Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-14 / 216. szám

A Magyar IVépköítársaság Minisztertanácsának és a MDP Központi Vezetőségének határozata az állattenyésztés és a takarmánytermelés fejlesztéséről az 1952—54. években A Magyar Dolgozók Párt­ja Központi Vezetősége és a Magyar Népköztársaság Mi­­mszterta nácea határozatot hozott az állattenyésztés és a takarmány termelés fej ^szté­léről az clkövetkezendő két évre vonatkozólag- A határozat kimondja: hogy az 1952—54. években to­vább kell növelnünk az állat­­állományt- és emelni ke!l az állattenyésztés termelékeny­ségét» az át: ago s hozamot és szaporaságot-Az állatállományt 1954. év végéig 1952 márciusához vi­szonyítva a következőképpen kell fejleszteni. Az összes szarvas marhaál­lományt il, ezen belül a tehénállományt 52, u lóár lománut 8, a sertésállo­mányt li, a, juhállományt <>:i százalékkal kell nö­velni. A rendelet kimondja azt is, hogy a termelőszövetkezetek­ben és az állami gazdaságok­ban 1954. év végéig milyen mértékben kell növelni az ál­la tállománvt. A tehenek át agos évi tej­­hozamát az 1951. évihez vi­szonyítva 1954-re országosan négyszáz literrel kell emelni- 1954-ben az állami gazdaságok átlagosan 3200 literes, a ter­melőszövetkezetek 2400 lite­res évi teihozamot érjenek el. A rendc'et szerint az átla­gos malaeszaporulatot orszá­gosan 37 százalékban kell nö­velni. Az állami gazdaságok­ban 1954-ben országos átlag­ban 100 anyakoca után 1200 darab» a termelőszövetkeze­tekben pedig 100 anyakoca után 860 darab malacot kell felnevelni. A szaporulat növelésével, az állatok jobb meghízlalá­­sával 1952-hez viszonyítva 1954-ben 50 százalékkal több sertéshús, és 45 százalékkal több marhahúst kell termel­ni. A földnnivelésiiffvi minisz­térium, az állami gazdaságok és erdők minisztérimna a begyűjtési minisztérium és a helyi tanácsok gondoskodja­nak arról, hogv minél széle­sebb körben elterjedjen a fej­lett tenyésztést éí takarmá ■íyozási módszerek, valamint íz állattenyésztési tudomány legújabb vívmányai. Az állatokat hosszuknak megfelelően egyedileg takar­­máuyozzák. A takarmányo­zásra, nagymértékben hasz­nálják fel a zö'-d. a siló és vi­zenyős takarmányokat. — Ugyanakkor takarékoskodja­nak az abraktakarmány ok­kal. Biztosítsák az állatállo­mány megfelelő elhelyezését­­,\z istállók ne legyenek ned­vesek» huzatosak- — Azokat rendszeresen szellőztessék és tartsák tisztán. Az állami gazdaságok, ter uieiőszö vetkezetek, szarvas­marha tenyészeteikben min­denütt térjenek át a napi há­romszori fejesre és a borjuk itatási módszerrel történő fel­nevelésére■ Eme lett 1953-ban iegaiább 3000. 1954 ben pedig legalább 6500 nagy tejhozamú tehénnél négyszeri feiést kell bevezetni. A rendelet kitér a zöld fu­tószalag bevezetésére. A tej zsírtart almának növelésére, a sertések hizlalására. Az ál­­attenyésztés valamennyi ágá­ra vonatkozóan leszögezi» hogy milyen módszerekkel kell emelni állattenyésztésünk s.'n vonalát. Kimondja a rendelet, hogy a szaporább és nagyobb hoza­mú állatfajták elterjesztése és a, tenyésztői munka megjaví­tása érdekében milyen intéz­kedések. szükségesek- Kiváló értékű tenyészállatok nevelé­se céljából az állami gazda­ságokban» kísérleti és tan­­gazdaságokbap a ió állatte­­uyésztéssel rendelkező terme­lőszövetkezetekben törzste­­nyészeteket kell létesíteni- A mezőgazdaság minden szektorában szaporítani kell a jobb iermelőképességű fajták arányát. A termelőszövetke­zetek tenyésztési munkájának irányítása s megjavítása cél­­iából a földművelésügyi mi ui-ztérium szervezzen állami állattenyésztő állomásokat. 11)51. év végére kilenc szarvasmarhatényésztő, ki­lenc lótenyésztő, hat juh­tenyésztő és hét sertéste­nyésztő állomást. kell léte­síteni. Ezenkívül minden megyében állami baromfi­­tenyésztő állomást kell szervezni. A mezőgazdaság minden szektorában gondoskodni kell az állatállomány erőteljes fejlesztéséről, az állattenyész-A budapesti központi járás­bíróság szeptember 12-én tár. gyalta Nagy István munkave zetö ügyét, aki a miniszterta­nács és a SZOT üzemi baleset­elhárításáról szóló határozatát semmibevéve egy építkezésnél vétkes mulasztásaival súlyos balesetet idézett e‘ö. A vádlott augusztus elején szakmunkások helyett segéd munkásokkal csináltatott meg egy állványzatot annak ellené re, hogy szakmunkások is ren delkezéséVe állottak és figyel meztették arra, hogy a segéd munkások ezt a szakmunkát nem tudják megfelelően elvé. geznl. A balesetelhárító rend szabályok figyelmen kívül ha gyásáv'al nem adott utasítást az állványzat alátámasztására, nem ellenőrizte sem az állvány­zat anyagát, sem magát az 3t. Készült állványzatot, sőt az elő írásokkal ellentétben nem is tartózkodott a munkahelyen* Nagy Istvánnak ezek a sor®, zatos mulasztásai súlyos bal. esetet idéztek elő, egy építő, munkás az állványról lezuhant és meghalt, többen pedig meg. sérültek. A tárgyaláson kiderü't, hogy Nagy István a felszabadulás előtt vállalkozó volt, az inflá­­ció idején teherautóval feketé­­zett és emiatt 1948-ban börtön, büntetésre Ítélték, A bíróság Nagy Istvánt nyolcévi börtönre é3 ezer forint pénzbüntetésre íté te. (MTI) Ennek a súlyos ítéletnek tanúsága arra inti megyénk területén dolgozó építőipari vállalatokat, hoav minden körülmények között a legszi­gorúbban, a legkövetkezete­sebben etedet ken tenni a munkásvédelmi előírásoknak, balesetelhárítási rendszabá­lyoknak, mivel dolgozóink élete és egészsége szocializ­must építő hazánk legfőbb léii munkát szervezettebbé» oiea'beesültebbé kell tenni, A rendelet végül foglal­kozik azzal, hogv a termelő­­szövetkezetek, állami gazda­ságok, gépállomások és lehe­tőség szerint az egyénileg dol­gozó parasztok is a magasabb takarmány termeié3 érdeké­ben alkalmazzák mindenütt az alapvető agrotechnikai szabályokat. A fejlődő állat­­állomány részére különös gonddal kell a takarmánytar­­t^-lékok gazdaságos felhaszná iasát megszervezni. Az állattenyésztés fejlesz­tése nagy feladatokat ró a mezőgazdaság minden dolgo­­eójára. Megköveteli az állat­­tenyésztés feilesztése érdeké­ben az eddig fel nem használt összes lehetőségek és tartalé­kok kiaknázását. Az állattenyésztés fejleszté­se legyen egész dolgozó pa­rasztságunk. egész dolgozó népünk legfontosabb ügye. ötéves tervünk sikere« meg­értéke. Ennek a fontosságára mutatott rá Horváth. Márton elvtárs a Központi Vezető­ség ülésén elmondott, beszé­dében, amikor többek között hangsúlyozta, hogy: a munka védelem elhanyagolá­sa... a munkásosztálytól való elszakadás tünete, az ilyen je­lenségekért felelős funkcioná­riusok részéről• Egyre gyak­rabban találkozunk — mon­dotta Horváth elvtárs — kü­lönösen állatni és szakszerve­zeti funkcionáriusoknál olyan jobboldali opportunizmussal, a-nely nem keres elvi alátá­masztást, de annál sűrűbben jelentkezik a napi munka gyakorlatában, a dolgozók irányában taniisitott lélekte­len, bürokratikus maOatűrtá­­súval, különösen a munkavé­delmi intézkedések bűnös el­­anyagólás «va/. Mindez nem egyéb, mint a dolgozóknak a kollektív szerződésben a mun­ka biztonságára vonatkozó jogainak semmibevése.’’ Ilyen jelenségekkel kisebb-nagyobb mértékben -megyénk építőipa­ri vállalatainál is találkozha­tunk. A súlyos és péld a miit az tó ítéletet mea ken szívlelnie állami és szakszervezeti funk­cionáriusainknak, akikre az építőipari dolgozók testi ép­sége is rá van bízva. I ANTOS Lajos helvéciai, Köncsög­­puszta 63. sz. lakos Baba nevű, 1939. augusztus 10-én született fekete kanca, b. nyakon 44—STS bélyegü lováról szóló elvesztett marhalevele semmis. Járási tanács. 