Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-12 / 240. szám

A KOMMUNIZMUS VILÁGÍTÓ FÁKLYÁJA y Arkagyij Kulesov: K o m m u n i s t á I Kommunistául — E szó acélnál erősebb, nincs e szónál messzebb zengő riadó. Marx és Engels hajdan így neveztek- minket, ' s immár száz éve, hogy tündö­köl e szó. Számszerűit még gyéren voltunk de szívósak. * Igaz harcba szántunk, vesztesük a vért. Énekelve ástuk a sírt az el­nyomóknak : Föld és átok hadd eméssze tetemét.- 1 -"rrr4 U: Nem, mi nem adunk istenre, imádságra. És szent szót azóta mást nem ismerünk, ' csak a je'szót, melynek hív a szárnyalása S dalt olyant, mely fölgyújtja a vért s velőt. Fölszálltunk magosra. Kommu­nizmus, látunk, érted ver a szív, te óriás virág! Vörös Zászló a mi napotverő szárnyunk, fészkünk vasból » kőből rakott barrikád. Rajtunk soha senki győztesen nem trónolt. Vörös zászlónk soha porba nem hevert. Másra szállt e szárny a vérző haldoklóról, újakat vitt harcba,- újból égre kelt. Szállt a zászló, szállt, csatát csatára nyerve. Vitt a földön, vérén, hóviharon át. Én meghatódom és öröm vág szivembe, valahányszor kimondom: , ■ kommunisták. •- -, J Félelmetes, erős minden kommu­nista. Mindig új, kiirt hatatlan nem. r zedék! Október tüzében évszázados harcra, hőssé maga Eenin és Sztálin edzették. ■iÉÉá) Halhatatlan, ki az élet érdekében elhünyt, álma fényes valóság leszen. Fiaink Kronstadtnál, Sztálingrád szívében ölelik az édes földet csendesen. Nem félünk a harctól, szörnyű ütésektől. ’iljJíii Végsőkig kiállunk igaz ügyünkért. Komniünárok vörös selyme leng kezünkből, s kézről-kézre száll, míg végső célhoz ér. Fiamnak, mint fényes, drága örökséget, én is átadom majd szívem nagy hevét. Kommunisták; Éz a legszebb szó, de éget! Győztes harcra buzdít, hitet ád s erőt! fis e leghívebb és leglgazabb névvel nem csak én hívom, ki mostan velem lép. Azt akarom, hogy e névvel nevezzék el édesfiamat és annak gyermekét. Fényünk évrőhévre mennyi embert ébreszt! Vak homályt tép, űz, kerget e fény. Nemsokára minden ember — tudom én ezt — kommunista lesz az egész földtekén, (Fordította: Nagy László.) ,'iA . #-qf—ipimnnmnnnnnnnnnnnnnnnnnnnnaaDDQDDDDDDDaDDDDDDDDDDDDDOXIDDDD Fjodor Panf jorov : Dalol a sztyeppe (Egy író jegyzetkönyvéből) A szovjet hatalom Őszi éjszakákon úgy zena a sztyeppe, hogy ez ember cut hinné, tücskök fnilliárdjai hangversenyez­<neJc. A tűz körül ülünk, szá­raz ördögszekeret raktunk halomba, most ropogva, va­dul é9. Misa Szidorin, a fia­tal zeneszerző ötlete volt, hogy kiszálljunk az autóból és megpihenjünk a sztyeppé­it eh ezen az elhagyatott ré­szén. ■ ! — Meg akdrom ismerni ' a itztyeppéti minden tulajdon­ságát, minden rezdülését! — magyarázta Misa Szidorin ilelkesen. ­— Bizony i különös ö sztyeppe — mondja utitár- eunk. Percev. a közeli szög­höz igazgatója, — Kérem, beszóljon! •— mondta Misa Szidorin és kö­zelebb húzódott melléje. Percev élete nagyrészét itt töltötte a sztyeppén. Keve­sen ismerik úOy. mint 5. — Csak sóját életére kell emlé­keznie és máris a sztyeppe történetét mondja. Pattog a tűz, messziről a sztyeppe fur­csa. halk dallama hallatszik, percev pedia a esiUagfénye* éjszakában csendesen enúé- Ifiepüv,-j- ■ előtt ezeken a sztyeppéken százezerszámra haltak