Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
A KV ülésén Horváth Márton elvtárs felhívta figyelmünket a szociáidemokratiz- inu-s veszélyességének lebecsülésére, amikor azt mondotta: „Ha küzdenünJc kell eaves munkásréteaek elmaradottságával, ha fontos harci kérdésként vetjük fel a mun ka- és bérfegyelem ügyét, ha felüti a fejet a bérdtmagóVia, ha ellenséges kártevő munkába ütközünk üzemeinkben, akkor nemcsak általában, ,,p jlgári maradvány okkal’ — hanem konkréten szociáldemokrata tevékenységgel állunk szemben.” A KV ülés eíőtt megyebizotteágunkat is megtévesztette az a tény, hogv megyénk üzemeiben „nyílt szociáldemokrata szervezetekbe nem ütköztünk.” — E.altatta éberségünket az is, hogy megyénk mezőgazdasá Si jellegét tartottuk szem előtt. Nem vettük észre, hogy egyes üzemeinkben a rothadó szociáldemokrata ideoló" uia maradványai tükröződnek vissza és ez gátolja, fékezi a termelékenység növekedését, a selejt csökkentését, a munka fegyelem megszilárdulását. A KV ülés óta látjuk. hogy megyénk jellegéből meg inkább az következik, hogy bővülő, vagy úi üzemeinkben a teguao még földműveléssel foglalkozó paraszt. az üzembe kerülve, mint muri- .ás, gondolkozásában nem változik meg máról-holnap" va és mint kisárutermelő, _■— „utánpótlást” — és a.apót jelent a szociáldemokratizmus számára, amely ellen éppen mezőgazdasági jellegű megyénkben kell keményebben felvenni a harcot es fokozni a felvilágosító munkát. De ugyanakkor üzemeink a de- klasszált elemektől sem mentesek, akik hordozói és teri sæaciiililemokrsiiîmmis elleni harc ISács-Kfskmi megyéken jesztői a burzeoá, kispolgári ideológiának. A szociáldemokrata ideológia — burzsoá ideológia, — a burzsoázia érdekében.; a burzsoázia célját szolgálja- A szociáldemokratizmus megalkuvás a burzsoáziával, tagadása az osztálvharcnak, a .munkásosztály visszatartása a forradalmi harctól és a szocializmusba a békés beienö' vést hirdeti. Gondoljunk csak vissza a >,mi” szociáldemokrata vezetőinkre, A felszabadulás előtt hányszor alkudtak meg a tőkéssel, a munkások rovására, , egy egy -ztrájk alkalmával, hogyan beszélték rá a munkásokat a munka fe.vételére, hogyan adták rendőrkézre a munkások igazi vezetőit. A szociáldemokrata vezetők, a burzso ázia ügynökei, és a szociáldemokrata szervezetbe tömörült munkásokat a burzeoá ideológia befolyása alá igyekeztek vonni. A tőkés országokban ma is nyíltan ezt. teszik, és ahogy a KV ülése megmutatta, számunkra — az ellenség nálunk is a burzsoá ideológia eszközével akarja a politikailag elmaradt, dolgozókat, felhasználni néni demokráciánk ellen. A politikailag elmaradt dolgozók,.. amikor nem harcolnak az újért, ami kor közömbösek a selejttel szemben, lebecsülik a nőket nem segítik a lemaradókat, nem harcolnak a 480 perc ma radéktalan kihasználásáért, nem gondolnak rá, hogy. ez zel az ellenséget segítik, hogy gondolkozásukban a szociáldemokratizmus nyilvánul meg, és hogy az ellenség felhasználja őket, alias céljai elérésére. A jobboldali sxoctálúemokraták ax imperialisták hű kiszolgálót Az árulók ma abban különböznek a régiektől, hogy nemcsak a. saját burzsoáziájukat, hanem az USA impe rialhtáit is kiszolgálják és egyik feladatuk az, hogy terjesszék a bzociáldemokratiz- mus ideológiáját a munkásosztály soraiban, A múltban semmiféle eszköztől nem riadtak vissza, hogy a dolgozókat ösztökéljék, az éhbérért való munkára- a tőkések ezá- mára. Ma viszont régi gazdáik érdekében mindent elkövetnek, hogy ötéves tervünket előrehaladásunkban fékezzék; gátolják. Sőt megyénk egyik üzemében; « Kecskeméti Gépgyárban — a burzsoá ideológia felhasználásával szembeállították a dolgozók egy részét azokkal, akik vártunk politikáját követve harcoltak a