Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
'S E /V 1 e li E S ) DATO ,’v NÁLUK és NÁLUNK /f üt óista Jugoszláviában körülbelül 2,371.000 pat aSztgazdaság van, ezzel szemben az eSé»z ország mezöga.dóságában az ekék száma mindössze 1.1SO.OOO. Ezek túlnyomó része •* az állami birtokok és a kalá~ kde tulajdonában van, s így közel másfél- millió parasztgazdaságnak egyáltalán nincs ekéje. Ezekben a gazdaságokban ma if fa- ekével szántanak, mint a mezőgazdaság őskorában. Akad olyan szegényparaszt is. akinek még faekéje sincs, tehát kénytelen kapával művelni a földjét_ Hörvátországban 600.000 parasztgazdaságra mindössze 172000 fogai jut. A kor• mányzat ahelyett, ho9y segített volna a dolgozó parasztoknak, az idén — éppen a tavaszi vetési munkálatok idején 68.000 fofftjf tot egyéb munkákra, így például az erdőből kitermelt fa szállítására vett igénybe. Hasonlóképpen vetés idején a parasztok ezreit kényszerítették más munkálatokra. Montenegróból majdnem minden munkaképes férfit építkezésekhez vezényeltek, amikor a földeken kellett volna dolgozniok. Így azután országszerte hatalmas területek maradtak parlagon. Csak egy példa: a Vajdaságban az idén április elsejéig 50.000 katasztníEs holddal kevesebb volt bevetve, mint az elmúlt évben. Szemléltető módon világítja meg a dol^ gozó parasztok kizsákmányolását a kulié kok által életrehívott és^ vezetésük alatt álló benicsanicai „szövetkezet’’ működése. Ebbe a „szövetkezetbe” 91 parasztgazdaságot kényszer ítélték belépésre 370 dolgozóval. — Tavaly a kulákok ravaszul mesterkedtek: maguk alig dolgoztak, minden nehéz munkát a cselédekké leziiUesztett szegény parasztokkal végeztettek. Amikor azonban a jövedelem- elosztásra került a sor, a jövedelem egy harmadát a vezetőség tagjai és a kulákok osztották szét maguk között, akik együttvéve alig dolgoztak 10 napot. Számuk 26 'volt. — Ugyanakkor többi mint 300 .szegényparaszt mindössze 20 dinár napszámot kapott. Ehhez hasonló esetek adódnak s'zép számmal. Ennek következménye a Tito-rend- szer által támogatott, a fasiszta rendszer számára megerősített osztálybázis: n küldik- ság erősödése s a dolgozó parasztság ehiyo- morodása. A belső piacokon uralkodó viszonyok lehetővé teszik azt is, hogy a kulákság széles körben üzérkedjék mezőgazdasági terményekkel. Az aratás idején alacsony áron összevásárolják a gabonát, az adósságokkal küzdői megszorult szegény parasztoktól és magas áron adják tovább — a vetések idején éppen a szegényparasztságnak, amelytől felvásárolták. rT'itóék adópolitikája is a kulákságot dé■* delgeti s a szegényparasztsáaot sújtja. A jugoszláv paraszt adózni köteles a be nem vetett földek után is, nem számít, hogy vetőmaghiány, igavonó jószág. vagy munkaerő hiánya miatt, nem tudta bevetni a földet. Pedig a munkaerőhiány envre növekszik. A parasztok ezreit kényszermunkára viszik, a fiatalokat pedig az imperialisták a kiszolgáló hadseregbe. Jelenten 700.000 fiatal paraszt szolgál a titóista hadseregben. rA kisgazdaságok elsorvadnak: széthullanak s a szegény parasztoktól potom pénzért felvásárolt földekkel a Jculá.kbirtokok gyarapodnak. Csupán Szlovéniában. 1000 kis- és középgazdaság került dobra és az elmúlt esztendőben a kulákok 35.000 elárverezett gazdaságot vásároltak meg Jugoszláviában. Az imperialisták szolgálatába szegődött Jugoszláviában Titóék fasiszta uralma alatt a; mezőgazdaság egyre mélyebbre süllyed. piilő szocialista hazánkban nagy lendület. 