115 «aunnBRisflfmíaaRiiBBiiaunaBBBanBatra Bácskiskumnegyci NÉPÚJSÁG íjz MDP Bácskiskunmegyei Bizottsága napilapja Felelős szerkesztő: KŐVÁRI PÉTER Szerkesztőség: Kecskemét, Széchenyi-tér 1. sz. Telefon: 26-19, 11-22 és 20-97 Felelős kiadó: NÉMETI JÓZSEF Kiadóhivatal: Kecskemét, Szécnenyi-tér I. sz. Telefon: 22—09 Bácskiskunmegyei Nyomda V. Kecskemét. — Telefon: 24—09 Felelős: Faragó Imre igazgató Második Békekölcsön 1. nyeremény sorsolása a Zeneművészeti Főiskolán szeptember 18-án délután 5 órakor ünnepélyes megnyitó és sorsolás, szeptember 19-én d, u. 5 órától sorsolás, szabad belépés! szeptember 20-án d, u, 3 órától sorsolás, szabad belépés! szeptember 21-én d. e. 10 órától sorsolás, szabad belépés! .222. . valósításában. Nyolcévi börtönbüntetésre ítéltek egy súlyos balesetet okozó munkavezetőt Néhány bírái© szó az ünnepi Könyvhét megrendezéséhez Az ünnepi Könyvhét megnyi. tása óta alig pár nap telt el. Megyénk dolgozói ezalatt az idő alatt még közelebbi kapcso­latba kerültek leghübb segítő­társukkal: a könyvvel. Nemegy községünk számolt mar be ar­ról, hogy milyen érdeklődéssel és szeretettel fogadták a dol­gozók az Ünnepi Könyvhetet. Aa ankétok, előadások, ün­nepi könyvismertetések mellett olyan módon is megnyilvánult megyénk dolgozóinak szeretete a szocialista könyvkultúra iránt, hogy egyre többen vet. ték meg könyvkiadásunk egyik, vagy másik szép alkotását. Huris Péter, a bácsalmási állami gazdaság traktoristája is bement a könyvesboltba és több könyvet vásárolt. Meg. vette lánglelkü költőnk, Petőfi Sándor összes költeményeit. Azt mondotta, azért akarja megvenni, hogy még jobban megismerje a szabadság dalno­kát, aki annyira szerette a ma­gyar népet, Megvásárolta Huris Péter Móricz Zsigmond; „Egy­szer jóllakni“ című kötetét is. — Magam is sokat éheztem a múltban. Sokszor gondoltam arra, milyen jó volna legalább egyszer jóllakni. Úgy érzem, ez a könyv rólam is szól — mondotta, amikor kezébe vette a szépkiállítású, zöldtá'olás könyvecskét. Vásárlását azzal tetézte meg, hogy József At­tila összes verseit Is kiválasz., tóttá. Tudta, hogy József Atti'a szegény ember volt, akárcsak a múltban ö. Ezt így hallotta és meg akar győződni róla, hogyan gondolkozik a nagy szocialista költőnk. Hogy tudását fejlesz. sze, vett még egy gépkocsi mű­szaki és egy rádiószakkönyvet Is. Számtalan ilyen példát so. Tolhatnánk még fel, amelyek azt mutatják, hogy dolgozó né­pünk magáénak érzi a szo­cialista kultúra hordozóit, a jó könyveket. Vannak azonban olyan tények, «melyeik mellett nem mehetünk el szó nélkül. Ezek a tények azt mutatják, hogy egyesek még nem látják vilá­gosan, hogy mit jelent az, hogy szabad országban, szanadon fej­leszteni a kultúrát. A Kecskeméti Gépgyár, ban működő könyvmegbízott, Szentpéteri elvtársnő azt mon dotta, hogy senkitől nem kap segítséget a könyvnapok meg­rendezésében. Sem a vállalatve. zetés, sem a pártszervezet ve. zetösége nem tudta határozói, tan azt sem. hogy mikor állít, ják ki az üzemben a már meg­érkezett könyveket. Ilyen kő lülmények között nem lehet számítani arra, bog-/ a dolgo­zóit megismerjék;« szocialista kultúrát. Az ilyenfajta neifitö. rödömség egyenlő azzal, mii*:, hogyha meg akarnák vonni a dolgozóktól a művelődéshez való jogot. A Platter.gyár pártszervezete sem adott semmiféle segítséget a könyvnapok megrendezésé hex. Eddig még sem a pártvo zetöség, sem a Vállalatvezető. ség nem mutatott példát a könyvvásárlás terén. Pedig a fizikai dolgozói: vásárlásai megérdemelték volna a figyel met. Alig pár nap alatt közei 300 forint értékű könyvet v:í. Eávdltak. A felvilágosító