termelékenység növeléséért, a magasabb életszínvonalért. A Kecskeméti Gépgyár példája konkrétan megmutatja ezá- munkra, a KV ülésén elhangzottakat- Megmutatta hogyan nyilvánul meg a szociáldemokratizmus a gyakorlatban. A Kecskeméti Gépgyárban a uormarendezés előtt az üzem kádformázói 1600—1800 forintot kerestek, ami oda vezetett, hogy a naoi 8 órából csak 5—6 órát dolgoztak. Az új norma bevezetése után Kállai József kádformázó brigádja ( Mircßov János, J Nagy Mihály IL, Itkovics János) Mircsov János kezdeményezésére áttért a napi 8 kád teljesítéséről a 9 kád készítésére, melvet munkájuk jobb megszervezésével, .értek el, Az új norma és'a Kállaift brigád kezdeményezése fedte az üzemben eddig puló ellenséget. Nagy Vilmos kád formázó brigád vezető, aki a felszabadulás előtt aktív nyilas volt, valamint Kőink Pál, aki a felszabadulás előtt rongyosgárdista volt, ezek a brigádjaikban elégedetlenséget. a Kállai brigádnak pedig munkáját igyekezett akadályozni. Hazug módon, min akik a munkások érdekeit képviselik — arról beszéltek ,,Hogyha a régi reakciós világban eléa volt 3—i kád, akkor most is eiéOnek keli lenni.” Hogy a múltban nem a munkások érdekét szolgálta a többtermelés, azt nem mondták, de azt- sem, hogy annak a 3—4 kádnak az elkészítéséért miiven keservesen kellett megdolgozni. 12—15 órát dolgoztak és azt is úgy, hogy reggel 6 óra helyett már hajnali 3 órakor mentek be és saját gyertyájuk mellett készítették elő a munkát, mert a tőkés csak reggel 6 órakor engedett villanyt gyújtani. A termelést, fékezték még azzal is, hoQy a darut a szokásos 8—10 perc helyett 20—25 percig használták. De a selejtgyártástól sem riadtak vissza, itt is azokra a politikailag elmaradt dolgozókra támaszkodtak, akiknek gondolkozásában a szociálde" mokratizmus maradványai nyilvánultak meg- Ezt a szellemet erősítve, ezek a do gőzök nem harcoltak a selejt ellen, aminek eredményeként az elmúlt hónapban a selejt egyeseknél 6—Sszorosára emelkedett. így okozva kárt népgazdaságunknak. A szociáldemokraták módszerükben, nem válogatósak Módszerükben nem voltak válogatósak, hogy céljukat, a termelés emelkedését, akadályozzák. Rémhíreket terjesztettek. aminek eredménye lett, hogy egy-egy dolgozót a többtermelóstő! visszatartottak. Nem. mertek többet termelni, mert „ha bejönnek az amerikaiak” — ahogy mondták — „és, akik többet termelnek, azokat felakasztják. Vagy például az egyik formázó, aki a múlt rend szerben őrmester voit, — addig észre sem vették, amíg termelése alacsony volt. Mikor munkáját jobban megszervezve, a 18 munkadarab helyett 20 darabot állított elő — egyszerre felfedezték benne a volt horthysta őrmestert és a mu.tját kezdték emlegetni. Klikkrendszerr. alkottak, maguk közé csak o;ya nokat eresztettek, akik követ tők őket, ha azonban véletlenül médis olyan munkás került közéjük, aki becsületesen dolgozott, azt igyekeznek eltávolítani soraik kőül, ha másként nem ment, „bebizonyították”, hogy az illető rossz munkás. Az ellenség, amely a szociáldemokratizmus ideológiáját felhasználva. az elmaradt dolgozókat az üzem és az Siam érdekével szembeállította.' — Tudatosan gátolta a termelést, egyik emberük például kikottyantotta, „tudnánk mi 10 kádat is csinálni, de nem akarunk/* Ezek a példák élesen mutatják, hogy a szociáldemokratizmus elleni harc lebecsülése milyen károkat tud okozni, ha nem leplezzük le az ellenséges ideológiát, ha nem harcolunk ezeknek terjesztői ellen. A harc az új és a régi kö- ,zö;t kiéleződött a Gépgyárban. A pártszervezet, amely elhanyagolta a politikai mun kát, nem segítette megfelelően az újat. Az ellenség hangja eg.vre erősebb lett. A becsületes dolgozók hallgattak, a politikailag képzetleneket pedig az ellenség