Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-14 / 216. szám
AHOL A SZOCIALISTA J O V O ÉPÜL: l\OI I Robbanásszerű változások 1950. első felében Inota kisközség közelében nagy sürgés, forgással indult meg egy épít. kczés. Kavics, cement es deszkahalmokat lehetett látni mindenfelé A réteken egynéhány különös formájú vasállvány magasodott, sodronykötelek lógtak le róla. A község lakói eleinte csak kétkedve dünv. nyögtek, ha mindennapi munkájuk közben arra jártak, ismerkedtek a munkásokkal. Sokan be is álltak közéjük. Aztán az év végén, augusztusban robbanásszerű változás állott be a Bakony nyúlványai alatt elterülő Hidegvölgyben, az (notai mezőkön. Egyik napról a másikra óriási épület, hosszú, lábú beton váza emelkedett az inotai karszton Aki reggel arra indult munkába az inotai határba, mikor este dolgavé. geztével a falu fe'é tartott, már egészen más képet látott. Az oszlopokra, gerendákra, amelyek még tegnap a földön feküdtek, csakhamar emeletet húztak. És mint a mesében, ma már folyik a munka az új erőműben, A „November 7 Erőmű“ első gépegységének megindulását már az egész ország várta lélegzetvisszatojtva. Miből áll tulajdonképpen az inotai kooperáció ? Elsősorban a már energiát termelő „No. vember 7 Erőműből". Az erő. tnü a környék bányáira támaszkodik és a termeit energiával nemcsak a környékbeli üzemeket látja el, hanem üzemben tartja az erőmű harmadik ősz. szetevőjét, a hatalmas alumr. nium kohót. Az Erőmű és a bányák Az inotai „November 7 Erőmű" az ötéves terv egyik legnagyobb energiaszolgáltató berendezése. A villamosenergia nem valamiféle drága külföldi szénből, hanem az erőmű közelében fekvő Várpalota bányáinak kis fütöértékü lignitjéből születik. 1953. év végére már annyi villamosenergiát eaolgá'tat a hatalmas erőmű, hogy könnyűszerrel biztosítani tudná egy akkora város világítását, mint Budapest. Amikor elkészül az erőmű naponta 500 vagon szenet ÍO- gyászt el. Ez , a .mennyiség azt kívánja, hogy a várpalotai és a környékbeli többi bányákat új feltárással bővítsék. A szentgáli régi, beomlott bányát is üzembe helyezték. Ma óriási azovjetgyártmányú exkavátorok fejtik itt a szenet íe színi fejtés formájában. Több mint 3 millió tonna szén fekszik a szentgáli legelők alatt egészen közel a föld felszínéhez. Az Inotai Erőmű még távolabbi bányák szenét is magába fogja fogadni. A pécsvidéki Hidabányán a ,.November 7 Erőmű“ ellátására épült egy függő ege:' akna és egy lejtős akna. Naponta 57 ezer köbméter vizet fogyaszt az erőmű. A táj adottságai nem biztosították az erőmű vízellátását, ezért új, bő. vizű forrásokat kellett kutatni a ixegyekben4 Különleges eljárással épített, rendkívül mé’y, nagyméretű karszt kút létesült itt az egykori Hidegvölgyben. A karsztkút tálója maga 500 méter hosszú. Átalakul a táj Az Inotai Erőmű építkezése az élenjáró szovjet technika támogatását példázza. Tőlük ianultuk el, általuk ismerték meg az erőmű építői azokat a nagyszerű módszereket, technikai fogásokat, melyek felhasználása nélkül az erömüépitkezés nagyon elhúzódott volna. Az ország minden részéről új és régi szakemberek gyűltek ősz. sze itt. Voltak olyanok, akik a lejüket csóválták, amikor a ha. talmas tervek méreteit és határidejét megismerték. — Ezt nem lehet megcsinálni — szegezték szembe a választ a ;,fégi szakemberek“ fölényével az építke. zés kommunistáinak. Azután az első forró sikerek, a raegvalósithatatlannak látszó határidők nyomán született alkotások megtanították őket ar. ra, hogy amiről a kommunisták álmodoznak, az mind életre kel, Csak bízni kell az újarcú munkásosztály alkotó lendületében, bízni kell a nagy építkezések legdrágább kincsének acélos kezében, hinni kell az emberijén Nemcsak az építkezés, nemcsak a Hidegvölgy egyrészének átalakulása jellemzi tervünk méreteit. Városok, falvak, szegényes munkate'epek rázták le magukról szinte percek alatt évszázadok megkövesedett po. iát, s alakultak át méltóvá — méretükben és jelentőségükben — a tervhez, a tervet építő emberhez. Az érömütelep mö. gött, a százados tölgyek között, melyek úgy húzódnak le a Bakony nyúlványain, mint bozontos zöldszínü szakáll, hófehér, vakító homlokzatú, villaszerű házak épültek. Az erőmű irányítóinak, a gépkezelőknek a lakásai, A szentgáli réten, a ke. servesen bégetö birkák kopár legelöjén ma irodaházak, transzformátortelepek, raktárak, gépházak, íürcjök épültek. A völgy középpontjába^ várgalotán, az apró házacskákból összetákolt kis faluban az ötéves terv vé. gère 20 ezer emberrel lakik több, mint az építkezés megkezdése előtt, A méreteket “és arányokat már jelzik a félig kész épületcsoportok, az áliványhalmok, a vezetékek pókhálói, a kiásott alapgödrök, s az építkezéseken dolgozó emberek hangyabolyszerü csoportjai. Az egykori szűk sikátorok helyén vakító fényben úszó orvosi rendelőintézet kelt életre. Legényszállások, modern társas, házak sora ejti ámulatba a kiváncsi embert. Mindezt pedig csak a jelen, amely napok alatt múlttá válik a gépek, ar. emberek, a tervek megvalósulásának üteme nyomán. Az emberek — a terv építői A legcsodálatosabbak mégis ;,November 7 Erőmű“ születésének harcosai, az építő, ter. vezö emberek. Az erőmü-épitkezés ezenfelül még mást is mutat. Sugározza a testvén népi demokráciák közötti új kapcsolatok melegét és lendü segítséget adott a csehszlovák munkásosztály. 12 nagyobb és 40 kisebb csehszlovák üzem szállít felszerelést Inotának. A baráti cseh munkások vállalásai, határidő előtti szállításai tették ezt a helyet az igazi szocialista együttműködés nemes központjává. A csehszlovák nehézgépipari miniszter helyettese rendszeresen eljár az Inotai Erőműnek dolgozó üzemekbe. Gyakran megjelennek itt a cseh munkások, mérnökök. Ma már 10 csehszlovák vállalat több mint 100 dolgozója veti neki vállát a magyar dolgozókkal együtt az erőmű építésének. Nem értik meg egy. mást? Dehogynem! Az egy ütemre feszülő izmok, az egy céléit lelkesedő akaraterő minden szónál ékesebben igazoljak a proletár nemzetköziség csodálatraméltó erejét. Olyanok ezek a harcos cseh munkások, mint a mieink, akik között sok olyan ifjú és leány is kezébe vette itt a hegesztöpisztolyt, a kalapácsot, az emelőt, aki Bács megye valamelyik falujából, vagy tanyájáról kelt útra az ismeretlen dunántúli vidék felé. Nemcsak az erőnrü távvezetékének acélszálai hálózzák be a messzi vidékeket, hanem a láthatatlan kapcsolat kézzel nem tapintható hálózatának szövevénye bejárja az egész országot. A szálak közül sok a mi megyénkbe vezet. Egyik felöl magyar, és csehszlovák munkások fogják ezeket a szálakat, másfelöl a kecskeméti tanyák, a Baja, Bácsahnás-környéki vidékek parasztházaiba, apró ott. hónaiba vezetnek az együttmü. ködésnek, a rokoni szeretetnek a szálai, Inola kötelez Mert rokonaink ok, az (notai dolgozók. Rokonai a bács. megyei parasztnak, a bajai, kiskunfélegyházi, kecskeméti mun. kásnak. Olyan rokonok, akik büszke és csodálatraméltó alko. tások levegőjében érlelődtek és akik az építkezés napi harcaiban, dermesztő fagyban és nyári melegben megteszik kö. telességüket, Megteszik, mert a párt, az egész ország adta nekik ezt a megbízatást, hogy építsenek hatalmas erő. müvet, melynek villamosenergiája fényt visz a távo i falvakba, a kultúra, a szabadság, a boldogabb paraszti élet fényét. A Dunántúl távoli vidékéről idáig hat ez a fény, s a termelőszövetkezetek udvaráról, a kis tanyák kútjai mellől odáig lehet látni. Idáig lehet érezni Inota szívdobogását, a ,,Novem. bér 7 Erőmű" alkotóinak, az üzemek, a bányák mestereinek szívdobbanását. A közös célnak ez a mágneses ereje ösztönzi megyénk dolgos népét is arra, hogy az ino.ai emberek kötelességtudásával hasítsa földjén aa új élet barázdáit és a jó rokon melegségével tegye le az inotai hősök asztalára is a letét. Inota felépítéséhez nagy mindennapi kenyeret. Óriási léptekkel halad a munka a Turkmen Főcsatorna építkezésének körzetében 1950 szeptember 12-én hozta meg a szovjet kormány határozatát a Turkmen Főcsatorna építéséről. Azóta Tahia-Tasba> ahonnan a csatorna kiindul, külöutele gépek érkeztek. Tahia- Tashoz ú.i vasútvonal vezet. A csatornaépítők lakótelepe sokszáz lakóházzal’ középületekkel és kultúrintézményekkel ibővült-A dolgozók készülnek a si* vatag elleni döntő támadásra. Megkezdték egy tápláló' csatorna építését, amely azóta a _íöldözi,yatíyukat látja el vízzel, amelyek a Turkmen Főcsatorna építésén fognak dolgozni Lendületesen dolgoznak Kazandzsik város építésén is. — Több villanyerőtelepet, famegmunkáló üzemet és javítóműhelyt helyeztek már itt üzembe. A munkások számára korszerű lakóházak épülnek. Ezekben a napokban a. SZK(b)P XIX- kongresszusának tiszteletére brigádok, műhelyek, egész építkezési részlegek vállaltak sztahanovista műszakot*,- • » « » Az ötéves terv nyomában... A gépi munka fe szabadítja az embert Felmérhetetlen*értékeket ad megyénk falvainak az ötéves terv. Minden községünk határában már berreg a traktor, amely a munkásosztály közvetlen j segítségé és nemcsak a falait for a at ja fel, hanem felkavarja az elmúlt Ülők egymásra ülepedett porrétegeket. maradi felfogásokat. Gépállomásaink gépei ki mélik az embert. Megyénkben az első gépállomás 1947*ben alakult Kisszálláson. 1950 decemberben, már 27 gépállomásunk volt. És ma ennél is több. A traktorok segítik 8 dolgozó parasztot. Ahol azok szántanak, ott már nem kelt a parasztembernek. 27 kilométert gyalogolni egy hold felszántásánál az eke után. Egy traktor évente 900 holdon végzi el a szántást. Ez 25-200 kilométer gyaloglástó) mentesíti megyénk dolgozó parasztságáé. Mint képünk mutatja• h a egy dolgozó paraszt lovegekével végezné el ennek a traktornak a munkáját, akkor mintegy 00-szer szánthatná oda és vissza Kecskeméttől Bajáig. A gép legfőbb eszköz a mezőgazdaság termelékeny végének növeléséért, vívott harcban. De állat ten y észté-, sänket is segíti. A gépekkel ki lehet küszöbölni a. tehenek lg ázása t. Tehénnel való szántás; tehenenként £—5 liter tej veszteség. Termelőszövetkezeteinknél ez — ha teheneikkel kellene szántani — napi 50 ezer liter te.ivcsztcséact jelentene. Dolgozó parasztjainknálpedia ennek a mennyiségnek sokszorosát• Megyénkben 1951-ben a gépállomások és, állami gazdaságok traktorai már 350-000 normálholdat \ munkáltak meg. Ha csak, tárcsáztak voltig ezek a traktorok, akkor » megye szántóterületét csaknem kétszer tárcsázhatták volna meg. Így is segíti az ötéves terv megyénket,. A 150 millió forint beruházás így gyümölcsözik. Az olcsóbb géni munka jobban műveli a talajt, nagyobb termést eredményez, magasabb életszínvonalat ad. Szocialista szektoraink példát mutatnak az őszi munkákban Szocialista szektoraink példamutatóan végzik az őszi mezőgazdasági munkákat. A garai állami gazdaságban 650 holdat szántottak fel és készítettek elő az őszi vetés alá. Kétszáztíz holdat vetnek be ősziárpával. Öt traktorvontatású vetőgép végzi ezt a munkát. A traktorosok párosversenyben vannak egymással. Az állami gazdaság Jó munkája a termelőszövetkezeteket is sarkalja az őszi munkák meggyorsítására. Elősegíti ezt, hogy a nagyüzemi gazdálkodás fölényét az egyénivel szemben, számos magyar és délszláv dolgozó paraszt lép a felemelkedés útjára. A Vörös Csillag III. típusú termelőcsoportba a múlt hét folyamán több mint 10 család lépett be. Közöttük I Ienerári Vincéné 10 holdas dolgozó parasztp.sszony, Kubatov István 5 holdas délszláv dolgozó paraszt, Bréti Gáspárnc 6 holdas és Pálitv Antal *5 holdas délszláv dolgozó paraszt. Míg dolgozó népünk jobb munkával harcol a szocializmus építéséért, addig a kulákok minden erővel igyekeznek kárt okozni népgazdaságunknak. — Mester Vilmos 40 holdas kulák feketén vágott birkát, ugyanakkor szabotált? a beadást Is. Sem kenyérgabona, sem sertésbeadási kötelezettségének nem tett eleget. Mester Vilmos barátjával, Szabó József kupeccal együtt rendszeresen ha Ugatták „Amerika hangját? és közösen terjesztették annak hazugságait, a ‘ dolgozó parasztok között. A dóljgozó nép ébersége leleplezte a kulákot és barátját és tz eljárás megindult ellenük. Besir Miklós, Gara, ' a Képújság levelezője, Harcra, építésre, munkára nevet A SZOVJET FILM!
