Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-08 / 236. szám

azt jelentette, hogy az aineri kai-angol tömb az agresszív háború előkészítéséről áttért a közvetlen agresszió cselekményére. A koreai nép. a bátor kínai önkéntesekkel szoros együttműködésben! hősiesen védelmezi hazáidnak szabadságát és függetlenségét, visszaveri a békebontókat, kivívja az egész demokratikus és ibékeszerető emberéit lelkes rokonszenvét. (Lelkes Was.)

A mostani nemzetközi helyzet, nek a maga egészében több sa, játszerü vonása és sajátossága Van. Ezek közül a következőket kell megemlíteni.

A fő agresszív hatalom, az Amerikai Egyesült Államok, fo. kozott erővel hajszolja háborúba a többi kapitalista országot, mindenekelőtt az északatlanti tömb tagjait, valamint a második világháborúban legyőzött országokat — Nyugat-Németországot, Olaszországot, Japánt. Az amerikai főkolomposok a tömb vajamennyi részvevője részére megszabják a háború céljait, menetrendjét, a háborús részvételre számbajöhetö erőket és eldöntik a háború előkészületeinek egyéb kérdéseit is, diktálják a maguk akaratát.

Malenkov elvtárs leleplezi az imperialisták hazug propagandá. ját, mely szerint ők a „szabad“ országokat védik“ a Szov. jetuniö részéről fenyegető háborúval szemben. Rámutat arra, hogy az Atlanti Szövetség országainak uralkodó körei eladták hazájuk függetlenségét az amerikai milliárdosoknak. Az USA stratégiáját a beszámoló a következőkben jellemzi;

I az amerikai imperializmus Stratégiájának sajátossága, hogy az amerikai imperializmus főkolomposai katonai terveiket idegen területek és idegen hadseregek, elsősorban nyugatné. met és japán, valafnint angol, francia és olasz területek és hadseregek felhasználására, va. Jamint más népek felhasználása ra építik, amelyeknek az amerikai stratégák elgondolása szerint, vak eszközül és ágyútoké lékül kell szolgálniok annak ér bekében, hogy az amerikai mo nopolisták kivívhassák a yi. Jáguralmat.

A józanabb és haladó politikusok, akiket nem vakított el a ezovjetellenes ellenségeskedés az európai és egyéb kapitalista országokban máris világosan lát. ják, milyen feneketlen mélységbe rántják őket a megvadult amerikai kalandorok. Ezek a politikusok már kezdenek szót emelni a háború ellen. Fel kell tételezni, hogy az amerikai diktátorok engedelmes bábjai, jiak sorsára jtélt országokban akadnak valóban békeszerető, demokratikus erők, amelyek a jnaguk önálló, békés politika ját fogják folytatni és megtalálják a kiutat abból a zsákutcából, amelybe - amerikai diktátoraik hajszolták őket. Az európai és egyéb országok erre az új út. va lépve, teljes megértésre találnak valamennyi békeszeretö nép részéről. (Viharos taps.)

Az Egyesült Államok uralko dó körei álcázni igyekeznek hó. dító politikájukat, megpróbá'ják a demokratikus tábor ellen folyó úgynevezett ,,hidegháborút“ bé kés védelmi politikának fe’.tün. tetni és saját népeiket a Szov. jetunió részéről megindítandó tá. madás nemlétezö veszélyével ré. mítgetik. Az atlanti tömb föko. tomposai demagóg, békesze. rető frazeológiával leplezik agresszív terveiket és a már folyó hadműveleteket. Ez az ál. cázás jellemző vonása politi. kájuknak. A dolog lényege az. hogy mostanában nem olyan könnyű új háborúba, a békesze rető népek ellen indítandó háborúba hajszolni a népeket, amc tyek csak nemrégiben ismerték meg a vérontó hadműveletek, egész súlyát. Ezért igyekszik az

agresszív atlanti farkas bá ránybört ölteni.

Ilyen körülmények között ve. szélyes volna lebecsülni a mai agresszorok farizeus béke komé. diájának árt alma sságát,

A Szovjetunió harca és megszii

A párt legfőbb irányvonala a külpolitika területén a népek közötti béke és szocialista hazánk biztonsága biztosítása, nak politikája vo.t és marad;

Heytelen volna azt gondolni, hogy a háború csakis a szovjet állana ellen irányulhat. Mint ismeretes, az imperialisták az első világháborút jóval a Szov. jetunió megalakulása előtt rob. bántották ki, A második világháború kapitalista államok kő. zötti háborúként kezdődött s a háborútól maguk a tőkés orszá. gok is erősen szenvedtek. Azok az ellentmondások, amelyek je. ienleg marcangolják az imperia, lista tábort egyik kapitalista államnak a másik elleni háborújára vezethetnek. Mindezeket a körülményeket figyelembevéve a Szovjetunió arra törekszik, hogy az egyes államok közti bárminemű háborút megaka. dályozza s a nemzetközi konfliktusok és nézeteltérések bé. kés szabályozása mellett fog. lal állást.

