Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-20 / 195. szám
i&» i* ?5A Magyar Iépköztár§a§ág; biztosítja a tlolgozókuak a művelődéshez való jogát46 Az élet ma napfényesebb Kultúrotthon, népkönyvtár, népi kultúra A régi rend urai. a szellemi sötétségek tudatlanságot szánták dolgozó nevünk millióinak. A tudás, r kultúra fénye nem jutott cl a szegények hajlékaiba. Az urak hivalkodó látszatkultúrája mögött, az írástudatlanság■ a nyomor rémei húzódtak, meg■ Lapozgassuk új, szév életünk nagyszerű alaptörvényét, melynek mindén sora arról beszél, hogy az élet más. jobb, napfényesebb, biztos távlatú ma, g mi népünk számára. Beszél A fasiszta terror esztendeiben történt, 1910, táján, A Kecskemét felsöszékdülöi elemi iskola környékét vadvizek lepték ei. Az iskola tanítónője többször fordult a város akkori vezetőjéhez kérelemmel, segítsen a szegény mezítlábas zsellérgyerekek iskoláján. Az épület falai átnedvesedtek, összedülés- sel fenyegetnek. A mérnöki hivatal jó idó múlva, többszöri sürgetésre, végre kiküldött a felsöszékdülöi iskolához egy pár mesterembert, korhadt gerendákkal és cölöpökkel felszerelve, hogy támasszák meg az is. kola düledezö falait. Alig indultak ei az expedíció tagjai, sárosán, csapzottan, ha- lálsápadtan esett be a tanfelügyelőség ajtaján a tanítónő. Erejének utolsó maradványait összeszedve mesélte el, hogy nincs szükség már beadványának, panaszainak elintézésére, az iskola a múlt éjszaka összeomlott. A tisztviselők kérdéseire szakadozottan előadta, hogy segítség nélkül, élete veszélyeztetésével kimentette az össze- dülöben lévő épületből a szegényes felszerelést. Csak egyre kéri Kecskemét város nagy urait hogy ne állítsák fegyelmi elé; azért mert az egyetlen térképet nem sikerült az om'adék közül kimenteni. A A csendőrszuronyok által meg. a m u 1 í félemlített mezitlábosok fájdalma hidegen , hágyta a városok és falvak akkori urait. Nem tanul meg írni, olvasni párezer gyerek? Sebaj! Az urak pompázatos iskolában halkléptü, feketereverendás tanárok vezetésével nevelődnek az úri rend kiszolgálói és hüs csatlósai, a kulákok, dzsentrik gyerekei. Csak egy-két népét szerető hi. vatalnok tudott arról, hogy például 1928-ban a kecskeméti tanyákon három és fél ezer gyerek maradt beiskolázatlanul. Ci- pöhiány, ruhahiány, iskolahiány, tankönyvhiány, ,,ezernyi népbetegség“ volt az akadály. A 20-as években Kecskemét vidékén 20—21 százaléka volt a népességnek az analfabéta. Gyér. mekek százai ténferegtek a poros dülőutakon vagy a bokáig érő latyakban; de nem tudták, hol mérik számukra a tudásnak azokat a morzsáit, melyeket az úri rend a dolgozó nép „okulására“ juttatott, A középiskolákban, a főiskolákban, az egyetemek fényes csarnokaiban a munkásnép, vagy a parasztság gyermekei nem voltak szívesen fogadott vendégek. Megyénk lakosságának alig párezreléke jutott el a felsőoktatásig. Aki odajutott közülük, abból olyan embert igyekeztek faragni, akinek legfőbb érdeme, hogy megtagadja saját osztályát, A RAGYOGÓ JELEN t A múlt kísérteteit azóta kiűzte a mi életünkből a megszerzett szabadság serege, a magyar munkásosztály, élén diadalmas pártjával. Uj iskolák épülnek szerte megyénkben, 1945-ben még 375 tanterem állott » tanulnivágyók rendelkezésére. Ma, 1952-ben 1560 tanteremben tanul a boldog ifjú nemzedék. 