Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
Amiről Szánkon halloílunk Egységfront a dolgozó nép ellen Kuliúragitációs brigádok figyelmébe Szánkon faluszerte arról is- merik Szekeres Rózáikat, hogy mindennapos látogatója a templomnak. Egy alkalommal megkérdezték tőle, hogy miből él. Azt válaszolta, hogy lia nem telik neki ebédre, (buzgó imádsággal fordul az egek urához és enyhül az éhsége. Az ilyen együgyű kijelentések a józan gondolkodású embert — enyhén szólva — mosolyra késztetik és napirendre tér a dolog felett. Nem így Rozáika! Amikor kormányzatunk közzétette, a hU- tanbeiratk ozások időpontját, éjt nappallá téve agitált a faluban azért. hogy a dolgozók ne szabad elhatározásuk alap* játi írassák be gyermekeiket hittanra, hanem — ltozálka meghatározása szerint — a lelkiüdvösségük érdekében” részesítsék vallásos nevelésben gyermeküket. Ez már magában véve durva megsértése volt a szánk i dolgozók aikotmányos jogainak. Azonban később az is kiderült, hogy Rozálkát nem is annyira a szanki gyerekek lelkiüdvössége érdekelte. Nagyon is földi okok késztették arra, hogy minél' több gyerek szüleit beszélje rá a dologra. Ha «ok a hittanra járó gyerek, akkor nem lesz elég egy hitoktató — gondolta Rozáika. Ha pedig második hitoktatóra lesz szükség, akkor itt van ő. aki már kiváló nevelői érdemekkel rendelkezik a múltból is. Csakhogy a szankiak nem nag'yom kérnek az ő nevelői működéséből. Egyszerűen azért, mert Rozáika nem az ..isteni szelídség” szellemében nevelte gyermekeiket, hanem elég sűrűn és elég alaposan elverte őket. Arról is tudunk hogy Szekeres Rozália Szeged alsóközpontban is azért voh kénytelen megválni a pedagó giai pályától, mert rövid mű ködése után nem kevesebb mint 100 szülő kérte az elmozdítását hasonló okok miatt. Rozáika ott is épiren olyan buzgalommal pofozta a a gyerekeket, mint Szánkon- Emellett természetesen sűrűn látogatta az isten házát is. As imádkozó kulákolt Szekeres Rozáika azonban nem állott segítőtársak nélkül hittaubeiratás érdekében kifejtett agitációja terén. — Partnerei között ott találjuk Szarik ..legvallásosabb” polgárait: a szánki kulákokat, akik sűrűn látogatják a templomot és akikre a múltból úgy emlékszik vissza Szánk dolgozó népe. hogy díszes fiáke- ron jártak a községben és verték a port nyáron a szegényebb szanki dolgozók orra alá. A múltban nem feküdi ennyire a szívükön a szanki gyerekek lelkiüdvössége. Péter H. Béláné. az egyik 12 gyermekes 6zanki anya még /ól emlékszik arra az időre, amikor a kulákok cselédje volt. Abban az időben nem nagyon érdekelte még a kulá- kot, hogy dolgozó asszonytársuk jár-e a templomba, vagy sem. Az a rideg vakság, hogy Péter H. Béláné nem ért rá nemcsak templomba de még iskolába járni sem. mert 10 éves korától fogva a kulákok rabszolgájaként nyomorgóit. A főtisxtelendő úr sem szeret gyalogolni csak 30 százalékra teljesítette. Ha jobban utánanézünk a dolognak, kiderül, hogy a falu 100-náMs több templomba járó kulákja közül alig akad olyan, amelyik ne szabotálná folyamatosan kétéves állattenyésztési tervünket.1 ne hivatkozna arra, hogy nem tudja teljesíteni a beadást, mert nincs megfelelő állatállománya. Pál Ferenc 85 holdas ku- Iák több mint 8000 tojással tartozik többek között. Rácz István 91 holdas 13.610 tojáshátralékkal rendelkezik és 203 kilogramm baromfit kellene beadnia. Gyöngyösi Dániel több mint 1Ó ezer tojást v,felejtett” el beadni. A klerikális reakció és a vele