éhen az emberek■ - , Százezerszám­ra! A nép ezt az időszakot fekete elterülőknek nevezte és bizony ezek a szomorú éve]- nagykőn sokszor bekö­szöntőitek. Tikkasztó hőség perzselte a földeket, a leve­gőben apró szemcsés porára­dat úszott, méa a napot is elszürkítette. A por ráült a gabonára, a hőség elégette a kalászokat. De eléaetett min­dent! Sohasem felejtem el a megfeketedett napraforgó- szárakat, lekonyult Szomorú leveleikkel. Az itatok, a ki­sebb folyók kiszáradtak... A fák leveleit elpusztították a hernyók... A fű nem zsen- diilt, a jőszáa elhullott, az egész vidéken pusztított az éhínség-. - Ilyen körülmé­nyeb között erről, a szomorú, mostoha vidékről menekült mindenki, oki tudott. Egy-egy fekete csztandfi után megin­dult a népvándiríás, öregek, fiatalok, asszonyok. apró gyerekek tlindutlak a Volga távolabbi tája felé, a Don felé, Kubádba, hogy kenyér­hez jussanak. Nem voltak nagy vágyaik, csak szerény, igen szerény megélhetés... Az ilyen népvándorlás meg­követelte ez áldozatait. Ke­nyértartalék. tápláló élelmi­szer nem állt az emberek ren­delkezésére. a vándorlás alatt útilapu, fű volt a fötúplálé- kuk. Így vándoroltam én is auemiekko romban- — Heten voltunk testvérek: hét kis­gyerek. Négy közülünk ott­maradt az úton, apró kis göd­rökben, méa fejfa sem jutott számukra. Iszonyú szenvedések köze­pette peregtek vándorlásunk napjai, míg a hosszú, fárasz­tó út vé9én kitárult előttünk a Don hömpölygő vize. So- Se-ru felejtem ej, apám sovár- gó szavait: ..Mennyi víz van itt! Ez kellene a földekre, ükkor vége lenne az éhínség­nek, a nyomorúságnak.. P Ez kellene, — tudtuk ezt jól mindnyájan; de ugyan ki gondolt volna annak megva lúsítájával, amit a nép akart, ami a név érdeke? Azóta minden megváltozott, és most megvalósulnak az ábrándok is; a kujbisevi, a sztálingrádi vízierőművel, a Volga—Don csatornával, a --tcóOazó öntözőhálózattal... Hatalmas mennyiségű vÜl<lmosenergiàt kap majd a mezőgazdaság, megjelennek a földeken a vil­lamos traktorok, kombájnok, cséplőgépek. A mezőket meg­termékenyíti a Volga és d Don vize, a y áraz szelet- be­leütköznek a zöld erdősávok­ba. termő lesz a terméketlen vidék. így beszélt Percev; _ a sztyeppe embere. Az égen már elhalványultak a csilla­gok és keleten a méa látha­tatlan nap már vékony arany nyilakat sugárzott a felhők­be. Misa Szidorin szeme csil­logott, jegyzetkönyve meg­tett kotta fejekkel. Az apró, fekete pontokból zendül ki maid a sztyeppe színiárdájai AZ IPAR FEJLŐDÉSÉNEK DINAMIKÁJA az Egyesült Államokban a Szovjetunióban i,A jelen (ötödik) ötéves terv ismételten bebi­zonyítja az egész világnak a szocializmus nagy életerejét, a szocialista gazdasági rendszer vitat­hatatlan fölényét a kapitalista rendszerrel szem­ben. Ez az ötéves terv a békés gazdasági és kultu­rális építés tervé. (A Szovjetunió fejlesztésére irányuló 1951— 1955. évi ötödik ötéves terv irányelveinek terveze­téből) A Szovjetunió ipára olyan fejlődési utat tett meK, amely elképzelhetetlen a kapitalista országokban. Ennek alapvető oka az. hogy a kapitalista országok nem a saját akkumulációs forrásaikra, hanem a profitra támasz­kodnak és mindenekelőtt az.