Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-19 / 168. szám
<Gryoriít§nk mcj£ a larléhslsaisis és a másodvetés mmikajsK ber l'i béremelést — a mult év második negyedéhez képest 22.8 százalékkal magasabb. Emelkedett a gyáriparban ée az építőiparban a munka termelékenysége. A gyáriparban az egy főre eső termelés 11.8 százalékkal volt magasabb- mint az előző év megfelelő időszakában. Az emelkedés a bányászatban 13-3 százalék. a kohászatban 13.8 százalék. a gépgyártásban 18.3 százalék, a textiliparban 38 százalék, a ruházati iparban 3.3 százalék. Az építőiparban a termelékenység egy év alatt 22.6 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán a gyáriparban a munkafegyelem általában lavult, az igazolatlanul mulasztók száma csökkent. Nem alakult kielégítően á munkafegyelem _a minisztériumi és a helyi építőiparban. sem az igazolatlan mulasztások, sem az önkényesen kilépők tekintetében. Beruházások 1952 második negyedében a beruházásokra folyósított ősz- szeg 27.6 százalékkal volt több. mint 1951 azonos időszakában. Az emelkedés a gyáriparban 37.4 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 93-3 ezáza.ék, a könnyűiparra 4.8 százalék, az élelmiszeriparra 1.9 százalék rjutott. Az üzembehelyezett beruhá- bázások értéke a múlt év hasonló időszakához képest 40.9 százalékkal emelkedett. Az emelkedés a gyáriparban 87.5 százalék. A negyedév folyamán számos új üzem kezdte meg működését. Átadták rendeltetésének a korszerű technikai berendezéssel felszerelt Tisza- menti Vegyiműveket, a Mályi Téglagyárat- a 700 köbméteres diósgyőri kohót, az ajka— isöjtöri és a kőbánya—Sztálin városi 120 kvos elektromos távvezetéket. Megkezdődött a Hajdúsági Gyógyszergyár próbaüzemeltetése. A negyedév folyamán számos üzemet bővítettek és korszerűsítettek. Elkészült _ a Mélyfúróberendezések Gyára szerelő- és műhelycsarnoka, a Vörös Csillag Traktorgyár acélöntvénytlsztító épülete, a Békéscsabai Téglagyár új mű- szárítója. A bányászatban több új D agy teljesítményű bányagépet, szovjet mintájú báDva- kombájnt. rakodógéped _ kaparószalagot. fejtőkalapácsot helyeztek üzembe. A negyedévben több új jelentős beruházást _ kezdtek meg, így a sztáliovárosi 700 köbméteres kohó és a MÂVAG Kohászati Üzemek 180 tonnás új martinkemencéje alapozási munkáit, a MÁVAG Mozdony- és Gépgyárban új csarnok és irodaház. Kisigmánd— Komárom közötti 120 kw-os e ektromos távvezeték és a Veszprémi Kenyérgyár építését. A második negyedben mezőgazdaságunk nagyszámú erő- és munkagénet kapott köztük 879 traktor.. 575 kévekötő-aratógépet, 373 aratócséplőgépet. ezenkívül többezer kisebb gépet. A közlekedés fejlesztését szolgálja a negyedévben’üzem- beheiyezett Kunszentmárton- Lakitelek közötti új vasútvonal. 10 új híd, több korszerű vasútbiztosító berendezés. Ez év második negyedében 22 falut, 25 termelőszövetkezetet, 21 állami gazdaságot villamosítottak, 135 községbe falutelefont vezettek be. Egészségügyi hálózatunk a negyedév folyamán elkészült debreceni tüdőbeteg sebészettel, várpalotai és sztálinvárosi új rendelőintézetekkel bővült. Kulturális és szociális eredmények. A negyedév folyamán a szocialista kultúra minden területén jelentős eredményeket értünk el. A kinyomtatott müvek száma 31 százalékkal, példányszáma 14 százalékkal volt többj mint 1951_ második negyedében. A megjelent napilapok példányszáma 4.6 millióval haladta meg az előző év azonos időszakát. A negyedévben a mozgóképszínházakat 35 százalékkal, a színházakat 30 százalékkal látogatták többen, mint a múlt év hasonló időszakában. A második negyedévben 65 új népkönyvtár nyílt meg. Fejlődött egészségügyi hálózatunk. A kórházi ágyak száma 1700-zal emelkedett. Több új kórházi osztály létesült, elsősorban vidéken. A rendelőintézeti órák száma, részben új rendelőintézetek létesítése, folytán, több mint 30 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán ezer férőhellyel bővült a bölcsődei hálózat. 