'A munkások, a parasztok fiai és lányai ma már nem megtűrt idegenek a középiskolák, az egyetemek, főiskolák falai között hanem az alkotmány biztosította jogok öntudatos örökösei. Dolgozó népünk állama, pártunk vezetésével hatalmas harcot folytatott az urak műveltségi egyeduralmának megszüntetése ellen. Amíg az elemi iskolákban 1944-ben megyénk területén 47 és fél ezer gyermek kapott helyett, m» az elemi iskolákban járók száma több mint kétszeresére nőtt, 80.628 csillogószemű tanulni- vágyó gyermek népesíti be az iskolákat. Mi, felnőttek még rongyos. szélü, elavult, szamárfüles, rosz- szul nyomtatott könyvekből tanultunk, — ha egyáltalán tanulhattunk’ A mi gyermekeink a legkorszerűbb tankönyvekből készülődnek jövő. hivatásukra. Azoknak, akik távol laknak az i iskolától,’ népköztársaságunk TAN UJJ .ÓOTTHONOKAT, MENZÁKAT íiocsát rendelkezésére. Megyénk- ben hatalmas beruházásokkal létesítették a középiskolák, technikumok mellett, a sokszáz fc- Aiheiyea diákotthonokat, me. lyekben nyugodt tanulást, lelkiismeretes felügyeletet, szaktanári segítséget, mindent, — de mindent megkapnak dolgozó népünk gyermekei. AZ EGYETEMEK, A FŐISKOLÁK kapuit szélesre tárva várják boldog ifjúságunk seregeit, hogy belőlük orvosokat, mérnököket, technikusokat, jölkép- zett szakemberek millióit faragjanak diadalmasan épülő szó. ciaüzmusunk számára. Megváltozott a helyzete a „nemzet egykori napszámosainak“, a pedagógusoknak is. Megyénk minden pedagógusa számára a legmagasabb elismerés jele, hogy Kossuth-díjasaink között megyénk egyik kiváló nevelője, Magyar Ilona is szerepel. Azoknak, akik a múlt átkos örökségeként nem állott módjukban gyermekkorukban tanulni, megyénkben két, pompásan felszerelt, bentlakásos SZAKÉRETTSÉGIS TANFOLYAM ÉS KOLLÉGIUM áll rendelkezésére. A hallgatók munkásosztályunk és dolgozó parasztságunk legjobb fiai ösztöndíjakkal, államunk által nyújtott támogatás sokféle módjával készülődnek új hivatásuk, ra. * A munkásosztály, a dolgozó parasztság, az értelmiség legjobbjainak gyermekei pártunk zászlaja alatt meghódították a tudomány várát. Csak egyetlen adatot mondjunk! 1945-ben megyénk területén az iskolába járó gyermekek között 34 százalék volt a munkás-paraszt fiatalok arányszáma, 1951—52- ben a tanulók 78 százaléka munkás- és parasztifjú. A múltban a kultúra minden fegyvere az urak kezében volt. Az ő di" erőségüket zengte a könyv, az újság, a rádió, a film. A nép számára az irodalomnak, « művészetnek, a kultúrának a eelejt je jutott. Ugyanez ma a sorsa az imperialista államokban lévő dolgozóknak. Az amerikai film, az amerikai úgynevezett „kultúra” áftlásai a kizsákmányoló!, igazi érdekeinek elkendőzése, nacionalista uszítás. ezt nyújtja a dől- [őrhegyeken ü'ő 'tőkét? az elnyomottá kizsákmányolt dolgozónak. Mi pedig élni tudtunk a szovjet hősök vére által megszerzett szabadsággal. A nép művészi alkotókészsége ezer és ezer módon bontakozik ki megyénk falvaiban, városaiban. Ma már Í17 kul túrcsoporb 182 ezínjátszócso- port, kereken 100 tánccsoport, 57 énekkar, 22 zenekar, 50 báb- játszóesoport hirdeti .igazság tiszta fényét” a népből jött, a népnek szánt kultúra felsőbbrendűségét és hatalmas erejét. Megyénkben gombamódra szaporodnak a kultúrotthonok, ,a falusi nép szórakozásának, művelődésének központjai- — Népköztársaságunk súlyos milliókat költ erre a célra. 