cimboráié kulákok azt hiszik, hogy utálatos, kétszínű viselkedésükkel, a hittan* beiratás körüli buzgólkodá- stikkal félre tudják vezetni a szanki dolgozókat. Nem! — Szánk község becsületes dolgozói egyetlen szavát sem felejtették el azoknak a szidalmaknak. amelyekkel ezek az elvetemült gazemberek a múltban még több hasznot akartak kicsikarni cselédeikből. A szanki dolgozók közül egyre többen látják világosan, hogy a hittanra való beiratkozás kérdése ürügy volt arra. hogy a klerikális reakció és a falu kizsákmányolói, a kulákok hatalmukba kerítsék a szanki gyerekeket és amint megyeszerte számos példa mutatjat szüleik ellen, néni demokráciánk ellen fordítják őket. Rozálk.a csak azt híre.szteli, hogy imádságból é], Emögött azonban hallgatólagosan az is_ ott van. hogy ha az ember imádságból is jóllakható nem kell dolgozniuk a szanki dolgozóknak, ne vessenek, ne arassanak, elég. ha egy imádságot küldenek az ég felé, akkor majd lesz mindenük. Fekete István főtisztelendő úr sem véletlenül bolondította ki gyalog a félrevezetett vallásos híveket az ú tszéli ke. Lássuk csak tovább! Kik azok Szekeres Eozáika és a falu kulákjain kívül, akiknek a szívén fekszik a szanki dől gozók le'kiüdvösségo. Itt vau mindjárt, a plébános úr. Fekete István, aki ..bölcs előre látással” csak akkor tartott fagykár elleni könyörgöm« «éket. amikor biztos volt benne. hogy az időjárás megfordult. Oiyanfé.e előrelátás e>„ mint a gáté'-'l pap emlékezetes barométere« jóslatai. Ez a ki tűnő lelkipásztor legutóbb búzaszenteiő körmenetet akart •'arta.n. Sikirült is vvaou 3C 35 főnyi „tömeget” összeverbuválni a faluban. Csakhogy Fekete főtisztelendö úr nem szeret gyalogolni, így aztán az történt, hogy a fagyelhárító misék óvatos lelkipásztora gyalogosan bocsátotta, el a körülbelül, két-három kilométerre fekvő út széli kereszthez a körmenetben rész vevő híveket. Ő maga „ugyancsak bölcs előrelátásból” kocsira ült és úgy hajtatott ki a búzaszenteiő színhelyére. Ezen a jámbor cselekedeten igen sok szanki dolgozó elmosolyodott és azt mondta magában: — Ismerjük már ezeket a módszereket, a főtisztelendő úr a múltban is így ..okosította a népei” A reakció egy ség fron íj a Lám milyen szép csokor alaku-t ki az előbb idézettekből! Ezeket az áhítatos embereket; Szekeres Rózáikat, a múltban fiákeren büszkélkedő kulákokat és a kocsikázó Ibtisztelendőt nem a szanki dolgozók lelki, üdvösségének az ügye sodorta egymás mellé. Más érdekekért harcolnak ők Ezek közölt pedig a legutolsó helyen szerepel a szanki gyerekek vallásos nevelése. A tények azt mutatják, hogy Szánk kö'zséí? hízottser' téebeadási tervét 66 százalékra. a baromfibeadást 41 ezá-i zalékra; a tojásbeadást pedig reszthez. Rég megszokta már ő ezt a módszert még abból az időből, amikor nyíltan a kulákok legjobb barátja volt. Akárcsak elődei. Emlékeznek a szankiak Négyesi tisztelendő „úrra”, akit nem egyszer vittek haza részegen a kulákok dínom-dánomiaíról, aki iokupeckedéseei foglalkozott üres óráiban és 1944-ben még a fasizmus győzelméért mondott hő imákat. Ezek az emberek azóta sem változtak. A kulákok rangos házaiból, a papiak ablakai mögül akkoriban azt a kót-há- romszáz szanki szegényembert méregették gyűlölettel a nép ellenségei, akik a községháza előtt gyülekezve, korgó gyomorral várakoztak, hogy a kulák mikor .’.méltóztatik” őket felfogadni valamilyen munkára. Természetesen éh- bórért. Ma ezek mögül az ablakok mögül változatlan gyűlölettel nézik a szanki dolgozók megváltozott, boldog életét. Örülnek annak, hogy a község az állampolgári kötelességek teljesítésében hátul kullog. De gyűlölet tölti el a szívüket, lia arra gondolnak, hogy a szovjet bősök piros véréből új élet sarjadt a szanki földeken. A terv szép kultúrotthont, nap- köziotthonos óvodát, mozit, szivattyúskutat adott többek között a szanki dolgozóknak. Ma már nem a kulákok uzsorája miatt reszket a szánk* parasztember, hanem, terme ^szövetkezetekben összefogva építi az új jövendőt. — Gyermekei ott vannak a középiskolák. a főiskolák pad jaiban, néphadseregünk tisztikarában. Készülődnek arra hogy fegyverrel és munkával védelmezzék a mi szocializmust építő boldog jövőnket, a szanki dolgozók békességét. Ezek a dolgok töltik el keserűséggel a szanki reakció lelkét. Ez teszi óráról-órára forróbbá a talajt a klerikális reakció és a kulákok talpa alatt Szánkon is. Egyik levelezőnk? Kakas Julianna Kiskunfélegyházáról küldötte be nekünk az alábbi csasztuska szöveget- A szöveg eleven, lendülete« és politikus hangjával példaképül szolgálhat kultúragitúciós brigádjaink számára az aratás és cséplés sikere érdekében folytatott munkájuk közben. A csasztuska szerzője Lakatos József Béla. tehetséges ember, kinek nem egy verse jelent már meg a lapokban. Lakatos elvtárs Pál- monostorán. a Rákosi tszcs- ben tett látogatása után írta ezt a talpraesett verset. Helyes lenne, ha kultúr* agitációs brigádjaink munkájuk során, hasonlóan Lakatos elvtárshoz, maguk állítanák össze a csasztuska szövegeket a községből vett jó példák, vagy hiányosságok inegének- lésére. A verset & sűrű csillag ritkán ragyost dallamára kell énekein* Dal az aratókról Pálmonostorán szerte a határban sok dolgos kéz vesz részt az aratásban, késő estig peng a kasza, vág a kasza vidáman: versenyből áll mindenki a munkában. A Rákosi tszcs-ben nyolc napja szaporodik a levágott gabona, szellő szárnyán pajkos nóta, szív öröme csendül fel, bíznak, hogy a legjobb munkát érik eh NaOy Mihályné az aratók között van. a versenyben ő viszi most legjobban, olyan gyorsan szedi, rakja, kötözi a kévéket. ., J _ nincs egy férfi, ki a nyomába érhet, ’ Mindannyian szeretik Nagy Mihálynétí becsülik, mert jól látja a jövőjét, tudja jól, hogy szorgalmával. jó munkával békét véd. s így fokozza napról-napra egységét. E kis dalom legyen azok érdeme, kiknek első most a haza kenyerei Nagy Mihálynék, hős aratók, csak előre vidáman s bőségesen lesz kenyér szép hazánkban! Gyertek a bányába dolgozni Dolgozó társaim itt láttam igazán, hogy mit jelent a szocialista társadalomban a munkás élete, a munka, megbecsülése. Megismertem a bányászok nehéz, de egyben felemelő szép munkáját. Megtanultam azt, hogy mit jelent ma bányásznak lenni. Ma a bányász az ország első dolgozója, aki az éltető erőt termeli n föld mélyében, az egész dolgozó nép javára. — Dolgozó társaién, a bányamunka felemelő és kitüntető, a szépségeivel és veszélyeivel egyaránt. Kövessétek minél többen példámat! Gyertek dolgozni a bányába, szeretettel várunk benneteket, hogy a Ti munkátokkal is elősegítsük ötéves tervünk nagy alkotásainak sikeres munkáját. ŐTU ISTVÁN. Kiskunfélegyháza. tietekintek a termekbe, az egyikben kémiai kitértetek folynak. A másikban egy kislány áll a térkép előtt és sorolja a Szovjetunió nagy építkezéseit. A harmadikban bonyolult számtani feladatot oldanak meg. A kicsik verseket mondanak az újjáépL tésről, a békéről, fogalmaznak, énekeinek, rajzolnak. Hát i'Jen! De másként is volt ez régen, mikor én huszonöt évvel ezelőtt tanyai tanító lettem. Vasútállomás IS kilométerre, a posta egyhetes késéssel érkezett. Magam voltam és kilencven gyermek egy csomóban az első osztálytól a hatodikig. Ha egy liter petróleumot akartam venni. gyalogolhattam 12 kilométert. A betegséa mindig rossz, de ott tragikus volt. A kisfiam tüdőgyulladást kapott, gtt zihált szegényke, kis teste lázban égett. Éjfél volt, ott tördeltük a kezünket, hogy mit csináljunk, orvos 15 kilométerre. kocsit kell keríteni, éle hol! Nekimentem az éjt szakának, tanyáról-tanyára kóboroltam a vusztában, míg reggelre meglett a kocsi és délre kijött az orvos. Bizony, nagyon magunkra voltunk hagyva. Ei bben az iskolában w csak hárman voltunk, sokszor ketten, két tanteremben dolgoztunk és örültünk, ha csak hatvan növendékünk volt. 1913 őszén már csak magam maradtam. Reggel a ilye- rekele feljöttek, kilenc óra felé a rádió riadót jelzett, ak Itt ülök a csőbűtoros. M modern tanteremben és nézem a játszótéren sportoló, játszadozó boldog gyermekeket. A mellettem lévő irodában írógén zakatol, kint vonat dübörög, majd megáll. — beszállnak az utasok, egy se - reg középiskolás tanuló, volt növendékeink. Boldogan nevetgélnek, tele vannak életörömmel. bizakodással. Zakatol az állami gazdaság vontatója, zúg a motorospermete, cő. Megérkezik a postás. Felbontom a leveleket, az egyikben az áll. hogy a KM-től kémiai. felszerelés, vegyiszerek érkeztek, a másikban jegük, hogy útban van l50 darab értékes nevelői és ifjúsági könyv, a harmadikból megtudom, hogy két iskolám egyenként 10—10,000 forintot kapott az iskola korszerűsítésére és ki tudná felsorolni « naponta érkező meglepetéseket. melyek mind a mi iskolánk és a dolgozók gyermekeinek fejlődését szolgálják. Élet van, pezsgő élet. amerre nézek mindenütt. A mi iskolánk öt tantermében reg- Oeltől-esHg folyik a munka. Nyolc nevelőtársam lelkesen építi a gyermeklelkeket. Megszólal a csengő, megszűnik a kacagás, a gyermekzsivaj, már ott állanak a tantermek előtt, öntudatosan, fegyelmezetten várják a tanítónéni vezényszavát, meh/re csendben bevonulnak tiszta, frissen olajozott termekbe. Csillogó szemek várják, hogy ezen az érán mU kapnak. kor hazamentek, vagy a vizesárokban bújtak meg, remegtek szegénykék a, félelem-' t öl. . 191£rban már öten tanítói,! tunk, még mindig csak két tanteremben, a lakás egyik szobáját is fel kellett használni, irodáról, tanítói szobá ról álmodni sem mertünk. Az] öreg épületbe befolyt az esőé télen pedig a kályhák füstölt tele, úgy. hogy sokszor e9y-\ mást sem láttuk a füsttől. A* irodai munkát a konyhaasztalon végeztük, de bíztunk, hogy nem marad ez mindig így. J^Jem isi maradt. A párt segítségünkre jött és évről-évre fejlődünk, Uj tantermeket, új lakást kaptunk- a régit korszerűsítették, min dig kapunk valamit, megtanultunk hinni a vártban és <• tervben. Már tudjuk, hogy nemsokára kigyullad a villany, makádám borítja a ho mokutat, tudjuk, hogy mi i* el födünk 'menni néhány héJ re a Balaton mellé, hogy érdemes dolgozni, mert mun kánka t megbecsüli a dolgozó nép állapig. Nem vagyunk többé a nsemzet napszámosai) hanem hfós bányászainkkal, üzemi dolgozóinkkal, dolgozó parasztjainkkal eav sorban harcoló építői a fejlődő új életnek. a szocializmusnak és azt js tudjuk, hogy Rákosi elvtárs vezetése alatt küzdelmünk győzedelmes lesz. MAJOR SÁNDOR Helvécia