1 J tel folyik a mezőgazdaság gépesítése. Az ötéves terv végére 26.100 traktort kap a mező- gazdaság. 2800 új kombájn fogja megkönnyíteni az aratás nehéz munkáit. Ezek a gépek 200.000 arató, és cséplőmunkás munkáját végzik el. Az állam évről-évre jobban ellátja mező. gazdaságunkat szovjet és hazai gyártmányú gépekkel. Megyénkben 1950-ben 1165 hold szántóra jutott egy-egy traktor. 1954-ben 586 holdra jut egy. A gép leveszi az ember válláról a legfárad, ságosabb munkák terhét. Megyénk bőségesen kapott gépekét és gépállomásokat. Az elmúlt év végén már 30 gépállomás traktorai a megye szántóterületének közel 30 százalékán dolgoztak A traktorok száma jelenleg gépállomásainkon — 15 lóerőre átszámítva — 542.3 darab. Az ötéves terv elején az aratási munkáknak csupán 0.2 százalékát végezte a gép, 1954-ben már 50.7 százalékát végzi. Annyi Sztalinyecet ad ötéves tervünk a mezőgazdaságnak, hogy ha ez a sok gép mind libasorba haladna, az eleje már Baja környékén volna, amikor az utolsó még át. gördülne Budapest határán, l'wolgozó parasztságunk életszínvonalának emelését segítik elő a termelőszövetkezetek. Egyénileg dolgozó parasztjaink közül mind többen ismerik fel, hogy egyedül a nagyüzemi gazdálkodás biztosítja a több jövedelmet, a felemelkedés útját. A múlt év első félévi állapotához viszonyítva 2.1 százalékkal több területen gazdálkodnak a termelőszövetkezetek a megye egész területét alapulvéve. Akik a boldogulás útján választották, örömmel mondhatják el a még egyénileg dolgozó pa- raszttársaiknak, hogy mennyivel- különb az életük, amióta a csoportban dolgoznak. Dobák Mihály, aki a Horthy-világban nyolc családnak Volt a kenyérkeresője, éhbérért dolgozott a ku- lákokr.:. ma a kiskunfélegyházi Dózsa termelő- szövetkezet tagja. 1951-ben csak terményfélékböl többet kapott a családjával együtt 120 mázsánál. Sok mindent vásároltak a jövedelmükből. Van tehene,auyasertése, hízónak való süldője és több mint száz baromfi szaladgál az udvarán. Két év alatt a termelőszövetkezetek száma 497 százalékra, területe 529 százalékra, a tagok száma pedig 738 százalékra növekedett. Nagy fejlődést mutat megyénkben termelő- szövetkezeteink állatállománya is. A szarvasmarhánál 217 százalék, a lóáUománynál 192 százalék, a sertésnél 250 Százalék, a juhnál 182 százalék az emelkedés a tavalyi első félévhez viszonyítva, Ö téves tervünk egyik főcélja a mezőgazdaságiink elmaradottságának felszámolása és ezen belül a termésátlagok emelése. Búzánál 1949-ben 7.5 mázsa volt a holdankénti termésátlag, a terv végére 9.7 mázsának kell lennie. A termésátlagok növelését elősegíti a szovjet agrotechnikai tapasztalatok alkalmazása. A fülöpszállási Dózsa termelőszövetkezetben a sorosvetésű kukoricánál 15 mázsa átlagtermést értek el. A négyzetes vetés bevezetésével 35 mázsára emeltéle a holdankénti terméshozamot. Számos új növény is jelent meg mezőgazdaságunkban, amelyek fontos nyersanyagot szolgáltatnak iparunk számára. A magyar föld fehéraranyából, a gyapotból megyénkben tavaly 9000 holdat vetettünk. Már az 1951-es 18.000 mázsa gyapottermésből annyi batiszt állíthattunk elő, hogy hosszába leterítve hazánkat 5 és félszer körülérné. A kapitalista