Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-24 / 198. szám
Termelőszövetkezeti csoportjaink szilárd támaszai állattenyésztésünk tervszerű fejlesztésének Állattenyésztésünk Horlhy-Magyarországon •kezdetleges volt Magyarország állattenyésztése Horthy idejében eléggé szegényes és kezdetleges volt. Idegenforgalmi propaganda kiadványainkon rendszerint egyelt y szép kormosnyakú bikát, villásszarvii ökröt, vagy büszke lipicai mént mutattak. Az idegen azt hihette, hogy a Horthy-Magyarország valami hatalmas. korszerű állattenyésztő telep, amelyben millió-szám nyüzsögnek a nemes fajállatok. Nem ez volt a valóság- Eléggé szegényes és kezdetleges állatállományunkat a háborús pusztítás még felére csökkentette. A felszabadult ország gyors ütemben helyrehozta a károkat és ma már majdnem minden állatfajban elértük, egyes állatfajokban pedig túl js haladtuk a háborúelőtti állománytA hároméves terv helyrehozta állatállományunkat A hároméves tervnek egyik sarkalatos pontja az veit-.1 hogy minden rendelkezésre álló. erővel helyrehozzuk állatállományunkat. A hároméves tervben 144 millió forintot fordítottunk állattenyésztésünk helyreállítására. Az állattenyésztés ötéves tervének pedig legfőbb célja: az állattenyésztés hozamát, 1019-hez képest °0-7 százalékkal emelni, továbbá bőségesen ellátu; a lakossá, ltot hússal, zsírral, tejjel, tojással és egyéb állati eredetű élelmiszerrel. Nagyhozamú tehén*, sertés-, juh' és ba- romfifajtákat kell kitenvészteni. hogy több tejet adhassunk a gyermekeknek; több tojást a dolgozóknak, több gyap jót a textilgyárnkuak. 1949-ben egyegy tehén átlag 1400 liter tejet adott. 1954-ben 2100 liter tejet kell adnia. A hároméves terv végén egy-egy juhról 3.5_ kilogramm gyapjút, nyírtunk íe. Az ötéves terv végén minden egyes jubuak átlagban 3-9 kilogramm gyapjút kell adnia. Állattenyésztési tervünk végrehajtásában fontos szerep jut a terruelőszövetkézeti csoportoknak. Állatállományunk tervszerű fejlesztésének ők szilárd támg- ezai. Feladatuk: harc példás gazdálkodással állatállományunkat mennyiségileg és minő ségi len emelni. Hogyan érik ezt el termelőszövetkezeti csoportjaink? A számszerű emelkedés területén szép sikerekről számolhatnak be. Míg szarvasmarhaállományunk tavaly alig haladta meg a. háromezret, addig az idén már közel jár a 9000'hez. LóáUományunk közel megkétszereződött, A sertésállomány 250 százalékos emelkedést mutat. A juhok száma 182 -zúzalékkal emelkedett. A számosállatokban pedig 211 százalékos emelkedést tapasztalhatunk a múlt félévihez viszo nyitva. Ngymértékben megjavult a számos állatoknak « földterülethez való aránya <*• Az elmúlt év közepén egy számosállatra 12 katasztrális hold jutott. Ez év elején már 9.2 kát- hold. most pedig a félév végén már csak 5.8 k. hold esett. Ez a szám azonban még nem kielégítőmért a minisztertanács határozata *ze riiit a ’ termelőszövetkezeti csoportoknál ez év végére 2.7 k- hokinak kell esni egy •számosállatra. A minőség területén n termelőszövetkezeti csoportjaink l,i váló eredményekről számolhatnak be. .1 halasi. Vörös Szikránál a sertéshízla- ástiál értek el szén sikereket. 30 kilogrammos sályban állították be a malacokat és ezek kéthónapos kortól hathónapos korig 30 kilogramm súlyról 05 kilogrammra növekedtek. A halasi Vo ''ős Október és a bácsbokodt Vörös Csillag tehenészete is kiváló eredményeket ért el- Halason Hegedűs József tehenész, Bácsbokodon pedig Csintalan József tehenész végzett kiváló műn kát. Csintalan József háromszori fejes ;e! 15 literre emelte 9.5 literről a fejesi átlnsrot. A nagyba,racskai Petőfi a c;i A tracsbokosli Vörös Csillag Dudás nevű erőstermetü, finom szervezetű bikája. A .kiskunfélegyházi Vörös Szikra 3 mázsás yorkshhi kanja, amely a legjobb a járásban, A halasi Vörös Októberben mesterségesen nevelik a borjakat. A halasi Vörös Szikra berkshire-koea 12 malaccal. kónevelésben mutat példát. Már megnégyszereződött lóál.ománya. Hasonlóképpen a göböljárátsi Petőfi is beszámolhat a lótenyésztés {területén elért •szép sikerekről. 15 csikót} nevelnek saját kancáiktól. Kiállításukon is szép ^ haliéi yezést értek el. A szeptember végén megtartandó kiállításon bizonyára megint megcsodálják szép csikóikat. A vaskúti Dózsa baromfiállománya már eléri a 80U0-es létszámot. Saját _üzemi keltetőjük van, mesterséges műanyá* vak nevelik a csirkéket. A félegyházi Dózsa tsz. mangalicái a legjobb hízási átlagot érték el. A tómmá Szabadsáv szép sikerrel neveli mesterségesen a bor j úi t. Megyénk termelőszövetkezeti csoportjainál mindenütt megértették az állat- tenyésztés fontosságát. Négy csoport nál nincs szarvasmarhatenvésztés, hatnál sertéstörzs, 17-nél baromfitenyésztés.. A zoótechrpkai eljárások bevezetésének tervét szövetkezeteink túlteljesítették. 44 helyén irányozták elő napi háromszori fejest és 7ö helyeu- vezették he. A mesterséges borjúnove- lést 8 helyett 18 helyen, az egy ivarzáe alatti kétszeri fedeztetést szarvasmarháknál 44 helyett 81) helyen, sertéseknél pedig 20 helyett 200 halyen. Juhoknál a két évenkénti háromszori edetést 9 helyen vezették he. A hizlalás első idejében vizenyős takarmány etetését 15 helyen, az egyedi takaróján y ozást pedig 19 helyen, a baromfialj váudorólazta- tását négy helyen állították be. Megyénkben a szarvaemarhatenyész tésben a jól tejelő és a nagy hú- hozamú maSyartarka felé vették szövetkezeteink az irányt. Lótenyésztésben a munkaképességet és a szívósságot javítják szövetkezeteink. A sertéstenyésztésben a mangalica mellett mindinkább a hússertések tenyésztésére törekednek Termelőszövetkezeti csoportjaink megértették, hogy állattenyésztési tervüket csak több takarmánytermesztéssei tudják teljesíteni. Ezért: szántóföldi ta karmánynövények termesztését kiterjesztették■ A másodnövjénvek termesz tésével szövetkezeteink több mint másfélhónapi takarmányszükségletüket tudják fedezni. Azok sijózásával ^ ezenfelül még 20 napra biztosíthatják takarmányszükségletüket. ! Dolgozó parasztságunk azelőtt nem ismerte a silózást. Az elmúlt évben megyénkben már S‘2 községben közös silót szerveztek és köze! 48 ezer köbméter takarmányt silóztak be. Ez a takarmány tavaly nem kellett és most a szárazság következtében igen értékes bázih. Minden községben majd egymás kjezéből tépi_ dolgozó parasztságunk a silótakarmányt így bizonyosodott be ezen a vonalon is pártunk helyes politikája, messzelátó gondoskodása. Ebben az évben 80 ezer köbméter takarmányt fognak községe' inkben besilózni. Silózással nagy tápértékű takarmányt biztosítunk A silózás a takarmányok hasznost tusának igen gazdaságos módja és megyénk áUatállománya.ezámára nar,y táp- értékű takarmányt biztpeít. Sok abrakot takarítunk meg a silózjott takarmány •etetésével éj egyúttal aq állatok téli tej' hozamát és súlygyarapodását biztosítjuk. Számos, eddig értéktelennek tar lőtt növényrészből! vagy növényfélék bői készíthetünk téli [takarmányt. A kukorieaszárak. a napraforgótányér é» a szőlőtörköly. az árokparton, töltések, erdei tisztások lekaszált füvét mind felhasználhatjuk takarmányozási célokra. Szövetkezeti parasztságunk példát mutat Megyénkben a környékbeli parasztok ezrei figyelik termelőszövetkezeti csoportjainkban az ottani! életet. Szövetkezeti parasztságunknak éppen ezért példás munkát kell végezni. O yan helyen dolgoznak, ahonnan megmutathatják az egész környékiek, hogy terv fegyelemmel, szorgalommal, helyes inunkaszervezéseel nagyüzemi gazdaságban hogyan lehet félvirágoztatni a közösség vagyonát, emelni a dolgozók életszínvonalát,.
