Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. október (7. évfolyam, 230-256. szám)

1952-10-30 / 255. szám

Tabdi teljesítette — Solt. szeutlmre elmaradt verseny, vállalásában, — Szilárdítsuk meg: falun az állami fegye1- met. — Gépállomásaink így harcolnak a békéért.

AÆ IH»P BÁCSKISK1JNSIEGYEI pÁRTBIZOTTSÁGAHAK LAPJA

VU. ÉVFOLYAM, 255. SZÁM irn 50 fi Mér 1!>52. OKT. 3«, CSÜTÖRTÖK

Nagygyűlés Berlinben a magyar kormáiiykiitcloítség tiszteletére

Boriin, október 28- (MTI)

Rákosi Mátyás vezetésével Berlinben tartózkodó magyar kormányküldöttség tiszteletére kedden dé.után nagygyűlést tartottak a berlini Sportcsarnokban. A nagygyűlésen. amelyet Németország Demokratikus Nemzeti Frontjának országos tanácsa hívott össze, sokezer főnyi közönség vett részt. Az ünnepélyesen feldíszített sport- csarnokét a Szovjetunió, a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság lobogói ékesítették és faiam német és magyar nyelven a következő jelszó voit orvaehato: „A magyar és a német nép együtt küzd a Szovjetunió vezette béke- vilásBóborban.”

Viharos éljenzés támadt, amikor. Rákosi Mátyás, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke, Ge- rö Ernő és Kiss Károly miniszterek kíséretében Grote- wohl miniszterelnökkel,

Dieckmannal, a népi kamara elnökével, Water Ulbricht miniszterelnökhelvettessel, dr. Correnssel, a nemzeti front országos tanácsa elnöksége elnökével. továbbá a kormánynak. a Német _ Szocialista Egységpírt Politikai Irodájának, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének tagjaival, nemzeti-díjasokkal és a munka hőseivel a Sportcsarnokba lépett.

Az elnökségi ..emelvény első Sorában Rákosi Mátyás. G erő Ernő, Kiss Károly, Hajdú

József rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter, a Magyar Népköztársaság bei-- iini diplomáciai missziójának vezetője, Otto. Grotewohl, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnöke, Johannes Dieckmann, a népi kamara einöke, dr. Correns, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének elnöke, Walter Ulbricht, Heinrich Rau, Otto Nusehke, Lothar Bolz és Paul Scholz minisz- terelnökhelvettesck, Hermann Matern, Franz Dah!em_ és Wilhelm Zaisser, a Német Szocialista Egységpárt Politikai Irodájának tagjai, Georg Dertinger külügyminiszter és Friedrich Ebert Berlin főpolgármestere foglaltak helyet.

A nagygyűlést a Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság nemzeti himnuszainak elhangzása után Correns, a nemzeti front országos tanácsa elnökségének elnöke nyitotta meg. Szívélyesen üdvözölte a német, fővárosba érkezett magyar vendégeket, üdvözölte ezután a Német Demokratikus Köztársaság kormányának megjelent tagjait és a diplomáciai missziók jelenlévő vezetőit. Correng a magyar vendégek látogatását, mint a magyar és a német nép barátságának újabb bizonyságát méltatta, majd átadta a szót Rákosi Mátyásnak, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa elnökének- Rákosi Mátyás az alábbi beszédet mondotta:

— Kedves Elvtársak! Berlin dolgozói!

, —- Engedjék meg. hogy átadjam önöknek mind a magam, mind a Magyar Nép- köztársaság kormánya és az egész magyar dolgozó nép nevében forró üdvözletemet és jókívánságaimat. Egyben felhasználom az alkalmat, hogy megköszönjem a rokonszen.y nek és a szeretetnek azt a sokféle megnyilvánulását, amelyet itt láttunk és minden alkalommal örömmel tapasztalunk. A mi látogatásunk célja a német és magyar dolgozó nép barátságának elmélyítése. Két nép barátságának legszilárdabb alapja a közös célkitűzés, az érdekek azonossága. Hogy ezek az alapfeltételek a német és a magyar dolgozó néo államának megvannak, arra világos bizonyíték az elmúlt hét esztendő története. Engedjék meg. hogy röviden beszámoljak a magyar dolgozó nép fejlődéséről az utolsó hét esztendőben— 1945 tavaszáig, amikor a Szovjetunió hősi hadserege nehéz áldozatok árán felszabadította hazánkat. Magyar- ország elmaradt mezőgazdaország volt. Termékeny földjének nagy része a feudális grófok, bárók és püspökök kezén volt. Ugyanakkor a kilencmillió lakos közül hárommillió nincstelen volt, ahogy nálunk mondták: hárommillió koldus.

