Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-20 / 195. szám
ME eYÉHJK IJ JT AMCULATÄ „Felszámoltuk az emkerpiacot66 A felszabadulás előtt télen megyénkben 10 és 10 ezer munkás gyatra liázakban bevert. Az egész telet subájukban- fűtetlen lakájban töltőt' ték el- Szívták a rossz, csempészett dohányt, vagy falevelet Ezer és ezer ember tétlenül várta a tavaszt, amikor talán ismét munkához jut. — Tavaszkor pedig a túlzsúfolt ..emberpiacon” a földbirtokosok, a kulákok úgy válogatták a munkanélküliek köréből az izmos, erős dolgozókat, mint vásáron a kupecok az állatokat. Aki munkához jutott, annak ezámára megkezdődött a bőrtlenyúzó munka. Mosléknak nevezhető ételért- locsa- dók borért, pár fillérért öntözte verejtékével kora reggeltől késő estig a hutáknak t'öidjét. Ue még többen voltak azok, akik ilyenkor eem juthattak munkához- Ezek községről községre, járásról járásra, megyéről megyére vonszolták éhes testüket, hogy valahol munkához jus- sau-k. Igen Sokan Kecskeméten a Fuchs-fóle üzlet előtt napokon át várták a munkaalkalmat, a, zsíros kulákot. aki a nagy dologidőben egykét napra éhbérért dolgoztatta ezeket az ágróljzakadt, földhözragadt muokásembe. reket. IDlő ben a szovjet hadsereg szétverte az uralkodó osztály rabketrecoinek vaspá'eáit és elhozta az évszázadokon át kizsákmányolt nép számára a szabadságot. A föld azé lett, akik megművelik. És ezek a dolgozók szabad földön új hazát kezdtek építeni. A hároméves terv begyógyította a háborúütörcte sebeket és az ötóveB terv megin dí tóttá azt a folyamatot amelyről Rákosi elvtárs íSy beszélt: „Mi azt akarjuk, hogy minden dolgozó paraszt rendelkezzen a legmodernebb termelőeszközökkel, gépekkel. Részesüljön mindabban, amit a vároái kultúra nyújtani tud... Szerintünk ezeket csak a szövetkezésen keresztül bírja a dolgozó parasztság megszerezni,“ Rákosi elvtárs szavai ötéves tervünkben tettekké for. omlódnak. Ötéves tervünk alkotásai. hazánk erősödését, népünk felemelkedését, jólétét szolgálják, Hogy ötéves tervünk megyénkben hogyan alakította át iparunk, mező- gazdaságunk, és kultúránk arcu.atát, arról különösen szemléltetően győződhetünk meg a most megnyílt megyei tervkiállításn. Mit látunk ezen a kiállításon, Látjuk, hogy a népé a föld, hogy a népé a gyár, hogy a népé az iskola. Látjuk, hogy a Magyar Népköztársaságban minden hatalom a dolgozó népé. A kiállítás szem.éltetőén mutatja iparunknak új, nagy távlatait. És abban hogyan nőtt a munka termelékenysége. 1947- 48-ban ez vmár 140-5 százalék volt. 1948 végén 163.1 százalék. 1949'ben 203-3 százalék. 1900-ben 244 2 százalék. Ez azt jelenti, hogy megyénkben a sok IC ezer dolgozó nem fekszik többé subában. a fűtetlen lakásban tétlenül. rossz kapadohányt ezí- vogatva, hanem ott vannak ötéves tervünk új munkáshadában, kik nap nap után emelik termelékenységüket, hogy szép országot építsenek a szomorúság és terméketlenség egykori síkságain, Míg 194# ban gyáriparunk munkáslétszáma a háború előttinek 116 százaléka volt, lClO ben^ 128, addig 1950-ben már a háború előttinek közel másfélszeresére növekedett. Megyénk egykori munkanélkülijei ott vannak már az ötéves terv új munkásai között. Ötéves tervünk megyénkben felszámolta 8 nyomorgó, eanyargó élet napszámosait, a földhözragadt szegénységet, a máról-holnapra élő munka nélküliséget és Sanyarú Vendelek ezres és ezres tömegét. 