Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

Gyorsan érik a gabona, arassunk vasárnap is! Szigopúan megbüntették a Jajói gazdaság > e*etőjét, meet semmi bevette a dolgozók elemi jogait Alkotmányunk leszögezte : társadalmi rendünkben legfőbb érték az ember. A Magyar Nép- köztársaság pártunk útmutatá­sait végrehajtva — a munkavé­delem intézményes megszerve­zésével, a biztonságos munka- Körülmények megteremtésével és állandó egészségügyi gondo­zással védi a dolgozók egészsé­gét és testi épséget. Törvényes határozatok egész sorával védi tehát alkotmá­nyunk a dolgozókat. A nép állama e rendeletek végrehajtá­sát a vállalatok, gazdaságok vezetőire, a végrehajtás ellenőr­zését pedig a szakszervezetekre bízta Megyénk területén az állami gazdaságok vezetői gondoskod­nak mindazokról a munka elő­feltételekről, amelyeket álla­munk biztosít a dolgozók szá­mára. Az állami gazdaságok ve­zetői a munkásosztály bizalmá­ból kerültek a vezetöpozloiók, ba. A legtöbben valamelyik üzemből, de sokan — mond­hatnánk — az eke szarva mel­lől. Ezekben a dolgozók­ban wég elevenen élnek a Horthy-időszaknak munkáskö. rülményei. Mindent elkövetnek, hogy dolgozóinknak most bizto­sítsák azokat a jogokat, ame­lyeket alkotmányunkban, törvé- , nyeinkben és az üzemi kollektív szerződésben le vannak fektet­ve! Pe akadnak olyan vezetők is, akik ezeket az elemi jogokat semmibeveszik. — Az olyan in­tézkedés, amely a munkások egészsége, munkaereje, testi ép­sége rovására tör ténik nemcsak bűnös, hanem ostoba is —- mon­dotta Horváth Márton elvtárs pártunk Központi Vezetőségé­nek legutóbbi ülésén. Az a dol­gozó, akinek nem adnak elég időt a pihenésre, előbb-utóol) rosszul dolgozik. Az az Igazgató, amely mun­kások életkörülményeit szol­gáló kiadásokon takarékos- kodik, az pazarol a dolgo­zók életével, egészségével, nem méltó munkatársai bi­zalmára, nem méltó arra, hogy a proletárdiktatúra idején vezető legyen. Ilyen vezető volt » tajój állami gazdaságnál Cseri Gábor, Ez az igazgató nem gondosko­dott például a munkások meg­felelő szállásolásáról. Több, mint másfél éve megérkezett a munkásszállás részéro száznégy dargb lepedő. Ebből mindössze 68 darabot osztott ki, de eze­ket másfél év óta nem mosatta. Közel 50 lepedő a padláson he­vert, ugyanakkor a dolgozók szalmazsákokon lepelö nélkül Voltak kénytelenek aludni. 200 dolgozó* részére két mosdóiéit szerzett be Az aratóknak, 25 párnál egy literes üvegben hor- datta a vizet. A raktáros is lábbal tiporta törvényeink rendelkezéseit. Elő fordult, hogy az aratók nem kaptak kenyeret. Pedig a gazdaság több mázsa lisztet tá­rolt már hosszú idők óta. Súlyos mulasztásokat köve­tett el a gazdaság főkönyvelője ts. Olyan hanyagul végezte munkáját, hogy a dolgozók Igen gyakran csak hetek, sőt, hónapok múlva kaptak meg fi­zetésüket. Amikor kérték jogos bérüket akkor a hatósággal fenyegette őket. Tegnap a dolgozó nép bírósá­ga elé állították ezeket a súlyos mulasztásokkal terheit vezető­ket. A kecskeméti megyei bí­róság a helyszínen tárgyalta le ügyüket. Cseri Gábor gazda* ságveZetöt kétévi börtönre és öt évre a közügyektöl való eltil­tásra. Juhász József raktárost egy évre és 2 hónapra, Szegedi Ferenc főkönyvelőt pedig 6 hó­napi börtönre és 600 forint pénzbüntetésre ítélte. Nemrég számoltunk be a Kecskemét-városföldi állami gazdaságnál tapasztalt mulasz­tásokról. Pár nappal ezelőtt pe. dig a solti állami gazdaságban tapasztalt