Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)
1952-10-08 / 236. szám
BÁCSKISKUNMEGYEi Éljen as SZK(b)P XIX. kongresszusa ! AZ Möl* BACSKISKUJVMEOYEI PAR TB IZ « TT «A ín A A A IC LAPJA VU. ÉVFOLYAM, 238. SZÁM Ara HM fillér 1933 OKTÓBER 8, SZERDA Az SZK(b)P llözponii Bizottságának beszámolója ii párt XIX, kongresszusa előtt G. M. Malenkov elvtársnak, az SZK(bjP KB titkárának előadói beszéde /. A Szovjetunió nemzetközi helyzete Elvtársak! A párt XVIIIkongresszusa óta eltelt időszak bővelkedett világtörténelmi jelentőségű eseményekben. A második világháború alapjaiban rendítette meg sok nép és állam életét, s megváltoztatta a világ arculatát. A világgazdasági helyzet általános kénét mostanában a fejlődés két irányvonala jellemzi. Az egyik: a békegazdaság szakadatlan fellendülésének vonala a Szovjetunióban és a népi demokráciákban; ez a gazdaság nem ismer válságokat. s fejlődése a társadalom anyagi és kulturális szükségleteinek maximális kielégítését szolgálja. Ez a gazdaság biztosítja a nép-tömegek élet- színvonalának rend-veres emelését és a munkaerő teljes fog alkoztatottságát. Ezt a gazdaságot a demokratikus tábor országainak (baráti gazdasági együttműködése jellemziA másik vonal, a kapitalizmus gazdasági irányvonala. A kapitalizmus termelőerői egyhelyben topognak; ez a gazdasá- a kapitalizmus wv- re mélyülő általános válságának és a folytonosan ismétlődő gazdasági válságoknak harapófogójában vergődik. Ez a gazdaság mijitari- zálásának. a háborús célokat szolgáló termelési ágak egyoldalú fejlesztésnek, az országok közti konkurrenciá- uak és az egyes országok mások által való leigázásának irányvona'a. Az itt vázolt helyzet azért alakult ki, mert ez a gazdaság nem a társada-' lom érdekeit szolgálja, hanem a kapitalisták maximális profitjának biztosítását, az adott ország lakossága többségének kizsákmányolása, tönkretétele és nyomorba döntése útján, más országok — különösen az elmaradott országok népeinek- leigázása s rendszeres kifosztása útján, végül pedig háborúk és a nemzet- gazdaság militarizálása útjánMalenkov. elytárs összehasonlítja a Szovjetunió és a kapitalista országok termelésének fejlődését, rámutat a népi demokratikus orézágok eredményeire és a világpiac szétesésére; majd rátér az amerikai imperializmus gazdasági politikájának jellemzésére. Az Amerikai Egyesült Államok megszedte magát a, háborún, az amerikai milliárdosok megszilárdították gazdasági hadállásaikat. Az Egye- (iiilt. Államoknak azonban nem sikerült elérnie célját, nem sikerült megteremtenie az amerikai tőke líraimat a világpiacon. Az Egyesült Államok azt gondolta, hogy Németország és Japán harcképtelenné tétele után négysze- resére-öt szőrösére emelheti termelését. Azonban mindössze kétszeresére emelte termelését, most pedig lefelé csúszik a gazdasági válságba. Tény, hogy az Egyesült Államokban most legalább három millió tel.iescn munkanélküli és még több részleges munka- nélküli vau. A munkások t.ö- megsztrájkjai még bonyolultabbá teszik az Egyesült Államok milliárdosainak helyzetét. Azért van ez így. mert az Egyesült Államok ipara, az Egyesült Államok uralkodó köreinek hibájából, elvesztette olyan piacait, mint a Szovjetunió, Kína. az európai népi demokráciákAz amerikai imperializmus most nemcsak a népek 'nemzetközi kizeákmányoló.ia és leigázója. hanem olyan erő is, amely bomlasztja a többi kapitalista ország gazdasági életét. Az Egyesült Államok monopoltőkéie* kihasználta versenytársainak gyengülését és a háború után meghódította a kapitalista világpiac jelentékeny részét- Az Egyesült Államok monoDo'.tőkéjo szétrombolja a kapitalista .országok között történelmileg kialakult sokoldalú gazdasági kapcsolatokat és ezeket az említett országok és az Egyesült Államok egyoldalú kapcsolataival helyettesíti. Az amerikai monopóliumok a legar- cátlauabb dömpinggel erőszakolják ki exportjukat, ugyanakkor