Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-31 / 204. szám

I* á I* t és pari é i» í t és Hová vezetett az önelégültség a kalocsai járási pártbizottság műn Icájában Pártunk Közoóntl Vezető­sége legutóbbi üléséh a töme­gek közötti felvilágosító mun­kával foglalkozott és alap vető feladatul jelölte meg an nak megjavítását, mert ,,nem kevesebb, mint a szocializmus győzelme fiWp ettől-' Mivel a kalocsai járásban a pártbizottság nem vált a te­rület igazi politikai vezető­jévé és a párt alapszerveit nem tanította a tömegek kö zötti politikai munka módjá­ra és eszközeire, a vezetés el- lapoaodása következtében el­tompult az éberség, az ősz tályöntudat. így fordulha­tott elő, hogy az elmúlt év­ben bár több mint 570 kulák volt a járásban nyilvántart, va, az idén már csak 309 killákra vetettek ki jöve­delmi adót. A tanácsok az ellenőrzés hiá­nyának következtében a ku lákságnak nem egy he,yen A párt helyes parasetpoliti kajának elferdítését szabadkezet adtak a csalás­hoz a földek szétírásávai, ku- iáklieták törlésével. Kaljcsán, üusnokon és másutt most, a voit koesmárosok. kupecek, eséplőgéptuiajdonosök, papri­kama.mosok egyrésze mi üt líözépparaszt tetszelegnek. A belső ellenség — mivel ellenük megfelelő helyi poli­tikai harc nem folyt — r.dó- csa.ássál, a beadási törvéuy kijátszásával, az állatállo­mány pusztításával és ezzel egyidejűleg a dolgozó parasz­tok közötti uszítással bőm iasztotta az ^ál.ampolgári fe. gyeimet F asszon, Szakmaron, Hajóson, de másutt is. A lazaság, a feladatok elől való meghátrálás, a politikai munka helyett állami felada tok végzése, az osztályérzék eUompulásat eredményezte, így nem esbda, hogy az op‘ portunizmus néhány helyen boloidaii túlzásba csapott át és a begyűjtésben a „vedd- ahol éred’ jelszó érvényesült. elősegítette a különböző veze tő funkciókba befurakodott ellenség kártevő munkája. — Kulákokat vettek be a tszcs be, sőt Fájsz községben még a pártba is, annak ellenére, bogy a taggyűlésen a kulák volt cselédje is részt vett. A járási pártbizottság _ — Simon elvtárs — nem látta, hogy »...a megnyugvás, az önelégültség, sőt gyakran ai opportunizmus hibáival ter­helt, politikai munkával a tö­megnevelés- .. feladatait elvé­gezni nem lehet,” A kisipari munkastílus, a szűklátókörű prnktieizmus, a politikai to­vábbképzés ehanyagolasa, a munkatársak lebecsülése, a vezetés színvonalának elseké- lyesedósét és ezzel együtt a felelősségérzet eltompu'-ását idézte elő; A pártbizottság munkájának alapvető fogyatékossága, hogy a központi és megyei határozatokat, nem alka máz­ta megfelelőén a sajátos helyi viszonyokra és így a tömé geket — a párttagok aktivi záláea nélkül — nem is tudja izzó gyűlő, letre neveim a külső és belső ellenség, a kulákság és a klerikális reakció e'len. Amellett szem elől tévesztet­ték azt a sztálini tanítást, .ihogy a Uulákság súlya a fa­lun százszorta nagyobb, mint a kapitalisták súlya a városi iparban”. A pártbizottság szűk kör­ben mozgó irányító tevékeny­sége eltakarta szemük elől azt a körülményt is, hogy a gabonahegyüjtéj csatájában — minden fogyatékosság el­lenére — megedződtek párt­szervezeteink, egész párttag súgunk, szilárdult a népi fe­gyelem, dolgozóink kezdik megtanulni a törvény tiszte letét Nem ismerték fel, hogy uiost az a tennivaló: felhasz­nálva ennek a harcnak gaz dng tapasztalatait, az előttünk álló sokoldalú és nehéz fel­adatokat, mint, az őszi beta­karítás — vetés, a gabona­begyűjtés és éiőállatbegyüj lesi tervek maradéktalan vés rehajtását, a