Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. szeptember (7. évfolyam, 205-229. szám)

1952-09-24 / 224. szám

Uj városok épülnek, — Érdé. mes békekölcsönt jegyezni, er­ről beszélnek a Kecskeméti Gép. gyárban. — Közelebb kerül a falu a városhoz AZ MD1* BÁCSKISKIIAÍMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁGÁNAK LAPJA — ———— — — — — — — — "t rí rr* tn VU. ÉVFOLYAM, 224. SZÁM 4rw ßfp fillér 1»52. SZEPT 24, SZERDA Megyei népnevelő tanácskozás Kecskeméten Vasárnap zajlott le Kecske­méten a városi tanáé3 ünne­pélyesen feldíszített nagyter­mében a megye legjobb nép­nevelőinek tanácskozása. A népneveiőtanácskozáson Németi Józ£ef e.vtárs, a me­gyei pártbizottság titkára tartott beszámolót, melyben megmutatta a népnevelőknek, hogyan értelmezzék és ho­­•ifjan alkalmazzák munkájuk­ban a Közvonti Vezetőség június 27—28-i ülésének út­mutatásait a tömegek között végzett naui felvilágosító munkában. A beszámoló többek között hangsúlyozta, hogy a töme­gek fejlődése, mindeneke.ott a termelőmunka eredményei­ben, az állam tekintélyének gyarapodásában, a kulturális forradalom győzelmében, a dolgozókban egyre erőtelje­sebben megnyilvánuló haza­­szeretetébeu és a nemzetközi szolidaritás elmélyülésében tapasztalható, Megyénk ter vf el adni ai Németi elvtárs beszámolójá­ban felsorolta azokat az ered­ményeket, mely a megyében a hatalmas építkezésekben és új létesítmények létrehozásá­ban mutatkozik meg. így a K ők unj ele y y házi Bányászati Berendezések Gyára, a bács­im Lodi 'vajüzem, u lakitelek— kunszentmártoni széles nyom­távú vaséit, a korszerű kecs­keméti hiUöház. a f/évá tomá­­sok és állami gazdaságok gépállományainak növelése, új traktorok, aratógévek< kom­bájnok mind ezt igazolják. Németi elvtárs 'beszámolójá­ban a legközelebbi terví'el­­adatokra is rávilágított- A kalocsai farostlemez cs vas. bet ourjlj gyár, a kecskeméti felvonó és vas-urnáit aáru nyár, közlekedés terén a du- Uapataji, bajai széicsnyovitá­­rn vasút, a kiskunfélegyházi, bajai d és fél méter széles, 120 kilométer hosszéi betonéit mind elkövetkezendő hatal­mas alkotásai lesznek me­gyénknek, büszkeségei ötéves <érvünknek. Ezután rámutatott, a nép­nevelők feladatára. Megjelöl­te politikai tömegfelvilágosí­­tó munkájuk tartalmát, mely a párt és kormány politiká­iénak, a nemzetközi helyzet kérdéseinek magyarázásából, tt dolgozóknak a hazafiasság, nemzetköziség szellemében történő neveléséből, a külső és belső ellenség elleni harcból. : dolgozóknak a szocializmus építésébe való aktív bevoná­­sából tevődik össze. Mindezeknek a feladatok­nak megoldásához . szükséges a népnevelők rendszeres, ma­gasszín vonalú tájékoztatása, marxista-leninista tudásuk tokozása, kommunista helyt­állásra és példamutatásra va­ló nevelése-Csakis ilven feltételek mel­­•ett biztosítható, hogv a nép­nevelőmunka alapvető hibá­ját. a kampány-szerűséget, melyet a dolgozók olvan sok­­■ zur szemünkre hánynak, ki­küszöbölhessük. A beszámoló foglalkozott az ellenséges ideológia behatú­­-uval és megjelölte az. ellene folyó eredményes harc for­máit. Szervezeti téren, valamint a raius; agitáció gyengeségé­nek felszámolására Német* ■Ivtárs foutos feladatként je­­ölte meg a szocialista szek­­•'L'okban folvó agitáció« munka megjavítását. A megyei névnevelőtanács­kozás megmutatta, hogy a mernie népnevelőinek legjobb­jai tudják cs érzik, hogy a várt milyen fontos munkát bízott rájuk■ Tudják, hogy feladatuk dolgozótársaik Ji­­relmt's nevelésével küzdeni a terv tel.iesité?