1948 augusztus 20-i beszédében Rákosi elvtárs itt Kecskeméten felvetette a kérdést: merre menjen dolgozó parasztságunkt „Rét út áll a magyar dolgozó parasztság előtt. Az egyik üt a régi, a megszokott, a túlzásba vitt egyéni gazdálkodás, ahol mindenki csak magával törődik, al-.oi az az elv uralkodik, hogy aki bírja, marja. Ennek az elvnek elkerülhetetlen törvényszerű következménye az, hogy a nagy halak megeszik a kis halakat. A nagy kulákgazdák tovább erősödnek és tovább gazdagodnak és tönkreteszik a szegényebb dolgozó parasztságot... Azért keresik a másik útat. az elkülönül, egyéni gazdálkodással szemben az összefogás, a szövetkezés útját.“ Rákosi Mátyás elvtárs kecskeméti szavai visszhangra találtak nemcsak a gyűlés hallgatóságában, de az ország, a megye minden haladni, fejlődni kívánó dolgozó parasztjában is. Nagy tanítómesterükre hallgatva a legöntuda- tosabb dolgozó purasziok ráléptek a szövetkezés útjára. % hogy milyen eredmény- nyel? Erről számolnak be az a sok grafikon, a szebbnéi- szebb felvétel, a fali diagrammák, amelyeket a tervkiállításon láthatunk. Megyénkben ma már több mint 850 termelőszövetkezeti csoportban közel 150 ezer holdon 23 ezer dolgozó paraszt gazdálkodik. Míg 1948-ban megyénkben 10 termelőcsoport alakult 150 családdal. 1949-ben 83 termelőszövetkezeti csoporttal növekedett azelőző éviek száma és 4150 család lépett szövetke zeti gazdálkodás útjára. 1950- ben újabb 57 tszcs alakult 3844 családdal. 1951-ben 198 tszcs alakult. 6965 családdal. Uj élet bontakozik ki a Kiskunság végtelen rónáin, ott, ahol ,.a föld az éggel ölelkezik”-. Szalkszentmái’tou, Kunszentmiklós, Dunavecse apró fehér házai közé is be költözött az új élet, Hasonló élet bontakozik ki a megyo déli részén és a kanyargós Tisza partján. Könnyebb lett az élet. Az a nép, amely a Duna—Tisza közén annyi „ istenveret” próbált már ki az életben, már nem hajladozik a kulákok gö röngyei felett, már nem támolyog a munkától elfáradva az eke mögött, mert naponta újabb és újabb traktorok és egyéb mezőgazdasági gépek segítik munkáját Hazánkban ötnaponként nemcsak Új gyár indul, Tiemcsak naponta 120 új lakás épül, hanem minden 30 percben új traktor gördül le a futószalagról és mint a munkásosztály követe a tágas mezőkön leveszi a dolgozó ember válláról a munka nehéz robotját. Pár év alatt megyénkben egymásután a'a- kultak a gépállomások. Míg 1948- ban a megye területé nek 15 százalékán végeztüuk gépekkel talajmunkát, addig 1949- ben már 3 5 százalékon. 