maga mellé állította, ami azt eredményezte, hogy a parttitkár- helyettest megfenyegették, a Káliai brigád egyik tagját pedig tettleg is bántalmazták. Hogyan jutottunk idáig a Kecskeméti Gépgyárban? — Erre adott választ az a rendkívüli taggyűlés, amelyen a KV ü>és határozatát tárgyalták, ahol az üzem kommunistái előtt a pártszervezet vezetősége becsületes önkritika val feltárta a párt politikai munka hiányosságait, a vezetőség munkájában lévő ön elégiiltséget, megnyugvást ét* liberalizmust. A Kecskeméti Gépgyár az első negyedévben jó munka ja eredményeképpen élüzem lett. A vezetők elbizafsodottá váltak Úgy gondolták, hogy most már minden megy ma gától. Eredményeiken megpihentek- Ehhez a megyei, valamint a városi pártbizottság is hozzásegítette azzal, hogy mint követendő példát állította a megye többi üzeme elé- Ami magában véve nem lett volna hiba, de ugyan akkor elmulasztotta és nem segítete elő, hogy a vezető ség ne nyugodjon meg az elért eredményekben, hanem az üzem kommunistáit mozgósítva — harcoljanak a még nagyobb eredményekért, Amikor a II- negyedévbe--.; nem sikerült az élüzem címe! megtartani, a párttitkár helyettes azt mondotta: „Nem rossz a mi munkánk, de a jók között vannak még jobbak is.“ Ami azt mutatja, hogy még mindig nem látták, hogy a rossz eredményekben esősorban a politikai munka hiányossága, az elienséggj! szembeni harc helyett a liberalizmus, a meghátrálás okozta a termelési eredmények visszaesését. Nem tartottuk szem előtt Rákosi elvtárs tanítását: , Az önteltség eredményeképp az éberség is eltompul/* A gépgyári pártszervezet vezetősége elbizakodottságában, önteltségében nem vette észre •íz üzemen belül az ellenség hangját. Nem vete észre pe dáu! a 6ztahauovist,ikkal szembeni ellenséges magatartást Mikor Csala Sándor sztahanovista lett, esve« dolgozók eltávolodtak tőle és ilyen hangok hallatszottak: „Miért termelsz többet, ellenünk is dolaozol, azért állítják fel a maaas normákat, mert, ilyenek vannak közöttünk, akik nem ismernek ha- tárt a termelésben.” A nőkkel szembeni magatartást sem vették észre, a nő-munkát lebecsülték, durva, trágár megjegyzéseket hangoztattak. — ÍEőiordu.t, hogy ilyen esetek miatt az üzemben dolgozó nők elbocsátásukat kértek. Ezek a példák is mutatják a szóéi aldemokra tizmus kár '?e befolyását s gyakorlati megnyjlvánulásau üzemeinkben.; Ezért mondotta Horváth elvtárs: „A szociáldemokratizmus elvi és gyakorlati leküzdése, a kapitalizmus ellen vívott harcunk leafontosabb feladata üzemeinkben” Jgen fontos feladatunk 0 kártevő, jobboldali szociáldemokraták eltávolítása a2 üzemeinkből, de döntő a pártszervezetek rendszeres, céltudatos politikai munkája, nem feledkezve meg arról, hogy a megnyugvás táplálja a_ szociáldemckratizmust. — Üzemeinkben erősíteni kell a kommunisták harci szellemét. Le kell' leplezni a szociáldemokratizmus káros tevékenységét, fokozni kell a politikai nevelő munkát a becsületes, politikailag elmaradott dolgozók felé, hogy felismerjék a sz oc.\ ál demokratizmus ideológiájában az el. lenséget és megszabadulnak annak káros maradványaitól. Ax ellenség elleni harcban vezetőségeink bátran támasxkotljanak a kommunistákra és pártónkívüli dolgoxókru A Kecskeméti Gépgyár párttaggyűiésén (melyen resztvettek megyénk nagyobb üzemeinek titkárai es igazgatói, hogy az itt szerzett tapasztalatokat munkájukban hasznosítsák) felszínre hozta az eredményeket és hibákat. A taggyüjég rámutatott a vezetőség munkájában lévő hiányosságokra. Arra, hogy a vezetőség nem értékelte a párt- és a kormánvhatároza tokát és azt, nem vitatta meg a tagsággal. Az ellenséget adminisztratív úton távolították el és nem leleplezve a dolgozók-előtt, E taggyűlés megmutatta, hogyha a