országok parlagon heverő földjeivel szemben hazánkban mind újabb és újabb területeket hódítanak meg a me. zíígazdaság számára, A sztálini nagy természetátalakító tervek mintájára nálunk is erdősávokkal, öntözőberendezésekkel harcolnak a szárazság és a pusztító szelek ellen. Hazánk mezőgazdasága az ötéves terv áldásai nyomán egyre fokozódó erővel diadalmasan halad a szocializmus felé. Szaporodik a milliomos kolhozok száma Turkméniában Turkménia — ahol a Nagy Októberi Szocialista Forradalom előtt nomád állattenyésztők vándoroltak nyájaikkal a Idétlen, száraz legelőkön — ma viráazó kolhozok> fejlett kultúra földje. Turkméniában egyre több a milliomos kolhoz. Az elmúlt évben bő termést takarítottak be, egyedül gyapotból 32.000 tonnával többet, adtak be az államnak, mint 1950-ben. A kolhozok jövedelme ezáltal több- százjniilió rubellel emelkedett. A Turkmen Köztársaság kolhozainak négyötöd része egymillió rubelnél nagyobb jövedelmet ért el. A kaUnszki kerület Vörös Október kolhoza egy hektárról átlag 30 mázsa gyapotot szolgáltatott be. Jövedelme 18 cs félmillió rubel volt, csaknem kétszerese gz előző évinek. A turkpién kolhozok elmúlt évben össze,en 110 millió rubelt költöttek építkezésre, új gépkocsik vásárlására, az. állattenyésztő telepek bővítésére, új legelők léte- >ítűsére és más beruházásokra. Norvég repülőtereket bocsátanak us amerikaiak rendelkesésére Helsinki. (TASZSZ) Haladó finn lapok beszámolnak az amerikaiak norvégjai készülődéseiről. A jelentés közli: a norvég vezérkar arra készül, hogy a budini és több más repülőteret átadja aa amerikai légierőknek. A repülőtereket — írják a lapok — az atlanti tömb fegyveres erőinek küszöbönálló északeurópai gyakorlatai alkalmával bocsátják az amerikai légierők rendelkezésére. (MTI) ömlik az arany a karcagi pusztán Irtai SIórics Zsigmond 1932. március Álmélkodva néztem a cserényhez, vagy ázsiai jurtához hasonlító két épületet a puszta közepén. Kis, dombos helyen állnak, ezen az asztalsima pusztaságon. Megmagyarázták, hogy ezek a víztartályok, amelyekben tárolják a forró vizet, mielőtt felhasznál, nált. Percenként harminchét hektoliter víz szökik fel az ezerkétszáz mé. ter mélységű kút- ből. A tartály így van építve, hogy ötvenkilenc fok melegen ömlik bele a víz s ugyanolyan melegen folyik tovább a köveken. Csinos épületek veszik körül az áldott s aranynál becsesebb forró vizet. Jobbra, a kórház- berendezésű fürdőépület, jellemzően magyar stílusban. Fehérköpenyes or. vosok fogadnak és az ápolónők, mind karcagi lányok, frissen, fürgén, csinosan nyitják meg az ajtókat... A másik oldalon a fiatal fák erdeje közt kertészeti épületek, hatalmas melegházak, ahol virágos veteményesker. tészet, primőröket termelnek, már kivitelük is van, A vasútál'omás másfél kilométernyire szinte be van kapcsolva a világforgalomba. A kertészet végén külön épületben az országos állami fü. zeshántoló. Itt gyűjtik össze az ország összes füzvessző termését. A melegvízben újra hajtatják a rügyező füzvesszőket, szállítják az ország legkülönbözőbb ré., szeiben lévő háziipar számára. De legjobban mégis a rengeteg fiatal fán csodálkozom. A polgármester mondja: „Van nekünk egy városgazdánk, az többet tett az Alföld befásításáért; mint hatszáz miniszteri tanácsos. Évente húszezer fa. csemetét ültet. Már morognak Í3 a