Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

Báesssenígyőrgy — szövetkezeti kézség Kis közséa Bácsszentgyörgy, a déli határ közi '‘len közelségében. Alig számlál 600 lelket. Dolgozó népe egy­kor a szabadkai magyar és délszláv kulákok robotold volt. Akkor még Gyurgyevonak hívták- Később d Horthy, fasizmus idején Győr íj y pusutára változtatták nevét.. így akarták kifejezésre juttatni rabfnrtőí, l o- ■ ft fnldetsurak és a kulákok örökös rabszolgáivá szegődtek• Csak a fel- szabadulás után a dolgozó nép« állama emelte, évszázados elnyomásából a bájai járás községeinek sorába, eltörölve nevéből a múlt minden átkos emlékét, így lett tíácsszent- üyöfgy. Derék, szorgalmas, i"vek vq és dolgos nép lakja. A fiatalok ál'andó nőt ázása dttaqndt az öregebb lére is. A nóta az öröm hangja, hogy végleg megszabadultak a fők desuraktól. a kalákáktól és a, parancsukra őket tipro csendőröktől A határ alig fél kilométerre húzódik. Tud­ják legveszettebb ellenségük tanyáz velünk szemben. — Mondják, — a mi erőnk, a vii várunk. Jaj annak, aki kezet merne emelni ellene. tünk, hogy csoportunk tisz­tességes hajlékhoz jusson. ■ Az ixi hajlékba aztán sü* ríín el-e.látogattak. Kérde­zősködni jöttök, saját szeme­ikkel is meg akartak győződ­ni mindenről- A möradiság lánca bómladoZni kezdett- S az áj hajlékban mind többen második otthonukra találtak. Bővült a csoport. Ha ma hatan, boinan már nyolcán, vagy tízen kezdték a szava­kat azzal: — eljöttem, ha be vesztek soraitokba TTi csoport is alakult a Bé­ke í. típüsú termeiőe-oportj □ 1930-ben alakult meg ä községben a Ságvári termék lőcsóport. Voltak thég hitet- ienkedők, akiket a maradiBág görcsösen odaiáneolt a múlt­hoz. Zomborcsevics bácsi azonban ammondó vö t: — a föld is forog, az sem áll egy helyben. A mi életünk sem topoghat a régi mes gye szé1 fen. Az erő csak únii égy? diil szétforuácsolódik. De hú egyszer összefogunk.,. Bizonyságot is adtak muri Icájukkal, kitartásukkal, szór gabnukkal, a kezdeti nehézsé­gek leküzdésével, hogy a nagyüzemi gazdálkodás mim den eddigit felülmúl. Ember­öltők eredményei egy év alatt valóra váltak. Vaiamikör aZ a nóta járta esténként: — liánatomnál nincs egyebem— Most egyszerre felcsendült mind több ajkon a vidám eé eredetiséget jelentő uótaszó: — Az élet szép, az élet jó... Zomborcsevics bácsi szavai valóra váltak. A gazdag ter mésbői mindenki gyarapo dott- A csoport is. a tagság is. Egyszerre más arculatot kapott a községbéri minden kétkedés ég várakozás. A község dolgozóinak kívánsá­gára a Ságvári szép Otthon­hoz jutott. — Megkí ván ja a becxülc­Ujabb esztendő múlt azóta. A Sárvári becsülettel helyt állott az idén is. — Volt hon nan példát merítenünk, h'in­neni útmutatást kapnunk. — Feltártuk aa-dag tárházát a szovjet mezőgazdaság tapasz­talatainak. A Béke /• típusú termelő­csoport tagjai is mindenben követték a Sárvárit. Boldog­gá vált életük, örömteli nap­jaik úgy gazdagodtak, aho gy(’n látták, mint évül kút túrházuk, mint készülnek « tervék, hogy még az idén ki­gyulladjon a fény az ő Ott­honukban is. Pistát is kap­nak. az utakat is rendezik, szépül, csinosodik községük, a kultúra szárnyain magasba ívelődik tartalommal teiltet életük. Mindezt meghálálni elsők voltak a begyűjtés teljesíté­sében. A Ságvári és a Béke példáját követték » még egyéni; e a gazdálkodók. Ifj. Ala dics István, aki kenyérga­bona beadását 60— Vince An tál, aki 507 százalékra teljesí­tették. De a többiek is sorba, idb. Szabó József, Pencz Ist­ván, idb. Aladics István. ■’Micsurin« Agrártudományi Egyesület kecskeméti