^ hogy a könnyűiparral kez­dődő iparosítás csak fokozatosan képes megteremteni a nehézipart. Ezzel szemben a Szovjetunió a nehézipar megteremtésével biztosította a könnyűipar kifejlesztését. A két gazdasági rendszernek: a szocialista és a kapi­talista gazdasági rendszernek ellentétes volta, a szocialis­ta gazdasági rendszer vitathatatlan fölénye a kapitalista rendszerrel szemben világosan látható, ha összehasonlít­juk a Szovjetunió és az Amerikai Egyesült Államok gaz­dasági fejlődésének dinamikáját! (százalékban; 19294)ez viszonyítva): ÉT Egyesült Államok Szovjetunió 1929 100 100 1930 80.7 129.7 1931 68.1 161.9 1932 53.8 184.7 1933 64.9 201.6 1934 66.4 238.3 1935 75.6 293.4 1936 88.1 382.3 1937 92.2 424.0 1938 72.0 477.0 Sztálin elvtára már 1939-ben, a Bolsevik Párt A Vili- kongresszusán mondott beszédében megállapította: „Túl­szárnyaltuk a főbb kapitalista országokat a termelés technikája és az ipari fejlődés üteme tekintetében/* Amerikában, — amelynek gazdasága a két világháborúban nem szenve. dett kárt, hanem ellenkezőleg: alaposan megszedte magát — az utolsó húsz év során ®z ipari termelés évi átlagos növekedése 2 százalék volt. Amerika Ipari termelése a második vPághábo. rú után csökkent és aJacso. nyabb színvonalon van^ mint volt 1943-ban. Pedig az állami költségvetésből kapott jutta­tások, a ..Marshail-terv“ kere­tében lebonyolított szállítások fokozott mértékben támogatták az Egyesült Államok Iparát. A koreai fegyveres intervenció után lényegesen emelkedett az egész ipari termelés indexe. En­nek ellenére az -1950. évi ipari termelés általános színvonala mindössze 83.7 százalékát teszi az 1943. évi színvonalnak. Az Egyesült Államok háború- utáni Ipari termelésének dinami­káját a következő táblázat mu­tatja: A Szovjetunió ipara a1 második világháború előtti sztálini ötéves tervek — a szocializmus felépítése — ’fo-\ lyamán évente átlagosan 20, százalékkal növelte a terme-t lést. A háborúutáni első ó‘M éves terv idején az emelkedés évente átlaa több mint 22] százalékot tett kí. A ipar háborúutáni alakú-, lásának legfontosabb sajá­tossága a gyors fejlődés. A bolsevik várt és Sztálin elv. társ a háború után döntő feladatként éppen a gazdasá­gi fejlődés gyorsítását tűzte ki. Az ötöik ötéves terv idő­szakában az ipari termelés színvonala évről-évre nagyobb mértékben növekszik. Öt esz­tendő alatt körülbelül 70 szá­zalékkal kell növekednie az X950. évihez képest. A Szovjetunió háborúutáni ipari termelésének dinami­kája a következő képet mu­tatja­Év Százalék, 1943-hoz viszonyítva Év Százalék, 1940-hez viszonyítva 1948 80.3 1948 113 1949 73.0 1949 141 1950 83.7 I960 173 Ugyancsak 1939-ben. a bolsevik várt XVIII. kon­gresszusán mmulotta* Sztálin elvtárs.- ,.Csakis abban az ebeiben, ha gazdaságitag. túl szárnyaljuk a főbb kapitalis­ta országokat, csakis akkor számíthatunk arra, hogy or­szágunk teljes mértékben el lesz látva fo9yasztúsi cik­kekkel, hogy bőségesen lesznek termékeink és lehetőség nyílik árra, hogy áttérjünk a kommunizmus első szaka­száról unnak második szakaszára-” A fenti adatok azt bizonyítják, hogy a szocializmus országa diadalmasan halad előre a Sztálin elvtárs által megjelölt úton — a kommunizmus felé. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM! /

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents