Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-24 / 198. szám

A SZOCIALIZMUST ÉPÍTŐ KÉPI DEMOKRÁCIÁK ÉLETÉBŐL |7" ulönös emléket őriz cda- haza Cslmbura eívtárs, az épülő oszfravai ,,K lement Gottyvald“ kohóművek egyik for­rasztárja, Egy darab szürkésfe­kete vasrög ez az emlék, Csim- bura elvtárs mégis ügy vigyáz rá, mint a szeme fényére. Ez a darab abból a vasból való, amely legelsőnek hagyta ei, még 1953 január l.én, az első kuncsicei új nagyolvasztót. CsimbUTa elvtárs ott dolgozott az építésnél. Most itt ülünk Cslmbura elv- társsal és beszélgetünk. M ég 1982-ben történt. Iskolába jártam és a tanító egy könyvet hozott be az osztályba. Azt mondta, hogy vegyük meg. De nem volt rá pénzem. Pénzt könyvre? — Ak­kor, amikor néha még ebédre sem tellett. És miért mondom el mindezt? Azért, mert az első elemista fiamnak már egész kis könyvtára van, én pedig minden könyvet megveszek, amire csak kedvem telik. Ez az egyszerű ember folytat­ja harcát az osztravai nagy építkezéseken, a kuncsicei „Kiement Gottwald“ kohómii építésénél. Együtt a többi dol­gozóval számolja a heteket és napokat, amíg elkészül az újabb nagyolvasztó. He nemcsak Csimbura elv. társon lehet lemérni, • hogy mennyire megváltoztak az idők és mennyire mások lettek a dolgozók. Nemrégiben, amikor ismét új gépeket, hatalmas da­rukat hoztak az építkezéshez, a munkások örültek ,,segítőtársuk, nak“. Nem tekintettek gyűlölet­tel a gépekre, mint a múltban, amikor a gépben a munkanélkü- Hség egyik okozóját, a dolgozók ellenségét látták. Nem, a dol­gozók most barátsággal néze. ffették a gépeket, aztán elKezd- tek számítgatni, próbákat vé­geztek és egyszer csak a mér­nök elé álltak, hogy változtassa­nak rajta igy vagy ügy, mert akkor gyorsabban menne a mun. ka. /'-simbura elvtárs is egy munkás a sok közül. A nagyolvasztó építői között új embertípus alakul ki, olyan em­berek születnek, akik ezt az or­szágot magukénak érzik, magú. kénak tekintik a föld termését, az épülő városokat és gyárakat, magukénak tekintik a föld mé­lyén fekvő érceket és a kis vas­darabot is. Az új alkotmánytervezet megvitatá- iánil min iraki arról beszélt ezen a vidéken, hogy mennyire megjdítozoti Romániában a nemzetiségek helyzete. Nagy Domokos, az ákosjalvi Dózsa György kollektív gazdaság elnöke ezeket menaotta: — öreg ember vagyok, de sem a román, sem a magyar tőkések alatt nem boldogultam. A ro­mán és a magyar csendőr egy­ként vert bennünket, szegény­embereket. Kiss Ferenc kulák- uál do goztam, de soha nem lak­tam jól. Már rég rájöttem, hogy milyen álnok mesterkedéssel ál­lítottak egymással szembe a ro­mán és a magyar dolgozót. Meg­tanultam az Igazságot: minden kizsákmányoló ellensége min­den dolgozónak, így beszél Muntean János is, Bulgárióban folynak az előkészületek az új iskolai év megkezdésére Az új iskolaévre felkészülnek egész Bulgáriában. Különösen nagy gondot fordítanak az isko­laépületek helyreállítására, új iskolák építésére. A sztálini ke­rületben lévő 525 iskolaépület­ből 180-at már rendbehoztak, 73-at építenek, 272 épü et javítá­sa pedig folyamatban van. Jól haladnak a helyreállítási mun­kálatok a sztarazagorei kerület­ben is. A nyári szünidő alatt meg­szervezték a tanitök és tanárok továbbképző tanfolyamait. A „Narodna Prosveta“ állami könyvkiadó vállalat mái ki nyomtatta az iskolai oktatási programot. A bolgár pedagógu­sok legfontosabb feladatuknak tartják, hogy megadják az ifjú­ságnak a magas szellemi felké­szültséget és a párt, a szocia­lista haza., valamint a