csoportja A sziireíi munli iielyos megszerrezése lil Az idei esztendő úialib is­kola volt. A Béke csoport tagjai felismerték, hogy ered ményesebben csak úgy foly­tathatják munkájukat, hogy ha csoportjuk III, típusú csoporttá alakú’ át. A még egyénileg do.g-ozók pedig be­látták, hogy felemelkedésük további útját csak a termelő* szövetkezeteken belül találják meg. Rápity Elek. Laudgráf József, de a többiek is nem aokat tanakodtak, Csak eny- nyit mondtak: — Azért a nár esztendőért is kár volt, amit a várako­zással vesztettünk- A inaradi- ság csak kerékkötőnk volt. Bácsszentgyörgyön nem maradt egy talpalatnyi föld sem a határban, melyet az idén ősszel már ne a szocialista mezőgazda­ság magasabbrendűsége serkentsen az lijabb több és gazdagabb termésre. A szövetkezeti községgé lett Bácsszentgyörgy, a béresek és kizsákmányolt cselédek egykori pusztája példát mutatott nemcsak a bajai járás dolgozó népének^ de az egész megye nek is. Es esténként a házakban íeilobbanó kis lámgtafények mind megannyi hívogató jele a szövetkezeti község lelkes dolgozó né­pének, hogy fényükkel beragyogják a kék eget, ameddig a szem ellát. Nagymennyiségű, fontos élelmezési cikket rejtegettek a kulákok Mély kúton Községünkben pár nap alatt öt új III. típusú termeiöcsoport alakult. Dolgozó parasztságunk az önkéntesség elve alapján Vá lasztotta a helyes utat: a társas, gazdálkodást. A belépők jelenleg Is örőirtmel járják a falut és agitálják ismerős paraszttársai, kát, hogy mielőbb lépjenek ők Is a boldogulás útjára. Az osz- táiyellettség nem nézi téltenül a termelöcsopcrtok fejlődését és a begyűjtést. A termelőszövetke seti mozgalom ellen lázították a dolgozó parasztokat a község kulákjai. Arról beszéltek, hogy már most sincs mit enni, ne lép­jenek be a dolgozó parasztok a termeíöcsopórtba. így siránkozott Miüorlcs Béla kulák. Beadási kötelezettségét sem teljesítette azon a címen, hogy „nincs semmije“. Valójá­ban pedig még tavalyról is volt 83 kilogramm lisztje, Azonkívül egész sor más közszükségleti cikket rejtegetett. Találtak ná­la 25 kilogramm zsírt, 30 kiló cukrot, 17 kiló avasszalonnát, amelyet már az egerek keresz­tülfúrtak. Felhalmozott 15 zsák cementet, 30 doboz olajfestéket és 17 darab igen régi szappant. Kiss Margit kulákcsemete szintén egész csomó holmit fej tegetett. Épülő lakásában és szobájában számos fontos élel­mezési cikket találták. Külön­böző helyeken tüzifaanyag közé éldugott 3 darab sonkát, 2 oldal szalonnát, 1 Vendel zsírt, 1 láda avas, romlott ko-bászt, 10 má­zsa olajpogácsát, 13 mázsa cső* vestengerit. 7 zsák korpát, 2 zsák árpát, 4 zsák ocsút és 1 zsák tavalyi babot. Két nagy kosárban különböző porcelián. edényeket, kávéskészleteket ásott el, azonkívül 740 forintot —■■ két- és ötforintosokban. Maczkó Gábor, a másik kulák ugyancsak a legjobban siránKo- zók egyike, aki nem teljesítette beadási kötelezettségét, szintén je-entös mennyiségű élelmezési cikket halmozott fel. Azt han­goztatta, hogy nincs mit ennie, ugyanakkor tavalyról még volt 3 zsák lisztje. A lakásán 4 tábla tüstöltszalcnna, 5 darab sonka, 1 Vendel zsír volt elrejtve, Azonkívül találtak, még nála egyéb terményeket Is. A kulákok elrejtett készleteit az üzlethelyiségek kirakatába helyeztük el, hogy mindenki lássa, hogy az osztályé'len- ség hogyan tör népgazdaságunk, a békénk és fejlődésünk eilen. Községünk dolgozói ezt látva még jobban meggyülölték a kü. Iákokat. Dolgozó parasztsá­gunk azzal -válaszol a kulákok aljas cselekményeire, hogy nap- ról-napra többen lépnek a sző. vetkezeti gazdálkodás