Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)
1952-09-25 / 225. szám
Kecskemét városatyái hogyan fokozták angol kölcsönökkel a dolgozó nép kizsákmányolását A 130 százalékos pótödóval tömtük a londoni lordok vastag pénztárcáját — Tenni kellene valamit, urak. Veszélyben van a város húztartúrának egyensúlya,. Nagy « munkanélküliség. Megdermedt a gdzdaságí etet. így beszélt Fcy István főispán 1920 júniusa Iki u Kecskemét vezetőihez. Z ! may Károly polgármester, Harkiiy Béla főjegyzőre nézett, ez pedig Dömötör Lajos' ra. Szutontay Barnabás és Garzó Sándor tanácsnokok belefúrták magukat a süppedő karodszékbe a ioispáni hivatalban-A hosszú csendet Zimay polgármester szakította meg— Vasutat cpiUink! — Vasutat' — csodálkozott a főispáni izékbe görcsösen knpaszkodó Fán István.. — Vasutal — ismételték a tanácsnokok-És 1920 július l'én Zimay Károly polgármester örömmel jelentette a főispánnak, hogy sikerűit a bugaci vasút építésére 80 000 angol font kőlcsöut Londonban felvenni. Ez a kölcsön növelte az angol tőkések profitját <í= még súlyosabb hsát nyomott a kecskemétiek nyakába. A „zeniális” ötlettel Zimay polgármester betömte a városi költeégvetcs Uiányáuak moloehszá.iát i3. Megépült a bugaci vasút és nőttek az adós«súgok- Az angolok 88 százalék kamatot kértek. Mi volt a fedezet? A vasúti bevételek- Volt olyan nap, hogy 1000 pengőt is ráfizetett n vasúttársaság. hi3zen n sínpár 30.000 hold majdnem lakatlan területen kígyózott, A városi haszonbéres 'földek 2.56 százalékot, erdőgazdaság 2.61. a laktanyák 2.4. a régi bérházak 298 százalékot jövedelmeztek. — ll.’/en .•jövedelemre” vettek fel 80000 fontos kölcsönt 8-8 százalékos kamattal. 1932 január e ső napjaiban Fái/ István főispán sokáig ült Zimay Jváról y polgármester szobájában. Dömötör Lajos helyette3 polgármester tájékoztatta a méltóságod urat. Az adósság már a szájáig ért a városatyáknak- A város vagyonának egyliarmada már «dósság. Súlyosak az angol kölcsön kamatos kamatai. Gyors segítség kell, különben elmerülnek az adósságok tengerében- A költségvetési hiányok fedezésére adósságot adósságra halmoztak. 1927-ben felvettek újabb 110 ezres fontköicsönt. 1928-ban 158.200 dollártl‘.*29 május l én 30 000 dollárt. 1930 március 1-én 80 Ó00 dollárt. 1930 júliusában egymillió svájci frankot. Most pedig sürgősen elő kell teremteni egy öszeget, hogy az angolok száját betömhesiék. A bugaci vasút hiánya is nőttön nőtt. Az urak sokáig törték a fejüket, .Végre Fáy főispán megoldotta a kérdést. — A kormány nem tud segítséget (Ülni. 'Másutt kelj keresni a pénzt. Vegyünk fel újabb ki'áföldi kölcsönt. A következő napokban a kecskeméti tanácsnokok eűrün jártak fel Pestre. . Sokat t’!őszobáztak. -ok párnázott ajtó mögött tárgya tak. Végül is szereztek 483-600 svájci frankról kölcsönt- A svájciak pénzével fizették ki az angoloknak a tartozásokat. Ezek a kölcsönök fokozott kizsákmányolást jelentettek- Míg a kecskeméti dolgozók 130 dzázaléko- pótadót izzadtak ki. addig a londoni klubokban lézengő lordok pénztárcái c- a kecskeméti vasútépítő ..városatyák” zsebei napról-napra jobban duzzadtak. A kecskeméti nép véréből és verejtékéből sajtolták i i a fontok kamatjait! Ilyenek voltak a méltóságps urak kölesönei ! iiiilesÖHeink évtizedek mulasztásait pótolják és megindították a gazdasági vérkeringést Kecskemét a Héjjas-ok, Francia Kiss Mihály ok birodalma volt, * Ebben az álmosan terpeszkedő városban a közgyűlési teremben a kulákolc, a gazdag úribirtokosok voltak a hangadók. Annak ellenére. hogy a város hatalmas vagyonnal rendelkezett. — 45 ezer hold földje volt — a dolgozó nép vállát a súlyos adók terhelték. A „városatyák” kizárólag « mezőgazdasági vonalon akarták a várost fejleszteni. Ez érthető is, hiszen Így a saját zsebükbe vándorolt volna minden erő, A felszabdald< 4577 agrárproletárnak mintegy 35 ezer hold földet juttatott tulajdonul. A hároméves terv 34.4 millió forint értékű beruházásai pedig megindították ebben az átmos városban a vérkeringést. Sok mindent kellett pótolni Kecskeméten. Nem voit vízvezeték, nem volt megfelelő csatornázás, kiépítetlenek voltak a tanyai utak. hiányoztak az utcák burkolásai. A külső városrészekben hiányos járdák, rossz be rendezés a közintézményekben, a köztisztaság terén súlyos hiányosságok, ezeket mind mind fel kellett számolni. Pénzre volt szükség. S a nép állama nem a külföldi pénzfeje. élelmekhez fordult kölcsönért, hanem a dolgozó néphez. És a dolgozó név szívesen jegyezte a Tcrv-kölesönt, vagy a Békekölcsönt- A dolgozók fillérjei, forintjai Kecskeméten is alkotásokban öltöttek testet. Kecskeméten az ötéves terv évtizedek mulasztásait pótolta, és elindítja a várost a fejlődés útján. Hlindazt. amit » képviselőtestület kulákjai, úri földbirtokosai elmulasztottak, azt a dolgozók forintjaiból, a dolgozók köiesönei segítségével a nép állania megvalósította, Az ötéves terv első évében elkészült a rnáriavárosi gyermekjátszótér. Elkészült a piactér. rendbehozták a szabadságtéri parkot, felépítették a városi, közhűtőházat. és jéggyárat, korszerűsítették a közváaóhidat. Gyorsfagyasztót építettek és így az eddigi 100 -vagonos hűtőház 270 lett. Ez hivatva van nemcsak Kecskemét, de az egész Alföld gazdasági vérkeringését újjáéleszteni. Újjáépült a Katona József színház, amelynek belső képe egészen megváltozott. Újjáépült a Széktó-fürdő, helyrehoztak 11 teljesen romos hikást. Öt községi vállalat alakult: a kecskeméti téglagyár, az ingatlankezelő• a cukrászda, temetkezési és a gépkocsi közlekedési vállalat- Ezelc az üzemek, mind jólműködő, anyagilag egészséges vállalatok, amelyek komoly mértékben járulnak hozzá a város pénzügyi helyzetének meg javításához. Az ötéves terv feladatai méo a tanácsháza kibővítése. új emelet építésével, a közv'dágV tási hálózat további kiépítése, új parkok létesítése, különösen a külterületi részeken, a piac további fejlesztése, három bérhúz építése 150 lakással, stb. Az elmúlt 50 évben a város gazdálkodása 31 évben hiányai zárult■ Ennek főoka az volb hogy a városi gazdálkodás egyirányban fejlődőt*, csak mezőgazdaságra volt felépítve. A hiányokat pedig újabb és újabb kölcsönökkel próbálták eltüntetni. Az ötéves terv Kecskemét gazdasági életét, nemcsak mezőgazdasági, hanem ipari alapokra is fekteti. A dolgozók forintjaiból olyan beruházásokat eszközölünk, melyek megteremtik az egész séges iparnak alapjait. Egyetemisták — Főiskolások A dollár birodalmában A íVVali Street Journal” c. amerikai lap hosszú cikkben számol be az Egyesült Államok közoktatásügyének a helyzetéről. Egész sor egyetemen fel emelték a tandíjakat. így a newyorki Columbiai egyetemen 1951-hez viszonyítva 25 százalékkal, a chicagói egyetemen 13 százalékka], a cambrjdgei egyetemen 12 [százalékkal, a Harward egyetemen 1940-hez viszonyítva 50 százalékkal, a dallashi cgyete: men 00 százalékkal, a psnnsilváuiai egyetemen 60 