Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-03 / 206. szám
A „nélkülözhetetlen szakember66 aknamunkája a tabdi tanácsnál A Központi Vezetőség június 27—38i ülésén Horváth Márton elvtárs beszámolója ban a többi között kihangsú lyozta: ,>A falusi osztályharc első vonatában harcoló elvtársaink ayakran évven a fő ellenséget tévesztik szem elől. Megfeledkeznek arról, hogy ma Ma g gar országon a kizsákmányoló osztályok legerősebb és utolsó képviselője a kulák.” A Központi Vezetőség komoly figyelmeztetéséről Tabdi községben úgy látszik megfeledkeztek és még a mai napig is szem elől tévesztik ezt a figyelmeztetést, A helyi pártszervezet é3 a tanács olyan dolgok felett húnyt szemet, amely a kulák veszélyességének lebecsülését jelenti. Miben mutatkozik ez meg’ Először is abban, hogy a mai napi a számtalan ládák föld tűnt el. A kuláklistáról vedia már eddig is több kulák került le s vedlett át Vközévvaraszttá”. Köséppuruszitu „vedlett“ kulákok Mindenki ismeri a faluban id. Szlarna István. N^iiy Pál, Uulka Gvuia, Mdczenkó István kulákokat. Igen jói ismeri a fahr Maczenkó István kulákot, akinek 20 hold szőlője volt, most tíz. Ennek a kutaknak még ma is nagy búza van Szegeden, amit Tabdi község dolgozóinak ki" szipolyozásábói szerzett. Is meri a falu Nagy Pál kuiákot, aki néhány év alatt há rom házat, èSv szikvíz _ üze met, egy fűszerüzletet. és 23 3 A kul tik beépül a tanácsba hold értékü földet harácsolt öbsze. A becsületen dolgozó varmztoh azonban megbotránkozva veszik tudomásul, hogy ezek a kizsákmányolok ma mint .,dolgozó parasztok” vannak nyilvántartva. Valósággal a markukba nevetnek, amikor könnyedén teljesítik a beadási kötelezettséget, mivel jóval nagyobb földdel rendelkeznek, mint ami után ki van vetve a beadás. Mindez miért történhet meg Tabdi községben? A ta máeselnök tíarbacz János szakismereteinek hiányossá gára hivatkozva szinte mindenben szabadkezet biztosított a „kitűnő szakembernek’ Zábolyi Zoltánnak, akit még a járási tanács is nélkülözhetetlen munkaerőnek tartott. , , . Ki ez a Zabol ni Zoltán? Ezt főleg Tabdi község becsületes dolgozó parasztjai tudnák megmondani, akik ismerik múltját is- Mert Zü bilyi Zoltán néni más, mmt kuhíkcsemete. Tabdi községben ez tudott do.og- Éppen ezért jogosan kérdezik a dől gozó parasztok, mi keresnivalója van egy kuláknak tanácshúzán? De nézzük meg közelebbről, mi van a „nélkülözhetetlen szakember” hátamöaött. Zábolyi Zoltán elsőízben á latösszeíráskor került a tanácshoz- Többször kihangsúlyozta, hogy szívesen segít a tanácsnak, sőt még hozzá is tette, hogy akár állandóan is. Először „szorgalmasan” látta el feladatát. Senki sem vette észre, hogy mit Í6 rejt magában a nagy igyekezet, így vitte keresztül, hogy a tanácsnál maradt. Kezdetben tartózkodó volt. később lépésről-lépésre a ta. nácselnök bizalmába férkő zöt-t. A bizalommal együtt járt, hogy most már mindeD fontos kérdésbe beavattaitta magát. Garbacz Janó« tanácselnök nagyon elégedett volt az új munkaerővel. így lett lassan „Garbacz elvtársból” *,elnök kartárs”, hamarosan pedig „Jani bátyám” lett. Ha a tanácselnöknek vagy titkárnak valamilyen sürgős ügyben el kellett, mennie, akkor Zábo lyi loti a „tanácselnök”. Kutyára bízták a báját a tabdi tanácsnak Ugyancsak jó helyre fészkelte be magát a kulák csemete, hiszen keze a falu ütőerén, a begyűjtésnél volt. — Tudta is. hogy mit kell csinálni- Először is saját nyilvántartási lavján eszközölt ■..egy kis