Malenkov elvtárs felsoro'ja « szovjet békediplomácia legfontosabb lépéseit és rámutat ar. ra, hogy a szocialista nagyhatalom mindent megtesz a háború megakadályozására.

A Szovjetunió — folytatta Malenkov elvtárs — teljes egy. Bégben folytatja békepolitikáját más demokratikus, békesze. rető államokkal — a Kínai Nép- köztársasággal, Lengyelország, gal, Romániával, Csehszlovákia, val, Magyarországgal, Bulgáriával, Albániával, a Német Demo kratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal és a Mongol Népköztársasággal. A Szovjet, unió kapcsolata az ein! j tett országokkal azoknak a teljesen új államközi kapcsolatoknak példája, amelyekhez hasonlót azelőtt nem ismert a történelem. Ezek a kapcsolatok az egyenjogúság, a gazdasági együttműködés és a nemzeti függetlenség tiszteletbentartásá. nak elvein alapulnak, A Szov. jetunió kö csönös^segélynyujtási szerződéseihez híven segíti és támogatja, á a jövőben is segi. teni és támogatni fogja ezeket az országokat további megerő. södésükben,’ (Viharos taps.)

Meggyőződésünk, hogy a szó. Qialifita gazdasági rendszer a kapitalizmussal folytatott bé. kés versenyében évről évre szemléltetöbben megmutatja fel.

* A Szovjetunió

Malenkov elvtárs megemléke. zik a szovjet nép óriási teljesítményeiről, a nagy honvédő háborúban, majd megállapítja

Népünket az az eltökélt szándék hatja át, hogy továbbra is önfeiáldozóan dolgozzék szocialista hazája javára, s becsü. lettel teljesíteni fogja történelmi feladatát a kommunista társadalom felépjtését. (Hosz- ezantartój viharos taps.)

Ipar

A háború előtti ötéves tervek éveiben megvalósult az ország szocialista iparosítása, A hatalmas ipar alapján országunk kifejlesztette egész népgazdasá gát és felkészült az aktív ön. védelemre. A háború évei rendkívüli erővel igazolták, hogy he lyes volt pártunk vezérfonala: az ország iparosjtása. A Szovjetunió iparosítására irányú ó politika megvalósításának döntő jelentősége volt a szovjet nép sorsának alakulása szempontMalenkov elvtárs rámutat a fasizálás gyorsuló folyamatára az USA által leigázoft orszá. gokban. Beszél a békemozga:om kifejlődéséről, azután áttér a szovjet békepolitika elemzésére.

a béke megőrzéséért írdításáért

söbbségét a kapitalista gazda, :<ági, rendszerrel szemben. De mi senkire sem akarjuk erőszakkal rákényszeríteni Ideológián, kát vagy gazdasági rendszerűn, lcet. ,,A forradalom exportja — ostobaság. Minden ország, ha akarja, maga hajtja végre forradalmát, tia pedig nem akarja, nem lesz forradalom“ — mondja Sztálin elvtárs.

A Szovjetunió rendületlenül folytatja a minden országgal való békés együttműködésre tő. rekvö poétikáját, de ugyanakkor számól a fékevesztett hábo, rús gyujtogatók részéről fényé, getö új agresszió veszélyével is, Ezért erősíti most és a jövőben is védelmi készségét. (Taps.)

A Szovjetunió nem ijed meg a háborús gyujtogatók fenyegetéseitől. Népünknek vannak tapasztalatai az agresszorok elleni harcban, s rég megtanulta, hogyan kell ütni őket. Már a polgárháború idején megverte az agresszorokat — amikor pedig a szovjet állam még fiatal és viszonylag gyenge volt, meg. verte őket a második világhábo. rúban; s a jövőben is megverj őket, ha hazánkra merészelnek támadni,

A párt külpolitikai feladatai:

1, További harc az új háború előkészítése és kirobbantása ellen, a hatalmas háborúellenes, demokratikus front fölzárkóztatása a béke megszilárdítására, a barátság és szolidaritás szálainak erősítése a béke híveivel világszerte, az összes új háborús e.ökészületek. nek a háborús gyujtogatók min. den mesterkedésének és cselszö. Vényének állhatatos leleplezése;

2, a nemzetközi együttműködés és a minden országgal való kereskedelmi kapcsolatok fej. lesztésére törekvő poitika továbbfolytatása; 3. a megbontha. tatiau barátság kapcsolatainak erősítése és fejlesztése a Kjnai Népköztársasággá!, az európai népi demokratikus országokkal — Lengyelországgal, Csehszlovákiával, Romániával, Magyar- országgal, Bulgáriával, Albániával — a Német Demokratikus Köztársasággal, a Koreai Népi Demokratikus Köztársasággal, a Mongol Népköztársasággal; 4. a szovjet állam védelmi erejének lankadatlan növelése, s ama képességünk fokozása, hogy bármely agrosszort megsemmisítőén visszaverjünk, (Viha. ros, hosszantartó taps.)

belső helyzete

jából. Ez mentette meg hazánkat attól, hogy rabszolgasorsra jusson.

