Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. augusztus (7. évfolyam, 179-204. szám)

1952-08-03 / 181. szám

A csQvoiyi kuíiúrbtigádok íe.kes munkája segíti a begyűjtést — KuUúrbrigád sorakozó! Kultúrbrigád indu.j! Pillanatok múlva kipirult arc- fiatalok éneke csendül a cíávolyi utcákon. Köszöntem mentnek a begyűjtésben élen­járókat. példamutatókat. A brigád egyik csoportja Ba­góczki Ferenc háza eié sora­kozik. a másik csoport to­vább folytatja útját Ikotity József délszláv dolgozó pa­raszt házához. liagóczki Ferenc 155 száza­lékra, Ikotity József 358 szá* Mi fiatalok mindenkor fogunk Krékity Katica meg azt mondja ércesen csengő han­gon: — Beadásod túlteljesítésé­vel háláltad me9 mindnyá­junk elnyert szabadságát, örömteli és boldoa életünket. M egmutattad számunkra, hogy egy igazi békeharcos tetteivel mint méri csapásait az ellenségre, itt a közéd ha­társzélen leselkedő 'Hto-áru- lókra. Jelenetek, dalok és esasz- tuskák követik egymást. Az egész utcarész összegyüleke­zett és résztvesz az ünneplés­ben. Közben a kerületrész di- eeőségtábláján virágíűziérek rajzolódnak neveik köré, me­lyek egy békegalamb csőrébe fonódnak. Bagóczki Ferenc éppenúgy, mint Ikotity József megille- tődve fogadják a köszöntést. Arcukról leolvasható, hogy életük legszebb emlékei közé fogják sorakoztatni a lelkes fiatalok üdvözlését. Munká­juk érdeme, kötelességük ha­zafias teljesítése az egész ut­ca; az egész község büszkesé­ge lett. Még egy utolsó dal csendül. Ritmusa ráakaszkodik az esti szél szárnyára. A kultúrbrl- gád felsorakozik év példás; fegyelmezett sorokban to­vább vonul. Köszönteni még ez este Páncsies Gáspár dél­szláv dolgozó parasztot, aki 270 százalékra, Maráezi Já­nost, aki 137 százalékra és Bácsfalusi Jánost, aki 125 százalékra teljesítette beadási kötelezettségét. ;■ A csávolyi kultúrbrigád fáradhatatlan a munkában I A kis úttörők lelkes cso­portja például a Széchenyi I. zalékra teljesítette a beadást. Már az alkonyat ködfüggö­nyébe lopta a nap sugarait, mikor zsákokkal telt kocsi­jaik közvetlenül a csép.őgep- től gördültek a begyűjtő- helyre. A kultúrbrigádok felsora­koznak. Bagóczki Ferencet Farkas István DISZ-fiatal köszönti. Ikotity Józsefet délszláv nyelven Krékity Ka­tica. Farkas Ferenc ajkán ezek a szavak csendülnek: példamutatásod nyomán követni típusú termelőcsoportot har­monikaszóval és lengő zászló­val fogadta, mikor az első ko­csi elcsépelt gabonát közvetle­nül a géptől a gyűjtőhelyre szállították. A kultúrbrigá­dok napközben felvájva lá­togatják a határban dolgozç öt cséplőgépet. A gépek ver­senyében Busa György fele­lős vezető gépe nyerte a jól végzett mennyiségi és minő­ségi munka teljesítésére ki­tűzött vándorzászlót. A kis úttörő pajtások kultúrműsor keretében adták át a verseny­zászlót. Kocsis bácsi és az öreg IIorvát néni meg is fo­gadták. ők lesznek az élén a munkalendüietnek. hogy a versenyzászlót senki el ne hódíthassa tőlük. Révész Emil DISZ-fiatal a szomszédos gép felelős vezetője. Ebédszünet­ben beszámolt a eséplőmun kasoknak: a versenyzászlót Busa György gépe nyerte. — Nosza lett nagy nekikészülő dés. Bohner Györgyné- Hei­ler János. Czimbercsikné mindjárt megfogadták: a hét végére a versenyzászió az <> gépüket fogja ékesíteni, á kultúrbrigádok esasztuskák kai segítik a versenyt. Ünneplő énekszótól hangos egész nap a község. Az elhe­lyezett öt dicsőségtábláu gyü­lekeznek a példamutatók kö­vetőinek nevei. Rajzok, szí? nes virágcsokrok, az úttörők lelkes munkái díszítik a be­gyűjtési harcban kitüntetette­ket; Megvetés és gyűlölet pe­dig azokat éri, akik rombomi akarják feltörő eredményei­ket. Mint László Lőrinc, Asz­talos Gyula. Menezperger Pé­ter kulúkok, akik az ellenség szolgáltában szabotálják a begyűjtést. Irodalmi olvasókörök Bulgáriában A bolgár nép a fasiszta já­rom alól való felszabadulá­sa óta teljes alkotó erejét a szocializmus építésére for­dítja. A gazdasági élet fej­lődésével együtt jár a kultú­ra színvonalának emelkedése is. Az új szocialista kultúra ki* fejlődéséhez és a kultúra mi* néí szélesebb körben való ter­jesztéséhez nagyban nozzá' járulnak az ifjúsági irodal­mi körök, melyekhez olvasó­körök csatlakoznak. A fel- szabadulás óta számos ilyen Irodalmi kör jött létre, ame­lyekben a fiatalság foglalkoz­hat irodalommal, zenével és más művészetekkel. Ezek az irodalmi körök nagyban elő­segítik a fiatal tehetségek ki­fejlődését. Számosán közü­lük* mint például Ovetena Szpaszov. ma már ismert írók. Számos, ma már ismert ze­neszerző működött és műkö­dik az irodalmi körökben. Ijry például Georgi Zsarev és Ljubomir Vladakov szerezték az ..Emtssari” című balett zenéjét. Ljubomir Vladakov írta az „Építünk és ébre­dünk” című egyfelvonasos balett zenéjét. Ljubomir Vladakov a Sztálin Irodalmi Kör tagja. A kultúra széleskörű ter­jesztését elősegíti az is, hogy 1951 nyara óta az irodalmi körök tagjai kultúr brigá­dokba tömörülnek és ezek a brigádok felkeresik a falva­kat és a kisebb településeket is. Megalakítják ott az iro­dalmi-olvasóköröket s nem egyszer olyan sikerrel, hogy az aránylag kis létszámú helységekben is komoly kul­túráiét indul. ■ Ezt lemérhet­jük azon is, hogy most már számos kis lélekszámú vá­rosban, sőt faluban is adnak ki irodalmi új­ságot. így például Pordiu- ban. Susina faluban, a gor- noorechovszki járásban is je­lennek meg irodalmi lapok és ma már nagv érdeklődés­re tart számot az időszakon­ként megjelenő dimitrovgrá- di „Építem Dimitrovgrádot” című irodalmi lap. 1874 július 25-én született Szergej Vasziljeviçs Lebegyev világhírű szovjet vegyész, a műgumi feltalálója és nagy­ipari előállításának kidolgozója. Ebből az alkalomból emlékezünk meg erről a kiváló kutatóról, akinek működése a modern vegyészet fejlődésének egyik pillére. A századfordulón az autó elterjedésével a gumigyártás alapanyaga, a kaucsuk, mind fontosabb ipari nyersanyag­gá vált. A kaucsukot egyes forróégövi növényfajták szol­gáltatták, amelyeknek ősha­zája. BraziUa. Brazilia így a gumiipar fejlődésével mono­pol helyzetbe került. Az an­gol vállalkozók kalandos úton a nagy hasznot ígérő egyik braziiiai kaucsuk nö­vényt áttelepítették Délkelet- Ázsiában lévő Malaya félszi­getre. Ennek a vidéknek a forró éghajlata megfelel a kaucsukot szolgáltató növény meghonosítására. Az áttele­pített növényt ültetvényeken kezdték művelni, igen olcsó gyarmati munkaerővel, a bennszülötteken kívül főleg kínai kulikkal- akik a legnyo- morúsagosabb éhbérért mil­liós hasznot szolgáltattak a gyarmati kizsákmányolók- uak. A kaucsuk-monopólium rövidesen angol kézbe került és ige« magas extraprofitot biztosított az angol banktő­kének. Azok az államok; melyek nem rendelkeztek forróégövi gyarmatokkal, ki voltak szol­gáltatva a kaucsuk-monopó- liumnak. Hamarosan megindult a verseny a mesterséges gumi előállítása céljából. A kutatók rövidesen felis­merték, hogy a kaucsuk alap­anyaga az „izóprén” nevű ve- gyület. Ennek a vegyületnek az előállítása azonban igen nagy nehézségekbe ütközött, így a század elején a műgu­migyártás holtpontra jutott. Kondakov orosz vegyész vitte előbbre az ügyet, aki bebizonyította, hogy a kau­csuk legfontosabb tulajdon 6ága: a rugalmasság, nem a kémiai összetételtől, hanem a molekulák szerkezetétől függ. Ez lényegében azt je­lentette, hogy a műgumi elő­állítására nemcsak az igen nehezen termelhető >,Izoprén” vegyület alkalmas, hanem hasonló más természetű ve­gyület i«. Ez a felfedezés keltette fel Le begy ev érdeklődését a ku­tatások iráni Munkájával már 1909-ben sikerült egy „butadién” nevű vegyületböl kauesuk-szerü anyagot előál­lítani. A cári rendszer, „Eu­rópa zsandárja” azonban nem értékelte a zseniális felfede­zést. A feltaláló sosem jutott hozzá a cári rendszer alatt, hogy kutatásainak eredmé­nyeit tökéletesíthesse. A Nagy Októberi Szociális-, ta Forradalom hozta mes & szabad tudományos kutatáa lehetőségét a nagy tudós ré­szére. Kirov elvtára, a szocia­lizmus építésének egyik nagy szervezője ismerte fel Lebe- gyev felfedezésének nagy je­lentőségét a szovjet nép­gazdaság szempontjából é» uagy mértékben támogatta Lebegyev ilyenirányú mun­káját. A Szovjetunió nagy Bolse­vik Pártjának Központi Bi­zottsága kezdeményezésére a Szovjetunió Legfelsőbb Ta­nácsa 1925-ben pályázatot írt ki a műgund előállítására. A pályázatban előírt halár-* időre 1928 japuár I-re Lebe­gyev elküldött« pályázatát » bíráló bizottságnak, melyet munkatársaival együtt dol­gozott ki. Dolgozatához mel­lékelte a kézzelfogható bizo­nyítékot, a saját maga kidol­gozta eljárással készült két kilogramm butadiénből elő­állított mügumit. Ez a dátum a technológia történetében korszakalkotó jelentőségű. — Ezzel indult meg a vüág leg­fejlettebb uagyipari techni­kája. a műgnmi előállításá­ban. A nagy kutató által fel­fedezett anyag a természetes kaucsukkal szemben több rendkívüli előnnyel rendelke­zik. Elsősorbán a műgumi nem öregszik, illetve kemé­nyedbe meg használat közben és jobban bíx-.ia a kopást. Ez­zel a tulajdonságaival felül­múlja » természetes kauosu- kot ■ Lebegyev korszakalkotó munkájának eredményessé- gét, amellyel ezen a téren győzelmet aratott a természet felett, a világ első szocialista állama, a Szovjetunió tette lehetővé. A szovjet kormány­zat Lebegyevet a szintetikus kaucsuk előállítási módszeré­nek kidolgozásáért méltán tüntette ki a legnagyobb szov­jet kitüntetéssel, a Lenin* renddel. Forgách Géza. Friss virágok Irta I Avgartmkij rAz alkonyaiban két Utóista kerék­páros rendőr karikázott a Kriva- Falanka felé vezető országúton. Az egyik fíatai, szőke legény volt- a má­sik dösebb. Szótlanul taposták a ke­rékpár pedálját, egyiküket sem ér­dekelte a szép vidék, szótlanul suhan­tak cl az országút mentén ültetett VÓdkörtefák alatt. Nefhsokára kis kőhidon mentek keresztül, majd sűrű bokrokkal sze­gélyezett tágas tisztáshoz érkeztek. Az idősebbik lassított és leszállt a gépéről. — Itt volnánk... * Furcsa temető volt. Sehol egy fej- fa. Pedig valamikor mennyi-mennyi sir sorakozott itt egymás mellé. — Azoknak a bolgár hősöknek sírjaid akik részt vettek Jugoszlávia felsza­badításában. A jugoszláv nép hálá­san gondolt, a hősökre• gondozta a temetőt, irtotta a burjánzó gazt és virággal díszítette a sírokat. A pász­torok levették sapkájukat és iáb- ujjhegyen jártak, nehogy megzavar­ják a halottak nyugalmát, i A nép hálán kegyelete szemet szúrt * Tito fasisztáknak... És egy napon bellhádi parancsra teherautókon fa­siszta banda jelent meg, kitördeite * fejfákat, feltúrta a sírhantokat, kiirtotta a virágokat, elegyengette a földet, hogy semmise emlékeztessen a temetőre, amelyben a Jugoszláviá­ért meghalt hősök pihentek... Tito parancsa volt. Az egyszerű hegyi nép azonban máskép gondol­kozott és nap-nap után elhozta virá­gait a tehető helyére, úgy mint az­előtt a temetőbe. Most