kirekesztik belső piacukról. a külföldi árukat. Ennek következtében a magas árak fojtogatják az amerikai népet. Az amerikai monopóliumok egyre inkább megbontják a kapitalista világpiacot. Az amerikai imperializmus lehetetlenné teszi a uyugateuróoai országok számára. hogy élelmiszerárukat szerezzenek korábbi keleteurópai piacaikon. Pedig a nyu- gateurópaj országok mindig nagvmeunviségű ipari árut szállítottak oda. eserébe az élelmiszerért és nyersanyagért. Az amerikai imperializmusnak ez a gazdaságpolitikája ki kellett, hogy élezze az Egyesült Államok és a többi tőkés állam közti ellentéteket Ezek közül a legfőbbek az Egyesült Államok és Anglia közötti ellentFek. Ezeknek nyomán nyílt harc folyik .a? amerikai és angol monopóliumok között a kőolaj, a kau csuk. a ritka- é« színesfémek, a kén és a gyapjú forrásaiért. az áruelheiyező piacokért. Ehhez járulnak még a? Egyesült Államok és Japán, az Egyesült Államok és 01asz ország, az Egyesük Államok és Nyugat-Németország igen komoly ellentétei, Ahogyan az amerikai imperializmus „segély” leple alatt, hitelnyújtással befészkeli magát Anglia, Francia- ország, Oiaszország gazdasági életébe, elhódítja az angol francia gyarmatokon lévé nyersanyagot és az árupiacokat, úgy éleződnek és még tovább fognak éleződni az ellentétek az Egyesült Államok és Anglia, az Egyesült Államok és Franciaország között- Anglia, majd utána Francia- ország és a többi kapitalista ország' arra törekszik, hogy kiszakítsa magát az Egyesült Államoknak való alárendeltségből, hogv önálló helyzetet és magas profitot biztosítson a maga számára, Az angol kapitalisták már most kemény harcot folytatnak a nemzetközi kereskedelemben megnyilvánuló amerikai túlsúly ellen. A kapitalista országok háború utáni gazdasági nehézségei még fokozódtak azáltal, hogy az imperialisták inaguk zárták el maguk elől a demoj- feratikus világpiacra vezető utat. Az Egyesült Államok kapitalistái felismerve ezeket a gazdasági nehézségeket, igyekeznek őket a koreai háborúval, fegyverkezési ver3epy- tiyel. az ipar militarizájásá- val ellensúlyozni. Az Egyesült Államok, Anglia. Franciaország imperialistái a koreai nép ellőni reakciós háború kirobbantása után és a demokratikus. tábor elleni háborús hisztéria, felszí tásával egyidejűleg háborús vágányra terelték a gazdasági életet;. hatalmas arányúvá tették országuk gazdasági életének militarizelását és a fegyverkezési verseuvt. Jelenleg ezen országok ipari termelésének egyre nagyobb részét használják fel hadfelszerelésre. A badimegrendelések döntő szerepet játszanak az Egyesült Államok és a többi kapitalista ország iparának fő ágazataiban. A kapitalista államok költségvetésében szakadatlanul növekszik a fegyverkezési versenyt szolgáló közvetlen és közvetett kiadások aránya. A háborús gazdaság vágányaira való áttérés lehetővé tette az Egyesült Államoknak és más kapitalista országoknak, hogy ideig-óráig emeljék Ipari termelésük színvonalát. A burzsoá közgazdászok ezeu nz alapon igyekszenek bebizonyítani. hogy a nagy katonai megrendelések a végtelenségig képesek fenntartani oz „üzleti tevékenység" magas színvonalát. A valóság azonban rácáfol ezekre az állításokra. Most. a kapitalista gazdaság különösen erős mi- titarjzalásának harmadik évében egyre nyilvánvalóbbak lesznek a militarizálás pusztító következményei. A nemzetgazdaság milita- riZaiása nem küszöböli ki. hanem ellenkezőleg, kimélyíti az aránytalanságot a termelési lehetőségek és a lakosság csökkenő fizetőképes kereslete között, amelyet, a kapitalista országok vezető körei a végső minimumra csökkentének. Ez a kapitalista piac felvevőképességének egyre na- gyobbaráuvú csökkenését vonja maga után. A katonai költségvetés felduzzasztása ily módon szükségképpen újabb, mélyreható gazdasági válság kibontakozásához vezet. . Malenkov elvtárs beszél az Egyesült Államok csatlós országainak gazdasági nehézségeiről. népeik