Alihoz, hogy népgazdaságunk újból elérje a háború előtti szín. vonalat, bizonyos időre volt szükség. Az évi ipari összter. mêlés terén 1048-ban, a szénter. mêlés terén 1947-bén, az acél. és cementgyártás terén 1948- ban, a nyers vasgyártás és olaj. termelés terén 1949-ben, a lábbeli gyártás terén 1950-ben, a gyapotáruk gyártása terén 1951. ben értük el, illetőleg haladtuk túl a háború előtti 1940-es év színvonalát. Ez azt jelenti, hogy a háború nyolc-kilene évvel, vagyis körülbelül két ötéves tervvel vetette vissza iparunk fejlődését.

Iparunk háború utáni sikeres újjáépítésének és fejlesztésének eredményeképpen ipari termelésünk szjnvona'a jelentékenyen meghaladja a háború előttit.

Az ipar háború utáni sikeres újjáépítése és fejlesztése erederényeképpen a Szovjetunióban az egy leiekre eső ipari termelés jelenleg felülmúlja a háború előtti színvonalat. így az egy lakosra jutó villamosenergia-ter. mêlés 195I.ben több mint kétszerese volt az 1940. évi színvo. nalnak, a nyersyasöntés 50 százalékkal, az acélöntés 70 százalékkal, a széntermelés 60 százalékkal, a cementgyártás több mint kétszeresen, a gyapotszö. vet-ternrelás 20 százalékkal, a gyapjúszövet-termelés több mint 60 százalékkal, a papírtermelés 70 százalékkal stb. múlta felül az 1940. évi egy lélekre jutó termelés ’ színvonalát.

A beszámolóban ismertetett időszakban — különösen a háború utáni években .— jelentősen kibővült és megerősödött iparunk termelési technikai alapja, mind új vállalatok épjtése, mind a meglévő vállalatok újjáalakí. tása révén.

A háború utáni években az ipar minden ágát új gépekkel és gépezetekkel látták el, tökéle. tesebb technológiai folyamatokat vezettek be, megvalósították a termelés észszerűbb szervezetét. Ebben az időszakban a szerszám, gépállomány — új, termelékenyebb szerszámgépekkel való kiegészítés útján — 2.2-szeresére nőtt. A hazai gépgyártás esu. pán a legutóbbi három év alatt körülbelül 1600 újtípusú gépet és gépezetet alkotott.

A további technikai haladásért vívott harcban nagy szerepe van tudományunknak, amely találmányaival segjti a szovjet népet a természet kincseinek és erejének teljesebb feltárásában és jobb kihasználásában. A háború utáni időszakban tudósaink sikeresen oldottak meg sok hatalmas, nép. gazdasági jelentőségű tudomá. nyos problémát. Abban az idő. szakban Igen fontos eredménye volt a szovjet tudománynak az atomenergiatermelés módszereinek felfedezése. Ezzel tudományunk és technikánk megszüntette az Egyesül Aha mok monopolisztikus helyzeté: ezen a téren és koaio y csa. pást mért a háborús gyujto- gatókra, akik más népek megfélemlítésének és zsarolásának eszközeként próbálták fel. használni azt, hogy birtokában vannak az atomenergiatermeiés titkának és az atomfegyvernek, A szovjetállamnak — miután rendelkezik az atomenorgiater. mêlés reális lehetőségeivel — nagy -érdeke, hogy ezt az új energiafajtát béké3 célokra, a nép javára használják fel, mert uz atomenergia ilyenirányú fel. használása határtalanul kiszéle, siti az ember hatalmát a termő, ezet elemi erői felett, a termelő, erők növekedésének, a technikai és kulturális haladásnak, a tár. oaduüni gazdaság növekedésinek óriási lehetőségeit tárja az em. beriség elé, A szovjet tudomány és technika nagy sikereiről ta. Íiúskodik a Sztálin.dfjak éven. kénti odaítélése kiváló tudomá. nyos munkákért, találmányokért és termelő munkamódszerek tö. kéletesitéséért. À tudomány, az ipái', a közlekedés és a mező. gazdaság 8470 dolgozóját tüntették ki a Sztáün.djjas megtísa telő címével.

Ezek a Szovjetunió ipari fejlődésének alapvető ered. ményei a beszámo óban ismertetett időszak alatt. A legköze, többi évek feladatait ipai’unk fejlesztése terén a Szovjetunió fejlesztésére irányuló ötödik ötéves tervre vonatkozó élő irányzatok tervezete fejti ki, amelyet a kongresszus elé ter jesztenek. Ezek a feladatok ab ból állnak, hogy az ipari te»' mêlés színvonalát 1955-ben 1950-h'cz képest — körülbelül 70 százalékkal emeljük úgy, hogy a termelési eszközök ter melésónek körülbelül 80 szá. zalékkal, a fogyasztási cikkek termelésének körülbelül 65 szá, zalékkal kell emelkednie, Ez a

feladat az ipari termelés növelő, sének terén apt jelenti, hogy 1055-ben — 1940-hez képest — háromszorosára emelkedik az ipar teljes termelése.

Az ötödik ötéves terv új, nagy lépést jelent előre országunknak a szocializmjusból a kommunizmusba való fejlődése útján. (Viharos taps.)

Malenkov ejvtárs bírálja az iparban mutatkozó hiányosságokat és kiemeli a munka termelékenysége emelésének feladatait.

Pártunk a szocialista építés minden szakaszában lankadatlanul harcolt a munka term síé - kenységének rendszeres emeléséért, mert ez a legfontosabb feltétele a szocialista termelés növekedésének és tökéle lesedéi é- nek. Főként ezzel magyarázhatók azok az óriási sikerek; amelyekért a Szovjetunió termelésének fejlesztésében elértünk. 194^-töl 1951-ig a munka ter. melékenysége az iparban 50 százalékkal növekedett. Az ipari- termelés növekedésének 70 százaléka ebben az időszakban a munka termelékenységének növekedéséből származott. Ugyanezen időszakban az építkezésnél 36 százalékkal növekedett a. munka termelékenysége.

Mezőga z da sag

A beszámolóban ismertetett1 időszak kezdetéig — vagyis a párt XVIII, kongresszusáig —< a kolhozrendszer véglegesen megszilárdult országunkban, a kolhozok megerősödtek és megingathatatlan a szocialista gazda, ság rendszere, mint a földmű- j velés egyetlen formája. i

A háború ideiglenesen feltartóztatta a mezőgazdaság fejlődését és nagy kárt okozott neki, különösen a volt megszállott területeken, ahol a hitlerista hó. dítők tönkretették és kirabolták j a kolhozokat, gép. és traktor. ' állomásokat és a szovhozokat. De a háborús idők óriási nehézségei ellenére a keleti területek kolhozai és szovhozai fennakadás nélkül ellátták a hadsereget és a lakosságot élolmiszarrei, a könnyűipart pedig nyersanyaggal. A kolhozrendszer nélkül, a kolhozparasztok és kolhozpa. j rasztnök önfeláldozó munkája nélkül, magasfokú politikai öntu. ! dat és szervezettség nélkül' nem tudtuk volna megoldani eztj a fölötte nehéz feladatot.

A békés építésre való átme- | nettel kapcsolatban az a feladat állt a párt előtt, hogy megváló, sít,sa a mezőgazdaság minél gyorsabb helyreállítását és to. vábbfejlesatését. A párt a hábo. ni utáni időszakban különleges gondot fordított a. kolhoza k sze levezeti.gazdasági megerősítésére, arra. hogy segjtság t nyújtson nekik a közösségi gazdáiké, dás helyreállítására és tovább.; fejlesztésére s ezen az alapot» növelje a kolhozparasztság j anyagi jólétét, .A mezőgazdaságii termelőerők további fellendítésül szempontjából nagy jelentősége! volt a kis kolhozok egyesítés#» nek, mett a nagy kolhozok sok, kai sikeresebben bővíthetik kij és tökéletesíthetik a közösségi! gazdálkodást. Jelenleg 97.000 megnagyobbodott kolhoz van; az 1950. január elsejei 254.000 kis kolhoz helyett. í

A mezőgazdáságban tett párt.-f és kormányintézkedések meg- j valósításának eredményeképpen sikeresen leküzdöttük azokat a! nehézségeket, amelyeket a háború és azt követöleg az 1916. évi erős aszály okozott, s rövid idő alatt helyreáiljtottuk és túlszárnyaltuk a mezőgazdasági termelés háború előtti színvona. lát.

Földművelésünk mind szakszerűbbé, müjd termelékenyebbé válik, s mind több és több á ni terméket termel- Fontoljuk meg föld művelésünk fe.i ôdésének ezt a fontos sajátosságát- Mo?:, amikor a öubonuurobiéiuút sike-