javítást”. Hirtelen megcsappant földterülete. — Később aztán már odáig is ment, hogy lakására is elvitte az összes begyűjtési okmányokat. Ekkor érdekes dolgok kezdődtek- A dolgozó varasztok körül jó várnak féléméiként It n földterülete, ugyanakkor több kulák főid efiünt A kulák és a klérus Tóth János plébános személyében Mindent mentett, ami ment tető. Tóth János plébános igyekezett megmenteni jó ku lak Cimboráját, Nagy Pál kulikét, még hozzá olyan fondorlatos módon, hogy a kulák bizonyos területét a plébánia tulajdonának iga zolt. holott az a kuláké volt. Zab n y inak a háznál végzett munka is „jói jövedelmezhetett”. Tíz navi ,ßzur galmas” otthoni munka után egy príma motorkerékpáron száguldott be a tanácsháza udvarára. Mivel látta, n-.gy >nél kidövbetetleu szakembernek” tekintik hiányosai ellenőrzik, még merészebb lépésre szánta el magát. Mindenesetre igyekezett a rendeletek mögé bújni. ÍJa valaki ellentmondott neki, rögtön felfortyant és magú bál kikelve. trágár szavakkal illette a dolgozókat. Kern egy dolgozó parasztot valósággal kilódított. Köztük Teszárik Istvánná s Tárioki József dolgozó parasztokat, akik később csak a tanácselnökkel szeménvesen mertek bemenni hozzá. A törvény tudatos megsértésétől sem riadt visssa Zábolyi tudatosan csinált mindent, Tudatosan sértette meg a párt helyes paraszti osztálypolitikáját a „vedd, ahol éred” ellenséges osztálypolitikával. Sok kulák terhe így került a dolgozó parasztok vállára- A kulákok pedig vígan éltek s úgy gondolták,' hogy őket nem érheti semmi sem, mert „közévparasztok” lettek. Az adófizetésnél mint ..dogozó parasztok”, újból becsapták az államot, Jóval kevesebbet fizettek. mint amit kellett volna. Többször víg borozgatás színhelye volt a tanács pincéje. ahol Nagy Pál kulák tárolja kilenc hektó borát, a tanács beleegyezésével- A sűrű poharazgatásnak meg is lett az eredménye, A kulák jól számolt. Ezt bizonyítja a fennálló két és félezer forint adótartozás. Amikor engedékeny volt Zábolyi a kulákokkal szemben, ugyanakkor a párt- és kormányhatározatot megsértve és félrerúgva, kíméletlenül minden szem gabonát elvitetett például özv Molnár Mihály né egyes típu sú tszcs tagtól, holott az már becsületesen teljesítette köte lezettségét. De lehetne még sorolni számtalan esetet amit a _ „nélkülözhetetlen szakember” kénye-kedve szerint csinált, Kit terhel esért a felelősség? De vájjon, kit terhel a felelősség, hogy ez a kulák még ma a tanácsnál van? Elsősorban felelőit a helyi tanácselnök Garbacz János aki megengedhetetlen módon szem elől tévesztette az ellenséget. Bár ismerte Zábolyit még a múltból és tudta róla hogy kulák, mégis megtűrte a tanácsházán. Sőt, mikor a Népújság feltárta és leleplezte Zábolyi és cimboráinak aknamunkáját, Garbacz volt az első, aki kiállt mellette és cáfolta, hogy ez kulák• A kulákose mete pedig odáig merészkedett, hogy a megyei pártbizottság lapját és annak mun kaíársát, aki tényeken keresztül fedte fel aljas aknamunkáját, bírósággal fényé gette. Ezt a törekvését Garbacz tanácselnök helyeselte aláírásával és a tanács bélyegzőjével látta el. Egyszóval Zábolyi teve kenységéről a község és a járási tanács tudott. A járási tanács azonban elintézettnek tekintette az ügyet azzal, hogy néha-néha felhívta Garbacz tanácselnök figyelmét Zábolyira, mint osztályellenségre. A járási tanács is szemet húnyt a hibák felelt• Ezért a rothadt opportunis ta magatartásért az éberség, az osztályérzék e.tom* pulásáért