1950- ben 5-5, 1951-ben már közel a jncgvo területének egy harmadán. Megyénkben a traktorok berregésükkel nem csak a csendet kavarják fel a határban, hanem szétszórják az pimuH idők egymásra üle pedott porrétegeit is. Megváltoztatják a parasztság életét. Megváltoztatják az emberek viszonyát egymáshoz. — Megváltoztatják az emberek viszonyát a földhöz. Uj világot teremtenek f'alvóinkban• Mig 1950 ben csak minden llüű holdra jutott ogyegy szántó-traktor, addig 1954-ben már minden 586 holdra jut egy. 1954-ben tehát annyi traktorral rendelkezünk, amennyivel az ország teljes szántóterületét 10 és fél náp alatt fel lehet szántani. A gép leveszj az ember vál Iáról a iegfáradságosabb mun ka terhét. Ilyen gén a kom bájn is. 2600 új kombájnt kap az ötéves terVben mezőgazdaságunk. Ennyi gép 200,000 arató. és cséplőmunkús munkáját végzi el. Ami azt jelenti, hogy megyénkben az aratás és cséplés idején a dolgozó^ parasztság zöme más munkával, a növényápolással foglalkozhat, Annyi Sztalinyecet ad öt- évéé tervünk a mezőgazda- Ságnak, hogyha ez a sok gép niiud libasorban haladna, az eleje már Baja környékén volna, amikor az utolsók még átgördülnek Budapest határán. A kévekötő-aratógépek 1954- ben már megyénkben a munkák 50 százalékát végzik majd el. Burgonyavetőgépeink naponta 20 katasztrális holdon végzik el az ültetést. Ez JU8 ember kézi munkájának felel meg. Az ötéves terv kiemeli megyénket a nagyfokú elmaradottságából. 1891 és 1900 között 6-7 métermázsa volt termésátlagunk, 1890 óta a második világháborúig — teljes félszázadon át — termésátlagaink szinte semmit sem emelkedtek.. 1949-ben már 7.5 mázsa volt búzaátla. gunk, 1954-ben 9.7 lesz. Burgonyaátlagunk 49-ben 38 mázsa vo:t, 54-ben 59 mázsa lesz. Kukoricaátlagunkat 8-5 nm Zsarol 13-5 mázsára, cukorrépáinkét pedig 66.7 mázsáról 132 mázsára emeljük. Ezen a téren nem járunk kitaposat- lau úton. . mert rendelkezésünkre állnak a Szovjetunió kimeríthetetlen tapasztalatai Bőség, jólét lesz tehát szabad hazánkban. A felszabadd lás óta dolgozó parasztja gunk többet és jobbat termei, mint évszázadokkal ezelőtt. Benne vagyunk már demokra tikus ágrárátalakulásuuk má sod'k nagy szakaszában, am.- kor áttérünk a korszerű, kol lektív. belterjes gazdálkodásra- Megyénk mezőgazdaságának a fejlesztésére már az első két tervévben beruházások formájában 150 millió forintot fordítottunk. Míg azelőtt évszázadokon át nem tudtuk emelni termésátlagainkat, addig most azokat tudományos módszerekkel emeljük. Ez azt jelenti, dolgozó parasztságunk nemcsak traktorokkal és újfajta gépekkel tanulta meg a földet megművelni, hanem új> tudományos módszerekkel, új eljárásokkal kényszeríti a földet hogy nagyobb, változatosabb es jobb termést adjonA magyar földet évszáza, dokon át kizsaroltuk. Földjeink rendkívül kisoványodtak. Pedig a fejőstehén is csak akkor ad tejet, ha enni adunk neki. Ugyanígy vagyunk a földdel is. Az elhasznált talajerőt pótolnunk kell. Mint ahogyan a fejőstehénnek sem mindegy, hogy milyen takarmányt teszünk eléje* ugyanez az eset a trágyával is: a gondosan és jól kezelt trágya után várhatunk jó termést földjeinktől. Megyénk dolgozó parasztsága nemcsak azt tanulta meg, hogy hogyan kell helyesen kezelni a trágyát, hanem azt :s. mi a jelentősége a különféle műtrágyáknak. Megtanulta megyénk dolgozó parasztsága g ..fejtrágyázást” is. Ez különösen gyümölcsöző a fiatal cukorrépavetésnél. Ha kellő időben adjuk neki a pétisót. valósággal „kinő” a. répabo gár foOa elöl. és