éért, a jobb be­adásért, a termelőszövetke­zeti mozgalom fejlődéséért. Hogy a népnevelők-mennyire megértették fontos feladatu­kat, azt, hogy felelősek épí­tésünkért és jövőnkért, iga­zolják a hozzászólások, me­lyekből a felelősségérzet tu­data csendült ki. Megkezdődnek a hozzászólások Mircsúk Jáuos elvtárs, a Kecskeméti Gépgyár népne­velője elmondotta, hogy a szoci áldemokratizmus káros, romboló hatást fejtett ki az üzemben. A jobboldali szociál­demokraták a nyílt támadás­tói sem riadtak vissza, csak­hogy megakadályozzák a tiibbtermelést. Mircsov elv­­társ ismertette módszereit is, hogyan győzi meg a dolgo­zókat a többterme ésre. Miii­­(lenekelölt ő jár elől jó pél­dával, mikor 200 százalékra teljesíti normáját. így indul aépuevelőmunkára és legelső sorban saját brigádjának a tagjait neveli. Ott él közöt­tük, ismeri problémájukat, beszélgetésük közben Mircsov évtárs mindig szembeállítja a múltat a jelennel. Ahogy feleleveníti a múltat, a dol­gozók szemei előtt, clvonultat­ja a kapitalista kizsákmányo­lás minden részletét. — 1945 előtt még pöros, piszkos, egészségtelen poroló állott a ma már modernül felépített poroló kelvén. Nem volt olyan nap a múltban, hogy ki ne dőlt volna, a munkából egy­en y do.'Jozó, Nem volt olyan dolgozó, aki örök életre szóló betegségét no szerzett volna mao’ának. ebben az egészség­telen porfészekben. Gondolat­ban szinte kézenfogva vezeti végig az üzemben- Ma már portól és visz,októl, mentesen dolgoznak a gépgyár mun­kásai a 600 ezer forintos be­ruházással évült porolóban. Nemsokára, vedig megkezdi munkáját a má8 félmillió fo­rintos beruházással, készülő öntöde, a Kecskeméti Gép­gyár büszkesége. A dolgozók «zayain keresztül megismerik és látják a jövőt, ami lendü­letet ad munkáinknak. Az eredmény pedig a termelés­ben mutatkozik meg- A Mir­csov brigád tagjai ma már nem nyolc, hanem kilenc ká­dat termelnek naponta. sőt most térnek át a tizedik kud termelésére is. melv mind a jó felvilágosító munka ered­ménye. A klerikális reakció u !m a in ti n útija Német Géza, a borotai gép állomás népnevelője elmon­dotta, hogyan agitál Borotáu a dolgozók között, amikor ösz­­azehasonlítja a múltat a je­lennel konkrétet’ egy egy esa iád életén keresztül. Nemei Géza elvtárs bebizonyítja « dolgozó parasztoknak gazda­sági megerősödésüket és fel. hozza példának a helyi föld­müve sS zö vetkezet boltja n a k hatalmas áruforgalmát, amely megnyilvánult, abban, hogy 10 nuv alatt 100 ezer forint értékű áru fogyott eb Ugyan­akkor arra G rámutat, hogy a, község dolOozó parasztsága részére oOO ezer forintot fize­tett ki a földművesszövetke­zet. valamint a MEZŐK ER 300 ezer forintot a gyümölcs­­átvételnél. Sánta Pál dusnoki népne­velő a klerikális reakció ak­namunkájáról beszélt. Saját tapasztalataival világította meg a magát ..békepapnak" nevező dus:. ' ’ uébáuoö ak­namunkáját. .nta Pál el­mondja a dolgozó parasztok­nak. hogy ez a plébános, aki magát mindig jószínben akar­ja feltüntetni, 40 mázsa ku­koricát és árpát rejtegetett, miközben arra igyekezett rá­venni a szülőket, hogy gyer­mekeiket, no engedjék szóra­kozni a DISZ-be, ő maga ugyanakkor nem egyszer vi­dám. cigáuvZenés mulatozás­sal töltötte el esti „ájtatossá. gi óráit”. Hurkai, András esi kér iái népnevelő a Tisza t3z hatal­mas fejlődéséről számolt be. Négy lóval kezdte a tszcs a munkát. Ma 21 lova és 4 csi­kója; van, az állatállomány .ál­landóan bővül, a tsz-tagok egyre nagyobb eredményt ér­nek el- Ezek az eredmények mozdítják elő. hogy a Tisza tsz egyre jobbau a nevelő­­munka igazi központjává vál­tozik Csikérián. Sztraka József elvtárs, a 04/0 Építőipari Vállalat nép­nevelője szépen, színesen mon­dotta el, hogv többezerkilo­­méteres motorkerékpárút ja alkalmával igen hatalma3 építkezéseket látott az egész országban. Halász István elvtárs, Mada­ra« község párttitkára elmon­dotta, hogyan tették szerve­zetté és eredményessé a nép nevelőmunkát Madarason. — Hét körzetre osztották fel a községet. Maid feltérképez, lék- Egy népnevelőre 11—IS dolgozó jut. A népnevelők ál­landóan helvhezkötve végzik a felvilágosító munkát- Nem Megnyílf a román nagy nemzetgyűlés XIII, ülésszaka Hétfőn megnyílt Bukarestben a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlésének XIII. ülés. szaka. Az ülésszakot dr. Petru Gróza, a nagy nemzetgyűlés el­nökségének elnöke nyitotta meg. Gh. Gheorghiu-Dej, a minisz. tertanács elqöke lelkes:' taps közepette terjesztette az ülés­szak elé a Román Népköztár­saság új alkotmányának terve­zetét. St, Niculescu igazságügymi­niszter felszólalása után az el. nők javaslatára megválasztot­ták a szerkesztőbizottságot, amelynek fe'adata, hogy tanul­mányozza az alkotmánytervezet népi vitája során a Román Ntp­­köztársaság dolgozói által elő. terjesztett javaslatokat és mó­dosító indítványokat. A bizott­ság elnökévé lelkes ünneplés ifczepette Glieorghiu.Dejt vá­lasztották meg. (MTI) Dr. Alois Neumun csehszlovák postaügyi miniszter nyilatkozata magyurorszagi tárgyalásairól és élményeiről Dr- Alois Neuman, cseh­szlovák pcötaügyi miniszter vezetésével csehszlovák pos­tásküldöttség tartózkodott ha­zánkban, hogy a Magyar Népköztársaság és a Cseh­szlovák Köztársaság között új postai külön megálapo­­dást kössenek, amely 1953 ja­nuár 1-én lép életbe. Dr- Alois Neuman miniszter itt tartóz­kodása során többek között ezeket mondotta: TJj postai különmegállapo* dásuuk bizonyítéka annak, hogy mindkét baráti népi de­mokrácia postai vezetősége arra törekszik, hogy a ma­gyar és csehszlovák dolgozók számára biztosítsa a gyors hírközlést, és a gyors postai forgalmat Úgy érezzük, hogy a külön­­megállapodás megkötésével a posta is elősegíti a népeink közötti jó kapcsolatok továb­bi elmélyítését. A német kérdés békés rendezésének előmozdítására alakult Nemzetközi Bizottság felhívása A német kérdés békés ren­dezésének előmozdítására ala­kult Nemzetközi Bizottság ok­tóber 18. és 21-e között tartja ülésszakát Stockholmban. A stockholmi ülésszak alkal­mából a bizottság kebelében működő előkészítő bizottság nemzetközi értekezletet hívott össze. Az előkészítő bizottság fel. hívta az érdekelt országokban működő tömegszervezte tokét, egyházakat, szakszervezeteket, pártokat és személyiségeket, ü.ogy csatlakozzanak ennek az értekezletnek az előkészítéséhez. Ismertessék hazájukban az ér­tekezlet célkitűzéseit és jelöl­jenek ki küldötteket erre az értekezletre. (MTI) lijabb gépek és berendezések érkeztek a Szovjetunióból Bulgáriába A sztálini kikötőbe a napok­ban megérkezett a „Kari Marx“ szovjet hajó, amely igen sók gépet és berendezést ho­zott az épülő „Lenin“ kohómü és más gyárak részére. A kikötő dolgozói a bolgár, szovjet barátság hónapja tisz­teletére határidő előtt rakták ki a hajórakományt. cserélgetik őket, s így a nép nevelők saját területük ga? dájávú válnak- A vezetőség tagjai kiveszik részüket a fe. világosító munkából. Mindet, vezetőségi tagnak _ van egy ílépnevelőesoporotja és egy kerülete, ahol a felvilágosító munkát végzi és kisgyülése­­két szervez-Pátyik Lajos elv-társ; r- Kiekunfélegvházi Bányászati Berendezések Gyárának nép­nevelője elmondotta, hogyan agitál a dolgozók között ú most elkészült, összkomfortos munkáslakások tudatosításá­val. mely nagy örömet szer­zett a dolgozóknak. A tanácskozás részvevői csaknem kivétel nélkül foglal­koztak a belső ellenséggel, a klerikális reakció, és a kulá­­kok aknamunkájával, az üzo mi népnevelők pedig a szó* ciá'demokratizmus megnyíl­ván illataival. A felszólalók, föbbiege azon ban nagy általánosságban be­szélt, kevesen beszéltek arról, hogy ők saját maguk hogyan agitálnak személyhez szólóan, » milyen párbeszéd folyik le a népnevelők és a dolgozók között. Többen megbírálták a falu­si járási pártbizottságot, mivel nem nyújtanak kellő segítséget a népnevelők mun­kájához. sokoldalú, változa­tos és színes érvek kidolgo­zásához. A megyei népnevelőértekez­­let nagyban elősegítette a Központi Vezetőség útmuta­tásainak megvalósítását. A megyei tanácskozás után mostmár a népnevelők felada­ta, hogy a pártszervezetek vezetésével hozzáfogjanak nagy. szép és nemes felada­tuk teljesítéséhez, a tömegek között folyó felvilágosító­­umká megjavításához, a párt é* a tömegeik közötti kapcso­lat^ meg-eröíitc^éhez. •

Next

/
Thumbnails
Contents