vezetőség támaszkodik a tagságra, lia bevonja a munkába az eredmények nem maradnak el. A taggyűlés hatására — ahol az e.Ieuség le lett leplezve — ahol o muukásarulók tevékenységére fénvt vetettek, ahol demagógiájuk lelepleződött, mollvel a politikailag képzetlenebb dolgozókat pillanatnyilag sikerült maguk mellé állítani, elhitetni velük, hogy munkás „érdekeket” képviselnek- A taggyűlés me gmutatta igazi arcukat. A dolgozók meggyőződtek róla, hogy tudatos ellenségek, akik azért nem termelnek. többet, mert nem akarnak, mert amerikai gazdáik ezt párán. csolják. Az üzem dolgozói ma már látják a szociáldemokratizmus káros megnyilvánulását saját üzemükben és felvették ellenük a harcot. Az ellenség leleplezésének hatására ma már az üzemek ben a brigádok kilenc kádat gyártanak, aminek eredménye, hogy 120 százalék helyett 150—164 száza.ékra teljesítenek, _ ami forintban is 70—80 forinttal növelte meg egy-egy dolgozó jövedelmét, A kádformázó részleg megszabadulva az ellenség által1 terjesztett szociáldemokratizmus .égkörétől, — a párt és a műszakiak segítségével a hátuk mögött — ma már arra törekedik, bogy a kilenc kád termelését elérve, egy műszak alatt 10 kádat is megcsináljanak. Ennek a célnak eléréséért harcolnak a kád- formázó brigádok. Vincze Béla brigádjának> melyben Szőke Lajos, Varaa Pál és Uadcczki Bé\a dolgoznak —« augusztus 23-én, munkájuk jó megszervezésével eredményre is vitték ezt a harcot és egy műszak alatt nem kilenc, hanem 10 kádat készítettek cl (a többi brigád is erősen készülődik ennek a teljesítmény* nek az elérésére). A. Vincze brigád a 10 kád elkészítésével újabb csapást mért az ellenségre, bebizonyítva, hogy a termelés növekedésének a lehetőségei hazánkban, ahol a szocializmust építjük; korlátlanok. Ez a harc csak akkor lesz eredményes, ha pártszervezeteink napi munkájukban állandóan szem előtt tartják a KV ülés határozatát, hajó politikai nevelő munkával felsorakoztatják az üzem dolgozóit pártunk politikája mögé, szívós, kíméletlen harcot folytatnak az ellenséges ideológia, a szociáldemokx*atiz- mus maradványai ellen. Ha •az elért eredmények nem az elbizakodottságot fogják eredményezni, hanem kiindu ló pontjai lesznek az iijabb és még nagyobb eredményeknek, akkor pártunk vezetésé.- vel megyénkben is sikerré visszük és túlteljesítsük ötéves tervünket, Ilalanda István, M- B. ipari és közlekedési osztályvezető. Amire választ várunk Munkások, parasztok és értelmiségiek leveleiken keresztül érvényesítik kezdeményezésüket, résztvesznek az ellenőrzés munkájában, a közügyek intézésében...“ — állapítja meg pártunk Politikai Bizottságának határozata a munkás- levelezésről. Lapunk útján várják dolgozóink a választ a hibákérp felelős vezetőktől. Ilyenirányú levelet kaptunk Felvégi Károly DISZ járási funkcionáriustól, aki azt kérdezi a kiskunhalasi postahivataltól, hogyan harcolnak a bürokratizmus ellen? ,,Pártunk útmutatása alapján harcolunk a lelketlen hivatali bürokrácia megszüntetéséért. Mi azonban ezt nem tapasztaljuk a kiskunhalasi postahivatalnál, ahol nemhogy küzdené- nek, hanem iskolapéldáját mutatják a hanyagságnak. Felháborodva vettem tudomásul, hogy augusztus lJén 9 órakor táviratilag feladott pénzösszeget Gyöngyösön a posta hanyag munkája következtében csak augusztus 4-én 9 órakor kapták meg. Egy másik példával akarom alátámasztani, hogy ez valóban csak hanyagság a posta részéről. Egy közönséges levelet ugyanarra a címre fel. adtam július 81-én és augusztus 1-én már a címzett kezében volt. A posta dolgozói hasonlóan az üzemi dolgozókhoz végezzék lelkiismeretesebben munkájukat, a mennyiség mellett törekedjenek a, minó'ségre is,“ Mi is tudni szeretnénk, mi az oka a távirat lemaradásának. ....