kunok, hogy minden helyet bedug facsemetével... Hála Istennek, sóhajtottam fel, hogy a magyar erő és akarat milyen csodát hoz lét. re a szurokfekete magyar pusztasá. gon. Főutak mindenütt. újonnan indult e nehéz idők. ben a magyar élet a szebb jövőnek, Most mégegyszer teleszíttam magam a friss tavaszi szélből s akkor egy zökkenés s én... felébredtem. Ott állott a város kocsija velem a puszta közepén, kerékagyig a ragadó sárban. A két jó ló alig bírja bevontatni a kocsit a vasúti töltéstől a másfél kilométeres» úton a kis strandfürdőig, amely elhagyatottan áll a hideg' és éles szélben. Ugylátszik elaludtam a roppant juhászbundában, amit rámadtak barát. Ságból, hogy meg ne fagyjak a tizenkét kilométeres úton, amennyire a várostól vannak a mélyfúrású kutak. Kibontakozunk a juhbőrből, kiszállunk. Párszáz lépésre a két kút. Egyszerű vaskőből, vastagon ömlik szakadatlanul a meleg víz. Olyan meleg, hogy az ember elkapja a kezét, ha beledugja. Bckecses magyarok gyűlnek a szomszéd tanyáról, jóízű emberek, tele tréfával és vidámsággal. De sajnos, abból, amit álmodtam : á fürdőből, a kórház, bői, a melegágyakból, kertészetből, füzhántolőból semmi sincs, az mind csak a tervek álma, itt a hideg, szeles pusztán. Lehetne, de még nincs, no. Az állam olaj után kutat már régen. A főtanácsos úr itt jelölte ki a pontot, ahol biztosan megkapják a drága olajat. ,;A mezsgyétől kétszáz méter északkelet irányban. Ott van egy kökénybokor, attól pontosan há. rom méterre északra kell leütni a fúrót“, — így mondta, s leütötték, s lefúrtak ezerkéit- száz méterre. De bizony csak azt a vizet és gázt kapták^ amit mindenütt megkapunk Szolnoktól Debrecenig, akárhol is fúrunk. Valóban háromezerkétszáz liter víz búgyog fel percenkint és naponta háromezerháromszáz köbmé. ter elsőrendű gáz; más semmi, A gázt eleresztik a levegőbe, csak éppen annyit mentenek meg belőle, hogy a telepőr sparherdjében égjen. A víz pedig el. megy az árkokon. Dehogy megy el! Huszonhat kilóméi teres csatornát át keli ásatni az ínsé ges munkásokkal, hogy a víz el ne öntse ! a szép, sík határt. Lemegy a Berettyó - Hortobágy csatornába, onnan el a Tiszába, s el a tengerbe... A víz tehát ahogy el. szabadul a föld mélyéből, elindul a nagy körforgásban, s közben senkinek semmi haszna belőle. Piát igen, ez a magyar föld kincseinek a sorsa. Ezi már sajnos, ébren és józanul megért, jük. Ez Így van. Legjobban azt sajnálom, hogy egyetlen facsemetét sem látok. Ko pár vidék, csak néhány tamariskus- bokor szomorkodik a szomorú kis ta. nya előtt. És ez a magyar Alföld elkedvetle. nítö élete. Mi minden j lehetne itt és semmi nincs! Semmi sincs, Csak a maznaság, gyávaság, aa erőtlenség. Itt a drága víz, a csodálatos gáz: napi harminc mázsa porosz szer, repül a levegőbe, így tűnnek el a kincsek és így múlik el az élet a magyar rónákon, A tejjel-mézzel folyó Kánaánban. A tavaszi hideg széltől még a esőn. tok is dideregnek, de még jobban a nincstelenség, a kezdeményezési erő hiánya miatt fázik a lélek. A forróvizek és gázok kútjai mellett, ömlik az arany- folyám a föld áldott mélyéből a karcági pusztán, és elfolyik, elmegy az árkon a semmibe... Majd a szebb jö. vőben máskép lesz ez IS. Ha mi nem; fiaink majd okosabbak lesznek, (A Szépirodalmi Könyvkiadónál megjelent Gyalogolni jó timü Tiporigyájte- ményböl.)