tszo3-mozgalom fejlesztését sikerre vinni. ismerve az ellenség szabo­tázsának különböző módsze­reit és híreszteléseit, ezt el" sősóVban Helyileg kell mégtorolni és széles körben tudatosítani. A síruukozókat, akik a szá­razság, a fagykár tú'zott fel. nagyításával igyekeznek le­szerelő hangulatot teremteni, le ken leplezni. Nem az a dói uunk, hogy sopánkodjunk a* ügyes helyeken meglevő eset­lege* gyengébb termés miatt, hanejn as, ho9y a gyengébb ternies mellett is határidőre, száz százalékosan teljesítsük őszi begyűjtési terveinket. Mutassunk rá, hogy ott, ahol a kai mázták a gépi mű­velést, mélyen saáuto.tak, ke- resztiorosan vetettek, öntöz,é ses gazdálkodást folytatunk, erdősávot ültetnek, le tudják győzni az aszályt, a fagykart és minden úgynevezett „isten” csapáét. Ezért hazánk fejlődése ér­dekében legszemélyesebb ügye a mezőgazdaság szoeiaú.ta szektorainak és az egyéuiieg dolgozó parasztoknak egy­aránt, hogy magukévá tegyék a párt és kormány határoza­tait. Az idei példa is azt iga­zolja, hogy ahol az elmúlt esztendőben ezt megértették, az eredmény sem maradt el­A kalocsai, de a többi já­rási Rártbizottságnak is leg­fontosabb feladata, hogy az eddigi helytelen, kapkodó munkamódszerrel felhagyjon és megjavítva a pártszerve­zetek munkáját, a Központi Vezetőség határozatának he ly i alkalmazásával sokkm igényesebb legyen a politikai munkában, Ennek érdekében segítsék a határozatot at ctlapszcrvekkel megértetni és mindennapi munkájukban at­ka t mázni. Vonja le valamenyl párt­bizottság és pártszervezet a kalocsai járás példájának ta­nulságát. hogy szoeia ist« építésünk sikere csak az ósz N E MZETKÖZI SZEMLE Az egységes, független, békeszerető demokratikus Németországért A második világháború befe­jezésekor, 1945-ben a Szovjet­unió, az Amerikai Egyesült Ál­lamok, Anglia és Franciaország kormánya határozatot hoztak arról, hogy létrehozzák a demo­kratikus Németországot. Kö. telezték magukat, hogy megsza­badítják Európát a német rnili- tarizmus veszélyétől, egyszer, «mindenkorra kiirtják a náciz­must, s lehetetlenné teszik, hogy ■e fenévad mégegyszer felüsse fejét Európában. A Szovjetunió azóta is hí­ven tartja magát a potsdami határozatokhoz. A mai Német Demokratikus Köztársaság terü­letén maradéktalanul végrehaj­totta azokat a rendszabályokat, amelyekre a potsdami megálla­podások kötelezték, A nyügati hatalmak nem így jártak el. Amerika, Anglia és Franciaország kormánya nem tö. rődik a világ népeinek vágyai, val és kívánságaival. Az ainari. kai imperialistáknak és csatló. saiknak szükségük van Nyugat- Néfnetórézágia, mint háborús felvonulási területre, a Szov­jetunió és a népi demokratikus országok e'len, szükségük van az általuk tervezett har­madik világháborúban a Szov. jetunió elleni rablóhadjáratban ,,kipróbált“ náci tábornokok szolgálataira. Ezért van az, hogy a nyugati hatalmak — elsősorban Ameri. ka —- mesterkedései ered­ményeképpen, mai napig sem szűnt meg Németország szétta­goltsága. Ez év tavaszán a Szovjetunió megküldte a nyugati hatalmak­nak a német békeszerződés általa elkészített tervezetét. A tervezet átnyujtásakor javasolta, hogy a négy hatalom üljön ösz- sze és tárgya’ja meg a német békeszerződés megkötésének kérdését, Amerikának és csatlósainak azonban nincs ínyére a német békeszerződés megkötése. Ezért ez év tavasza óta szakadatlan jegyzékváltással halogatják a kérdés elintézését. Jellemző az imperialisták ma­gatartására az a halogató mes­terkedés, ame'yet a németor­szági szabad választások úgyne­vezett előfeltételéinek megvizs. gálása körül folytatnak. A nyu. gáti hatalmak mindenáron egy ENSZ.bízottsággal akarják meg­vizsgáltatni azt, hogy megvan­nak-é a szabad össznémet vá­lasztások előfeltételei Németor­szágban. A Szovjetunió így vá. laszol a nyugati hatalmak meSi terkedéseire: ,,A németországi vizsgálat elvégzésére kijelölendő nemzetközi bizottságra vonatko­zó javaslat és az a tény, hogy Az augusztus 20-1 verseny­ben lemaradt megyék tovább harcolnak gabonabegyüjtési térvük maradéktalan teljesí­téséért. A gabonabegyüjtési verseny állása: Vas, Heves, Zala; Veszp­rém, Pest, Borsod, Szolnok, Győr, Komárom. Szabolcs, Fejér, Somogy, Nógrád, Bé­kés, Hajdú, Csongrád, Tolna. Báce, Baranya. A hízottsertés begyűjtési verseny állása; 1. Vas, 2. Zala, 3. Csongrád, 4. Győr, 5. Pest, 6. Veszprém, 7. Szolnok, 8. Komárom. 9. Békés, 10. Heves. 11. Fejér, 12. Borsod, 13. Somogy. 14. Hajdú, 15. Bács, 16. Nógrád, 17. Baranya, 18. Tolna, 19 Szabolcs. A tojásbegyűjtés állása; 1. Győr. 2. Vas, 3. Zala, 4. Szabolcs, 5. Veszprém, 6. Ko­márom, 7. Hevós, 8. Békés, 9, Borsod. 10. Nógrád. 11. Cson­grád. 12. Hajdú, 13. Somogy, 14. Szolnok. 15. Baranya, 16. Pest, 17. Tolna, 18. Fejér, 19, Bács, A barómfibegyüjtés állása; 1. Békét, 2. Oórs-rád, 3. Győr, 4. Komárom, 5. Zala, 6, Nógrád, 7. Hajdú, 8. Heves; 9. Tolna, 10. Veszprém, 11- Vas. 12. Pest, 13. Somogy. 14. Szolnok. 15. Bács» 16. Sza­bolcs, 17. Baranya, 18. Borsod, 19. Fejér. Kövessük az élenjárók példáját A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsa és a Szak- szervezetek Országos Taná­csának elnöksége felhívja a munkásokat, alkalmazottakat, művezetőket, mestereket, technikusokat; mérnököket, az Űzetnek és vállalatok igaz­gatóit, hogy a?, 1952-es döntő tervév 111. és IV. negyedévi terveknek sikeres teljesítése és túlteljesítése terén köves­sék az élenjárók példáját. Az 1952. évi terv hátraérő min­den egyes napjára előírt terv­feladat teljesítésével érjenek el új sikereket, tárják fel a termelés újabb rejtett tartalé­kait. alkalmazzák a legjobban bevált termelési módszereket, a munkaverseny lendületének fokozásával biztosítsák az öt­éves terv harmadik döntő éve célkitűzéseinek megvalósítá­sát, Harmadik helyre került a Bajai Posztógyár A minisztertanács és Szak­szervezetek Országos Taná­csának elnöksége alkotmá­nyunk. tiszteletére indított munkaversénv értékelésével a könnyűiparban, a harmadik helyezettnek a Bajai Posztó­gyárat jelölte meg. Németországot vizsgálat tár­gyává kívánják tenni, nem te. leinthető egyébnek, mint a néniét nemzet megsértésének. A Szovjetunió kormánya Ismét megmutatja, hogy ha- ladékta antil létre akarja hozni áz egységes, független, békeszé- íétő, demokratiküs Németdr3Zá. got. Jegyzékében- javasolja, hogy a legrövidebb időn belül, legkésőbb ez év olitöberébch lliv. ják össze a négy haiaiom képviselőinek tanácskozását és ött vitassák meg a német béke. szerződés előkészítését, az ossz. német kormány megalakítását, a szabad össznémet választások megtartását és a választások megtartásának előfeltételeit megvizsgáló bizottság összeté­telét, funkcióit és felhala ma­zását. tályClenség elleni kíméletlen báréban, a dolgozó tömegek megnyerésével valósu hat in tg. Ézt, igazolja az a tény is, hogy amikor a menyei príríbizöttsdg figyelmeztetése után a járásban a helyi ellen ség leleplezését megkezdték, egy 'hét alatt több mint 300 cickád lépett a nagyüzemi gazdálkodás útjára. Pártbizottságaink értessék meg a falusi vezetőkkel és pá& tagjainkkal, hogy »,... a Icumksúgot