Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-03 / 206. szám
FEGYVERÜNK A KÖNYV I Szocializmust építő ha zánkban sok más között a dolgozó |3éu tulajdonává vált a köuyv > A jo könyvnek óriási jelen tősége %an, politikai, gazda; »agi es kulturális fejlődésünk ben, mert mindaz a hatalmas érték. melyet évezredek a.att teremtett az emberiség, e!s6 sorban a könyv utján lesz a dolgozóié, A jo könyv uj e> új ismeretekkel jutott végtelen bőkezűséggel, a tudomány, a technika, az ipar és x mezőgazdaság, az irodalom js a művészet eredményeit a . könyv adja^at a dolgozók igszéli^ebb tömegeinek- Szolalista erkö.csre nevel, tudásain. öntudatban növeli az etu bereket, úgy válik építőjévé az ú.i életnek-Megyénk területén a két körzeti könyvtárhoz 220 könyvtár tartozik: 181 falusi és tanyai, 19 gépállomást 80 tszcs, 1 állami gazdasági. 3 egyéb és 5 városi könyvtár közel 150.000 kötettel éé ebből 15-177 olvasó júliusban 22-711 kötetet kölcsönzött. Nagy lépést tettünk előre ahhoz, hogs' megyénk lakossága „olvasó ■néppé1 váljék. Mégsem lehetünk elégedettek az e.ért eredményekkel és meg keH szívlelnünk Révai elvtárs, az MDP II- kongresszusán mondott figyelmeztetését: „Gyakran nem vesszük, észre, hogy nem minden könyv, ami ott van a könyvtárak polcain* viliiben olvasott könyv!” — Könyvtáraink erejéből sok kai többre is futná, ezt bizo nyitja Fü öpszállás _ népkönyvtára Sántha Lászlóné vezetésével, ahol a község lakosságának 10 százaléka tagja a könyvtárnak és július hónapban is 402 könyvet kölcsönzött. Az olvasók számát néhány ]\ alatt többszörösére is emelhetjük és többszörösére is kell emelnünk. Ezt már a 2 körzeti könyvtár nem tudja ellátni és így meg kell szervezni megyénkben is a megyei é« a járási könyvtárakat. Ennek érdeke ben született meg a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának 2042—13—1952. számú uagyfontosságú határozata a könyvtárügy fejlesztéséről. , A határozat 9. pontjának értelmében „fitz illetékes hely1 anácsok kötelesek ellenőrizni és támogatni a. könyvtárak munkáját, a könyvek forgalmának növekedését, az olvasók menyeinek kieléOítését. A helyi tanácsok kötelesek ti orv doskodni az illetékesséyi területükön lévő könyvtárak anyagi szükségleteiről (megfe.elö helyiségről, berendezésről, fűtésről, stb.) a könyvállomány fejlesztéséről, az eT ronyy jlódott könyvek újra, köUctéseről és a könyvtárosi adások betöltéséről A tanácsaink ennek dacára sem fordítanak gondot a könyvtárakra, megterhelésnek veszik, pedig ép ellenkezőleg, nagy S-gitseSet je.ént, csak élni keli a könyvtár adta lehetőségekkel, Ma mar könyv táráink is a dolgozó népet szolgálják, nem ügy, mint a muitbaii, mikor kalandorregé nyekkel, filléres ponyvákká), léíekmérgezö rémtörténetekkel. értéktelen szerelmi históriákkal butították a népet^ es terelték el a figyelmet az élet mindennapi problémáiról. Könyvtáraink könyvállománya. élükön a szovjet könyvekké,, mind érdekesek, lebilineselőek, mert munka sokról, Parasztokról szól, a dolgozók harcait, küzdelmeit ábrázolják. Ezekben a regé nyékben szereplő nagyszerű emberek nem az író fantázia .iában születtek, hanem húsból és vérből valók, akiket öntudatuk a munkában, vagy a harcban végbevitt tetteik tesznek méltóvá arra, hogy száz és százezrek kövessék a példájukat. Úgy oktatnak, úgy nevelnek, hogy szinte észre sem vesszük. Elolvasásuk után döbbenünk rá, hogy gazdagabbak, öntudatosabbak lettünk és, arra ösztönöznek bennünket, hogy hőseikhez hasonlóak legyünk. Útmutatásnak kell tekintenünk Rákosi e.vtárs szavait: „A szocializmus építésének szüksége van a kiművelt emberfők sokaságára.” Ennek pedig leghatásosabb eszköze a könyvtár-Izsákon pl- Nyikolajeva: Az Aratás művéből tartott ankét eredményeként megalakult a II. kongresszus tszcs. Az sem véletlen, hogy 1951-ben a kiskunfélegyházi járásban a pártbizottság támogatásával jó! működtek a könyvtárak, a járások közti _ versenyben a kiskunfélegyházi járás volt az első a begyűjtésben, de ez nemcsak a kiskunfélegyházi járásra vonatkozik, hanem az. egész Bács Kiskun megyére. Ez is azt bizonyítja, hogy a politikai és gazdasági fejlődésünk elképzelhetetlen a kulturális fejlődés né.kül, pedig „a könyv a szocialista kultúra legfőbb és leghatalmasabb fe'Jyvere." (Gorkij) láz úton kérem pártbizottságainkat, hogy tárgyalják meg az egyéb fontos feladatok között a könyvtárak munkáját is. Minit a Szabad Nép augusztus 27‘í száma írja; „Nem minden várt szervezetünk látja még, hogy a kultúr forradalomnak és ezen belül a köny vtár mozgalomnak is a várt a legfőbb gazdája. Pártszervezeteinknek sokkal többet kell tenniök azért, hogy újabb ezrek és tízezrek- szeressék meg a könyvet, a mindennapi harcunk segítőiét, a dolgozók gyönyörköd tetősének és nevetésének ezt a fontos eszközét. Közeledik a könyv ünnepi hete. A régi és az új olvasók tíz- és százezrei találkoznak majd az írókkal és a műveikkel. Ez az ünnep t* bizonyítani fogja kulturális eredményeinket és egyben még világosabban megmutatja majd, milyen nagy fontossága van építőmunkánkban a könyvnek, mennyire gyümölcsöző és milyen nélkülözhetetlen további előrehaladásunk szempontjából az olvasók táborának szüntelen növelése." ILLÉS JÓZSEF körzeti könyvtáros: Az ország legszebb üdülőiben tő tik szabadságukat a gabonaaratásban kitűnt állami gazdasági dolgozók A MEDOSZ elnöksége két. hetes in'Jyenes üdüléssel jutalmazza azokat az állami gazdasági dolgozókat, akik kiváló eredményeket értek el a gabonaaratásban. Augusztus 28-tól szeptember hó lü ig 21 kiváló kombájnvezető és aratógénvezető tölt két hetet az orszáa legszebb üdülőiben: Lillafüreden, Hévizén, Hajdúszoboszlón, a szabadsághegyi Vörös Csiltagüdülőben és a balatoni üdülőkben, Megyénk állami gazdasági dolgozói közül Csákány András, a Kecskemétvárosföldi állami gazdaság kombájnvezetője részesült a ki tűn le tő juta lomba n. MÓRICZ ZSíGMOND „Adassék e levél Móricz Zsigmond úrnak, kit most érdemelten, szépen koszorúznak, m koszorút nem viszek, írás megy helyette, de ott leszek mégis, míg élek mellette.“ Ady Endre írta ezeket a so rókát irodalmunk egyik legszebb költői levelében. „A szerelmes barát zömök Móricz Zsigmond1, akihez a levél íródott épp oly váratlan ragyogó üstökösként*robbant be a kietlen magyar rónák tespedtségébé, mint néhány évvel azelőtt maga Ady. Hét krajcár volt annak a novellának a címe, mely egy csapásra az irodalmi élet érdeklődésének középpontjába állította a ti-zaháti kis falu Szülöttjét: Móricz -Zsigmond ot. A ,>Hét krajcár”-t sorra követik az újabb novellák, majd a drámai izzásá regények, melyek merőben ú.i képet tárnak az olvasó elé- Megmutatják, hogy az évszázados feudális elnyomás. amely nálunk a század elején szorosan jelentkezik az imperializmusba torkoló kapitalista fejlődéssel, hogyan köti gúzsba a dolgozó népben rejlő hatalmas értéket, hogyan torzítja el a nemes szándékokat, törekvéseket. A legfőbb okot Móricz Zsigmond a ka pitalizmussal egyre szorosak ban összefonódó földbirtokos osztály népelnyomó uralmában látja. Az „Úri muri'. „Rokonok” és sok más el beszéiés, riport szinte anatómiai pontossággal írja le annak a feudalizmusban fogarnzott széthulló rétegnek belső rothadtságát, éles, vádló szavakkal mutat rá bűnös magatartására. Az urak asztalánál vígság és bőség- De Móricz megmutatja az érem másik oldalát is- Imre ezeket írja egy alföldi faluban