Szovjet­unió iránti szeretetre neveljék az ifjúságot. A párt- és a kormányszervek jól kihasználják az iskolaév megindulásáig a még hátralévő időt. A népi tanácsok a párt- szervezetekkel együttműködve irányítják az előkészületi mun­kákat. Hz új Lengyelország emberei felvételi kérelmek a pártba RENDSZERINT az egész brigád együtt tér haza. A'.un az estén Henryk Krajewski a gyárból hazavezető úton so­káig hallgatott, maid csende­sen és komolyan kijelentette: — Stanislaw és én elhatá­roztuk, h igy kérni fogjuk (elvételünket a vártba. Henryk Krajewski és Sta- nistaw Blasewski derék em­berek, kitűnő acélöntők és ér­tékes társadalmi munkások- Nemcsak jól dolgoznak- ha­nem sokat is tanulnak és min­den ténykedésükkel azon van­nak, hogy hasznára legyenek az országnak■ Hűen emberek kellenek a vártba. Társaik elhatározták, hogy ezt az ünnepélyes napit em­lékezetessé teszik és már másnap békeműszakot tarta­nak. TJgy aondolták, ezzel megmutatják a gyárnak, hogy a brigád értéked a két kiváló munkást, és munka iával támogatja kérelmüket. Még az előző' nap meglettek minden^, hogy másnapra biz­tosít hassák a gyorsot vasz- iást. Valóban féltízkor már meOtödent az eisö CsupAás. — AZ OLVASZTÁS ideje 4 éri és 35 perc — kiáltotta KrajewókinaJc a főolvasztár. Ez a gyárban meo soha nem lawr. teljeHtmeny vöt. De a műszak meo non teje- zöaött be. A második öntés mar í óra ma ea lezajlott. -- Percekm baüi már a gyári hdngszú' óban hahnatta vala­mennyi dolgozó, hogy a len­gyelországi dombr jvo-gurnr c,.ai k j}iomüben egy műszak alatt két kiváló minőségű gyorsolvusztást hajtottak végre­A műszak után Henryk Krajewski és Stanislaw Bla­sewski úgy fáradtan, még munkaruhában egyenesen a pártbizottságba mentek. Most már nemcsak a brigád tagjai kísértek őket- hanem sokan a, kohómű dolgozói kő-ül is. — Aztán a két kiváló munkás mögött becsukódott a párt­bizottság ajtaja• de az előszo­bából senki sem. távozott. Es amikor kiléptek> boldogan fogtak kezet a többiekkel, hi­szen már átadták felvételi ké­relmüket. Kult úr a a faluban LUSNYA KÖRZETÉBEN az Albán Munkapárt II. kongresz. szusa óta fellendült a kulturális élet. A körzet 5 kultúrháza nap- ról-napra egyre eredményesebb tevékenységet fejt ki a dolgozó tömegek kulturális színvonalá­nak állandó emelése érdekében. A legragyogóbb sikereket eddig a felsö-krutjal termelő- szövetkezet kultúrháza érte el, pedig március elején a termelő­szövetkezetben a kultúrmunlsa még igen sok kívánni, valót ha­gyott maga mögött. A termelőszövetkezet párt- szervezete alaposan áttanulmá­nyozta a párt II. kongresszusán hozott határozatokat és jól meg­szervezett munkával látott hoz­zá azok végrehajtásához. Ettől az időtől kezdve minden támo­gatást megadott a Kuitúrházve. zetöségónek, amelybe a párt­A. ! kacsén kot A KOREAI H/ÍZAllAK HANGJA déssel tárgyalták a szovjet nép történelmi győzelmét- — Valamennyi lap egész haeá bokát szentelt a Lenluesator- na felépítésével kapcsolatos cikkeknek, az újságok ismer­tették jelentőségét, közö.ték a munkások, parasztok és al­kalmazottak ezzel kaocso.atos leveleit. A ..Minceu Csoszon", a Koreai Néoi Demo kratikuo Köztársaság Legfel­ső Nemzetg.vű-ése Elnöksége' nek lapja szintén közölte a csatorna térkénét, ismer etté a csatorna építésének mód' ját majd ígv írt: „A VolgaDon hajózható csatorna megnyitása a szov­jet nép kiemelkedő hozzáju- rulá-a a világ békéiéhez, .eg fényesebb bizonyítéka annak, hogy a nagy Sztá'in által ve zc.ett szovjet emberek békés alkotómunkával vannak el