1952 második negyedében 50 ezer dolgozó részesült kedvezményes szakszervezeti üdültetésben. Spltvttdkert község begyűjtési versenyben van Kecel községgel. A tojásbegyüjtés területén a Soltiak azonban el vannak maradva. Az elmaradás behozatalára tojásbegyüj- tésj yasáraaDot szerveztek. Vasárnap szervezzünk békebegyüjtési napot Az idei jó termésünk megadta a lehetőséget arra, hogy a terménybegyüjtési terveket teljesítsük, sőt túlteljesítsük. Most rajtunk van a sor, hogy a begyűjtéssel kapcsolatos nagy feladatot, amelyet pártunk és kormányzatunk reánk bízott, jól elvégezzük, annál is inkább, mert minden szem gabonával az ötéves tervünk sikeres megvalósítását, dolgozó népünk életszínvonalának emelését szolgáljuk. Hogy megyénk a multévl terménybegyüjtési versenyhez hasonlóan most is az élenjáró megyék közé kerüljöv, szükséges, hogy tanácsaink maradéktalanul hajtsák végre pártunk és kormányzatunk határozatait. Szélesítsék ki a dolgozó parasztok között a versenymozgalmat, gondoskodjanak arról, hogy a cséplőgépek gazdaságosan kihasználásra kerüljenek. Bizto. sítsák a beadásra előírt gabonának a cséplőgéptől a begyűjtő helyre való szállítását. A cséplés és begyűjtés gyors, valamint sikeres befejezésének biztosítása érdekében vasárnapra szervezzenek békebegyüjtési napot, hogy ezzel Is kifejezésre juttassuk a begyűjtés sikerének nagy jelentőségét. Kíméletlen szigorral sújtsanak le a szabotálókra és spekulán sokra, akik törvényeink kijátszásával, dolgozó népünk államát szándékoznak megkárosí tani. Megállapításunk szerint több tanács elhanyagolja a hátralékosok beadási kötelezettségének 5—10 százalékkal való felemelését, azoknak a termelőknek az elszámoltatását, akik 48 órán belül beadási kötelezettségüknek nem tettek eleget. Mindez arra vezethető vissza, hogy a nyilvántartások nincsenek naprakész állapotba hozva, a teljesítések nem lettek folyamatosan elkönyvelve, ami már most súlyos kihatással van a begyűjtés eredményére. Tanácsaink a hiányosságok azonnali megszüntetése érdekében gondoskodjanak a nyilvántartások pontos naprakész ál lapotba való hozásáról, biztosit- sák a teljesítéseknek naponkénti elkönyvelését, ennek érdekében vasárnaponként Is tartsanak munkanapot Mindnyájunknak meg kell érteni azt, hogy a begyűjtés harci feladat, amelynek jó megszervezése ás sikeres végrehajtása népi demokráciánk megerősítését, a békefrontjának ránkeső szakaszának megszilárdítását és ezzel ügy a belső, mint a külső ellenséggel szembeni Ütőképességünk növelését biztosítja. Éppen ezért fáradságot és Időt nem kímélve- tanácsappa. rátusaink valamennyi tagja saját munkaterük tén lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint a reábízott/feladatét lá> _i el. Munkájával járuljon hozzá, hogy dolgozó népünk minden egyes tagjának asztalára minél nagyobb darab kenyér jusson. Both Zsigmonri, Megyei Tanács VB elnöke. A vádtanács elrendelte André Stil szabadlábra helyezését Az AFT jelenti, hogy a vádtanács elrendelte André Stílnek, az 1‘Humanité -főszerkesztőjének szabadlábra helyezését. A Tito-klikk potom úron adja el az amerikai rablóknak Jugoszlávia természeti kincseit Bukarest. A ..Seanteia” írja, hogy az amerikai gazda parancsára a titóista lakájok ..újjászervezték" Ibankrend- szerüket és egyesítették az összes bankokat. Az egyesi- tett bank kontóján — írja a lap — 200 mUliárd dinár amerikai tőke szerepel. Ez az összeg messze felülmúlja a bank jugoszláv tőkéjét. Az amerikai bankárok nymodon ellenőrzik a vállalatokat és meghatározzák azokat az ősz- szegeket, amelyeket az egyes vállalatoknak letétbe kell he- iyezniök a bankban. A titóista kormánynak a szabad kereskedelemre és szabad devizaforgalomra vonatkozó határozata újabb eszközt teremtett az amerikai imperialisták számára Jugoszlávia kirablásához. Ezentúl az amerikai tőzsde határozza meg a dinár árfolyamát és a jugoszláv „nyersanyagok árát. Az Egyesült Állandók monopolistái a piaci árnál jóvá] alacsonyabb áron vásárolják meg a stratégiai fontosságú nyersanyagokat Jugoszláviától. — így az ólom tonnáját — melynek világpiaci ára 370 dollár — az amerikai imperialisták 92 dollárért veszik meg a ti- tóistáktól. A j-Narodni Student” című titóista lap ezzel kapcsolatban kénytelen volt elismerni: A vörösrezet kilónként 23 dinárért kell exportálnunk, majd ugyanezt a vörösrezet feldolgozva kilónként 60 dinár értékű devizáért kell megvásárolnunk. Munkahelyüket önkényesen elhagyók lelett ítélkezett népünk bírósága Minden munkáskézre szüksége van szocializmust építő hazánknak. Minden kiesett munkaóra nagy károkat okoz népgazdaságunknak. Törvényünk a dolgozók érdekeit védi, amikor keményen lesújt azokra, akik tudatosan, vagy az ellenség szavára Önkényesen távol maradnak munkahelyüktől, s igazolatlan mulasztásaikkal veszélyeztetik a terv időbeni sikeres végrehajtását. Ilyen öntudatlan dolgozó volt Urbán Rozália, aki 1951 tavaszán hathónapos szerződést kötött a szabadszállási 44/4 számú Építőipari Válla, lattal és felvette a szerződés* sei járó toborzási jutalmat is. Urbán Rozália azonban nem tett eleget kötelezettségének, munkahelyét önkényesen elhagyta. becsapta dolgozó társait. Népünk bírósága felelősségre vonta őt és húrom hó. A szalmakalap-kereskecléstől a bársonyszékig Antoine Pinay francia miniszterelnök 1938. májusában jelentéktelen külsejű ember haladt a párizsi Bourbon.paloía, a francia kép- viselöház felé Belépéskor meg. mutatta a portásnak űj képviselői megbízólevelét és átlépte azt a küszöböt, melyen túl bizonyos mértékig Franciaország sorsa felöl döntenek. így lépett Antoine Pinay a francia politikai élet arénájába. Püiay úr életrajzát igen jól Ismerik az óceánon túl, A pénzmágnások nyilvántartásában ilyenek olvashatók róla: Antoine Finay szalmakalap- gyárosi minőségben kezdte önálló életét. A háborús konjunktúra Idején kitűnő ösztönnel sutba dobta a szalmakalapokat és derékszíját, tölténytáskát kezdett el gyártani. Ez a jellemzés már magában véve megnyugtató lehet a dollármüüomo. sok számára. Aki ilyen múlttal rendelkezik, az nyilván alkaL Bras politikai pályára. 1 Loire.mcgyében jelöltette magát képviselőként és ügyes {vesztegetésekkel meg lg választották, ö volt az akkori politi, kai élet legjelentéktelenebb alakja. Po'itikai rokonszenve a müncheniek oldaán állt, S amikor 1940. július 22 én a ,,Harmadik köztársaság“ megszűnt független állam lenni, a francia főváros Otto Abetz náci kormányzó szállásáé yévé vedlett át. Pinay az elsők között volt, aki resztvett abban a sza. vazásl Komédiában, amely át. adta Hitlernek a hatalmat, A vichy. 