munka hiánya nagyban érezteti hatá­sát, Áz sem vezet jó eredmény re, ahogyan a Borforgalmi Vál­lalat üzemi bizottságának titka ra kezeli ezt a kérdést. Fö lényegen kijelenette, hogy már kiadták a körözvénye. Uet a dolgozók felé 4 Könyvnapok megrendezésére. Hogy mi történt azután, arról már nem tudott beszámolni] Ezek a körülmények igen lehangolok. Ha hozzátesszük azt is, hogy azokban i.z üzemek­ben, ahol rosszul, bürokratiku san kezelik a könyvhét ügyét, egyúttal lemaradás mutatkozik a színházbérietek igénylésében is — azt kell mondanunk, hogy a kulturális munkák iránti ér. zéketlenség nagyon hasonlít a jobboldali szoeiáldeniokratizmus tevékenységéhez, amely az üzemeken belül igyekszik gátolni a szocializmus építését, a dolgozók kulturális fejlődé­sét. Fel kell figyelniük ezekre a körülményekre az üzemi bi­zottságoknak, a pártszervezetek vezetőinek. Élesen és erőtelje­sen fel kell venni a harcot min­den olyan törekvés ellen, amely akadályt akar gördíteni a szo­cialista könyvkultúra fejlesztése e'é és gátolni igyekszik a dől. gozók kulturális felemelkedé. sét. — " *\i. Vasárnapi LABDARÚGÁS: A Kecskeméti Kinizsi vasárnap ven­dégül látja a Kőbányai Lokomotív együttesét. A találkozót a Kinizsi­pályán délután 4 órai kezdettel ren­dezik meg Nagy (Bíró, dr. Sásdi) játékvezetésével. A Kiskunfélegyházi Vasas a Vörös Lobogó Keltex csapa­tához utazik, hogy összemérje erejét az NB II. bajnokság keretében. A mérkőzést a Budafoki-úton 4 órakor Lintner játékvezetésével kezdik meg. Megyénkből Hammer utazik a találko­zóra határbírónak. Megyei bajnokság: K. Kinizsi—Bajai Építők, Kalocsa, 16, Grulich (Rácz, Gyarmati). TSK­­Bácsbokodi Kinizsi, íliszakécske, 16 Rozsnyai (Dézsi, Szelei). K. Lokomo­tív—Kecskeméti Dózsa, Lajosmizse, 16; Hámoii (Lőrincz, Csákvari). K. Loko­motív—Kecskeméti Kinizsi Konzervgyár, Kiskunhalas, 16, Kovács R. (Sátrán, Badacsonyi). K. Építők—Kiskunhalasi Bástya, Kecskemét, 14, Szulyovszky (Lékó, Bolgár). B. Vörös Lobogó- Bácsalmási Petőfi, Baja, 16. Szvetnik (Tolna megje). Területi bajnokság (északi) : K. Vasszerkezet—Kecskeméti Lakatos­­ipar, Kiskunfélegyháza, 16, Kutron (Halápi, Kiss J.j. K. Kinizsi IL—Kis­kunfélegyházi Vasas II., Kecskemét, 12 óra, Mihala (dr. Rakó, Horváth Z.). K. Épületszerelők— K. Gépgyár, kecs­keméti rangadó, 16, Rizsányi (Körte; Szabó B.). K. Petőn—Tiszakécskei Kinizsi, Kiskőrös, 16, Kovács G. K. Gyufagyár-Kiskunfélegyházi Lolyr sportműsor motív, Kecskemét, 14 Kurucz. Lakfte­­leki SK—Kecskeméti Lokomotív, Laki* teleken, 16, Kürtösi, Területi bajnokság (déli)* G. Bástya —Vaskúti iTraktor, Gnra, 16, Firányi. B. Bástya—Dávcdi VV>- ! lös Lobogó, Bácsalmás, !6, dr. Kiss J. Kinizsi—Kunbajai Traktor, János­halma, 16, Vanyiska. H. Traktor- Bajai Dózsa, Hercegszántó, 16, S'é-­­ger. K. Traktor—Madarasi Trak.or, Katymár, 16, Soós. ML Traktor—Bács­­borsódi Traktor, Mélykút, 16, SzUkal. MOTOR: Megyei motorkerékpár terepbajnok­ság, reggel 8 órai kezdettel. Start­hely: Kecskemét, Márilavárosi Vasút állomás. 100,12p, 250, 850 és 500 köb­centis szóló- és olda|kocsis egyéni, valamint csapatbajnokságért küzdenek a versenyzők. SZPARTAKIAD: Béke-szpártakiád versenyt rendez s. Kecskemét városi és járási TSB, reg­gel 8 órai kezdettel a Kinizsi-sport­telepen. A versenyben a következő számok szerepelnek: Férfiaknál 100, 1000 m, nőknél 100, 500 ni síkfutás, gránátdobás, távolugrás, súlylökés, gyaloglás (férfiaknak 8000, nőknek 5000 méteres távon), tornában az MHK I. szabadgyakorlatok, röplabdamérkő­zések. A Béke-szpártakiád keretében a nagykőrösi úton kerékpárversenyt ren­deznek, a férfiaknak 20, a nők számá­ra 10 kilométeres tavon. Rajt a Barney ál előtti, kilométerkőnél. •

Next

/
Thumbnails
Contents