foglalva, hogy nem akarnak háborút é® önfeláldozó mun­kával kitartanak a béke ügye mo lett.” Telje-en el'en têtes képet 1 látunk az imneriaiiita Amerikában, Ott lázas fogy" verkezcsi hajsza folyik. A jenkik mindenütt ágyútölta- íéket keresnek, hogy beves­sék őket a m! néoiink és szomszédunk, a Kínai Nép­aki magyar paraszt és akitő mégis elvette a főidet Horthyél idején Szennei György kulák éi így beszél Laaar Kunza is, ak ugyan román volt, de a lomái földbirtokos mégis éheztette. * A Magyar Autonom Tartó, mány létesítése természetesei nagy örömet jelent Maros-tar tomány népének. Ez az őrön és lelkesedé.» új lendü-etet főj adni a magyar és román néj testvéri együttműködésének, ű, lendületet fog adni a szocialíz puis építésének. A dolgozók mái most az új alkotmányterveze' megvitatásához mindenütt meg. fogadták, hogy az eddiginél még odaadóbban fognak dolgozni as ország felvirágoztatásáért, a béke megvédéséért. Dunának, Oitnak e^ya hangja.*.64 A nagyolvasztó építője s titkár helyettesét is beválasztot-- . ták. 1 Április folyamán a kultűr- munkába bekapcsolódtak a falu ! tömegszervezeteinek aktivistái 1 is, a falu legműveltebb emberei, hogy tudásukat a szövetkezeti ■ tagok közkincsévé tegyék. . A második negyedév folyamán a felsö-krutjal kultúrház három politikai előadást rendezett, to­vábbá közel száz kollektív új­ságolvasást, amelynek során a jelenlévők megvitatták a leg­fontosabb belpolitikai és nép- gazdasági problémákat. L A FELSÖ-KRUTJAIKULTUR­HAZ egyik nagy érdeme, hogy ■ a kultúrmunkát szervesen ösz. I szekapcsolta a szövetkezeti ta­■ gok mindennapi életével, mun­■ kájával és problémáival. így • például a termelőszövetkezet I agronómusának a közreműködé­sével előadásokat rendeztek az élenjáró szovjet agrotechnika megismertetésére és módszerei­nek elterjesztésére. Ezeket a módszereket a szövetkezeti ta­gok már a tavaszi vetések so­rán sikeresen alkalmazták. Itt sajátították el a fejtrágyázás módszerét és más élenjáró szov­jet növényápolási módszereket is, A felsö-krutjai kultúrház negyedévi tervében számos olyan előadás is szerepel, amelyek nép­szerűsítik a tudományokat a falu dolgozói körében és ered­ményes természettudományt pro. pagandát fejtenek ki. Különösen sikeres volt Szatber Jubani tanítónő előadása, ame ynek ke­retében kifejtette, miért állt ér­dekében a múlt népelnyomó rendszereinek, hogy a népi töme­geket a tudatlanság és a babona sötétségében tartsák. IGEN Jő MUNKÁT VÉGEZ a kultúrház mellett működő népi olvasóház Is. Olvasótermeit min­den este számos szövetkezeti tag keresi fel, hogy az eredményes napi munka után hasznos szóra­kozással, vagy szakmai tudása fejlesztésével töltse el szabad­idejét. A pártszervezet vezetése mel­lett és annak segítségével a felsö-krutjai kultúrház ered­ményesen harcol azért, hogy a kultúra és az irodalom a dolgo­zók közkincsévé váljon, Búvár a föld alatt Egy jő évvel ezelőtt kezdték el a varsói Metro földmunkála­tait, de idén, július 22-én a Len­gyel Újjászületés Napján, az új népköztársasági alkotmány ün­nepén a Metro építői már oüsz- kén je enthették, hogy a három első leszáüóakna teljesen elké­szült és megkezdődött a vízszin­tes alagutak fúrása. Túl a Visztulán Varsó Prága. kerüietében nehéz körülményei? között folyik a munka Fö’d- a'atti patakok, források és szik­lák hátráltatják a Metro épít­kezését Itt az ,,S. 22 akna“ do.gozói harcolnak a nehéz geo. lógiai viszonyokkal. Egyszer már úgy látszott, hogy nem dolgoz­hatnak tovább. Az aknát telje­sen elöntötte a feltörő talajvíz. A munkások összegyűltek es ki­mondták. hogy nem hátrálnak. Elhatározták, hogy a nehézségek ellenére tovább mélyítik az ak­nát és aztán keszont építenek, olyan keszont, mint amilyet az egyes hidpillérek lerakásánál használnak. Igen ám, de miként fogjanak hozzá? A viz alatt nem lehet dolgozni Ennek a nyitjára is rá­jöttek. Búvárra van szükség. Néhány nap múlva a Balti, tenger partjáról megérkezett Marian Badnarczyk búvár. Ele­inte bizony erősen csóválta a fe­jét. Nem vakond ö — mondo. gáttá, — hogy bebújjon egy földalatti szűk lyukba. De az* tán gondolt egyet. Ha Varsónak szüksége van a munkájára, ő a számos elsüllyedt hajőroncs ki- emelője, az élmunkás, aki emel­lett még ifjúmunkás is, nem habozhat. A fiatal búvár eddig közel 3700 órát töltött a víz alatt és idáig is jó munkát végzett. Lent az aknában a telefonon kapott utasítások szerint kifúrta a szükséges robbautőnyilásokat es elhelyezte a robbanóanyagot. Amikor aztán feljött és jelen­tette, hogy munkájával elké­szült, az egyik aknász megnyo­mott egy gombot. Tompa, mély robbanás hallatszott, a föld meg­remegett és az akna betonfa a kissé lejjebb ereszkedett. Nyom­ban hatalmas gépek kezdtek munkához. A nagy kotrógép kosarai gyors iramoan kanaiaz. ták ki a kirobbantott Iszapos, sziklás földet és a búvár rövide­sen újból leszállhatott a meg­tisztított aknafenékre az újabo robbanás előkészítésére. A dolgozók öt etessége, önfel­áldozó munkája és harcos szel. leme ismét legyőzött egy elhá­ríthatatlannak látszó akadályt. 1/ um Jun Sze koreai le vélhordót minden reg­gel ott láthatjuk a vastag u.j- «ágcsomóvai a hóna alatt Phenjan utcáin. Fürge lép­tékké] kézbesíti ki a iapoka: s rakja ki az utcakeresztező­déseknél. lévő táblákra- A ie- vólkihordónak 26 ilyen táblá­ja vau és reggel 8 óráig ke l ezekre elhelyeznie a friss új­ságokat. Nemrégiben egyik nap már reggel 6 órára befe­jezte munkáját. Ekkor haj­nali 8 Órakor már a postán volt, h-ogy átvegye a lapokat. Az expedícióban meg is kér­dezték tőle. miért jött be olyan korán. — Felkeltett a Volga'Don csatorna — vá’aszo.ta, — Öt tenger egyesült. Mi egy olyan órában talál koztunk Kim Jun Szevel. amikor már befelezte a lapok felragasztását és kihordását. Az egyik üvegszekrénynél valaki fennhangon olvasta a ■.Minőm Csőszön” című lap nak a LenltresatprnáróJ írt cikkét. A körű á'lók óriási ér* dekjődóseel hallgatták­De ígv volt ez minden uj ságtáblánál. Kim Jun Sze már kox-a reggel kiraga-ztoL ta a csatorna hatalmas térké­pét ábrázoló lapokat és az emberek mindenütt leikese­köztáreaság. valamint más népen elleni agresszív hábo­rúba.” Ugyanebben a lapban Cee Kin Csan építőmunkás ezt írja: „A legszivéiyesebb üdvöz­letemet kii-döm felszabadí­tónknak s barátainknak — a szovjet embereknek, kik meg­építették a Vo'ga Don csa­tornát. Mi, koreaiak, ezt mondjuk: a szovjet nép m.n- den muukagyőze’me új erő­vel tölt el bennünket. Tud­juk. minél erősebb a Szov­jetunió. a világ békéjének oszlopa- annál erősebb a bé­ke. demokrácia és szocia.iz­mus tábora.” A s amerikai haramiák. — írja Kim ir Ho dol­gozó paraszt a lapban — fel­gyújtották fnlvainkat. lerom­bolták városainkat, elrabol­ják kincseinket, do még-.om győztek és soha nem is fog­nak győzni, mert mi érezzük felszabadítónk, a béketábor élén haladó Szovjetunió test­véri segítségét és támogatá­sát.” Úgy fogadta a koreai nép a Lermrcsatorna megnyílá­sát. mint a szovjet ember leg­nagyobb hozzájárulását a vt ágbéke megőrzésének az ügyéhez,

Next

/
Thumbnails
Contents