipara összterme lésének mennyiségi növekedése mellett az ipari fejlődés összes többi mutatószámai is a kommunizmus megvalósulásának közeliségét jelzik. As ipari dolgozók munkájának termelékenysége az 1950, évi színvonalhoz képest 10 szá- talékkal. a kommunista építés szempontjából döntő fon* toSságú gépgyártásban pedig 14 százalékkal emelkedett. Az Ipari termelés növekedésének mintegy kétharmadát a munka termelékenységének emelkedése tette lehetővé. A ezovjet üzemek túlteljesítették aa önköltségcsökkentés tervelőirányzatát. Csökkent a tu'mékegységen'kéuti nyersanyag- és segédanyag-* üzemanyag és villamosenergiafogyasztás, Az ipari termelés önköltségének csökkentése ï951-ben 26 milliárd rubellel gazdagította a Szovjetunió népgazdaságát. Valamennyi iparágban eredményesnek bizonyult a termelőberende zések fokozottabb kihasználására indított mozgalom. A martin-kemencék álapterüle tének egy négyzetméterére e3ő acéltermelés 5 százalék' kai növekedett az 1950. évi hez képest. Ez az emelkedés többtucat új vállalat üzembe helyezésével ér fel, A szén kombájnok teljesítménye az elmúlt esztendőben 19 száza lékkai emelkedett. A kommunizmus sikeres építésének előfeltétele a szovjet gépgyártás Szüntelen fejlődése. A szovjet gépgyárak 1951-ben mintegy félezer új géptípust állítottak elő, Az ú.i gépek mun- kábaállítása biztosítja a szovjet ipar technikai bázisának szüntelen fejlesztését. A szerszáingépipar mintegy 150 újtípusú, nagy teljesítőképességű munkapad és kovácsprés gyártását vezette be. A kommunizmus nagy építkezé sei részére földkitermelő gépeket és tehergépkocsikat gyártottak olvan méretekben. amelyek minden eddigi elképzelést felülmúlnak. A gépipar a legtökéletesebb berendezésekkel látja el az ásványolaj-; szén-, vegyi-, könnyű- és élelmiszeripart. A mezőgazdaság számára gyártott új munkagépek száma is meghaladja a százat Napról-napra sokasodnak a tömegek alkotó kezdeménye- tésének megnyilvánulásai. — Munkások, mérnökök és technikusok egy év alatt 700.000 találmánnyal és észszerüsítő Javaslattal járultak hozzá a termelés tökéletesítéséhez- A répgyártásban egyre Szélesebb __ körben tériednek az (lenjáró fémmegmunkálási módszerek: a gyor3vágás, a hő- és elektromos megmunkálás újabb eljárásai. TJjabb sikereket értek el a ssociaiisia I mezőgazdaság fejlesztésében. A gabonanövények össztermése 7 milliárd 400 millió mid volt. A gyapot- és cukorrépatermés is meghaladta az előző évit. A vetésterület 6-7 millió Hektárral növekedett A mezőgazdaság egy év alatt 137 ezer traktort, 53.000 gabonabetakarító kombájnt, 59000 tehergépkocsit, továbbá 2 millió különféle mezőgazdasági gépet kapott. Nagy munkát végeztek a mezőgazdaság villamosítása terén Továbbfejlődött a társas állattenyésztés. a jószágállomány együttvéve közel 14 millió állattal gyarapodott. Az ország sztyeppes területein 745.000 hektárnyi területen telepítettek erdősávo- kat. A Szovjetunió nemzeti jövedelme egy esztendő alatt 12 ®záza- lékkaii emelkedett. 1951-ben — immár negyedszer — leEMBER HELYETT GÉPPEL zállították a Iközszükségleti cikkek kiskereskedelmi árát. A munkások és alkalmazottak keresető és a kölhozpa- ra3ztok jövedelme mintegy 10 százalékkal emelkedett. Ennek eredményeként az áruforgalom jelentősen megnövekedett, A lakosság jólétének fokozódásáról beszélnek azok a számadatok, amelyek a különböző közszükségleti cikkek forgalmának növekedését mutatják. A dolgozók életszínvonalának emelkedéséről tanúskodik a lakás- építkezés növekvő lendülete is. . A Szovjetunióban a munkanélküliség egysaersmindenkorra ismeretlen fogalom, A foglalkoztatottak száma évről .