útjára, néhány nap alatt a meglévő csoportokba 57 középparaszt lé­pett be. Dolgozó parasztjaink itt, a határszélen ezzel is harcolnak a békéért és a szocializmus épí­téséért. Szabó István, községi pártbizottság titkára, Mélykút, A szüret a bortermelésnek azon mozzanata, ahol a sző- lőmüvelő és borkezelő mun­kája összekapcsolódik: előbbi betakarítja évi munkája ered­ményét és ugyánakkör az utóbbinak ez az első művele­te, melyen nem kis mérték­bén múlik, hogy a termény bői tehetsege szerint az adott súgóknak megfejelő legszebb bort hozza ki. Mint általában a borászat­ban, a szüretnél is legelső követelmény a tisztaság: nem lehet eléggé kárhoztatni azt az itt-.ott még előforduló ma­radi felfogást, amely szerint a „must úgyis mindent ki­forr”. Az erjedő mustnak in­tenzív o dókénessége van még Viszonylag ellenálló anyagok­ra is és az ígv oldatba kei ült tieztátalatleágok okozta zava ró ízek a bor későbbi fejlődé se során is Sokszor megma­radnak. Mivel a jó borkezelés alap­ja a jó hordó keselés, a szüreti munkát is ezen kell kezdeni. Az összes bordókat átvizsgálva, a javítandókat (dougatörés, abroncshiány, formátlan akona- vagy csap­nyitás stb-1 ülég időben ká­dárhoz adtuk- Az üres hor­dókat megszagolva és klvilá gítva meggyőződünk, hogy egészségeseké? Ha az égő gyertyát nem veszi be (btizát- szálon szoktuk a hordóba ló­gatni), a csaps^öget kivéve száddongávai lefelé az ászok­ra helyezzük, mire egy idő múlva a benne lévő levegő felfrissül és kivilágítható. Az ilyen hordó rendszerint pe­nészes. A vizsgálatnál egész­ségesnek talált hordókat kí- gőzö jük. vagy forrázzuk» nemcsak tisztítás végett, ha­nem, hogy a közben meg­ereszkedett fugák bedagadja nak; az új hordót, vagy ame­lyikbe javításként új donga került, többszöriben és köz­ben 2 százalékos szódaoldattal le forrázzuk* míg a kifolyó víz tiszta lesz. Forrázás után hideg vízzel kiöblögetve a hordók töltőképesek lesznek és használatig — ha ez bem mindjárt, történik — jól ki- Cíut-gatva igen enyhén beké- nézzük. A peöé.«ke«nek talált bordót kifenekelvo gyökér- kefe,ve kitisztítani, csak azt n farostok irányában erősen- Kefélve kitisztítani csak az után szabad visszatértékéivé forrázni. Amelv hordó a «zag íáskor dobosnak vagy ecetes­nek mutatkozott annak béké­jét hordóvakaróva: a nyers fáig ki kell kaparni, vagy W gyalulni, utána lehet az új hordókhoz hasonlóan forrá­zással -.lőkéfzíteiii, de ez eset­ben sem ajánlatos bele minő* eégi jel egű mustot tölteni. Általában jól jegyezzük meg, hogy a bor rendkívül érző kény minden ízre í- szagra, eszerint kell végeznünk a Velő való munkát. Amiként , a hordókat, ugyanoly gondosan kell elő­készíteni a szürethez szüksé­ges egyéb edényt és essk üst: „Több gabonát a hasának!“ A kisszállást Petőfi tennciőszövelkezctbcn el­végeztük a 27 hóid gya­pot ieíejezését. Gyapo­tunk szépen fehér edik. Rohamosán szavorodik a kikovadi gyapotgubók száma. Most arra tö­rekszünk, hogy jó mun­kaszervezéssel sikeresen betakarítsuk a jó ter­mést. Szövetkezetünkben nagy lendülettel fog­tunk a talaj előkészíté­séhez, az őszi szántás­hoz és vetéshez. Már most gondoskodunk ar­ról, hegy mihét több gabonát tudjunk ter­melni. Ennek előfelté­tele, hogy idejében vé­gezzük el a talajmun­kát, idejében vetünk. Már az idén is szép gabonatermésünk lett. így a beadási kötele­zettségünket I0r) szá­zalékban teljesítettük. Szövetkezetünk dolgo­zói valamennyien meg­értették, hogy a gyár­ban kenyér nélkül, a földön szerszám nél­kül dolgozni néni lehet. Ezért teljesítettük túl az előirányzatát. Ezért fogtunk