nemcsak személy szerint, hanem mint ellensé­ges osztályt is lé keli leplez­uwvc »rvwvwwóWuVt Az imperialisták táborában za­vart és aggodalmat keltett az új sZöVjfet jegyzék. A NBiv iföik Herald Tribune aggodalmában odáig megy, hogy lüfécsegi, miért Olyan fontos az imperialisták számára a né­met egység elszabotá ása: „A Szovjetunió javaslata a négy­hatalmi tárgyalásokról írj» — az európai védelmi közösség, röl szóló egyezmények meg valósításának elodázásához ve. zeíhetne és ellentéteket kel* hetne a közösségbe tartózó országok között.'* A békének, a nepek függet'en. ségének és a német népnek ér­dekei azonban a szovjet ja­vaslatok elfogadását követelik. A német nép és a világ népei­nek harca ki is fogja vivni e javaslatok elfogadását. A ragadozók „pereskednek“ A hágai nemzetközi bíró­ság a minap imper iái ista ra­gadozók e&ymás eileni pőrét tárgyalta. A „felperesek” francia tő­ké ek voltak, az „alperesek” pedig a legnagyobb imperia­lista hata.om, az Amerikai Egyesült Államok mpuopól' tókései. A per tárgya: Marok­kó. francia protektorátus be­perelte az »,a perest”, mel;t rossz szemmel hézte, hogy ki‘ sZbHtj-j őt a marokkói gyar­mati piacokról. A második világháború után az amerikai töke tág le' hetőségeket kapott a Marok* kóba való behatolásra, A „Monde” című francia búr« zsoá lap megírta, hogy „az utóbbi két év folyamán tíz­szeresére emelkedett Marok­kóban az amerikai üzletembe­rek száma. A profit mindin­kább irányt változtatott. A francia tőkések zsebe he yett az amerikai tőkések zsebébe vándorolt- À francia tőkések ném nézték jó szemmel aUre- rikai ,»szövetségeseik” tér lieszkedéeét és egyszer csak határozatot hozták a külföldi áruk Marokkóba váló bevitt» lének korlátozásáról A/ Egyesült Államok kormánya ózonban megnehezteit az in* téziltedés miatt és kijelentet nit amely a nagybirtok-rend­szer utóvédje, az imperialis­ták háborús terveinek szövet­ségese. Háború árán szeretné visszanyerni ré9i kizsákmá­nyoló szerepét, a nagybirtok- rendszerrel, a csendörtertor- ral, a dolgozó parasztok nyo­morával együtt.” Úgy kel! tehát a kalocsai és a többi járási pártbizottságnak dol­gozni, hogy minden becsüle­tes paraszt megértso a párt poütikaját és magáévá téve azt, harcoljon az ellenség él­lé u, Ördött László. te, hogy Franciaország intéz­kedése „ellenséges lépés a Ma­rokkóban élő amerikai polgá­rok érdekeivel szemben”. 8z6 szót követett, végül is mit to betett egyebet, a fráncia „szövetséges elment, megke­resni igazságát” a hágai nem­zetközi bírósághoz. A nem­zetközi bíróság azonban az erősebb imperialista ragadó zók javára döntött. Francia- országnak az orrára koppin­tott és meghozta határozatát* „Franciaország törvénytele­nül korlátozta a kü.földi áruk Marokkóba bevitelét.” A hágai nemzetközi bíró­ság két felet hallgatóit megi az amerikai tőkéseket és a francia tőkéinket, de elmu­lasztotta meghallgatni a har­madik és leginkább érdekelt felet “ a marokkói népet. Áz imperialista marakodás köz. ben egyik félnek sem „jutott eszébe”, hogy létezik a gyar­mati rabságban sínylődő és függetlenségéért harcoló ma­rokkói nép is. A marokkói néo nem hallathatta szavát a hágai nemzetközi bíróság előtt, mert a „per” szervezői úgy intézték, hogy a marok­kói képviselőket nem hívta még a bíróság. A marokkói nép azonban maga akarja igazgatni ü&yeit és soha sem fogja elismerni az amerikai és francia impe* rialigtáknak a jogát, hogy egymás között osztozkodja­nak nemzeti kincsén. 11 begvlijtési miniszlériiim jelentése

Next

/
Thumbnails
Contents