észrevételeinkről. A megyei bíróság pedig tegnap foglalkozott a tajói állami gazdaság ügyével. Ezek az ese­tek azt je-entik, hogy eme állami gazdaságaink vezetői súlyos mulasztásokat követ tek el, mert nem tartotátk be alkotmányunk és törvényeink rendelkezéseit.. Elfeledkeztek hogy honnan jöttek és miért kerültek ezekbe a vezetőállások Őa. Ez a három eset figyelmez­tesse a Trösztöt is, hogy még éberebben figyelje a gazdaságok vezetőinek a tevékenységét, hogy azok biztosítják-e a törvények, határozatok rendelkezéseit, amelyek Népköztársaságunk alkotmányában le vannak fek­tetve. Hogyan áll Kerekegyháza az első félévi tojás- és baromfibeadási kötelezettség teljesítésével Kerekegyháza község a fél* évi előirányzatnak megfelelő­en a baromfíbeudási tervét 128 «zúzalékban, a to.iáskive* tést pedig 48 százalékban tel- jeJtette. Hogy a község baromfibe­adási tervét túlteljesítette, onnan adódik, hogy a dolgozó parasztok körében széleskörű felvilágosítást végeztek. Ez azonban csak a baromfibe’ adási kötelezettség teljesíté­sére korlátozódott. Mivel a dolgozó parasztok megértet­ték azt, bogy a baromfibe­adási kötelezettség törvény, így legtöbb része túlteljesí­tette az előirányzatot. Pl, Sümegi Józsefné G holdas, Va„ Mihályné 5, Kállai Imré­mé 5, Búgig Jáuosué 2 holdas dolgozó parasztasszony. De lehetne sorolni sok ilyen élen' .járót. Ezek a dolgozó parasz­tok segítették, hogy az felső félévi baromfikötelezettséget Kerekegyházán túlteljesítet­ték. A beadási kötelezettség tel­jesítésénél érdekes jelenség azonban, hogy a baromfiéig' irányzatnál 128, a tojásbeadá­si tervnél pedig csak 48 szá­zalékot értek el. Nézzük csak meg, mi annak az oka, hogy Kerekegyházán a félévi to­jáski vetésnél ilyen nagy le­maradás mutatkozik’ A gyen­ge eredménynek egyik oka. hogy azok a termelők nem teljesítették törvényes köte lnzettöégiiket, akiknek tej he lyett tojásbeadás van beüte­mezve. Tehát azt látjuk, hogy a dolgozó parasztoknak egv része ennél a termékféleség- gél sem'a tojáskivetést, sem a tejbeadási kötelezettségei nem teljesítették. A lemaradás legfőbb ok*. hogy a tanács nem hajtja végre a törvényes rendelkező seket. Ezt igazolja legjobban, hogy Borbély Pál és Acél Szabó János kuiákoknak a beadás nem teljesítése miau büntetést szabtak ki, csak éppen be nem hajtották, Ri bár Jánosné az áilam iránti kötelezettség megszegéséért •szintén csak papírforma sze­rbit büntették meg. Ez a je­lenség más termelőknél is előfordul. A községi tanáé* nak fokozottabb gondot keli fordítani a kártérítések és az egyéb büntetések behajtásá­ra. Jelenleg úgy néz ki, hogy az ejső negyedévre kivétett kártérítésekből még egyetlen hátralékos sem fizette be a kivetett összeget. Ez onnan ajódik. hogy a begyűjtési csoport a hátralékosok kimu­tatását még a mai napig nem adta át a pénzügyi empört' nak behajtás végett. Pedig a batáridő már június 15-én le­járt. Tehát az a teendő a tanács számára- hogy fokozottabban és következetesen lépjen fel az elmaradottakkal szembeni. Hátralékosoknak fel kell eme! ni 5 -10 százalékkal a beadási kötelezettségüket. És ha ekkor sem teljesíti a hátralékos ter­melő a beadási köteiezettsó gét, akkor a legszigorúbban ki kell vetni a kártérítést aminek értéke mindig 20 szá zaléklsal nagyobb a szabad Piaci árnál. A kivetést és a behajtást azért is szigorúb­ban kell fogni, mert a beadá­si kötelezettség elmulasztói miatt marad szégyenben Ke­rekegyháza. HOLLÓ JÓZSEF, Tej-. Tojás-, Baromfi- begyűjtő V. Kecskemét. A* uralást késlekedve végző és u sertésbeadást szabotáló kulákokat ítélt el a bajai járásbíróság A begyűjtés szabotálásávak az aratás időben yaló el nem végzésével igyekeznek a kil­látok ártani és kártevésükkel a dolgozó nép feltörő eredmé­nyeit rombolni. Faun József bátmonostori 30 holda* ku_ lák is azok közé tartozik, akik az ellenség hazai szekér to’ói Háromnapos késéssel kezdett hozza árpájának le. aratásához. Kr-s (lelnie 20 szá­zalékos szemklpergést ered­ményezett a túlérée követ­keztében. Do n kulák más módon is igyekezett károsí­tani. Egy és fél hold földjén az elmúlt év őszén tisztításán vetőmagot vetett, lígybogy most árpája 30 százalékban konkolyon és idegen vetőma­got tartalmaz. A bajai járás­bíróság a Kmákot méltó bűn telessel sújtotta, amikor 8 honaijj bőr tő ere, 2000 forint pénzbüntetésre. 4000 forint vagyoni elégtétel megfizeté­sére. és a közügyektől való 3 évi eltiltásra ívélte. Ildi na Ferenc hercegszán­tói 28 holdas kulák a sertés- beadást szabotálta. 170 kg-os pót.sevtés kivetésének nem tett elegét. A kulák még az első íitj8>edévi‘ől 000 tojással is adósa h nép állatnának. A já­rt sbírósásr Barna Ferenc ku­li kot ;s 8 hónapi börtönre. 1'1)0 forint pénzbüntetésre, i .00 fen int vagyoni elégtétel megfizetéséig; és a kozügyek- iől vaió 3 évi p,1 tiltásra ítélte. Harcra, építésre, munkára nevel A SZOVJET FILM! Uicsőségtábla Az ehnult esztendőben, még igen sok termelőszö­vetkezetünk, csoportunk arról vojt ismeretes, hogy a növényápolás terén. az állattenyésztési terv teljesítésé­nél, vagy az állami fegyelem betartása vonalán hátul­kullogott. Ma már legtöbb szövetkezetünk, csoportunk más képet alkot. Ig<-n sok példát mutat az egyénileg gazdál­kodó parasztok felé. Jól előkészítették a talajt, idejé­ben vetettek, többször kapáltak, de gyorsabban arattak és csépelnek is, mint az egyéniek. Az eddigi tapaszta­latok azt mutatják, hogy csoportjaink a gabonabeadási kötelezettség teljesítésénél is élenjárnak, Ilyen például a hercegszántói Felszabadulás termelőszövetkezeti cso­port, amely ezen a héten csütörtökön teljesítette az 1952-es évre előirányzott árpabeadási kötelezettségét. A csoport dolgozói megértették a minisztertanács határoza­tát és közvetlen a cséplőgéptől bevitték a 72 mázsa ga­bonát. A tszcs-ben a magyar és délszláv dolgozók együtt harcolnak kötelezettségük teljesítéséért. Ez a beadási kötelezettség teljesítésén túl megnyilvánul abban is hogy a gépállomásnak járó 42 mázsa árpát még a csép- lés napján elszállították. A csoportban a magyar és a délszláv dolgozók egységesen mutatják meg békeakara. tukat; az állami fegyelem betartásával is harcolnak a békéért, A beadási kötelezettség teljesítése terén a kiskun­félegyházi Vörös Csillag tsz is példát mutat. Július 5-én, szombaton hajnalban kezdték meg az ősziárpa cséplését és már aznap délelőtt II órakor büszkén jelenthették, hogy beszállították az ezévre előirányzott 135 mázsa ősziárpát. SoKvadkerten az aratás befejezése után az tlj Alkot­mány termelőszövetkezet szintén először fogott hozzá a csépléshez, A szövetkezet a beadás teljesítésénél is élen­jár. Szombaton délig már 80 mázsa vegyesgabonát szál­lított be a terményforgalmi raktárba. ^□□□□□□□□□□□□□□□□□□□OOOŰDDOOaODDClöOQIXlDDDnn Homokmégy község parasztjai Morf. amikor Jászszentlászló egész területén befejeztük az aratást, a község határában pénteken és