Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

KECSKEMÉTI GÉPGYÁR •ÍQOC Naponta átlag 18—19 órát dolgoztam . 1935. HAJNALI KÉT ÖRA, Rongyos ruhájú, görnyedt, a munkától összetört emberek surrannak a Kecskeméti Gépgyár felé. Gyors léptekkel hamarosan a kapuhoz érnek. — Józsi bácsi, engedjen be. Ne szóljon, hogy bent vagyok. — Na, jól van, do a villanyt ne merjétek felgyújtani. — Van gyertyánk! Az öntöde egész kiest volt. Hetenként csak kétszer öntöttek. Minden munkafolyamatot egy ember végzett. A formázástól kezdve az öntés után a vámolásig. Es ezért a nehéz, megfeszített munkáért, a napi 12—14 óráért, hetenként 10—12 pengőt kaptak. De nem volt ritka eset a napi 19 órai munka sem. Ilyen volt az élet napról.napra. A gyárban gyertyafény világánál tették tönkre a. szemüket, csak azért, hogy a sovány bérhez tudjanak va­lamit ragasztani. Testüket kimerítette, tönkre­tette ez a munka. De mégis örültek, hogy dol­gozhattak. A gyár urai pedig dőzsöltek, dúskál­tak a jóban. Jói emlékeznek erre az időre, akik már akkor is itt dolgoztak; Farkas, Ugiráez, Lugosi elvtársak és a többiek. — Még rágondolni is rossz erre az időre — fűzi a szót Ugiráez elvtárs és hosszasan gon­dolkodik. Nem is tudja, hol kezdje a beszélgetést. Mindegy, jót, akarva sem tudna mondani. A munkaidőnél kezdi. — AKKORIBAN Ft'TÖ VOLTAM. Naponta átlag 18—-19 órát dolgoztam. Családomhoz csak látogatóba jártam. Csak két-három, esetleg négy órát pihentem. Hajnaltól késő estig lapátoltam 4QÇ9 Érdemes küzdeni, többéi termelni, áldozaiot hozni 1952, AZ ÜZEM PAHTTITKARA Ugiráez T-ászló elvtárs, az újonnan épült zománcozó irodájának ab-akán kitekint és erősen gondol, kodik. A megváltozott életről, a gyár fejlődése, röl, a munkásosztály hatalmáról. Körülnéz a tá­gas láboratóriumban, ahol rend és tisztaság uralkodik. Grtidolatai az új alkotások körű. keringenek, A negyedik új kemencében már nyílt láng felhasználásával zománcoznak, A kemencék mellett az idősebbekkel együtt sok új fiatal harcol, akik most ismerik meg a gyári munkát és társaik elbeszé éséből a múltat. A gépműhelyben mosolygós arcú fiatal Iá. nyok esztergályoznak. Ezeknek a fiataloknak nincs már napi 19 óra robot! Nincs már meg szakadásig való munka. Nem kell hajnalban be­jönni gyertyával az öntödébe. Mások lettek az életkörülmények és a mun kafelételek, A munkáaosztá'y hatalma biztosí­totta a napi 8 órai munkát és gondoskodik c dolgozókról, szociális körülményeik állandó ja­vításáról Ugiráez elvtárs számot vet. Az új zömön cőzó, mely az övé és a dolgozó társaié, 370 ezer forintba került. A zománcolvasztó megnagyobbítása újabb 50 ezer forint. Nem marja már az ember tüdejét a zománc olvasztás mérges gőze, Ugiráez elvtárs tekintete továbbhalad, s megáll az újonnan épült bitu. minozó előtt, amely 34 ezer forintba került. A kazánok mellett épült széntároló 30 ezer forint értékű. Bármerre tekint, boldog, jóleső érzés tölti el ugyanúgy, mint dolgozó társait. Az új gépműhelyt 222 ezer forint költ­séggel építették. Az új öntöde pirostég­lás épülete messze elüt a többitől. Korszerű, öröm beune dolgozni. Ez is a terv ajándéka • 1 600 ezer forint értékben. a szenet, a kazán éhes gyomrába. »Sós, maró, verejték apró csatornákat vágott az ember ar. cába, melyet vastagon lepett bt» a szénpor. Ez már egymagában is sok volt egy embernek. Bedig ez még nem volt elég. Ha letettem a szeneslapátot, rohantam