évre nő. 1951-ben 1,600.000-rel több munkás és alkalmazott dolgozott, mint 1950-ben. Növekszik a. munkások és alkalmazottak szakképzettsége: a műit évben mintec— 7 millió dolgozó képezte magát egyéni-, illetve csoportos tanulás útjáns Megnövekedett az alap- és középfokú iskolák, főiskolák, tudományos intézetek, klubok, kultúrházak. könyvtárak és filmszínházak száma- Kibővült a kórházak és más egészségügyi intézmények, szanatóriumok és üdülőotthonok hálózata. Több mint ötmillió gyermek töltötte szünidejét pionir-táborokban, vagy gyerekszanatóriumok- ban. Az 1951-es év nagyszerű eredményei lelkesítik a szovjet muukásosztálvt az 1952, évi tervfeladatok teljesítésé re és túlteljesítésére. A mag" nitogorszki Sztálin Művek kohászai értékes kezdeményezéssel álltak elő: javasolták, indítsanak országos mun- kavergenyt a kohászati ipar eredményeinek fokozásáért. Levcsenko és Muhanov. a moszkvai „Buravesztnyik”. gyár sztahanovistái a műve- ■letenkéntii önköltségcsökkentés előmozdítására indítottak országos méretű yer- senyt, A moszkvai Sztálin- autógyár ifjúmunkásai harcot indítottak a fémekkel való takarékoskodásért minden termelési műveletben- Az ipar még rejtett tartalékainak feltárására irányuló kezdeményezések országszerte elterjedtek és ma már többezer üzem kollektíváját, minden egyes iparág dolgozóinak e^ész tömegét, mozgósítják a kommunizmus meg- yaíósu'ását közelebb hozó új eredmények elérésére. iü A Szovjetunió üzemeiben soha nem látott munkalendület uralkodik ezekben a történelmi jelentőségű napokban. A moszkvai ,,Szerp I Molot‘‘ gyár l es számú martinmühe- lyében Iszakov acélöntő kijelentette: — Válaszképpen a pártkongresszus határozataira, napról- napra több acélt adunk a népgazdaságnak. Iszakov acélöntő tettekkel támasztja alá szavait. Október 8-án újabb gyorsolvasztást vég. zett és sok tonna acélt csapolt a terven felül. A szovjet emberek hatalmas érdeklődéssel tanulmányozzák a Párt XIX, kongresszusának az anyagát LENIN és SZTÁLIN A SZOVJET ÁLLAM MEGTEREMTŐI G. B e l a 8 o v i A szovjet élelmiszeripar íejlődése A Nagy Honvédő Háború alatt az élelmiszeripar, ugyanúgy mint a Szovjetunió népgazdaságának többi ága, sú- lyos károkat szenvedett. A hitlerista betólakadók sokezer élelmiszeripari vállalatot — köztük az ország legnagyobb cukorkombinátját — földig lerombolták. A Szovjetunió élelmiszeripara a háború éveiben elvesztette energiagazdaságának 50 — és egész technológiai berendezésének körülbelül 40 százalékát. A felszabadított területeken már a háború alatt megkezdték a lerombolt vállalatok újjáépítését. Már 1946. január 1-ig több mint 3 ezer élelmiszeripari vállalatot állítottak helyre. A szovjet kormány csupán a háborús években 2.634,600.000 rubelt fordított az élelmiszeripari üzemek újjáépítésére és beruházásaira. À háború utáni első ötéves terv alatt az élelmi szeripa f lényegesen túlszárnyalta az élelmiszertermelés háború előtti színvonalát. Ez alatt az idő alatt nemcsak helyreállították; hanem meg is növelték az élelmiszeripar termelő berendezéseit. Az új üzemek között, amelyeket a legújabb technikával Szereltek fel, tucatszámra vannak cukorgyárait, húskombinátok, kenyérgyárak, több mint ezer gépesített vaj- és sajtgyár, sok konzervgyár és hütöház. Jelentős sikeréltet értek el az élelmiszeripar nyersanyag- forrásainak növelése terén Is. így a gabonafélék vetésterülete öt év alatt több mint 20 százalékkal növekedett. (A cukorrépa vetésterü'ete 57 százalékkal, a napraforgóé 23 százalékkal). Jelentősen gyarapodott, a háború előtti időhöz viszonyítva a haszonállat, és baromfiállomány, A gyarapodás a szarvasmarhák, nál 40, juhoknál és kecskéiméi 63, sertéseknél 49 százalék volt; a baromfiállomány megkétszereződött. Az élelmiszeripar termelése 1951-ben már 30—40 százalék, ital felülmúlta a háború előtti színvonalat Állati zsiradékból 57, hentesáruból 20, konzervekből 48, cukorból 17, édesipari termékekből pedig 23 százalékkal termeltek többet, mint 1940. ben. Ugyanakkor az élelmi szeripari termékek választékát kibővítették, minőségét tökéle. tesítették A szovjet dolgozók ma jóval több élelmlcikkct fogyaszta. nak, mint a háború előtt. A* állami és szövetkezeti boltok a legtöbb élelmicikkből 40—70 százalékkal többet adnak el, mint a háború előtti időben. A tömegek fogyasztókópességének emelkedése szempontjából hatalmas jelentősége volt annak; hogy az élelmiszerek és ipari cikkek árát négy ízben szállj, tották le. Növekszik a Szovjetunió ipari üzemeinek termelése A sztálini ötéves tervek nyomán a Szovjetunió lipara hatalmas fejlődésen megy keresztül. Itt az üzemek nem a profitért dók goznak, hanem azért, hogy kielégítsék a szovjet polgárok szűk. séglctcit. Naponta emelkedik a termelt cikkek mennyisége és javul a minősége.
