Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)
1952-08-31 / 204. szám
A SCHUMAN-TERV — A HÁBORÚ TERVE Irta: D. MELTSYiKOV Az úgynevezett Schuman- terv hatá-yba.éuéséuek . hivatalos napi át — li>52 július úó 25ét — Németorszasbaii és Franciaországban sok demokratikus újság nevezte ..fekete napnak”. Nyugat-Európa történelmében. Mint ismére- tes, a Schuman-terv _ hatalmas szén- és kohóipari csúcs- konszernt. teremt Nyugat- Európában, Franciaország. Nyugat-Németopszáer, Olaszország, Belgium, Hollandia > Luxemburg részvételével.^ A szén és az acél gigászi méretű összpontosítására azér van szüksége a terv igazi su- ga.mazóinak, az amerikai milliomosoknak, hogy óriási liadij^zdasági bázist, hatalmas háborús hídfőállást szer vezzenek maguknak Európában. Augusztus 10-én kezdte el működését Luxemburgban a szén- és kohóipari konszern vezetősége, az úgynevezett ,,fohatóság”s A legfelső szervnek jogában áll tetszés- «zeriuti adatokat gyűjteni a tagállamokban a szén- és acé, termelésére és értékesítésére vonatkozólag, jogában áll programmot kidolgozni terme, ésüüre, fogyasztásukra kivitelükre és behozatalukra. A legfelső szerv büntető funkciókkal is rendelkezis. Bezárathat egyes val. álatokat, amelyek nem vetik alá magukat rendelkezéseinek, megtorló rendszabályokat foganatosíthat az acél- és széni fogyasztók és termelők ellen, megtilthatja a váhálatoknak, hogy bizonyos vásárlóknak eladják termékeiket. Végül, büntetést szabhat ki a „vét kezeit” vállalkozóra. Ki uralkodik ebben a valóban diktatórikus szervben. amelytől hat nyugateurópai ország legfőbb iparágainak sorea függ majd. Bernard La vergue, a híres francia burzsoá közgazdász, aki több tanulmányt, közölt a Schu- man-tervrőb egészen lakoni kus tömörséggel válaszol e kérdésre „Azé lesz a befolyás, aki erős”. 1939-ben a Ruhr-vidéken 125 millió tonna szenet termeltek* vagyis háromszor annyit, mint Franciaországban, Ugyanabban az évben az acéltermelés (16 millió tonna) és a nyersvastermeléa (13 mii iió tonna) több mint kétszeresen túlszárnyalta az említett többi öt orezág együttes termelését, A nyugatnémet szénipar ma már kétszer- annylt termel (mintegy 119 millió tonnát), mint Francia- ország szénipara, a ruhrvidé- ki kohóipar pedig (13-5 millió tonna) messze túlszárnyalta Franciaország kohóiparának színvonalát. Mindebből látható, kik lesznek az irányítók a kartellben. Teljes mértékben ^ igazolódott tehát az az értékelés, amelyet, 1951 szeptember 11 én a szovjet kormány jegy Zeke adott a Schuman-terv ről: ». •> az úgynevezett .európai szén. és acélipari egyesülés” megszervezés« követ keztében. amely a Marshall- terv keretében egyesíti a Ruhrvidék nehéziparát Franciaország. Belgium. Olaszor* szág és Luxemburg nehéziparával, olyan körülmények állnak elő, ame.yek uralkodó helyzetet biztosítanak a ruiir- vidéki ipar mágnásainak a nyugateurópai fegyver és hadianyaggyártásban.” Az „európai szén- és acélipari egyesü.és” nem más, mint a világ két legagresz- «izívabb monopolista csoportosulásának — az amer.kai és nyugatnémet monopóliumoknak egyesülése abból a célból, hogy Nyugat-Európa szárazföldi országainak ne* héziparát egy újabb háború előkészítésére használják fel, A szénipari egyesülés létrehozásáról szóló szerződés hatálybalépésének közvetlen következménye Nyugat-Európa és mindenekelőtt a Ruhrvi- dék militarizáláeának fokozódása, a békeipar fe.göu- gyolítése, A ruhrvidéki mágnások nem elégszenek meg belföldi jövedelmeikkel, hanem a kar teliben résztvevő többi nyugateurópai ország piacai felé is pislognak. Már előre uj- jonganak afelett, hogy mi- ;yen ragyogó diadalt aratnak a többi ország szén- és kohóiparával folytatott konkur rencia harcban. A Schuman* terv ugyanis a szénre és az acélra mindenféle belső vámot megszüntet, amelyekkel eddig Franciaország, Olasz ország és Belgium védeni tudta iparát. A német gyár- iparosok a Schuman-terv ré vén eláraszthatják cikkeikkel az említett országok piacait Még a Schuman terv leg- buzgóbb apostolai is kényte lene í beismerni, hogy a tér' vérrehajtása nyomán a >ö* zépírauciaországi szénme dence sok bányáját becsuk ják. Eddig S3 bánya szüntette be a munkát és több mint t r bánvász került az ut cára. A belga közgazdászok számítása szerint Belgium csatlakozása a Schuman-terv- hez azt jelenti, hogy az or; szág széntermelése 5 millió tonnával csökken és a munkások tízezreit bocsátják eh Pusztító következményekkel jár a Schuman-terv Olaszország kohóiparára nézve. — Nemcsak megnyitja a« olasz piacot a nyugatnémet acéláruk előtt, hanem mesterségeden drágítja íe Olaszország kohóipari termelését, minthogy megfosztja kedvező al giri nyersanyagforrásától. — Ezenkívül arra kötelezi az olasz gyáriparosokat, hogy kizárólag a Schuman tervben résztvevő országokbó. szerezzék be nyersanyagszükségletüket. Ilyen következményekkel jár a Schuman-terv Nyugat- Európa országaira. Termé szetes, hogy az ilyen kilátá sok nem ragadtatnak el egyetlen hazafias gondolko- zású embert sem, bármilyen politikai vagy vallási nézeteket vájjon is. Ezért jellemző a nyugateurópai országokban a Schuman-terv ellen kibon takozó harcra az, hogy a 1» kosság legkülönbözőbb rétegei vesznek részt benne — a munkásoktól, kisioarosoktó1 és parasztoktól a nagyiparo sokig és nagykereskedőkig Természetesen döntő jelentő ségű a munkások harca. De Gelan. a tekintélves belga szakszervezeti vezető ezt írta nemrég: „A Schuman-terv e.len harcolni annyit jelent, mint, harcolni az életért.” A Schuman-terv hatálybalépé sének hivatalos bejelentése után ez a harc különös jelentőségre tett szert. A dolgozók harca most arra irányul, hogy meghiúsítsák a Sehumau-terv amerikai és bonni kezdeményezőinek elgondolásait, _ ne engedjék megvalósítani a háborúnak, az éhínségnek és a nyomor* nak ezt a tervét. Fasiszta terror Jugoszláviában Irta. B. Zsirnov Egyetlen hazafi sem érzi magát biztonságban Tito Jugoszláviájában. Elég egy helytelenítő szó a fasiszta Tlto-klikk politikája ellen, amely az országot amerikai gyarmattá és katonai hídfővé tette, és a kiejtett szót politikai üldözés követi. Nemrég előfordult a következő eset. Disztics alezredes, egy hadosztály titóista biztosa beszélgetett a katonákkal. Tagadta a Szovjetunió óriási szerepét a jugoszláv népnek a hitelerista megszállók alól történt felszabadításában. Disztics ezután megkérdezte Szavo Milovanovics tizedest; — Ki szabadította fel Jugoszláviát? A káplár így felelt: Jugoszláviát a nép szabadította fel a Szovjetunió segítségével. Ez az igaz felelet éktelen haragra lobbantotta Tito pribékjét. A káplárt súlyos büntetéssel fenyegette meg, ami elől az csak szökéssel menekült meg. Ez nem egyedülálló eset Tito hadseregében, amelyet Tito fasiszta rendszerének „biztos t. maszává", az óceánontú.i agresz- szorok rohamcsapatává szeretne átalakítani. A belgrádi bakó tisztogatást rendezett a hadsere gben és ennek során börtönbe ve. tett és internáiótáborba küldött 20.000 tisztet, akik végsőkig hűek maradtak a néphez. Több mint 100.000 „gyanús" katonát küldött az úgynevezett „munka-zászlóaljakba", ahol az é'et semmiben sem különbözik a sóbányák rabjainak életétől. Ezek az üldözések még jobban növe.ik az elégedetlenséget