kádat festeni. Onnan meg vissza a kazánajtóhoz. Hogy mikor voit idom udvart seperni, azt már magan sem tudom. Már pedig" azt is elkívánták tőlem. Vagy inkább a fenyegető éhség kényszerre vitt rá, mert u háromféle gyötrő munkáért sem adtak együttesen, embernek való bért. Vasárnap munkaszünet. — ilyet nem ismertem, ic dolgozótársaim sem. — Meddig tart még ez az élet? Sohasem lesz ennek vége — gondolkodtunk sokszor,, Egyszer ki is fakadtam; — Sok a munkaidő! Kifáradunk! Mégis ke­veset keresünk! —-- mondtam Szabó József fő­mérnöknek. A válasz, mint általában, rövid volt és tömör; — Úgy belevágom a geüeiútorba, hogy... Akkor így „becsülték meg“ a dolgozót. Tapostak rajta, semmibe vették az életét, Ugÿ tekintették, mint a húzó-vonó állatot. Bi­zony elhangzott sokszor: — Hogyha nem bírja, szakadjon meg! Pihenjen a másvilágon, vagy akkor, amikor munkanélküli lesz,.£ Mellette pedig már óriási arányú építkezés folyik. Az új épület magassága 21 méter lesz Iparvágány vezet be az üzembe Ez is több mint egymillió forint, MÍG ÍGY SZEMLÉLŐDIK, agyában egymást kergetik a gondolatok. Mindig egy új, egy Ezebb kép tárul szemei elé Most a motorok zúgását hallgatja. Egy, kettő, három, négy nép,.. Abba hagy­ja. Azután csak annyit mond: 23 úi motor segít nekem, Bődogh Józsefnek, aki jelvényes sztaha. uovista lett, Varga Sándor, H. Kovács János sztahanovista • művezetőknek, a' 32 oklevele» sztahanovistának, Zubek Magdának, aki mim ifjúmunkás, magkészítö, 17 éves korában elnyerte a sztahanovista címet. De segít az üzem minden egyes dolgozójának. Ezt adta a párt, a inunkásosz. tály hatalma, ezért harcoltak a ívom nnmistúk, a becsületes dolgozók. így változott meg a gyárral együtt az üzem minden egyes dolgozójának élete. Ezek a legnagyobbak, a sok kisebb eredmény mellett, amit ezenkívül kaptak a dolgozók Arról beszélnek mostmár. hogy rövidesen a mozdony viszi az anyagot a munkahelyhez. Újabb épületek emelkednek hamarosan. Eltű­nik a régi öntöde. Minden egyes alkotás a létesítmények sokaságából, újabb lendületet ad a dolgozók további harcához. Erősíti azt a tu­datot, hogy érdemes küzdeni, többet termelni, áldozatot hozni. r ——————— Állandóan új belépőkkel erősödik a peíőfíssátlási Keleti Fény és a kiskunfélegyházi Felszabadulás termelőszövetkezet A PETÖF1SZÁLLÁSL KELETI FÉNY termelőszö vetkezet rohamos fejlődés­nek indult az utóbbi hetek­ben. Szeptember Ó-in 4U új taggal szaporodott a tsz dol­gozóinak száma, területe, pe­dig 450 holddal. Pedig néhány hónappal ezelőtt nagyon laza volt a munkafegyelem ebben a termelőszövetkezetben, mert egy kulákcealád furakodott bo a tagok közé: a valamikor 140 holdas Tarjányi Mihály pereputtyával. A kulákok« akiknek hosszá ideig sikerült magukat dolgozó.parasztnak álcázni» annyira meglazítot­ták a munkafegyelmet, hogy végül már kevesen dolgoz­lak a tsz tagok közül. A Tar­jányi-család elégedetlenséget szított a tagok között. Már­­niár ágy látszott, hogy a la za munkafegyelem miatt el­pereg a learatnia váró ga­bona. Ekkor azonban közbe­lépett, a járási pártbizottság- Leleplezte a kulákokat és a J)ecsü!etes dolgozók kieb Hi­dalták őket maguk közül. À kulákok eltávolítása óta rendben folyik a munka a termelőszövetkezetben. Kivé­tel nélkül példamutatóan dol­gozik minden taS- Ennek kö­szönhető, hogy naponta újabb é,« újabb egyéni parasztok jelentkeznek a tsz vezetőségé­nél felvételre. NÖVEKVŐ ÉRDEKLŐ­DÉSSEL figyelik az egyéni­leg dolgozó parasztok a kis­kunfélegyházi Felszabadulás termelőszövetkezet munkáját i3- A múlt héten újból nyolc dolgozó paraszt lépett a tíz­be. A belépők úgy nyilatkoz­tak. hogy látják a nagyüze­mi gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben. A terme­lőszövetkezetben most is JO máztsu gabonát takarítottak be holdanként, még az egyéni gazdák közül sokan még a hét mázsát, sem érték el. A termelőszövetkezet csak egy esztendővel ezelőtt . ala­kult s máris eredményeseb­ben gazdálkodik, mint az egyéni parasztok- A termés­hozam növelése céljától a tagok ágy határoztak, hogy az összes őszi és tavaszi ga­bonát keresztsorosan vetik. Javítja majd a gazdálkodás eredményét az is, hogy a nö­vénytermesztési brigádveze. tőt és az állattenvésztési fe­lelőst elküdték öthónapos szaktanfolyamra. icgítjiég helyett kirablás IV'yugat-llnrópa n Marsliull-lerv hálójában Az egyik neves amerikai író legutóbbi könyvében így jellemezte Nyugat-Európát: „Szúrd meg egy gombostűvel Nyugat. Európa térképét és egészen bizonyosan egy amerikai tábornokot, vagy tengernagyot találsz.“ A játékos hasonlat mögött rideg és keserű valóság rejtőzik. Amióta Marshall tábornok az „amerikai nép baráti segítsége“ címszó alatt át, nyújtotta a nyugateurópai kormányoknak a kíméletlen ameri­kai tökebehatolás. az Imperialista terjeszkedés tervét, nyomor és pusztulás fakadt az- elegáns amerikai tábornokok és gazda­sági szakértők lábanyomán szerte Nyugat.Európában. A ..náci csizma“ új viselői, a pénzügyileg tönkrement, gazdaságilag ingadozó nyugateurópai államokban Hitler ée Göring pribékjeit meghazudtoló módon lépnek fel a nyugatcurópai dolgozók ellen, A jenki betolakodókat egyáltalán nem zavarja, hogy a hívatlan vendégekből seholsem kémek a házigazdák. Az amerikai dől. lár „kiküldöttjei“ úgy vélekednek, az- állítólagos segéllyel megvásárolták a nyugtiteuróp ai kormányokat, tehát a pénz és a fegyver jogán parancsolgathatnak a Marshall.terv igája alatt nyögő országokban. A kölcsönök, segélyek hálójában ver. gődö nyugateurópai államok gazdasági he.yzete percröl.percre jobban romlik és a legsúlyosabb válság szakadékjának szélén tántorog. Ha megvizsgáljuk, hogy mit hozott a beígért amerikai „se. gély“ a nyugateurópai országok népeinek, a tények, a rideg számok azt felelik: növekvő kizsákmányolást, terrort, örült háborús készülődéseket, s ezek nyomán munkanélküliséget, határtalan szenvedést és nyomort Mire van pénze az olasz ko rután.viliik és mire nincs V Az amerikai „újjáépítés1“ Olaszországban kaszárnyák, lő. szerraktárak újjáépítését jelenti. Washington egyetlen intésére de Gasperi újabb áremeléseket rendelt el, még jobban meg. szorította az adóprést. Az clasz minisztertanács az uj költ­ségvetés elfogadásakor nyilvánosságra hozta, hogy fegyverke­zésre az elöz-ö évhez képest 25 százalékkal magasabb össze­get: 625 milliárd lirát fordít. Ugyanakkor a mezőgazdasági termelés színvonala és az ezzel kapcsolatos beruházások több mint 10 százalékkal kisebbek az 1938-as átlagnál. Az clasz parasztságot a kormány katasztrófális hely. zetbe juttatta. A nyomorúságos jövedelem és az iparcikkek.! magas árai következtében a parasztok képtelenek iparcikke­ket vásárolni. A parasztok helyzetét még az is súlyosbítja, hogy az üzemekből elbocsátott ipari munkások egyré3ze falura költözött és növelte a mezőgazdasági munkásoK