tett látogatásáról: ,,V éghetetlen szegénység és gyötrelem ez az élet. A községben ezer család egyik napról a másikra tengődik. Mást nem esznek, csak kenyeret, kenyeret és vizet. Még krumpli sincs... Ha . tésztojevest esznek, az ünnepnap." (Kenyéren és vízen — 1931). Móricz Zsigmond, aki írásaiban élete végéig lankadatlanul küzdött a dolgozó nép felemeléséért, rendíthetetlen híve volt a társadalmi haladás ügyének. Az 1919-es forradalmat, a tanácsköztársaság megalakulását boldog örömmel üdvözlök. „Magyarországon... most kezdődik az igazi, boldog, emberi élet" — írja 1919 áprilisában, A Horthy-korszakot gyilkos, népelnyomó uralma idején sem lesz hűtlen ifjúsága eszményképeihez, Egy alkalommal így ír: >,... « szabadság vagy, a tömegekkel való együttérzés, a kultúra harca, az emberiség jövőjéért való étet és odaadás, az írónak, $ minden művésznek még nagyobb érdeke és kötelessége', egyben joga is mint bármely más polgárnak." Ebben az időben szü leinek megl a kapitalizmus embertelen | világát oly éle' ten vádoló! írásai, mint a Boldog ember", „A betyár”. Hozzáfog nagy művének, a Rózsa Sándor trilógiának megírásához, amely befejezetlenül is ; világos, félreérthetetlen ájlásíoglalás a növekvő fasiszta métely térhódításával szemben a dolgozó nép ügye mellett, egyben hatalmas erejű figyelmeztetés az országot szakadék felé taszító úri osztály felé. 1012 szeptember 5-én halt meg. A XX. század első felének legnagyobb magyar íróját temetésén nem’ búcsúztatta az[ akkori kormány. A hivatalos irodalom egyetlen képviselője sem állott a sírjánál, do elkísérte utolsó útjára a dolgozó milliók hálája. szerotete. 10 év múltán a szó,bad jövőért, a boldog *ágúért küzdő nemzet tekint a nagy magyar író sírjára. Azt az írót ünnepli a közeli napokban az egész magyar dolgozó társadalom, aki mindig arról álmodott, amit most valósítunk meg. Az ünnepi könyvhét előtt az új szocialista kultúra nagy ünnepe előtt emlékezünk meg a nagy magyar íróról: Móricz ZsigmoudróL Ma már egy „olvasó nép” forgatja nagy irodalmi hagyatékát, melynek minden sora tükör, emlékeztető a már elfelejtett régi nyomorúságra és ébrentartója, élesztője a régi világ iránt* gyűlöletnek-Irta : V. Osejko A »Sztálingrád” motoroshajún indultunk el a nagyszérű útra; végighajózni a szovjet haza, a szovjet nép büszke alkotásán, a Leninpsatornán. A hajó minden utasa érzi, hogy lenyűgöző élményben lesz része. A legfölemélőbb az a pillanat, mikor a csatorna bejárata előtt elénk tárul Sztálin hatalmas szobra. Az. első zsilipkamrában Az első zsilip fölé tizenegy emelet magasságú, gránittal borított diadalív kerül. A távolból már látni a tornyos második zsilipet és a csatornát átszelő közúti, és vasúti, híd acélból készült izmos keresztgerendáit. Az első zsilip 100 tonnás kapuszámyo.i bámulatos könnyedséggel tárulnak szét előttünk és a, hajó pontos kormányzással simul a kikötőfalhoz. Olyan ez 11 zsilipkamrái punt valami roppant doboz. Falát cHlíámlá burkolólapok, borítják. Látjuk a fémből, készült úszó bójakarikákat is, amelyek a víz-szinttel együtt emelkednek és süllyednek- Ezekhez erősítik « zsilipkamrába érkezett hajót-. Amikor a hajó pontosan elhelyezkedett, a zsilip őrparanesnokß a kapcsolólap fogantyúját elfordítja, s ebben a pillanatban megindul a víz áramlása a zsilipkamrába. Mind magasabb és magasabb itsz a vízállás és a vízzel e'Jyütt lassan felemelkedik a hajó is a Volga-lévcső első fokáig, amely a tömör zsilipkapukon túl kezdődik.,. Itt halad n hajó tovább, már a csatornában. • • Történelmi hely Az első és a második zsilip között, a csatorna aránitborítású rézsűjén óriás betűk hirdetik: DICSŐSÉG A NAGY SZTÁLINNAK! — Történelmi jelentőségű helyre érkeztünk — magyarázza a kapitány. — 1952 május 31-én, délben 1 óra 55 perckor ezen a helyen találkozott a Volga és a Don! Tekintetünk sokáig a nevezetes helyen pihent, § észre sem vesszük, hogy a hajó közben beállt a második zsilipkamrába,. A zsilip főnöke a kczelőtorony magasából, szócsövön keresztül vidáman kiáltja: — Üdvözlet a ,,Sztálingrád”-nak és utasainak! — s már halad a motoroshajó a harmadik zsilip felé. Mögöttünk- marad a kmsznmrmejszki éoitök lakótelepe: piroscserepes, kedves kis családi házak. Minden megváltozott; Néhány kilométerrel a harmadik zsilipen tűi kezdődik a csapueinkovi vízesés, amely öt zsilipből’ gátból és a zsilipek előtt létesített víztárolóból álló hatalmas hidrotechnikai építmény. Ez a vidék a felismerheteticnségig megváltozott. A csatornamenti falvak, lakótelepek most születtek, de az utcákon öreg fák lombjai sus ygnak•_ lágyrészüket más vidékről, gyökerüket védőföldlabdákkal hozták át, másrészükei négy év előtt ültették. Ezek is szépen megizmosodtak már! A vízválasztón A kilencedik zsilip, amely a jervinszki hegy gerincnél, a csatornán átvezető két híd között emelkedik, a Lenincsatorna egyik legszebb építménye. A zsilipkapu felett körbástyáktól övezetien törnek a- -magasba a hófehér köböl emelt kezeiötornyok, melyeket a NatJy Honvédő Háború felejthetetlen hőstetteit megörökítő fémszoborcsopor. tozatok díszítenek-A kilencedik zsilippel túljutottunk a vízválasztó magaslatán. Hajón!: 88 méterrel a. Volga és íí méterrel a Don. szintje fölé emelkedett. Amíg az építkezés tartott, itt húzódott a híres zárógát, amely májusban az utolsó percig feltartóztatta a Volga, felé törekvő Don vizének roppant nyomását. A sztyeppéi tengerek Hajónk nemsokára kiúszott az eFő sztyeppel tengerre: a varvarovkai víztárolóba. A parton jelzések mutatják a hajózási, irányt, éjszakánként vörös fények jelzik az utat. Rövid időre horgonyt vetünk V arvarovkámil, a Majakovszkij-révben, Jobboldalt a gáton emelkedik a szivattyútelep, amelynek gépei egy nap alatt 3.5 millió köbmétert szivattyúznak át. A vízen apró. körök fodrozódnak: a nemrég ideteiepitett pontyok és beszedek játszadoznak az új tengerben, amelyet kétmillió uráli halivadékkal népesítettek be. A tizedik zsilip után kezdődik (<■ bereszlavszkojei víztároló. Széles folyóként húzódik a hasonlónevű lakótelepig. A tizenegyedik zsilipig közel húsz kilométeres az út. A zsiliptől jobbra van a vizgyüjtőtartály, amelyhez húr rom óriási vízvezetékcső húzódik. A marinovkai szívaty tyúullomás ide emeli fel a Don vizét> amely ezután saját, esésénél fogva kőt ellenkező irányba áramlik: a bereszlavszkojei vígtárolóba és a tizenkettedik zsilip felé, A víz akkora csövekben halad, amelyekben egy nagy teher, gépkocsi kényelmesen elférne A Karpovkai-és a Cimljanszki-tenger Hajónk a tizenkettedik zsilip kamrája után beért « harmadik nagy mesterséges tengerbe: a \karpovkai víztárolóba. Ez a ,.led idősebb”, már hat hónappal ezelőtt megtöltötték a medencéjét. Megyünk tovább és nemsokára feltűnik a tizenharmadik zsilip bejárati diadalíve... Elhaladunk alatta, mögöttünk marad a csatorna bejáratánál; két világítótornya. amely az est leszálltával messze sugározza fény éti A Ciniljaoiszki-tengeren járunk. .. Amerre tekint. " szem, mindenütt, víz! A szovjet emberek 30—iO kilométer széles tengert teremtettek az aszályos sztyeppén. A hitvány lenyűgöző. A ható hintázik a hullámokon', e.z m.ár a tenger lélekzése... Mennél távolabb jutunk Kulacstól, annál jobban erősödnek o, hullámok- Délkeleti szél fúj, friss levegő árad felénk. ■. A motoroshajó orra bátran lés diadalmasan túrja az új tenger tajtékos hullámait, Végig a Lénia-csaton