azonban felelősséggel tartoznak a dolgozó nép előtt. A járási tanács szigorúan vonja felelősségre, állítsa fegyelmi elé a községi tanácselnököt, aki elfeledkezett arról, hogy miért állította község népe a tanács élére s gondoskodjanak arról, hogy özv. Molnár Mihálynéval szemben elkövetett jogta an sérelemért kártérítést kapjon. A közséd becsületest dolgozói most újra felteszik a kérdést- De nem úgy, mint azelőtt, hogy mit keres a kulák a tanácsházán1 Hanem úgy, hogy a kulák méa mindig a tanác:-házán van? De Zábolyi Zoltán ne ö.:ak a község dolgozói előtt feleljen bűneiért, hanem a nép bírósága előtt is! A hildpusztai állami gazdaság dolgozói a napokban üzemi értekezletre jöttek össze. Ez alkalommal a gazdaságvalamennyi dolgozója résztvett a megbeszélésen. E.határozták, hogy csatlakoznak a sáribesenyői állami gazdaság dolgozóinak kezdeménye, zéséhez: az 1952-es gazdasági évben többszázezer forint megtakarítást érnek eV A gazdaság dolgozói kivétő' nélkül fe'a-’ániást. tettek a tervük túlteljesítésére. Az állattenyésztési, a növénytermesztési és az építészeti brigád tagjai értékes újításokkal, a szovjet tapasztalatok alkalmazásával jelentős megtakarítást érnek el. így az 1952-es gazdasági évben terven felül 409.064 80 forin tot adnak az államunknak. A gazdaság dolgozói a lelkeshangú értekezlet alkalmával elhatározták, vállalásaikat írásba foglalják és elküldik Rákosi elvtársnak. A hildpusztai állami gazdaság dolgozói nevében: Kelemen József igazgató Takarékoskodj a villannyal! Védjük a íöldmüvesszövetkezet vagyonát Megyénk földmüvesiszövetkezetei elkészítették félévi zárszámadásukat. hogy a tagság pontos képet kapjon: miképpen védi az általa választott vezetőség a szövet, kezet tulajdonát, hogyan segítik elő a szövetkezet dolgozói a további fejlődést- A félévi zárszámadások megmutatták,! hogy földművesszövetkezeteink hatalmas utat tettek meg az elmúlt fél esztendő allait is. Komoly eredményekről adnak számot ezek a zárszámadások. Megmutatják azonban azt is, hogy egyik-másik föld Sok a béra Elárulják a zárszámadások azt is, hogy egyes szövetkezeteinknél tervszerűtlenül, felelőtlenül gazdálkodtak az előirányzott munkabéralappal. Kecskeméten, Kunszentmiklóson, Szakmáron és még sok szövetkezetnél az előirányzottnál jóval nagyobb összeget fizettek ki. Szakmáron például a béralaptúllépés meghaladja a 25 százalékot- A. hibák legtöbbször abból származnak, hogy a szükségednél több munkaerőt alkalmaznak szövetkezeteink. A nemesnádudvari főbolitban például négy személy helyett 7, a kiskunfélegyházi tejüzemnél 4 helyett 6 személy dolgozik, Lajosmizsén a sző vetkezet szikvízüzemének ráfizetése pontosan annyi, amennyit a feleslegesen beál-Hajtsuk be A társadalmi tulajdon elherdálására mutat az is, hogy megyénk szövetkezetei igen nagy összegű, régi követelést tartanak nyilván. Ezek a gondtalan bolti hitelezésekből és abból származnak, hogy a termelési előlegeket nem tartották rendesen nyilván és így nem tudták időben levQnni a termelőktől- Különösen Bácsalmáson, Tataházán, Dunaszent. benedeken és Kecskeméten találhatunk a mérlegben ilyen tételeket. De sorolhatnánk inég igen sokat. így volt ez nemrég még Kunszentmiklóson is, A kunwzentmiklósiak azonban megmutatták, hogy eat a hibát ki lehet javítani. Az év elején felvilágosító munkát kezdtek az adósok müvösszövetkezetünk gazda, sági fejlődése nem tarí-ott lépést népgazdaságunk többi ágaival. Még mindig vannak szövetkezetek, amelyek működése ráfizetéssel jár. Ilyen a ‘tataházig garai, lakiteleki és kunadaesi föidmüyesszövetkezet kJ amelyek ahelyett, hogy szaporítanák tagságuk vagyonát, résztyennének a szocialista felhalmozásban! apasztják vagyonukat, Itt a vezetők uem tulajdonítanak kellő jelentőséget a társadalmi tulajdon védelmének, növelésének, aptúllépés ütött munkaerőnek illetményként kifizettek- Az ilyen szövetkezeti vezetők, akik így gazdálkodnak a munkabéralappal, nemcsak a szövetkezet kiadásait emelik indokolatlanul, de népgazdaságunknak is kárt okoznak, mert fontosabb területekről vonnak el munkaerőt. Sok ügyvezető súlyosan vétett a pénzügyi fegyelem el len is. A bátyai földművesszövetkezet például engedély nélkül és feleslegesen ruházott be 4000 forintot. Tisza kécskén azonban még súlyo. sabb a mulasztás, mert ott elhanyagolták a pénzforgalmi kimutatások vezetését év emiatt nagy összegű fedezetlen fizetési Csekket adtak ki. a hiteleket körében és a követelések jelentős részét így be tudtató hajtani, A szövetkezetek vezetői tanuljanak a félévi mérlegek tanulságaiból, Mozgósít-* sák a felügyelő és tagbizotteágokat az ellenőrzésre. SzéJ lesítsék ki^ minél jobban * népi ellenőrzést, hogy idejében leleplezhessék az ellenséges kártevőket. A kintiévé adósságokat hajtsák be- Al vezetők és dolgozók pedig tartsák szem előtt! hogy a szövetkezeti tagság azért állította őket helvükrej hogy őrködjenek a tagság vagyona felett, növeljék állandóan a szövetkezet gazdasági erejét. ■ Havas László. Kecskemét Nemzetközi Szövetkezeti Nap — SZEP1 EMBER 14 Az idén is szeptember hó 14én a járási székhelyeken megrendezik a Nemzetközi Szövetkezeti Napot a földmű vessző vetkezetek és a kis ipari termelőszövetkezetek részvételével, A Szövetkezeti Nap a békeharc. a begyűjtés fokozása, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése jegyében zajlik le, ugyanakkor elősegíti a földművesszövet kezeli és kisipari szövetkezeti mozgalom fejlesztését. A járási székhelyeken megrendezésre kerülő Nemzetközi Szövetkezeti Nao a szövetkezeti tagság és dolgozók harcos seregszemléié lesz. — Dolgozó parasztjaink, szövetkezeti tagjaink és dolgozóink az ünnepélyes nap tiszteletére vállalásokat tesznek az őszi kapás növények beadásának maradéktalan telje sütésére, az őszi mezőgazdasági munkák elvégzésére, a szövetkezeti mozgalom továbbfejlesztésére. Szeptember 14-én a járási székhelyeken ünnepi nagygyűlések le.znek. majd egész, napos kultúr- és sportesemények biztosítják a Szövetkezeti Nap meghívottjainak és részvevőinek szórakozását. Este mindenütt utcabállal fejeződik be a Szövetkezeti Nap programmja, Megyénk járásaiban mindenütt folynak már az előkészületek a Szövetkezeti Nap méltó megünneplésére. Baján a nagygyűlés és a kultúrműsor szabadtéri színpadon zajlik le. Erre mozgósítják a járás valamennyi földművesszövetkezeti és kisipari termelőszövetkezeti tagját, valamint, a tszos-k.' állami gazdaságok, gépállomások és üzemek kiváló dolgozóit. Az ünnepélyen részt vesz a nagybaraeskai földműves szövetkezet népi tánccsoport ja, a Kiszöv énekkara, a Ba jai Posztógyár és az ott ál lomái-ozó honvédség kultúr gárdája. Vaskút község ze nekara és még sok kultúrcsoport. Reggel zenés ébresztő és felvonulás előzi meg a nagygyűlést, melyet 10 órakor tartanak meg. Előadót a Szövetkezetek Országos Szövetsége biztosít, A járásból a Szövetkezeti Napra beutazó dolgozó parasztok ellátását, utcai büf fék, italsátrak fogják biztosítani.