208 népkönyvtár várja a dolgozókat, hogy munka után a szocialista irodalom nemes alkotásaiból művelődjenek- Ezekben a könyvtárakban több mint 00.000 kötetnyi könyv nyújtja a. művelődés ezer lehetőségét. Üzemi dolgozóink,! dolgozó Parasztságunk szakmai továbbképzésüket az üzemi könyvtárak számtalan, kitűnő szovjet és 'magyar szakkönyv biztosítja. Tarka táblájú ponyvaregények, hazug romantika, a gyilkolás és rablás dicsőítése helyett ma, falun és városon öreg és fiatal a diadalmas nemesveretű, magas erkölcsi színvonalat képviselő szovjet szépirodalom alkotásai mellett, a meg- újhodottv a nép harcairól, örömeiről, megváltozott életéről szóló új magyar irodalmat forgathatja-. A szabadság friss levegője elhozta hozzánk az új filmek új hőseit, Ki np emlékezne az „Egy igaz ember”-re. az .»Ifjú Gárda”j „Berlin eleste”, a •Sztálingrádi csata” és sok más csodálatos szépségű szovjet film hőseire. Minden magyar dolgozó szívét megdobogtatta a nagy szovjet példa nyomán született új magyar filmek igazsága és szépsége, a ..Talpalatnyi föld”, a „Ludas Matyi”, „Becsület és dicsőség” című filmek tiszta embersége. Áz elmúlt évben megyénkben egyre szaporodó normál- és keskeny filmszínházainkban 2 tuiIlió 600 ezer dolgozó gyönyörködött. a Szocialista filmkultúrában. A|s idén eddig 1 millió 900 ezef dolgozó látogatta megyénk filmszínházait. Hatalmas számok ezek, mélyek azt jelentik, hogy népünk kezébe vette az új, tiszta kultúra fáklyáját, — békében művelődik. A békés, építő munka megteremtette az új élet művészi alkotásait, kivi- rágoztatta népjünk alkotókészségét. A Magyar Népköztársaság a területén élő minden nemzetiség számára biztosítja az anyanyelvén való oktatásnak és nemzeti kultúrája ápolásának lehetőségét..." Ikotity János 7 holdas csá" volyi délszláv dolgozó paraszt becsülettel eleget tett az alkotmány ünnepére tett fogadalmának- Maradéktalanul teljesítette kenyérgabona beadását. Mint mondja, ezzel bálájának csak egy részét' tudta leróni a dolgozó nép államának. A mesterségesen szított sovinizmus, az urak nacionalista gőgjéből fakadt nemzetiségi politika, mint ostorcsapások égették testét a múltban, Hol van már az a világ, mikor a főszolgabíró és a csendőrszurony zárta el útját, nemzeti hagyományaik ápolásának. Amikor gyermekeiket magyar nyelvű iskolákba kényszerítették, s aboi a dolgozó nép gyermekét a sovinizmus tovább üldözte. — Meri a délszláv kuüík egyhúron peudült a magyar kulákka]. Megértették azok qagyón is jó| egymást- a kizsákmányolásban, a szegény ember meg- rabl ásóban. Szinte szóról szóra ismétli az alkotmány 48, §-át: Ma már van iskolánk, ahol gyermekeink anyanyelvükön tanulhatnak. Szabadon ápolhatjuk és fejleszthetjük népi hagyományainkat. Délszláv könyvtárunk, újságjaink, könyveink vannak. Délszláv kultúr- csoportunk nagy sikerrel szerepeit Bácsalmáson, testvéreink Garáról s Katvmárról pedig tovább mélyítették a délszláv kultúrkapcsolatokat. Csávolyon való szereplésükkel. A múltban erre nem nyilt alkalom, — Emlékszem egyszer egy délszláv prélóra készültünk. Már a szereplők meg is tanulták szerepeiket. Minden előkészület megtörtént, csak az engedély hiányzott. Az engedélyt megtagadták- Indok?! A helyiség, ahol tartani akartuk tűzvészéivé.? és nem szellőztethető. Mellesleg csak annyit: a prélót a szabadban akartuk megtartani. Hiszen szép myárvége volt. Magválfozott a világ — Na de ezi csak a múlt egyik keserű emléke — mondja Ikotity Jáuos. Ma megváltozott a világ ebben is. másban is. Ma a mi gyermekeink