a hadseregben. I A jugoszláviai dolgozók uapról-napra fokozzák harcukat az imperialista bilincs és az új háború ellen, a békéért, és az ország visszatéréséért a béke táborába. A francia „Monde" című burzsoá újság Is kénytelen beismerni, hogy Tito számára a legnagyobb „veszély" a nép oldaláról fenyeget. Tito—Rankovics áruló klikkje nemcsak attól a lehetőségtői fosztotta meg a munkásokat és do gozo parasztokat, hogy reszt, vegyenek a választásokon, -— hanem kénye-kedve szerint veti fogságba a hazafias harcosokat. Ebből a célból számos börtönt és koncentrációs tábort építettek az országban. Csupán Belgrád. ban húsz nagy kazamata és néhány koncentrációs tábor várja a foglyokat. Számuk egyre nő. Ezekben a „halálgyárakban“, amelyeket az amerikai ^segítés" alapján az USA-ból hozott legborzalmasabb kínzó eszközökkel szereltek fel, több mint 250.000 hazafi senyved, A munkások a büntetések állandó fenyegetése alatt élnek, Az érvényes Tito-féle büntető tö rvény halálbüntetést ír elő azért az egyszerű tényért is, ha a munkás nem tudja teljesíteni az emberfeletti termelési normát. A titóista törvényszékek sommásan ítélkeznek. Maga Rankovics is elismerte, hogy csupán 1950- ben a jugoszláv törvényszékek körülbelül S00.000 ítéletet hoz. tak. A gyárakból és üzemekből minden alap és jog nélkül kidobják az ú, n. „nem jövedelmező munkaerőket“. Ebbe a kategóriába főleg az öregek és az anyák tartoznak, A titóista sajtó is beismeri, hogy a guzlinszki medencében elbocsátották a terhes vagy gyermekes asszonyokat. A Tito fasisztáknak se milyen terror ellenére sem sikerül Jugoszlávia népét az amerikai imperialisták igájába hajtani. Egyre jobban szélesedik az országban a népi ellenállási moz. galom. Rövid idő leforgása alatt a munkások tízezrei sztrájkol, tak a bányákban és a kikötőkben. Újabban csupán Trepcsá. ban háromezer bányász mondta kl a sztrájkot. Más bányákban és igen fontos ipari vállalatokban Is sztrájkok törtek kl. A hazafiak a legtevékenyebben akadályozzák a katonai intézkedéseket. így Koszovo-Mitrovicán hatalmas katonai raktárt pusztítottak el. A munkásosztállyal együtt sűrűn zendülnek fel a dolgozó parasztok, akik gyakran vonulnak a hegyekbe, s » kommunista munkások vezetésével kezükben fegyverrel barcol. nak. Jugoszlávia népei ki fogják vívni a békét, szabadságot és. függetlenséget a Tito-fasiszták elleni hősi harcukban, akármennyire bíznak is a nép hóhérai a fasiszta terrorban és az amerikai dollárokban. ÁTUTAZÓBAN írta: Stephen Heym Párizsban a Szajna bál- partján van egy kis kávé- hó,.:. egyike azoknak a lokáloknak, amelyeknek atmosz- f érája ellenállhatatlanul vonzza az idegeneket. A légkör közelebbről megvizsgálva hamisítvány: a tulajdonos érti a mesterséaét. Végül vsak annyi marad, hogy az italok kétszer annyiba kerülnek, mint amennyit érnek. Amikor ez előtt a kávéház előtt elmentem, egyszerre kinyílt az ajtó és egy homályos alak botorkált kifelé, tántorgott a járdán, majd lassított és bizonytalanul fürkészte a sötétséget. Valami részeg, gondoltam és egyszerűen elmentem volna, mellette, ha az inaadozó alak hangja, kétségbevonhatatlan amerikai hangsúlya, vissza nem tartott volna. Ez a hang nagyon magárahagyatottan csengett. ,,Halló, ember!" mondta. — í,7’ulajdonkémoen hol az ördögben is vagyok?” „Kidobtak”, mondta olyan panaszosan, mintha legalábbis saját szülei keraették volna el és nem valami francia csapos. „S emellett, ne*" is csináltam semmit, egyáltalán semmit. Vagy talán összetörtem néhány poharat? Nagy valami! Néhány hét. múlva egész mást fogok összetörni, mbit