felbecsülhetetlen károktól menti meg n gazdálkodót. Dolgozó parasztságunk saját tapasztalatán ta dúlhatta meg. hogy 1 mázsa pétisó legalább másfél, mázsá va; emeli termésátlagunkat a kalászosoknál, de meghálálják jó terméssel a kapások is. Megyénkben tehát felszámoltuk a Horthy-ídők egyik örökségét: a rablógazdálkodást a földdel. Faivainkban tehát nemcsk megszűnt a földesurak, főpapok és kulákok kizsákmányolása, hanem megszűnt, a föld kiuzsorázása is. Megyénk dolgozó paraszt» ságának jelentős része már nem bízza többé a szél járására és a rovarok röptére vagyis a természet kénye-kedvére a növények beporzását, megtermékenyítését. Ezen a terű létén az ember tökéletesebb munkát végez, mint a természet. Mesterségesen beporozzuk kukoricánkat, napra*or gónkat, és egyéb növényein kel. Más területen pedig megyénk dolgozó parasztsága meggyorsítja a természet munkájút. Ezt. a vetőmag j,v rovlzálúsávul ériük cl- És vájjon megyénkben ki ismerte azelőtt a •»vapotot? Senki. — 1051-beg széles körben megyénkben bevezettük a gyapot termelését. És megkezdtük a nyári burgonya ültetését megyénk déli részén is. A felszabadulás előtt aligha nem kinevették volna azt a dolgozó parasztot* aki arra gondol, hogy a meleg éghajlathoz szokott, érzékeny délszaki növényt, a hófehér gyapotot távoli hazájából áttelepítse hozzánk. De meghonosítottuk a hamvas gumipitypan- got, amely kaucsuk- és gumiiparunkat látja el nyersanyaggal. A fontos és értékes új ipari növények sorát teljessé teszi a kenáf nevű rost- növény. továbbá az olaj- és édesipari nyersanyagot szolgáltató földi dió. Az új növényfajták mellett megyénkben megbonoso., dott a kettöstermesztés is. A tnkarmánynövénytermelée érdekében széles körben elterjedt megyénkben a másodnövények vetése. Ezzel a módszerrel „kinyújtottuk szántó inkát”. Effy holdon annyit tudunk termelni, mintha másfél hold lenne, így változott meg megyénk arculata. Traktor forgatja jó mélyen a földet keresztbe vetik a búzát, mert a szél nem dönti le olyan könnyen. Uj hidak létesülnek, új utakat építünk, bevezetjük a villanyt, új gyárak épülnek, a régieket bővítjük. Megyénk nagy utat tett meg a műveltség és a bőség területén. Ennek is és » béke kulcsa ott van mindenegyes ember kezében. Minden dolgozó sajátkezűiéi nyithatja ki — életében először — a kaput saját felfelé ívelő pá-1 lyájához. Ki hogyan vesz. részt ,a haza gondjaiban; úgy gondoskodik róla is a hazai Dolgozó parasztságunk minél többet ad be, annál többetj kap vissza divatos eeőkabátj vagy gumicsizma, ekevasj vagy kerékpár, traktor, vagy varrógép formájában, NaÈy feladatok előtt, áll az orszáSf és ezekből a feladatokból ki kell venni a részét a dolgozó parasztságnak ia. Ilyen gépek veszik le az ember válláról a nehéz munkát A honsseretetről... Valamint eav ki nem mondható édes érzés azon lényt, kit szeretünk, nemcsak szolgálni, hanem érette szenvedni is: úgy felette nagy és tiszta öröm. nemcsak fáradni a honért, hanem unnak előmenetele véüett érzékeny áldozatokat is tenni. -, (Széchenyi Istpáfn) Nem elég csak emlegetni; ■Tudni is kell Jól szeretni Tudni bölcsen a hazát. (Arany János)