most nagy lendülettel az őszi mun­kálatokhoz is. Szö­vetkezetünkben az a jelszó, hogy „Több ga­bonái a hazának”. Vidám élet folyik szövetkezetünkben. A nagy munka mellett a kultúréletet sem ha­nyagoljuk el. A csép- tés befejezésére kultúr­műsort: éneket és sza­valatokat tanultak a dolgozóink. Vidám nó- iaszóval folyik a mun­ka. Ilyen a termelő­szövetkezeti dolgozók élete. Grósz Etelka tsz. könyvelő, Kisszál­lás. tiszta vízben áztatni és ki mosni a kád, puttony, sajtár, kármentő és más faedényt, lesíkálni és a szükséges he-* lyekén megolajozni a daráló, bogyózó, prés és egyéb gé­peket. Ha valami nem kifo­gástalan vagy pedig hiány van. időben meg kell javít­tatni, illetve beszerezni. A saj tóházat kitakarítjuk, a fölös* leges tárgyakat máshová helyezzük és a szüreti eszkö­zöket a szőlő földolgozásának munkafázisai szerint rendbe rakjuk, hogy fölösleges ke­rülgetések, eipekedések, egy­más zavarása a racionális és pontos munkát né akadályoz­za. Iil rendszer a hc,yj viszo­nyoktól füo-g, de általában a daráló kádaknak elől a he­lye, bogyózónak — főleg vő rösber készítésnél, mikoris csak napok múlva kerül saj" tolásra — hátul, morzsoló kádaknak középen a prések mellett, melv utóbbiak nagy­ságrendje lehetőleg kövesse a törkölynek az egyes sájtolá- sok alatt előálló térfogatvál­tozását, A must befogadására akár van erjesztő helyiségünk, akár pincében tároljuk, azt alaposan takarítsuk, meszel­jük és szellőztessük ki. Az előkészített hordókat az ászkokra nagyság szerint úgy rakjuk, hogy a dongafejek egy síkba essenek. Ezen előkészületek ideje ak­kor van, amikor a szüret kez­detére mindezekkel biztosan elkészülhetünk- A szüret ide­jét a szőlő érése és az időjá­rási tényezők — pl- esős idő­vel föllépő rothadás — hatá­rozzák meg. A szőlő érettsé­gi állapotára a szernrevéte; és kóstolás is támpontot ad, de lé'szerúbb erről próbaszüret, tel meggyőződni: néhány át- lagérettíégű tőke termését (akár kézzel is) kinyomva és megszűrve must mérővel meg­mérni: ezáltal gyakran meg mentjük magunkat, csalódás­tól vagy károsodástól. Magá­nak a szüretnek és a must er­jesztésének levezetésére itt nem térhetek ki, de fölhívom a figyelmet a fajélesztők használatára és esetleg fellé­pő rothadás esetén a must leuyálkázására. Dívnál. Ernői ».Mathiász” Kísérleti Szőlőtelep. Az ágasházi állami gazdaság dolgozói a következő félévben közei negyedmillió forintot takarítanak meg népgazdaságunknak Az ágasházi állami gazda­ság dolgozói csatlakoztak a 6áribestiyői állami gazdaság dolgozóinak kezdeményezésé­hez és elhatározták, hogy a hátralévő íé évben 231).107 fo rintot takarítanak meg a népgazdaság számára. Ezt a megtakarítást úgy érik el> hogy jobb munkamódszerek­kel, a munka jobb meg»zerve- zésével igyekeznek olcsóbbá tenni a termelést és egyben törekednek a terv túlteljesí­tésére. Ésportminőségü alma­tervüket 500 mázsával akar­ják túlte jesíreni, amelynek összege 95 ezer forint többlet- bevételt jelent a gazdaságinak. A gyümölcsösben 115-409 fo­rintot takarítanak meg az új módszerekkel,^ és a jobb mun bamegszervezéesel- Egy kilo­gramm alma termelési költ­ségét jelentősén csökkentik. A tehenészetnél bevezették -a négyszeri fejest- Már eddig is 85 liter tejtöbbletet jelent ez a gazdaságnak, A gazdaságnak az éves terv szerint 85 borjúnál kell a mesterséges nevelést alkal­mazni. A gazdaságban ezzel szemben 114 darab borjút ne­ve nek ezzel a módszerrel. A 80 darab hízómarhának 6 hó­napos hizlal ási időtartamát 5 hónapra csökkentik. Takarékoskodj a villannyal!

Next

/
Thumbnails
Contents