számát; akiknek évente, amúgyis csak néhány hónapig van munkájuk. Társadalombiztosítás alig van. Az orvosi ellátás méregdrága. Az iskolaügy nyomorúságos állapotban van, a tandíjak ma. : gasak. A munkanélküliség és a teljesen ellátatlan öregkor örökös réme fenyeget. Ezeknek a szörnyű állapotoknak a megszüntetésére nincs pénze az olasz költségvetésnek. A u s z t r i a Ausztria niarshailkálásánalc politikája súlyos követ• kezményekkel jár az osztrák gazdasági életre■ Az ameri­kai monopolisták kihasználva a korlátlan lehetőségeket» hatalmas profitlkat, vágnak zsebre Ausztriában, mivel olyan árukat küldenek az osztrák népnek, amelyek az ame. ri’kai piacon sem, kelnek el. Csak egy vár klasszikus példái A Mar shall-terv keretében Ausztriába szállított répa­szedőgépeket az osztrák paraszt nem tudta használni» mi­vel azok nem voltak alkalmasok az osztrák talajra. Bőven akadtak az amerikai szállítmányok között, olyan csomagok, melyen ez n felirat díszelgett• „c-mk kivitelre!” Ilyen volt az a tőkehal konzerv is, amelyről kiderült, hogy olyan halból készült, melyet az amerikai farmerek csak miit rá g fiának szoktak használni. Az amerikai hadse­reg ezeket a halakat eredetileg a tervbevett sarkvidéki hadjáratok idejére szánvontató kutyáknak szdnta. A tő’ kehal-konzerveket még a bécsi állatkert vadállatai sem voltak hajlandók megenni. A gondos •Amerikai nagybácsi” bőven ellátta például az osztrák dolgozókat szúnyoghálókkal, tábori takarók­kal és ócska terepjáró autókkal. Ugyanúkkor azonban a parasztok szegényes földjein repülőtereket és katonai lő­­lereke.t állítottak fel. Az amerikai tankok hernyótalpai gát­lás nélkül tarolták le a parasztok vetését, gyümölcsöseit. Belegázoltak «• konyhakertekbe, pusztává teszik a falvak határait. „Kétféle segély létezik, — írja az Osztrák Kommunis­ta Párt lapja — olyan segély, amely talpraállít és olyan-, amely tönkretesz en a országot. Amerika az utóbbi segélyt nyújtja Ausztriának.” Az amerikai dollár jugoszláv ..diadalát ju;* A Tlto.ldlkk Jugoszláviát Európa „legjobban marsba]!!, zált“ államává tette. A Washingtonnal ez év januárjában meg­kötött úgynevezett „gazdasági segélyegyezmény“ újabb lépés a jugoszláv népnek további leigázása útján. A dollár teljes Jogú úr lett Jugoszláviában. A rézben gazdag bori ércfejtőket és a mezsicai cinkbá­­nyákát az egyik anvrikai bányatröszt aknázza ki. A broili és riekai kőolajíínomítókat egy amerikai konszern ügynökei irányítják. Egy másik vállalat nemrég kapott engedélyt a muraközi és drávavölgyi olaj kitermelésére és feldolgozására. Mindkét társaság, a milliárdos Rockefeller ellenó'rzése alatt áll. Az idén az amerikai monopóliumok a gazdasági egyezmény értőimében széles fronton fogtak hozzá Jugoszlávia fermé, sz.ti kincseinek feltárásához. Az infláció örvényébe süllyedt jugoszláv dinár egyre veszít értékéből. Amíg a külföldi piacokon egy dollárt 300 dinár el­lenértékéként Száméinak el, addig az amerikai üzletemberek a jugoszláviai belföldi piacon a dollár értékét 1500—1700 di­nárig emelték. A jugoszláv p-iraszt termel vényt tért hallat­lanul csekély összegeket kap. Az egyre növekvő' számú mun­kanélküliek fogcsikorgatva figyelik a Jugoszláviát elárasztó amerikai „gazdasági szakértők“ üzleti műveleteit és az UDB terrorja ellenére egyre fokozzák ellenállásukat az ameri­kai dollár és kiszolgálója, a Tito klikk ellen.

Next

/
Thumbnails
Contents