szombaton este mintegy 21 dolgozó paraszt tanyáján tartottunk gazda- gyűléseket. Ezeken a napokon megtárgyaltuk az összehor­dással, a csépléssel és a begyűjtéssel kapcsolatos feladato­kat, Leginluibb arról volt szó, hogy miként tudnánk a ga­bonánkat, szemveszteség nélkül gyorsan elcsépelni és rak­tárba vinni. Hiszen a gyors aratás után a gyors és a jó cséplés az előfeltétele annak, hogy a beadási kötelezettség teljesítése után ismét visszakapjuk a szabadpiac joffát, A szemveszteséa kérdésénél felvetődött, hogy még igen sok község el van maradva az aratással. Ez igen helytelen, A mi községünk és járásunk harcol azért, hogy megyénk minél hamarabb befejezze az aratást, addig ahogyan hallot­tuk, a járásokban, a kalocsai járásban rendkívül nagy le­maradás mutatkozik az aratás terén. A községek közül leg­inkább Homokmédy határában áll igen sok gabona talpon. 1H talán nem számolnak azzal, hoa/l az idő sürget ?! Meg kell gyorsítani nálatok, Homokmégyen. de a többi elma­radt községekben is az aratás ütemét Mi vasárnap is arat­tunk. Így már egy szál kenyérgabona sincs talpon. Helyes lenne, ha ti is hasonlóképpen cselekednétek. Számunkra, a dolgozó parasztok számára az igazi ünnep az, ha sikeresen betakarítjuk az egész évi fáradságos munkánk gyümölcsét. Tehát minden órojt, percet ki kell használni, mert másként roppant sok gabona vesz kánba. Számítsuk csak ki, hogy mit jelent a késedelmes ava­tást Jászszentlászló határában, körülbelül 3000 hold kalá­szos vo/t. (Ennek legnagyobbré,,zp homokon.) Egy holdon átlagban lehet számítani 0 mázsás termést. Ha egy má­zsából 5 kilogramm elhullott volna, akkor 6 múzsánál, va­gyis egy hold föld termésénél 30 kilogramm gabona veszett, volna kárba. Ez 3000 holdnál 000 mázsa kenyérgabonakie­sést jelentene. Ebből pedig 375 ember egész évi fejadagja van biztosítva. Csak egyszerűen számi1 c a is láthatjátok; mit jelent az aratás szemveszteséa nélkül való elvégzése. Dolgozó pu raszttúrsaink, gyorsítsátok tehát meg az aratás ütemét arassatok vasárnap is• nehogy szégyenbe maradjatok a me gye dolgozói előtt. Jászszentlászló dolgozó parasztjainak nevében: KISS ERZSÉBET tanácselnöki', LEVELEZŐNK LEVELÉBŐL Járásunkban első helyen Foktő község áll a begyűjtés vo­nalán. Itt a tanácselnök és a par,szervezel titkára széleskörű aittívát szervezett a begyűjtés siliere érdekében. A községben tömegmozgalommá vált a be­gyűjtés. A felvilágosításon ke­resztül Foktőn sikerült kialakí­tani azt a közszellcniet, hogy a beadás nem teljesítése, az ál­lammal szembeni kötelezettség megszegése szégyen és gyalázat, így ér le el Foktő a-z első helye­zést. Drágszél és Miske községéit párosversehyre hívták k| egy­mást a begyűjtési munkákkal kapcsolatban. A verseny $orán bosszú időn keresztül Drágszél tartotta az első helyet. Vagyis Jobb eredménye volt »okkal, mint Miske községnek. A drágszéH dolgozók büszkén olvasták » ta­nácsháza falára kifüggesztett feliratot; ,,Drágszél község élen halad, Miske község ne hagyd magad!’' Most azonban a hely­zet megváltozott. A mjskeiek nagy jendületíel dolgoznak. En ­nek következtében megelőzték a drágszéjeket. Jgy Drágszél köz. ség a második hejyről a har­madikra. Miske pedig a második helyre került a járási viszonylat­ban. Ebből az esetből a drágszé- Üek okulhatnak. Nem lehet a kczdoíí eredmények miatt elbi­zakodni. Bagolyvárt A., kalocsai járási tanács, begyűjtési osztály.

Next

/
Thumbnails
Contents