életszínvonalának süllyedéséről, ami a háborús politika egyenes következménye, azután így folytatja beszámolóját: A kapitalista világrendszer helyzetét ezidőszerint, az teszi még bonyolultabbá, hogy a háború következtében és a nemzeti-felszabadító harc újabb fellendülése következtében a gyarmati A függd országokban az imperializmus gyarmati rendszerének tényleges szétesés? mégy végbe.. A fasiszta Németország és az imperialista Japán szétzúzásának közvetlen' eredménye volt az imperializmus frontjának áttörése Kínában, Koreában és Vietnambau. ahol a gyarmatok és félgyarma- tok helyén llépköztársasáSok jöttek létre. A kínai nép győzelme méginkább forradalmasította a Keletet és elősegítet to az imperializmus által elnyomott népek fekszaba- dító harcának fellendülését- A háború utáni időszakban méginkább fokozódtak az ellentétek az anyaországok és a gyarmatok között. Anglia. Franciaország, Belgium és a többi gyarmattartó hatalom a gyarmatok rovására igyekszik kárpótolni magát azokért a terhekért, amelyeket a gazdasági élet militarizálása és az Egyesült Államok terjeszkedése rájuk hárít. — Ugyanakkor az amerikai imperialisták behatolnak a gyarmattartó hatalmak gyarmati érdekköreibe, ott pozíciókat hódítanak meg maguknak, fokozzák a gyarmati és függő országok népeinek kizsákmányolását. E harc során az amerikai hódítók ösz- szeeskiivéseket sugalmaznak angol és francia „szövetségeseik” ellen, cselekedeteikkel elősegítik az imperializmus gyarmati rendszere válságának 'további elmélyülését. — Sok gyarmati és függő ország (Egyiptom. Irán, Szíria, Marokkó, Tunisz és mások) területét katonai támaszpontok céljaira használják fel, lakosságát pedig a jövendő háború ..ágyú tölte'ékének” szerepére készítik elő. A gyarmati és függő országok népei egyre határozottabban ellenállnak az imperialista Ingázóknak, A nemzeti felszabadító mozgalom növekvő lendületét bizonyítja Vietnam; Burma. Malájföld, aÁ Fülöpszigetek és Indonézia népeinek harca, a nemzeti ellenállás fokozódása Indiában, Iránban, Egyiptomban é3 más országokban. A háború utáni időszakban az Amerikai* Egyesült Államok. Anglia és Franciaország uralkodó köreinek 'tevékenysége a nemzetközi kapcsoltok területén . is az új háború előkészítésének je*' g.vében bontakozott kiAz Amerikai Egyesült Államok a második világháború befejezése után csaknem azonnal letért arrói a megegyezéses politikai irányvonalról. amelyen a háború idején a szövetségesek haladtak és amelyet a hatalmak teheráni, jaltai és potsdami értekezletei lerögzítettek. Az Egyesült Államok az agresz- szív cselekmények egész sorozatával élezte, ki a nemzetközi helyzetet és új háború veszélye elé állította a világot. Minthogy a Szovjetunió az új háború fő ellenzője, a béke lő támasza, az Egyesült Államok főkolomposai arra a következtetésre jutottak, hogy a háborút a Szovjetunió és a bé’-~ többi hívei ellen kell megindítani. így alakult meg az északatlanti agresszív tömb, amelyet a Szovjetunió tudta nélkül, háta mögött kovácsoltak össze. És hogy a nép eiői eltitkolják ennek a tömbnek agresszív céljait és becsapják, a népet; „védelmi” tömbnek nevezték el a ..kommunizmus”, a Szovjetunió ellen, amely — mint mondották — támadásra készül . az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és a tömb többi tagja ellen. Ugyanezen bűnös célból szerveznek amerikai katonai támaszpontokat a szovjet határok közelében fekvő különböző országokban. Ugyanezen bűnös célból az Egyesült Államok, uralkodó körei remilitarizálják Nyugat- Nemetországot és Japánt. Az Egyesült Államok ura1- kodó körei és híveik Nyugat- Németország és Japán remi' litarizáiásávai az egész világ Szemeláttára úi.iáteremtib a második világháborúnak azt a két góe.pontját, amelynck megszüntetéséért a népek ebben a háborúban vérüket ontottákAz Egyesült Államoknak a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság elleni támadása