is ott voltak a nyár tarka virágai eb y kis rövid karóra tűzött horpadt rohamsisak körül. Friss virágok, a kegyelet■ az emlékezés és a hála virágai, A. két rendőr a bokrok mélyén el­rejtette kerékpárját, s maga is meg­húzódott lesállásban. A közelükben+ « füvűn eldobott cigarettává g ou vé­kony füstcsík szivárgott: nem régen dobhatták el. A fiatalabbik rendőr észrevette: — Odanézz... Valaki járt erre.. Lehet, hogy akire vadászunk 9 — Akire vadászunk, el is ejtjük! — dörmögte az idősebb rendőr, —• Üres kézzel nem térhetünk vissza, különben nekünk gyűlik meg a ba­junk. .. Átvirrasztották az éjtszdfeát, Kri- va-Palanka felett, a hegyek felöl tó- zsaszinben derengett az ég. A távoli kanyargó ösvényen vidám vihánco- lássbi zsemlyesZín* kutya közele­dett, afféle hegyi kutya. Aztán gör­csös bottal a kezében hajlotthátú öregember tűnt fel, másik kezében kantárt fogott, amelynek nyomán öszvér kocogott az állat hálán pe­dig nyolcéves kisfiú kuporgott. Ke­zében frissen szedett virágok, ame­lyeket a hegyoldalban tépett... — Nagyapó — szólalt meg a kis­fiú — messze van méo a város?... — Másfél-kétóra alatt leérünk és a doktor bácsi majd meggyógyít... — Ezt a virágot neki visszük? — Nem. Műé. a virágokat majd le­tesszük a temetőben... De, — meg­állj csak... Hol van a temetőt Hi­szen itt kellene lennie? Az öreg Dimo elengedte az öszvér kantárút és ernyőt formált kezé­ből. úgy kémlelte a tájat. És értet­lenül mondta njra: — Itt kellene lennie... És most tisztás van a helyén. Igaz, régen volt, hoSy utoljára járt erre. Akkor még megvolt a temető. Azóta nem járt a városban s köz­ben a hegyek közé furcsa hírek ér­keztek. .. Suttogva mondogatták, hogy Tito eladta az országot az ame­rikaiaknak és most a Szovjetunió ellen fegyverkezik, felszabadítójuk ellen, banditákat küld Bulúáriába és a többi szabad orszáOba- hogy gyára­kat és gabona földeket borítsanak lángba, Dimo apó eleinte nem akarta elhinni a híreket... Aztán egyre többet s egyre na­gyobb megvetéssel beszéltek Tito árulásáról és Dimo adónak is ököl­beszorult csontos, barna keze, ami­kor Tito nevét hallotta... * Az öszvér a karóra tűzött rohant' sisak mellett kocogott, Dimo apó megállt. — Csak ennyi maradt meg a teme­tőből. .. — mondta csendesen, aztán kivette kis unokája kezéből a virá­gokat és letette a többi mellé. Ebben a pillanatban megelevene­dett a közeli bokor. Két rendőr ug­rott elő. — Megvagytok! — rikácsolta a» egyik. — Végre hurokra fterültek az állami rend megbontok... Dimo apó csodálkozva nézett a hét szikrázó szemű rendőrre. — Mit akartóhf Nem csináltam semmi rosszatJ A fiatalabb rendőr metlbevágta Dimo apót, hogy kátratdMorodott, A ki» Mile felsikoliott. — Ne bántsátok nagyapót... Ro‘ (jár, ne engedd bántani nagyapót! A kutya meghallotta a segélykiál­tást. Nagy fehér fogai, felvillanták .* hatalmns ugrással az egyik rendőr« nek esett. Marcangolta az arcát, tor­kát. A másik rendőr kezében már lövésre emelkedett a géppisztoly, <+ ayiikor Bogár most feléje indult» gyors egymásutánban lövések dör­dültek el. Bogár felnyüszített, aztán elnyúlt, a fűben- fényes, zsemlycszinű testéből patakzott a, vér... A hét rendőr az Öregembernek és a kisfiúnak esett. Bilincs került a hetvenéves Dimo apó és a nyolcéves Müe csuklójára. Azután u rendőrök diadalmasan megindultak a két fee gallyai a város felé., . Nem vethet­nek a szemükre semmit; eredmény­nyel járt az útjuk,., * ... de a feldúlt temető földjére azóta is, mindennap friss virágok kerülnek... Sz, V. Lebegyev a mtigumí feltalálója

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents