Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-06 / 157. szám
Az épülő kommunizmus országából ú] VÁROS SZÜLETIK Épül a Turkmén Főcsatorna Ha az ember Észak-Turkmé- rüából, Tasauz városa felöl Tahla-Tasba utazik, hosszú, hosszú kilométereken nem látja jelét a Turkmén Főcsatorna hatalmas építkezésének Már késő este van, csak a gépkocsi mo- torzúgásá borzolja a csendet. Utunk homok, és agyagdombok között kanyarog, sűrű sötétség borul a tájra, amelyet át-átpász- táz a gépkocsi fényszórója. A xnélykék égboltozatról leragyog, pák a hidegfényű csillagok. Felkapaszkodunk égy dombra, innen az út balra fordul s ahogy elhagyjuk a domb vonu. latát, hirtelen villanylámpák fényözöne szikrázik fel előttünk. Még 10—15 kilométer az út a telepig, de a távoli házak ablakai úgy fénylenek, mintha itt lennének egészen közel. Szinte elbüvöiten nézzük a fényeket, amelyeket az ember munkája és akarata lobbantott fel a slva. tagban. Tahia-Tas.., Ma az egyik leg. többet emlegetett földrajzi név, hiszen itt van a Turkmén Fő. csatorna építkezésének központ. Ja, a térképek nagyrészén azonban hiába keressük. És azokon a térképeken is, amelyeken előfordul nem várost jelez, hanem az Amu Darja partján emelkedő sziklás kiszögelést. Olyan az elakja, mint valami süvegnek e innen ered az elnevezés is, pézni Tahia-Tast ma! Most innen villognak a fények, de nem a sziklafokról, hanem az új településről, amely napról-napra terjeszkedik s maholnap várossá fejlődik. •— 1951. áprilisában épült fel á telepen az első munkásszállás «—■ magyarázza Fjodor Ignatov, az építési körzet vezetője. — Akkor még 200 kilométer távolságról szállították a gépkocsik a kenyeret, mégsem panaszkodott senki. Megértették, hogy minden kezdet nehéz s idővel majd minden ,,beolajozottan“ szalad... így is történt, meg kell pézni Tahia-Tast ma! Hatalmas lendülettel Indult meg az építkezés. Az első Időben Szibériából és az ország más erdős vidékeiről érkeztek az összerakható típus házak, amelyeket hihetetlenül rövid Idő alatt állítottak fel. Később meg. kezdődött a kőházak építése, a település szemlátomást terebélyesedett, az ország minden részéből az építkezéshez érkező dolgozókat jól berendezett, kellemes otthon várta., lahia-Tas elindult az úton, hogy várossá fejlődjék. Egy esztendő; csak plUanattö- tedék a városok történetében, de érdemes és tanulságos megnézni, hogyan fejlődött Tahia- Tas az első esztendő alatt... A vendég, amikor reggel kilép a korszerűen berendezett emeletes szálloda kapuján, iskolásgyerekek vidáman zsibongó csoportjával találkozik. Az épít. kezés 1951. augusztus 5.én Indult meg s egy hónappal ké. sőbb már megnyílt az Iskola, hogy tanulást lehetőséget nyújtson a nagy építkezésen dolgozók gyermekeinek... Az Iskola növendékei 12 nemzetiséget képviselnek, ez is bizonyság, hogy a Turkmén Főcsatornát a Szovjetunió népei testvéri együttműködésben építik... Járunk az új utcákon,.. Eéke- Utca, Lenin-utca, Sztáliu-üt A Kommunizmus Nagy Épitkései sugárút. Győzelem-kőrút — mindegyik útvonal elnevezésé, ben a tahia-tasiak szive dobban meg. Az új utcákon szép, világos házak, mindegyikben gőzfűtés, fürdőszoba, zuhany, vezetékes rádió. A házak előtt kis virágos kertek és fiatal fák. Idén áprilisban negyedmillió csemetét — topolyát, szilfát és juharfát — ültettek; fásítanak minden utcát és évek múlva erős. zöld erdősávok ölelik körül a várost és védelmezik az északkeleti, meg délnyugati szelektől. Tahia-Tasbaa már mind érzékelhetőbben bontakoznak ki a jövendő város körvonalai: emeletes házak emelkednek, kiformálódnak az utcák. Befejezéshez közelednek a csatornázási munkálatok, a vízvezetékeket már üzembehelyezték. Működik a posta, a városi telefonközpont, ahonnan 5— S perc alatt Moszkvával is lehet beszélni! Az új utcákon öntöző- autók gördülnek végig, mintegy ,,igazi“ városban... Foliklinikát építettek, áruházak nyíltak, van vendéglő és fürdő, garázs és könyvtár, 50 gyermek részére napköziotthon, elkészült már a nyári filmszínház is, de télire meglesz a nagy kultúrház, benne vetítőteremmel, előadóhelyiséggel és a teremsportok üzésére alkalmas lehetőséggel. És ma már nem kell messzirőt szállítani a kenyeret, mert felépült a kenyérgyár is... Egy év leforgása alatt több, mint 150 épületet emeltek az Amu-Darja partján. De ez csak a kezdet, az első kerület kis része. Tahia-Tas három nagy kerületből fonódik majd várossá. A munka üteme lüktet a születő városban És a munka nem szűnik meg Tahia-Tasban és környékén a sötétség beálltával sem. A kőbányákban, a kikötőkben, a vasútállomáson, az épülő repülőtéren fényszórók mellett is foylk a munka,.. Fények hasítanak az éj sötétjébe. A munka, az alkotás, az új élet fényei! Az Amu-Darja és Krasznovodszk között épülő 1100 kilométer hosszú Turkmén Főcsatorna 1,800.000 hektár öntözését és mintegy 7 millió hektár legelő árasztásos öntözését teszi majd lehetővé. A csatorna útvonalán már megindultak az építkezés előmunkálatai. Képünkön egy hét köbméteres markolókanalú exkavátor sze. relését láthatjuk a tahia-tasl szerelőállomáson. Tizennyolc munkanap története. A rosztovi terület „Iljics öröksége" nevű kolhozában az elmúlt évben nagyszerű eredményt értek el: az elér irányzott húsz nap helyett tizennyolc munkanap alatt fejezték be a kalászosok aratását. Az .-.Iljies öröksége’’ kolhoz földjein a Lenin-renddel ki" tüntetett azovi gépállomás gépei dolgoztak, öt Sztálinyec típusú és három Kommunar típusú kombájn mintegy 4800 katasztráUs holdon végezte el az aratást és a cséolést. A kombájnok az aratással egyidejűén az egész területen elvégezték a gereblyézést és majdnem az egész területen befejezték a tarlóhántást is. A nyolc kombájn tartályai a 18 nap alatt összesen több mint 48.000 mázsa gabonát öntöttek ki magukból. Ezt a hatalmas magmennyiséget menetközben ürítették a tartályokból a mindjárt a szérűkre szállították, ahol elvégezték a magtisztítást, osztályozást és a szárítást. Az aratás befejeztével a szérűkön nem ma radt egyetlen tonna megtisz* títatian mag sem. A 18 munkanap alatt az egész területen 1500 tonna tö- r'eket raktak kazalba- 900 hold fekete ugart kultjvátoroztakl az erdősávokat megtisztították a gaztól. 640 holdon elvégezték a apót tetejezés.ét; kiválogatták a teljes szükségletnek megfelelő vetőmagot és elvégezték a többi mezőgazdasági munkát is. Mindezt 18 munkanap alatt. Az aratási munka sikerére három tényező volt elöntő hatással •— mondja G. Linnyik elvtárs kolhozelnök. A győzelmet elsősorban a szovjet kormány segítségének: a rendelkezésünkre bocsátott gépeknek köszönhetjük, másodsorban a gépkezelők Szaktudásának. harmadsorban vedig az előre átgyndolt szervezésnek es a kolhozvarasztok önfeláldozó munkájának. ■— Az el6Ő napokbn bizony rengeteg nehézség állt útunk- be — folytatta a kolhozelnök. — A gépállomással együtt hibát követtünk el. mert nem gondoskodtunk mindenütt fedett és gépesített szérűkről. A kombájnoktól érkező gabonát a szérűkön kézzel hajtott rostákkal kezdtük tisztítani. Az első napon például 3500 mázsa kicséoelt gabonából ezzel a módszerrel csupán 700 mázsát tudtunk megtisztítani. Erre munkába állítottuk a cséplőgépeket is. vaiameny- nyi szérűn bevezettük a két műszakot. Éjszakánként kisegítő brigádok végezték a gaA kolhozelnök tanul Irta: O. Kretova — Borjakon elvtársi miért nem jegyzetelt A kérdés a második sorban ülő negyvenhétéves „tanuló- n®k” szólt. A tanfolyam hallgatója felállt és megmutatta megcsonkult jobbkezét. —■ Negyvenötben... A fasiszták emléke!... Figyelem az anyagot és megjegyzem, hogy odahaza továbbadássá m. ■— Kérőm bocsásson meg — mondotta melegen a tanfolyam vezetője. — És, ha vala. mire nem emlékeznék pontosan. szívesen elmondom újra.., 4 .. ... - - íbA .. .Pavel GHgerjevics Borjakon bátor harcosa volt a Nagy Honvédő Háborúnak és derék munkása a békés termelő munkának. Amikor Q kerület három kolhoza egyesült és az új nagy gazdaság elnökévé Borjakovot választotta, az ehq gondolata az volt. hogy tanuljon, további szakismereteket szerezzen. kibővítve tudását és alkalmas legyen a megnövekedett feladat ellátására, Bizony, a feladatok vagyok, hiszen a három kolhozt nem lehet csak úgy mechanikusan összevonni. Egységes gazdasági szervezetet kell tereny teni, meg kell állapítani az egyes