Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-25 / 225. szám

1 HARMADIK BÉKEKÖLCSÖN

Mi! All a lei) a Bajai EwjMielpiial

A harmadik békekölcsön 1300 millió forint összegben, 100 inlliió forintos osztályokban ke. rllt kibocsátásra, Túljegj'Zés esetén további osztályók bocsáthatók ki Egy-egy osztály 80.000 sorozatból, s minden so rozat 50 kötvényből áll,

A kötvények 100 forint név* értékű kötvények. Kibocsájtás rá kerülnek fél kötvények is 50 forint névértékben, továbbá 800 és 500 forintos összevont kötvények- Ez utóbbiak két, illetve öt kötvénynek felelnek meg és kettő, illetve öt nyeremény, re jogosítanak. A készpénzre jegyezhető legkisebb összeg 100 forint.

A harmadik békekölcsön 15 fev alatt kerül visszafizetésre,

A nyereményeket 1953 decembertől kezdve félévenként, minden év június és december havában sorsolják ki.

Minden 100 milliós osztályra félévenként két darab 50.000j forintos, négy darab 25.000 fo- j ríntos, tíz darab 10.Ö0O forin- ‘ tos, harminc darab 5000 forin- \ tos' és 11004 darab 1000, 500 és 200 forintos nyeremény esik. Ezenkívül minden sorsolás alkalmával az egész ltölcsönösz- ! SZeg Után egy- 100.000 forintos j főnyereményt is sorsolnak, *

A garai állami gazdaság gyapottermesztői megtárgyalták a mohác«szigeti állami gazdaság gyapöttermesztűinek versenyfelhívását és ahhoz lelkes egyhangúsággal csatlakoztak- A mohácsiak Vei'seuyfő.hívása aluu.ian vállalták, hogy a Napi/ Októberi Szocialista Forradalom évfordulójának tiszteletére október 20-10 100 holdon termelt gyapotjukat teljes egészében letukarítják.

Vállalásaik során megfogadták még- a Szovjet f.étkezés módszer elsajátításával a brigádok tagjainak szedést átlagút 35 kg-ia emelik. Különös gondot fordítanak a leszedett gyapot osztályozására, kezelésére és tárolására, ülyau minőségű gyapotot szállítanak az eírrenáó iize-A nyereménnyel ki nem sor. soit kötvények visza fizetése 1958-tól 1968-ig félévenként tartandó sorsolások útján történik. Ezen Idő alatt minden kötvénytulajdonos maradéktalanul visszakapja az íllmnak kölcsön adott pénzét.

A nyeremény formájában kifizetésre kerülő összeg a húszszázalékos nyeremény illeték levonása után évi 5 százalékos kamatnak felel meg,

A munkavállalói viszonyban álló dolgozók, a nyugdíjasok.

mek'bei hogy azokból 90—95 százalékos esiraképességű magot tudjanak előállítani-A gyapotszedők vállalásaikban arra Is ígéretet tettek, hogy egyedi szelekcióvá] a legszebb és leiíbőterjpőbb tövek termését külön szedik és azt mint vetőmagot további nemesítésre fordítják.

A garai állami gazdaság gyapotszedői a verseny vállalások valóra váltására tovább fokozták Soraikban a szocialista munkaverseny lendületét. Pa.jkovics Katalin 30 mázsás mozgalmához nem egy gyapotszedő csatlakozóit. -— Pázrti álig Györgynél JVoifárdt Katalin, Borsodi JúUn a mozgalom elmélyítésével mutattak néldsmutatást- Ks> zinc y Márta 01 kg-os szedés] állagának eléréséért folyik a

valamint a kisipari szövetke. zetek tagjai, az általuk jegy zett harmadik békekölcsönt ti/ hónap alatt, részletekben fizethetik be, 3fás kötvényjegyzök készpénzben, legkésőbb 1952. november lá-ig fizethetik be a jegyzett összeget. A termelőszövetkezetek és termelőszövetkezeti csoportok tagjai részére a befizetési határidő 1958. december 31., a kötvényeket a kölesönjegyzők a jegyzett öszszeg befizetése után kapják meg. (MTI)

Imre- Ebben a nemes ver sényben Pázmány György né illái* előtte ii íiii’i -ill a g - os sr.e désl átlagot, Wolfárdt Kate Hu és Pütsodi Júlia pedig a 40—40 kg:ot.

fi gazdaság gvapotszedői az idei gyapottermés betakar! tilsával be akarják bizonyíts ni, hogy méltóak az é'íizeui büszke címére, Harcolnak, hogy soraikból legalább l!t* dolgozót érjen a gyapot meter kitüntető elismerés-Eddig elért etedméttycllí máris méltó elismerésben részesültek. A teljesítménybe rezesen felül az élenjárók ■melléit Galambos Anna, Galambos Éva, Bféti Viktória, Tímár Júcosüé, Danes élargit és még számosán 15 méter kedvezményes textilvásárlási utalványhoz jutottak

Av. ötéves terv

beruházásai jelentősen gazdagították Baja legnagyobb ipari üzemét, a Gyapj.iSZöVatgyárat is. Az üzem egykori kapitalista kizsákmányolói előtt csak a minél nagyobb haszon elérése vol a cél. Mit törődtek az elavult gépekkel, hogyan nehezítik a munkát, a piszkos és félhomályos muhkatefmek rtiiftt rombolják a dolgozók egészségét,

A dolgozók gyűlölték a gyárat, mely megrabolta erejüket és lisières órabéreiken keresztül a tőkések zsebét duzzasztotta.

Ma boldogan látják, mint szépül, mint fejlődik üzemük

Az új kazánház

ma már kiküszöbölte a Solt szór egy. másfélórát is felrabló üzemzavarokat. Kiszámították akkor, milyen veszteség is éri őket a sűrűn megismétlődő leállásokkal. Csak egyszerűen beszorozták a dolgozók létszámát az elvesztett munkaidővel és megállapították: 80, néha pedig 120 óra esett ki a termeléstől. Egy.egy ilyen üzemzavar csak a szövődében 300.000 vetés kiesését eredményezte. Áz ötéves terv segítette őket ennek a hibának felszámolására. AZ új kazánház mást is eredményezett- Műszakonként három dolgozó munkája szabadult fel, akiket a termelés más vonalába állíthattak be. Az új kazánházzal népgazdaságunk erejét is növelhették. Havonta 3t vagon széhmegtakaritásSal.

A szövődében beszerelt automatizált szövőgépek könyébbé tették a munkát. Megnövekedett a termelés, Az eddigi 54 —55 százalékos géphatásfok egyszeriben 66—70 százalékra

emelkedett. A fonodában a> automatizált káftológépeh

transzportsza’aggal három géj; meghajtására, átsaerelve ugyan, csak három dolgozó munkáját tették feleslegessé, akik más beosztásban hasznosíthatták munkájuk eredményeit.

Az ötéves terv nyomán meg- Spült a fonodái dolgozók külön fürdője. Tiszta, csinos, napfényes ebédlőben fogyaszthatják ebédjüket.

Az üzemmel szemben meg. nyílt a Napközi Otthon. Rulturházuk gondtalan szórakozásukat biztosítja,

14 ilif>viiít a fonod;,

Világos, nagyab'akos munka termek születtek a régi, levegőtlen, apró, kis termekbe ősz. szezsüfolt munkahelyek lia. lyett.

Eltűntek az üzemrészekből a sárga fénnyel égs, szó met rontó vltlanyégőtí unmodern neonfény nappali világosságát.

A múltban szennyei és piszokkal borított udvar sál rehgetége is eltűnt. Kikövezett udvar, szegélyében virágágyasukkal gyönyörködteti a szemet.

Az ötéves terv beruházásai azonban még ezzel nem érték véget.

Sorra kerül a mosoda és a ványoló átalakítása és kéramit kockákkal való burkolása is.

Az üzem dolgozói büszkeség gél tekintenek üzemükre, mely. bői §z ötéves terv a múltnak még az árnyékát is kiseprüzi, Eredményeik fokozásával, a békekölcsönre jegyzett forintjaikkal pedig azért harcolnak; hogy üzemüket és ezen keresztül életüket még szebbé, még gondtalanabbá varázsolhassák.

hazánkat

A párt óktat» tanít és vezet bentiünkéi. Ml pedig még; szorosabbra vonva só+aittkat, harcoljunk a inég boldogabb, örömtelibb j öveinkért

ëokanek fánosné a Bajai Gyapjuszövetgyáf sztahanovista, Muhkaérdentrendes dolgozója.

A garai állami gazdaság gyapotszedőinek fogadalma

A NAGY OKTÓBERI SZOCIALISTA FORRADALOM

TISZTELETÉRE

m u n ha v&rse ny g a zd agi tja

ami a ránk váró feladatok megvalósításának lenditoje. A münkavefseny gazdagítja hazánkat és magunkat. Életszinvohaiünk további emelkedésének algpjat Erősíti és szilái dilj a békéharcutt kát. Jó munkánkká» még erősebb támaszai íeszürk ' a békétáborr.ak.

[leied, a légiói érv

Vége a névnevelőértekezletnek. János bácsival» aki 50 éve8 korában tanulhatott csak szakmát, a tanúcsháza felé indulunk.

— Kölcsönjcgyzés — mormogja m"gában. — Érveket bőven - kaptam az értekezleten. De hogy fogom ezeket aprópénzzé váltani. hogyan lesz ezekből aláírás. Hogyan, lesznek ezekből forintok■ —

tépelődik az üreg.

Bokáig hallgatva megyünk egymás mellett. Majd hirtelen megszólal. Mit momljak neked, hogy jegyezzél bckeküicsünl?

A kérdés meglepett. Meglepett azért, mert magamban már elhatároztam, hogy mennyit jegyzek. Így váratlanul ért a kérdés feltevése. UDy hatolt, mintha dárdát szűrük volna mellembe.

MH mondjak — tűnődtem magamban és közben az előbukkanó tanácsházára néztem, ahol évben a tanácselnök, Kácser elvtárs hagyja el a sötét kapualjat.

— Mikor voltál utoljára « tanács házán? — teszem fel a kérdést. — Csak a napokban, — dörmüdi János bácsi.-— És azelőtt, Horihyék idejében?

— Tízévente egyszer, amikor már nagyon sanyargatott az adóvégrehajtó.

Továbbmegyünk. Sokáig hallgatunk.

— Akkor bizony nem szívesen járt magamfajta ember a városházára, — hiiniög János bácsi. — Bizony félnap is eltelt, míg beengedtek egyegu irodába— És nio-t"! — Erre már nCni feleli, hiszen Félegylióizán mindenki tudja, hogy mikor van a tanácstagok fogadóórája. A mi, embereink ülnek az irodákban, nem kell ücsörögni aií ajtók elölt.

Tovúblnncgyünk. — Eső lesz —állagúja meg János bácsi. — A szét nagyon, lenyomja a kémény füstjét. — Arrafelé dolgozom — bőid ujját János hácSi a táti felé.

— A Vasszerkezeti Gyárban.

— AIM most a karcsú kémény .orrát az éli felé fúrja, olt valamikor nyárfák nyújtózkodtak az éa félé.

Eszembe jut .Petőfi költeménye. Itt járt 'ifjúkorában a

nagy költő: A „királydinnyés homokban” szélűé si íl gyíkokra vadászott.

— Homokunkon csak tövis termett. No me a betyár, meg zsivány is tanyázott errefelé- Tenyésztette őket^gz úrirend —■ figyelmeztet János bácsi.

Tövább baktatunk. Eszembe jut a gyár építése. Ott találkoztam először Pázsit János bácsivalI Lapátolta u földet, hordta a téglát. Mikor

késs lelt a nyár, 50 éves fejjel álképzősneh jelentkezett, —

Szakmát tanult. Amit ifjúkorában nem tanulhatott meg, azt most pótolta. Ott ladlkoztctni Ik-bo/f, László kubikossal is. Ö mesélte nekem, hogy .2 millió téglából és 7000 köbméter betonból építették fel az új gyárat.

A nyár helyén valamikor a nyárfák beszéipettek « szélben. Később (O.y-két szélmalmot építettek, hadd. játszszon valamivel a szél, ha már úgyis erre jár. És most ez a szél magasfeszültségű vitlanmíramhuzalokban játszik. Csodálatos z-úgés támad, ■mintha ezer és ezer acélhúron pattognának egy tündért hárfán.

Közben a Szent János-térre érünk. Kísérőm meg-megáll egy pillanatra. Nézi a köveket, majd elmosolyogja mail át.

— El tudod képzelni, hogy itt kaszáltunk?

— Ht, a macskakövek felett!

— Itt ám- hunyorít. — Kétezren 'voltunk munka nélkül. Az egyik Indáknak eszébe jutott, hotly „munkát teremt” nekünk. Beült a csúzába és idehajtott a térre, Pénzt adott> hogy kaszáljuk le a macskakövek között, kinőtt fűszálukat. Így teremtett munkaalkalmat.

Emlékek tolakodnak János bác8i agyában. Visszagondol arra. hogy éjjel egy órakor már ott dlh«k a tejpiacon és várták a basa parasztokat. Ez’k végigmustrálták őket, miid, a lovukat a vásáron, majd a legerősebbnek adtak ■munkát, Es éjjel 2 órakor kezdődött és éjfélkor végződött, A napszám pedig 80 fillér, vagy egy pertuö, volt.

Továbbme gyünk- Kiérünk az Alpári útra. Ismerősöm hirtelen megáll- Nagyin mérges lett.

— Te népi vagy ide valósi, így nem emlékszel a házhelyosztásra. Úgy emlékszem* 1921-ben történt, hogy egy Liptük nevű tőkés itt gyárat akart alapítani, Felhördültek a virilisek a városházán. —Honnan vesznek majd olcsó munkáéi öt, ha a-g emberpiac munkanélkülijei a gyárban találnak atkaJmázóst.

Ez íí kérdés feszítette anyukat. Fél is bíztatták dir. Hotter József 1000 holdas úri bitangot, honi/ a városházán akadályozza a gyái alapítást. Nem is tett abból semmi, — Hogy a szánkat.betapasszák, házhelyet osztoztak. A száraz hely a kulákoknak judoit, a mocsaras, a , Alpárí-úi mentén — d proliknak.

Továbbra is' kétezer niunkanéikilii nap. nun után várta

a munkaalkalmat a tejpiacon.

— Hova lettek ezek a& érnbcrek — kérdem-- A fele úetem dégozik Ü Vasszerkezeti Gyárban, a, másik fele vedig á termelömopo fiókban, pépállomásokon.

Most a munkanélküliek múr nem ultiznak. Pestre. Helyben kaptunk munkát. Népi kell Pesten koplalni, hogy odahaza, a?, asszonynak és a gyerekeknek jusson kenyérrevaló.

Isméi ösöm kapujához érkeztünk. Kézmiynjtók János bácsinak. Még nem enged, e'

— Még nem adtál érveket -- szorongatja kezemét. ■— Mível födök aoiidlni? Mi vet? ~ Mügén érveket adlak? Tele van tarsolyod érvekkel, Ha annak csak a feléi mondod él, ümit nekem es Eélegyktkán történt, akkor máris sikered lesz. Az életed a legjobb é, V, Mondd el e.zt hogy néincsak néked, hanem unnak a.z állandó kétezer munkanélkülinek ü így váltó Mi az éltté. De nemcsak h&kikhanem Féleggházg többsége ni-k, És hoau a jövő még szebb tegyen, erre te is, az o kétezer volt munka nélküli,

az a sok nincstelen, áld fö'dhöz jutott möst etdia forintjait kölcsön nz államnak•

A' I,dicsőn kámUtja; ti boldog jö >'Ő.

Ha visszatekintünk a felszabadulás óta ellelt ideié, büszkék lehelünk eredrtiényejriki'é. Az elért . eredmények azonban a - további feladatok sikeres frlegí valósítására köteleznek bennünket. Gondoljunk csak bz 5 éves terv még hátrale/3 felada taira.

A munkdverseny az.