szúzaïékkai, a clevelandi egyetemen 35 százalékkal, ezeken kívül sok kisebb egyetemen 25—30 százalékkal emelték a tandíjakat •— így szól a tőkés lap cikke. A nagyfokú tandíjemelés súlyos helyzetbe hozta az egyetemi _ hallgatók tekintélyes részét. Egyre csökken a hallgatók létszáma-A lap sajnálkozva jelenti ki, hogy „a michigaui egyetem hallgatóinak 50 százaléka. a waynei egyetem hal.gatóiuak 70 százaléka, a detroiti egyetemi hallgatók 85 százaléka és sok más egyetemek hallgatóinak százai kénytelenek munkát vállalni. — Sok olyan egyetemista van, aki a támlás mellett heti 40 órát is dolgozik. süt, Hasúnkban A Ssovjelunióbun Jól felkészültek az klet új tanévre a szovjet főiskolák, is, amelyek a Szovjetunió valamennyi nemzetiségi köréből több mint 370 ezer diákot fogadtak falaik köze. A főiskolák élj utánpótlása közt megtaláljuk a középiskolák most végzett éltanulóit, a fiatal sztahanovistákat és a mezőgazdaság legkiválóbb dolgozóit, akik a gyárakból, üzemekből és a. falvakból kerülnek a faiskolákra. A főiskoláik újabb épületekkel. tanuló-, és előadótermekkel gazdagodtak- Elkészült a Bauman technikai főiskola új épületeinek első része. Uj épülettömböt emeltek a Viljamsz vízimérnöki főiskola és a Meng y elejei) kémia-technológiái főiskola számára is. A Molotov energetikai főiskolán befejeződött a 800 személyes kollégium építése és ezenfelül mca klubot és étkezdét is építettek, gőzkazánokat szereitek fel a kísérleti hőerőmű és a turbinák céljaira. A főiskolák 277 féle tankönyvet és oktatási eszköz* kaptak mintegy 5 és félmillió példány szántban. A most megnyílt iskolai évben az ország több mint !)00 egyetemén és főiskoláján l,íl^-000 fiatal szovjet ember kezdte meg az előadások látogatá-Ütéves tervünk során 280 millió forintot fordítunk felső oktatásunk fe.ilesztéséi'** Ez az összeg akkor válik beszédessé, lia meggondoljuk. hogy a Horthy-rendszerben öt év alatt ennek az összeg nek mindössze 35-öd részét fordították hasonló célra. Az elmúlt iskolai évben az egye temi és főiskolai hallgatók teljes létszáma 40.GG1 fő volt. nem beszélve a jevelezőoktatűsban- részvevő és az akadémiákon tanuló többezer diákról. Ez azonban az ötéves terv előirányzataihoz képest igen kevés. ötéves tervünk szerint 1954- beu a sokezer levelező haliga tón kívül már 52.980 egyetemi és főiskolai ha'lgatónak ell lenni. Különös figyelemmel és gonddal fejleszti dolgozó népünk állama a műszaki karokat. Egyedül a mérnöki karon 11 ezer hallgatót fogunk kiképezni a terv végén- Többet, mint amennyi mérnökünk az ötéves terv megindulásakor munkába állhatott. A Horthy idők népelnyomó kultúrpolitikája megakadályozta, liogv a munkásosztály és a parasztság gyermekei egyetemre kerüljenek- Az egyetemi hallgatók alig egy százaléka került, ki a dolgozó osztályokból. Ma egyetemeinkre, főiskoláinkra tömegesen áramlanak a vasöntők, a bányászok, az egyénileg dolgozó és termelőszövetkezeti parasztok, értelmiségiek: a dolgozó nép gyermekei. Ágasegyháza dolgozó parasztjai meghálálják a terv ajándékait A haza javára — magunk hasznára! Forintjainkat nem a hiányok eltüntetésére, hanem nagyszerű alkotások létesítésére használjuk fel Kétfajta kölcsönök Kecskemét régi kölcwönéivel évről-évre nőtt az adósság. Az 1900— 1914-ig terjedő időben a város eladósodása átlagban a vagyonérték 57 3 százaléka volt. Az első világháború utáni infláció elsöpörte ezt az adósságot, de 1927-b.n ismét 21.99 százalékot tett ki. Ezek a kölcsönök a nép érdekeivel ellentét ben voltak. Kecskemét dolgozói kénytelenek voltak 130 százalékos pótadót fizetni. A kölcsönök nem a népgazdaság fejlődését szolgálták, hanem arra használták fel, hogy a deficit zsákjaira egy-egy újabb foltot rakjanak, Horthy rendőri államgépezetét fenntartsák. Mások a mai kölcsönök. Butieza József, Pál István, Fazekas Sándor félegyházi traktoristák tavaly 500 forintos fizetésükből 1200 forintot jegyeztek. A Bajai Gyapjuszövetgyárban 'Patrik Gizella 6000 forintot, Ha jeli Ferenc népnevelő 580 forintos havi fizetéséből pedig 1000 forintot, FülöpszáPáson Kiss Gyula agrárprolctár 800 forintot, Jánoshalmán Kővágó Lajos téglagyári munkás 1000 forintot Dolgozóink tudják, hogy forintjaik a nép érdekeit, népgazdaságunk fejlődését szolgálják. A múltban a bugaci vasút arra szolgált, hogy az idegeneket szállítsa ki az idegenforgalmi látványosságokhoz. Most arra, hogy a »anyavilágot összekösse Kecskeméttel, arra, hogy Jviskó'röst és környékét is bekapcsolja az ország vérkeringésébe. Ezért hosszabbították meg a \ onalat, ezért kapott a napokban Kiskőrös új, korszerű állomásépületet is-Dolgozóink tudják, hogy jegyzéseikkel gyorsítják ötéves tervünk beteljesülését. Ezeket a forintokat nem a hiányok eltüntetésére, hanem nagyszerű alkotásokra használják. Ezekkel a forintokkal nem újabb kölcsönöket fizetünk vissza, hanem előteremtjük a visszafizetés lehető. £*égcit a rohamoson növekvő termeléssel. Ezek a kölcsönök a nép érdekeit, a békéi szolgálják AGASEGYHAZAN A F Ö U T KÉT OLDALAK üj házsor épült. Köztük emelkedik özv. Bödö Cyörgyné háza is. akinek a felszabadulás előtt szakadozott ruháján és ternén. telen gondján kívül semmije sem vök. Sommás és cselédsoroan élt- Ma szép csalácli háza. van. Rajta kívül Zilahy Lászlónak, M. Kiss Istvánnak, Berta Józsefnek. Az állam segítette valamennyiüket. — Tizenöt— huszévi törlesztésre kaptak kölcsönt. Az úttól beljebb orvos: rendelő épül 70 ezer fcr;ntos beruházással. Nem kell már a dolgozóknak 8—10 kilóméiért gyalogolni Izsákra, az orvoshoz. A község dolgozó parasztjai a napokban tanácsülésre gyültek össze az új tanácsházban. Ezen a tanácsülésen megbeszélték az ősziek begyűjtését. Losonczi József tanáese'nök beszámolóját mindenki figyelemmel hallgatta: —• Az ötéves terv hatalmassá teszi országunkat. Nem kell messzire menni, itt a mi falunk is, amely tanácsházat, orvosi rendelőt, 22 korszerű, szép házat kapott a terv har. madik évében Községünk dolgozói meghálálták a terv szándékait. A gabonabegyüjtésnéf csaknem minden dolgozó pa. raszt becsülettel eleget tett az állam iránti kötelezettségének. Most. a kapásnövények begyíij. tésén van a sor. Van már olyan dolgozó paraszt, aki példásan eleget tett a tengeri, burgonya napraforgó kötelezettségének — mondotta a tanácselnök. KOZMA SÁNDOR 12 HOLDAS KÖZÉPPARASZT eme'kedett ezután szólásra: — Községünk teljesítette gabonabeadási tervét, tehát most sem szabad lemaradnunk. Vállalom, hogy határidőre túlteljesítem tengeri., burgonya- év napraforgóbeadásomat. Borbély József is felszólait: — A burgonya-, napraforgóbeadásomat már teljesítettem, a kukoricábeadásomat szép. tember 28-ra. Néphadseregünk Napjára te.jesíteni fogom. Majd Fekete Pál dolgozó pa raszt vállalta, hogy október hó 1-re teljesíti az összes beadását és évi adóját is tisztázza. így hálálják meg most Agas« jyház dolgózó parasztjai államunknak a kapott sok.sok tejítséget.