poharakat. Bizony, uram! Mindent össze fogunk tömi!” »Mit fognak összetörni?” kérdeztem. Felnevetett és kezdett bizalmassá válni. „Azt akarja, ember, hogy bolondnak tartsam? Egyáltalán nem látszik annyira bolondnak! Ma. ga nagyon jól tudja, mit fogunk mi összetörni!” Zsebébe nyúlt és maroknyi francia frankot húzott elő. „Menjünk valahová! Ma még egy kellemes éjszakát akarok. Holnap már messzi úton leszek. Ha már q koreaiaknál leszek, ugyan mH érek akkor, a pénzzel?” Találtunk egy kávéházat, amely még nyitva volt. Bevittem, hogy e9y csészével igyék a keserű, fekete francia kotyvalékból. Kissé kijózanodott. Arca most sápadt volt. Állát. mindössze néhány szőke pehely borította. „Hány éves maga tulajdon, képpen?” kérdeztem„Tizennyolc”, mondta. é,Hogyan került a hadseregbe?” „A rendőrséa” mondta, >,A rendőrség kapott el” :, Bizony — mondta — engem és az egész társaságot. Ugyanis mi telefonokban dolgoztunk.” Észrevette, hogy nem egészen értem és elfin torította az arcát. ,,Ismeri Bronxot?” (newvorki városrész) — kérdezte.” „OH Bronxban, — mondta — sok lakóházban lent a folyosón telefonautomata van. Ezekkel dolgoztunk mi. Érti már?” Tagadólaa csóváltam a fejem. „Maga aztán nehéz felfogású! — mondta elhúzva a száját. — Ez igy megy: az egyik fickó kint a ház előtt falaz. Egy a lépcsőkön vigyáz. Két másik kicsavarja a telefonkészülék csavarjait és kiszedi a pénzt. Ennyi az egész és mivel a doboz általában tele van, méa tíz dollárt is lehet szerezni vete.” „Ilyen ötletem méa nem is támadt” — mondtam én. A vállát vonoaatta „Én se voltam rr ' kitalálta. Szervezés kell hozzá- Ilyesmit egyedül nem lehet megcsinálni, ezért csapatban dolgozunk. Na és éppen volt. egy másik banda is, amelyik a mi területünkön kezdett működni. Az ilyesmi kellemetlenül hat a profitra, érti? Tatán, megkísérelhettük volna, hogy egyesüljünk velük. Ezt azonban nem tettük meg Egyszerűen behatoltunk, az ő térülőinkre. És akkor ők a nyakunkra küldték a rendőrséget.” „Mennyi ideia ült?” Elképedve meredt rám. — „ülni.. Amikor bevittek az őrs~obára, ez őrmester a következőket mondta; Jól van, fickók, most választattok — vagy néhány év javítóintézet, vary e hadserea■ És mi a hadsereget részesítettük. az előnyben. Egy ideia egyáltalán nem is volt rassz. Hajón Németországba küldtek bennünket és meamanyaráztak nekünk eavet-mást.” „Szeretnémi ha ismét Bronxban lehetnék! — mondta. — Az istenverte rendőr, ség... Amikor a hadnagy megmondta nekünk, hogy hová kell mennünk, leültem és kiszámítottam, mennyit kerestem ezen a telefonüzleten. Az er ősz min*'’-,, 75 dollárt tesz ki, mert a kompániában ki-ki a részesedését kapja csak meg. Semmi kedvem sincs, hogy 75 dollárért egy ilyen átkozott külföldi országban megölessem maga. mat!” Felemelte a fejét és úgy meredt rám. mintha először látna éppen. Aztán kinyújtotta tenyerét és villámgyors mozdulattal a leveaőbe emel- te. „Egyetlen csapással hidegre tudnám tenni magát!” jelentette ki, »Tökéletesen hidegre!* „Úgy? — mondtam én. — Hiszen akkor Koreában a megfelelő helyen .lesz!” Nevetett. „Tatán azt gon dolja. hogy a koreaiak üyerz barátságosan ülnek majd velem szemben az asztalnál, mint maga most?” Jókedve eltűnt. Kifelé meredt a sötét párizsi utcára, mintha ott i> partizántámaszpont rejtőzne. „Ugyan mozid ja már. ember’' — kérdezte — „tulajdonképpen m* az ördögöt, vesztettem én el Koreában, hogy ezek ennem odaküiden&k a frontra?” NerrC válaszoltam. Felemelkedett, székéből és ök’ét az asztalra támasztva fölém haiolt. „ó ember, nem tud maga rajtam segíteni”, mondta. Aztán megfordult és kilón. torgott az éjszakába.