1 államfő, Petain kegyesen megjutalmazza a körülötte sürgö'ödö szenátort és a saját személye mellett működő ,,Nem. zeti tanács“ tagjává nevezte ki. így került Pinay úr Franciaor. szág „hivatalos sírásói“ közé. Ettől kezdve erősen megnőttek a szarvai. A fasiszta szuronyok védelmében végre büntetlenül űzhet gúnyt a szemében oly gyűlöletes francia munkásóKból. Nem tartott soká Antoine PL nay örömujjongása. A náci birodalom recsegni ropogni kéz, Uett a Szovjet Hadsereg csapásai alatt, majd beköszöntött 1945. Pinay úr ügyei a bíróság elé kerültek. Ekkor ez a politikus-kapitalista előszedte a csen. gő aranyakat és csodálatosképpen rövidesen megszabadult minden akadálytól, ami az út. jába gördült, Párizs utcáin megjelentek az amerikai „szövetségesek“ egyenruhái. Pinay úr előtt ragyogó távlatok nyíltak: folytathatja hazaáruló pályafutását, amelyet olyan dúlván félbeszakított Hitler és Petain bukása. Pinay 1946 ban újból felbukkant a Bourbon palotában. Zse. bében ismét itt a képviselői mandátum és szivében a mi. niszteri tárca Iránti olthatatlan vágy. Pinay úr karrierje oly mértékben ívelt felfelé, amilyen mértékben Franciaország megvesztegetett vezetői újabb nemzeti katasztrófa felé hajtják a francia á'lamot. 1948-ban már gasdasági államtitkár. Előlép, tetése mögött régi barátja, a la- siszták kiszolgálója, Fiandi» állt. Végre 1950. júliusában René Pleven, a Morgan-bankház franciaországi ügynöke közmunkaügyi miniszterként be. .vonja öt kabinetjébe, Pinay űr sorra szolgálja az utána következő kormányokat is Arról sem feledkezik meg, hogy — mint a börgyárosok szövetségének al- elnöke — 800 százalékkal fel. tornásztassa a bőrárukat. Tér. mészetesen „független politi- kunként“ tünteti fel magát és mint ilyen, gondolkodás nélkül megszavazza a romboló hatású Schuman-tervet, ez év február 19-én pedig az európai liadse. reg megalakítását, amelynek leple alatt a Rajnán túlról ismét Franciaország felé emelkedik a hitleri Wermacht vas. őke.., , Faure kormányának bukása után Vincent Auriol elnök 1952. márciusában a „független“ bőr. gyáros-politikusra bízza az új kormány megalakítását. Március 7-én megkapta a miniszterelnöki felhatalmazást. Az amerikai-francia nagytőke nem akarta nyíltan előtérbo állítani a fasiszta De Gaullet, helyette a „sötét huszárt“, Antbíhe PL nayt tolta előtérbe. És Washingtonból megindultak a parancsok. Ott dolgozták ki mlliden részletében azt a provokációs támadási tervet, aüieljl napi börtönre? a közügyektől való eSyévi eltiltásra ítélte. Hasonlóan Farkas Júlia is felvette a toborzási jutalmat é<s azután önkényesen elhagy ta munkahelyét. A vállalattal szembeni tartozását sem rendezte. Mivel hazánkban megszűnt a munkanélküliség, ez azonban uem jelenti azt, hogy a munkahelyüket önkényesen elhagyó dolgozókkal szembeu? akik megkárosítják dolgozó társaikat, nem tartják tiszteletben a törvényt, népünk bírósága elnéző. A mi törvényünk teljes szigorral lép fel azok ellen, akik megsértik a tervfegyelmet, akadályozzák a terv tejesítését. Farkas Júliát is népünk bírósága 4 hónapi börtönbüntetésre, 30Ü forint pénzbüntetésre és a köz- ügyektől való 2 évi eltiltásra ítélte. aa állítólagos ,.kommunista összeesküvés“ elleni harc ürügyével Franciaország demokratikus erői ellen irányult. Pinay kormánya most hajtja végre ezt a tervet. Pinay úr hivatato. san is találkozik a francia nagytőke képviselőivel, majd az amerikai követtel. Lázasan készíti elő fasiszta provokációját Franciaország népe és legjobb fiai, a francia békeharcosok ellen. Ami a továbbiakban történt, az közismert. Május 28-án, azon a napon, amikor Párizs dolgozói tiltakoztak az új amerikai gauleltér, Ridgway pestistábor. nők megérkezése ellen, Pinay úr rendőrsége amerikai utasításra megtámadta a tüntetőket, Munkásvér folyt azon a téren, amelyet a franci nép szeretető jeléül Sztálingrádról nevezett el.,. Az áruló, a nácikkal együttműködő és a háborús gyujto- gatók kiszolgálója kenyémjöik parancsára kezet mert emelni Jacques Duclcsra és Andre Stílre. Franciaország népe ezt soha iléin bocsátja meg Pinajt úrnak J.