— Az ipari munkásság teljesen jogfosztottj bilincsbe" vert volt. Az ország csatatér volt és legtöbbet szenvedett fővárosunk. Budapest, melynek házai 72 százalékig meg voltak rongálva és jórészt elpusztultak. A Duna gyönyörű hidjai végig az országban fel voltak _ robbantva. Nem volt vasúti közlekedés és a fővárosban nem volt villany-, gáz-, vízvezeték. Ebből a mélységből emelkedett fel _ a Szovjetunió nagylelkű segítségével. a Magyar Kommunista Párt vezetésével a magyar dolgozó nép. A nagybirtokosok földjét kiosztottuk a falusi szegénység és a dolgozó parasztság között. 1947— 48 folyamán létrejött a szerves mugkásegység. A Szociáldemokrata Párt egyesült a Kommunista Párttal. Amikor a riolitikai harc eldőlt, az újjáépítés munkájáról áttérhettünk a szocializmus alapjainak .tervszerű lerakására.

Rákosi Mátyás elvtárs beszéde a berlini Német Sportcsarnokban

sági

— Ez alatt a rövid néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott hazánk arculata. El lehet mondani, liogy iparral rendelkező mezőgazda- sági országból komoly mező- gazdasággal rendelkező ipari országgá váltunk- (Tups.)

— 1952 szeptemberében az utolsó háború előtti évhez,

1938-hoz képest 645.ÜUÜ-rel nőtt a keresők száma. Eltűnt a hárommillió koldus, eltűnt a munkanélküliség és helyette inkább munkásliiánv jelentkezik, mint.fejlődésünk egyik fékje. Gyáriparunk több mint háromszorosára növekedett, ezen belül u nehézipar négyszeresére, szén- és acéltermelésünk több mint kéíszefesé" re nőtt. 1952 legutolsó negyedévében gyáripari termelésünk

24.3 százalékkal nagyobb,

mint a múlt év azonos időszakában. Az cgv főre eső széntermelés tekintetében Magyarország mege.őzi az olyan kapitalista államokat, mint Franciaország. Ausztria,

Olaszország. A nyersvas- és acéltermelés terén megelőzi Japánt és Olaszországot, — Alumíniumiparunk és petróleumtermelésünk gyors ütemben gyarapodik. Uj szocialista városokat építünk, amilyen Sztálinváros, amelynek Sztálin elvtársról elnevezett vasművé üzembebelvezése után annyi vasat és acélt terme, majd, mint 1949 ben egész kohászatunk.

Most építjük Budapesten új földalatti gyorsvasútun- kat. A felrobbantott hidakat felépítettük és azok most szebbek és erősebbek, mint régente. A mezőgazdaságban megkezdtük a szocialista építést. Jelenleg a szocialista szektor, azaz a termelőszövetkezet és az állami gazdaság az ország szántóterüietének

33.4 százaléka, A _ dolgozók egyre javuló szociális viszonyainak eredményeképpen a csecsemőhalandóság a , Hor- thy-korszakhoz kénest 31 százalékkal csökkent. Az ipari muukásesaládoknál a születési arány 50%-kal emelkedett. 1951-ben kétszerannyi diák járt középiskolába és háromszorannyi az egyetemre, mint 1937—38‘ban. Az egyetemeken 1937—38-ban a munkások és parasztok gyermekeinek aránya 3 százalék volt. Ez most 56 százalékra emelkedett.

— Az 1938‘ban megjelent könyvek és brosúrák pél- dányszáma 7.8 millió, 1951- ben 58.9 millió volt.

— Amilyen mértékben ismerték fel a munkások, parasztok, értelmiségiek, hogy az ország az övék, maguknak építik, olyan mértékben nőtt áldozatkészségük, fegyelmük és hozzátehetem: szaktudásuk is. Ehhez járult, a Szovjetunió szakadatlan, önzetlen, baráti segitse.ee is. Ez a segítség nemcsak abban nyilvánult meg, hogy nyersanyagokat .vagy. legmodeimebb gépi felszereléseket kaptunk. A Szovjetunió rendelkezésünkre bocsátotta legjobb specialistáit, gyártási módszereit. Lehetővé tette, hogy magyar mérnökök, munkások, parasztok a Szovjetunióba menjenek tanulmányútra, vagy ottani egyetemeken, üzemekben sajátítsák ei a világ legfejlettebb, leghaiadottabb termelési módszereit. Ezek a mi sikereinknek legfontosabb rugói. Természetesen sikereink mellett bajok is vannak szép számmal, A felszabadulás óta gyakran volt szárazság miatt rossz a termés. A régi tőkés viiág maradványai nagy számban élnek közöttünk és igyekeznek minden erővel hátráltatni fejlődésünket. Az amerikai imperialisták és a déh határunkon garázdálkodó Tito-banditák sok kémet, kártevőt, szabotált dobnak át határainkon, Saját tapasztalatlanságunk, éberségünk hiánya, a sikerek okozta önelégültség is okoz bajokat- Az ilyen eseteket, meg saját őszinte önkritikánkat,, ameiy- lye,i bajainkat segítés céljából feltárjuk, az ellenség gyengeségünk jelének magyarázza. Az imperialista urak és propagandabérenceik nem \eszik észre, hogy a dolgozó nép túlnyomó több-, sége hallani sem akar arról, amit ők „l‘elszabadítás”-nak neveznek- A dolgozó nép tudja. hogy a régi rend visszaállítása újra elvenné a földhöz juttatott százezrektől a földet. Az ipari munkások nyakára visszarakná a tőkés jármot. Elveszne mindaz a iög. vívmány, kulturális fejlődés, amelyet a népi demokrácia adott. Elveszne hazánk függetlensége, szabadsága cs csak a kizsákmányolás, a népfinyomás. a tőkések garázdálkodása lenne szabad A mi dolgozó népünk ezért áll egyem beiként az irupeFa- l'lstaelieiie,? béketáborban. — Ezért írta alá több mint hétmillió ein her a békefelhívast. Ezért jegyzett több mint hárommillió állampolgárunk békekölcsönt. Ezért vau a dolgozó nép elszánva, hogy szabadságát, függetlenségét, szocialista, jövőjét szilárd szövetségben a felszabadító Szovjetunióvá] és a népi demokratikus országokkal vállvetve minden eszközzel megvéd.',

— A rémet elvtársak az elmondottak után megértik, hogy a magyar dolgozó nép milyen feszült érdeklődéssel és rokonszenvvei követi a Német Demokratikus Kiztár- sasúg fejlődését, Errő; a fejlődésről lapjaink gyakran be számolnak- A múlt évben az Ifjúsági Világtalálkozóra kiutazott fiatalok százai saját szemükkel látták ennek a fejlődésnek az eredményeit. A magyar dolgozó nép az elmúlt hét és fél esztendő ta- pasztaiatai alapján 'megérti és méltányolja azt a, nehéz és áldozatos munkát, amellyel a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népe eltakarítja Hitlet áfckos örökoé- gétK. a g.zö.mvir .romokat ée.

bátran, a jobb. szocialista jövőbe, vetett hittel dolgozik az újjáépítést». Amikor értesültünk róla, nogv megteremtődött a murk ás egység, a Német ISzocia ista Egység párt, azonnal megértettük, hogy a Német Demokratikus Köztársaság népe a munkásosztály vezetése alatt a helyes útra tért. A magyar dolgozó nép örömmel üdvözli a Nemet Demokratikus Köztársaság dolgozóinak minden sikerét és az ötéves terv eredményeit. Nálunk is ismerik eir .,ek a tervnek új, nagy létesítményéit, a keieti vaskohászati kombinátot Fürsten' bergbeu. a nyugati vaskóim kombinátot Brandenburgban, az Odera—Elba'esatomát, a lauehhammeri kokezosító üzemet, végül, de nem utolsósor; ban. azt a gigászi építkezési munkát, amelyet Berlin újjáépítési programmjával kapcsolatban kifejtenek- Tudjuk azt is, liogv az idén a falun is megkezdődött a szocializmu: építése. A termelőszövetkeze, tek száma növekszik. Számunkra nem kétséges, hogy a német dolgozó parasztság felismerve a termelőszövetke zetek fölényét és gazdasági hasznosságát, egyre fokozot tabb mértékben tér át a, mp dem nagyüzemi termelés i módjára. Ismerjük a Német Demokratikus Köztársaság lakóinak, polgárainak egyre emelkedő életszínvonalát. Ismerjük azt a hata'mas kultn ralis fellendülést, amely a Német Demokratikus Köztársaság minden táján ta, pasztaiható. Örömmel üdvözöljük a nagyszerű német ifjúság lendületét, amellyel egvemberként, lelkes áldozatkészséggel támogatja a né met dolgozó nép újjáépítési munkáját, és felemelkedésének hatalmas ügyét.

— Azt is tudjuk, hogy a hata'mas Szovjetunió ugyanúgy segíti minden rendelkezésre álló eszközzel a Német Demokratikus Köztársaság dolgozó népét, mint ahogy ezt velünk tette. Mindany- nyiunk szeretett, bölcs vezére, Sztálin elvtárs, a fasiszta barbárok legszörnyűbb garázdálkodása közepette is megkülönböztette» a német népet Hitlertől és csatlósaitól. Tudjuk, hogv a Német Demokratikus Köztársaság sorozatos és növekvő gazdasági és kulturális sikerei ugyanolyan mértékben, mint nálunk, a Szovjetunió és a bölcs Sztáün segítségére és támogatására vezethetők vissza. A német munkások, parasztok, értelmiségiek és ifjak felismerték, hogy az az egyedüli helyes út, amelyen n Szovjetunió vezette szocialista álla mok járnak. Ezért el vannak szánva, hogv ha keik fegyverrel, ha kell. körömmel é? foggal megvédik újonnan szerzett eredményeiket, ép- penúgy; mint a mi dolgozóink. Az is világos számunkra, hogy a Német Demokratikus Köztáivasá" népe egyömbérként áll a béke védelmezőinek- táhoiábaiu eLatadtja azLiwa