üzemágak kölcsönös kapcsolatát és meghatározni a további fejlődés lehetőségeit. Ezért jött el Borjakov a kolhozelnöki tanfolyamra. — Amikor elhatároztar otthon próbálták lebeszélni: — Minek neked tanulni mondogatták — hiszen kevesen ismerik úgy a földet, mint. te... — Sohasem tanulhatunk eleget — felette a kolhozéi- nők. — Mindig messzebbre kell tekintenünk és mind mélyebben látni a dolgokat... A nép bölcs! Soha nem gondoltatok még arra, hogy nem földmegmunkálásnak nevezték el ezt a foglalkozást, hanem — igen helyesen — földművelésnek! A talajt valóban művelni kell. olyanná> amilyenre szükségünk van. A termelékenység nem kincs, amelyet hét lakat alatt kell őrir ni, hanem folyamat, amelyet irányítani lehet. Ehhez kell a tanulás, a tapasztalatgyarapítás, amiből viszont a sok sem elég... Borjakon becsülettel és igyekezettel tanult, szorgaU másán gazdagította tudását. Szombatonként, amikor hazajárt a tanfolyamról, volt bőven beszélni való. Előbb meghallgatta a kolhozügyeket, azután megeredt belőle a szó. Beszélt a vegyi szakácsokról, akik éltető és fejlesztő „élelmiszert” készítenek a növényeknek. Beszélt a különböző talajjavító eljárásokról, az évelőfüvek gyökereiről, amelyek a föld mélyéből hasznos anyagot szívnak fel és átviszik a talaj felsőbb rétegébe. A kolhozéinak arra is Hondáit, hogy a voronyezsi Mezőgazdasági Intézet munkatársainak egyik brigádja ellátogasson a kolhozba, hogy így a hivatott szakemberek tanácsai érvényesüljenek az átszervezési munkálatokban. A tudások részvételével készítették el az egyesült kolhozok tagosílási tervét, segítettek az agrotechnikai tapgszta- latok bevezetésében, a mezőgazdaság és az állattenyésztési telepek gépesítésében, a ta- karmányalgp biztosításában s megszervezték a kolhoztagok agronómiái és zooteehnikai oktatását... • Két év múlt el, A kolhoziroda, előtt gyakran állnak meg autóbuszok, amelyeken tanulmányi csoportok érkeznek. Fán mit tanulmányozni, —— a kolhoz lendületesen fejlődöttt és fejlődik állandóan. Messze földön híres a munkáidról. Az irodával szemben kvi- túrház. vezetékes rádióköz- potítj napközi otthon emelkedik, megépült a piUgmyteies is és az utcákon, a házakban. a gazdasági épületekben a villany vidám fényé csillog. ftorjakov lelkesen beszél o füvesvetésforOókról, s a me zőgazdasági munka fokozott gépesítéséről, amit a nagykiterjedésű táblák tettek, lehetővé. Már nemcsak a szántásnál', vetésnél és betakarításnál alkalmaznak gépe kei. hanem a kapdsnövények sorközeinek megmunkálásánál, o műtrágyázásnál és a . takarmányelőkészítésnél is. És büszkén beszélt az állattenyésztés lendületes fejlődéséről, a megnövekedett állatállományról, megmutatta °z új iehénistállókat. az úi sertésólakat... A munkafolyamatok legtöbbjét már az állat- tenyésztésben is gépesítették, A vendégek érdeklődéssel nézgelődiék és elégedett bó- logatgs jelzi, — igen• ez a kolhoz valóban kitűnően vezetett gazdaság.-=* Menyit ér az ingó és ingatlan vaäyonukt — vetődik fel a kérdés. ■»* Körülbelül négy niUjlót! — £s mennyi az évi jövedelmük f — Már többi mint egymillió. — Gyönyörű eredmény!-- Ezt kívánom önöknek í*! — mondja Borjakov és melegen megszorítja a vendégek kezét, — Kezdetben nem ment folyamatosan a szállítás sem! pedig mindenáron határidő előtt akartuk mi is teljesíteni az állam iránti legelső kötelességünket: a gabonabeadást. A kolhoz gépkocsijai napközben a kombájnoktól a szérűkre szállították a gabonát, éjszaka pedig álltak, mivel minden gépkocsira csak egy vezetőt osztottunk be. Éjszaka pedig csak a szekerek szállították a gabonát. Hamarosan ráiötttin'k. hogy éjsziikai- vaitásrol is kel gondoskodnunk. A második műszak beállításával azután éjszakánként további 200 mázsa gabo-; nát tudtunk továbbítani szérűkről A kolhozelnök elgondolkozva néz maga elé — Bizony: tavaly Szép győ-i zelmet arattunk a legnagyobb’' nyári dologidőben- A bő terméé áldását valamennyien éreztük úgy hogy muokae^ségenként több részesedés jutott jövedelemelosztáskor. Az idej aratást és begyűjtési még sikeresebben akarjuk elvégezni. Tudjuk, hogy ezzel. tartozunk magunknak a eze- szeretett szovjet hazánknak.