előtt is feltárultak az iskolák, A mi gyermekeink is tanulhatnak- Még pedig nem is egy ösztöndíjjal- Ikotity Anna tanítónőnek késiül Budapesten a délszláv tanítóképzőben. —' Ikotity Anasztázia már kész óvónő Pécs környékén. Vidá" kovics Teréz, tyídovitv Mária tanítók lesznek. Zsulyevity, János már kész tanító. Kré- kity Katalin a bajai gimnáziumban folytatja tanulmányait. — De ez még nem minden. amit az. alkotmánynak köszönhetünk- De ki sorolná mindet így egyszeribe.,. így kelnek életre az alkotmány betűi. Ikotity János ennél többet érez. amikor egy könnycsepp gördül végig napbarnított arcán A végtelen örömön túl a hálát és hűséges1 ragaszkodást, a felszabadító Szovjetunió iránt. A győzel- mes fegyverek csillogása- hozta meg minden dolgozó- annyira állított szabadságát a a szabadságon keresztül a' magyar és délszláv dolgozók ‘igazi alkotmányát. Az úttörő-mozgalom fejlődése és eredményei Baján „Adjunk meg minden támo. gatást ennek az egészséges mozgalomnak, hogy az úttörők százezrei, a serdülő gyermekek a hazát, a Szovjetuniót forrón szerető, szorgalmas, fegyelmezett, erőtől duzzadó fiatalokká, a szocialista építés lelkes katonáivá nevelődjenek.“ (Farkas Mihály elvtársnak a Központi Vezetőség ülésén elhangzott beszédéből.) * Baján az úttörőmozgalom komoly és jelentős fejlődést mutat az elmúlt évek során. Csak aa elmúlt két év számadait figyelembe véve 1950-ben már 20 úttörőcsapat 1583 taggal bizonyítja az ifjúság soraiban vert mély gyökereit. Az úttörő pajtások száma 1952-ben tovább emelkedett és 266 fővel gyarapodva, számuk'elérte az 1849-et, ami az általános iskolai tanulók 94 százalékának az úttörőmozgalomba való bekapcsolódását jelenti. Az úttörőcsapatok kis pajtásai nemcsak a tanulásba«», a Bzakkörl munkában, de a nyári szünidei gyakorlati munka vonalán is eredményesen követték a szovjet pionírok, példamutatását. Az idei nyári szünetben 621 pajtás kapcsolódott bele az ipari munkába, elméleti fel- készültségüknek gyakorlati tapasztalatokkal való gazdagítására és ezzel 17.037 nappal járultak hozzá 5 éves tervünk harmadik és egyben döntő tervévének sikeres valóraváltásá- hoz. A mezőgazdasági munka is felkeltette az úttörő pajtások érdeklődését és eredményesen kapcsolódtak bele, a harc minden szem gabonáért mozgalomba. Holczer Magdolna például, a felsővárosi általános iskola V. osztályának kis úttörő pajtása egyedül, tarlóról-tarlőra járva 60 kg búzát gyűjtött ösz- sze. Iskolai szakköri munkájuk a magyar irodalom klasszikusain keresztül keltette fel érdeklődésüket á szovjet és magyar ü-pdalom inai alkotásai iránt, A szentjánosi kerület általános! iskolájának úttörő pajtásai az elmúlt tanévben olvasó konferenciát tartottak, melyre az írószövetség egyik tagját kérték fel egy-kétórás irodalmi előadás megtartására. A kétórás előadásból! kétnapos ” komoly konferenc|a alakult ki. Ea a példa késztette most az iskola kis úttörő pajtásait, hogy idei konferenciájukra Veres Pétert hívják meg, hogy vele együtt tárgyalják és vitassák meg az új magyar irodalom, problémái tá Könyvespolc Pagyerin: A főirányban c- müvének eseményei a máso" dik világháború győzelmes csapásai közben játszódnak le. Az író mint politikai tiszt küzdötte végig a nagy harcot.- Egészen Berlin elfoglalásáig, a végső győzelemig. A könyv — bár katonai; tárgyú — példamutató és névelő jelentősé" S'il a dolgozók; minden rétegei, számára.
