Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-06 / 157. szám

A 22—3. É. M. Építőipari Vállalat 2. számú építkezésének szakszervezete legyen gazdája a bizalmiaknak Legyen rendszeres a bizalmiért ehe siet A 22/3. É. M. Építőipari Vállalat 2. számú építkezésé' nek becsületes, öntudatos dol­gozói harcolnak a termelés egyenletességéért, a terv túl- teljesítéséért. A fejlődé« jú­liusban is a termelés ütemes­ségében mutatkozik meg. Az első tíznapi termelési jelen­tés 113 százalékot, a második 117 százalékot mutat. Ez bi­zonyítja hogy az öntudatos dolgozók a párt útmutatása nyomán elvégzik feladatukat. A kőműveseknél folyó páros versenyben Gál János brigádja 91 százalékról 101 százalékra emelte teljesít­ményét. Kertész Antal 105 százalékra. Mezei Sándor 129 százalékra tett eleget kötele­zettségének. Nem mondható el ez a lelkes munka Pál Mártonról, aki fegyelmezett­len, durva munkatársaihoz. Meg is látszik termelésén. A teljesítménye 87 százalék. — Hasonló hozzá Száma Pál 'kőmüves, aki az elvtársi bírá­latot visszautasítja. 4 segédmunkásoknál folyó küzdelemben méltó he­lyet foglalnak el a női brigá­dok, akik példás munkájuk­kal élenjárnak társaik előtt. Czakó Jú.ia és brigádjá 30 munkaszervezéssel, a munka­idő alapos kihasználásával 131 százalékra teljesítette normá­ját. Sörös Istvánná fejlődése is biztató. 45 százalékról 100 százalékra emelte termelését. Uácz Gyula 121 százalékos termelését 158 százalékra emelte. A brigád tagjait úgy ismerik az építkezésen, mint akik legjobban szeretik mun­kájukat és a legáldozatkészeb bek. Vannak olyan dolgozók, mint Néma Sándor. Bámczki Ilona, akik munkaidejük leg- uagyob részét ellógják és ez­zel hátráltatják a becsületes dolgozók munkáját, szociális ta hazánk építését. Madarász Géza DISZ-titkár elvtárs bri­gádjának is van tennivalója a termelés területén. Többet kell foglalkoznia a brigádta­gokkal és a termeléssel. Mivel az építkezésen 6ok az új dolgozó, ez megkívánja a fokozott politikai, nevelő, versenyszervező munkát. Hogyan folyik es as építkezésén ? Lapunk hasábján foglal­koztunk azzal, hogy a szak- szervezet a bizalmiak mun­káját segítse, irányítsa, mert a bizalmiak azok, akik meg­magyarázzák a dolgozóknak a part, kormány határozatát és mozgósítanak a terv túltelje­sítésére. — Ennek egyik elő­feltétele az. hogy a biza.míak szoros kapcsolatban legyenek a tömegekkel, hallgassak meg kéréseiket és eondoskodjanak szükségleteikről. A bizalmiak munkájáról Sztálin eivtárs többek között ezt mondotta: — munkás oszt ádji ra belül lét­rehozzák a kapcsolatot a ha­ladó és °z elmaradt rétegelt között. Összekötik a munkás­tömegeket a munkásosztály élcsapatával. Ennek szellemében kell dol­gozni a szakszervezet vezető­ségének. Az elmúlt idők eredményei ét; szakszervezet vezetőségé­nek munkája nem ezt bizo- ryítja. Boros elvtárs, az üze­mi bizottság titkára több mint két hónapja nem tartott bi­zalmi értekezletet. Amikor megkérdezték, hogy miért? Vzzal válaszolt, hogy sok a munkája, nem ér rá! Boros elvtárs elfe-c-jti. hogy a terv gyors befejezese attó, is függ, hogy a szakszervezet hogyan mozgósítsa a dolgozókat a versenyre, a többtermelésre és a bizalmiak jó munkáját hány aktíva segíti. Az épít­kezés bizalmiai — a helytelen vezetés következtében — nem érzik a felelősséget munkájuk iránt, mert sem termelési győzelmeikkel, sem hiányos- ságaikka] nem törődnek. Ez azt eredményezte, hogy a versenyszellem a dolgozók­ban alábbhagyott, ötletszerű­en folyik. Partunk Politikai Bizottsá­ga két- évvel ezelőtt a szak­szervezeti vezetők kötelessé­gévé tette. hogy: — Erősítsék c szakszervezetek kavcso'.alát a dolgozókkal... és biztosít­sál/ a szakszervezetekben 0. belső demokráciát, az atu'rcl jövő kritika. kezdeményezé­sek érvényre jutását... a szak­szervezetek vezető szervébe vonják be bátran a pártonkr vüli dolgozók leg jobb elemeit. -- Boros elvtársnak figye­lembe keil venni Faragó Ist­ván bizalminak szavait, aki azt mondja: ... legalább két­hetenként lenne érteke 'lei. ahol' megbeszélhetnénk az eredményeket és hiányossá­gokat, ahol segítséget kap­nánk a további munkánkhoz. Ezek a szavak és ez a .bíra'ő hang keményen rámutat a ve­zetés hiányosságára, egyben a területi bizottság helytelen ellenőrzésére is, amikor nem kérdezi meg a bizalmiaktól, hogy a bizalmi éftekezierek rendszeres megtartása ho­gyan történik ? Ho&yan ellen­őrizték a szakszervezeti hatá­rozat végrehajtását? A terv sikeres letzretäajtusa követelőén írja elő. hogy a szakszervezet vezetősége ha­tékonyabb munkát végezzen. A meglévő hibák felszámolá­sa sürgős és gyors munkát kíván a vezetéstől. Első es legfontosabb feladat legyen a bizalmiak politikai rendsze­res nevelése, feladatokkal va­ló megbízása, melyen keresz­tül érezzék a bizalmiak, hogy a verseny szervezése a foga­dalmak teljesítésének segíté­se, ellenőrzése, s ezzel együtt a dolgozók ügyes-bajo6 dol­gainak elintézése az ő felada­tuk. A biza.miak legyenek tájékozva arról, hogy hazánk határán túl, hogyan épül a kommunizmus a Szovjetunió­ban. Milyen békealkotásokat hoznak létre a népi demokra­tikus országokban. Hogyan harcolnak a világ dolgozói a békéért. A szakszervezeti ve­zetőség türelmesen foglalkoz­zon a (bizalmiakkal. Olyan szeretettel neveljék, tanítsák őket, mint a kertész gondoz­za a virágot. A legjobbakat népszerűsítsék, jutalmazzák. Neveljék a szocialista építés, a nép jövőjéért, békéjéért ví­vott harc kiváló katonáivá. AZ ÉPÍTÉSI ÉS TATAKO- ZÄSI VALLALATNAL a legjobb eredményt a kővet­kező brigádok érték el: Ador. ján József, Iványi Imre, id. Vi­rág Dénes, Matos József és Kőszegi Lajos. Sxtálinváros, 1952 nyarán A képen a sztáünvárosi ,,Béke“-étterem. §cgoH^cga<s<&<a£ö<»a-<3cgcK8Cöa<^aa<>ciCíKK§^^ A Lendület-brigád teljesíti havi tervét Hosszúkás címtábla van a bejárat fölé függesztve. — Rajta piros ibetük. A kapu tárva-nyitva. Előtte meg­munkálásra váró rönkfák te­rülnek el az utca két oldalán. Az udvaron belül a fűrész­gép ütemes pattogása tölti be az egész épületet. Az utca felőli részben dol- eozik a Kalocsai Asztalosipari KTSZ „Lendület’-brigádja. Heincz Imre. Szabó József, Balaton István. Az ajtónyí­lásra felfigyelnek. Kíváncsian néznek, de azért a munkájuk üteme nem lanyhul. — Moso­lyognak. arcukon a jó, becsü­letesen elvégzett munka tu­data tükröződik. Egy éve már annak, hogy brigádban dolgoznak. Azóta, ahogy be­léptek a kisipari termelőszö­vetkezetbe. Beszélgetnek. Azóta együtt harcolnak a szocializmus épí­téséért. A beszéd közben szü­net következik, aztán mintha mind a hárman egyszerre mondanák1- — helyesen tet­tük, hogy szövetkeztünk, mert így több és jobb munkát tu­dunk közösen végezni. A pél­dák sorozata áll előttünk, hogy a közösen végzett mun­ka a legelőnyösebb, nagyobb eredményekre serkent és job­ban kialakul az elvtársi segí­tés szelleme is. Balaton Ferenc most jobb­ra fordul és ajkáról folyama tosan peregnek a szavak. — A mi városunk képe a felszabadulás óta teljesen megváltozott. Két hidat épí­tünk. öregapáink álma való sül meg. s-mikor az új vasút­vonalat fektetik le, amely összeköt majd Bajával. Á paprikamalomban 1936-ban hatvanan dolgoztak, ma pedig legalább háromszáz dolgozó harcol a terv túlteljesítéséért. De sorolhatnánk még hosszú ideig azokat az alkotásokat, z a r o J ú I 1 a r 1 g r a J a ügy ismerték kezdetben,, mint aki nem akar dolgozni, mm akarja az építkezés gyors be­fejezését elősegítem. Talán nem látta ennek szük­ségességét? Ez nem lehetséges! Vagy talán nem volt munkate­rülete. — Uj munkás volt az építő­iparban. segédmunkás, old maltert hordott és 72 százalék­ra teljesített. Neve: Czakó tÚUCL Nem alacsony és mm magas. Arcbőre barna a nap melegétől, olyan annyira, hogy nehéz meg­különböztetni a barna hajából. Nyílt ajakkal mosolyog. Mosolygós arcából az akarat­erő, lendület sugárzik. Szavai keményen és harcosan, de sze­retettel szállnak társai felé. Nem szeret kiabálni, halkan, meggyőzően beszél. Sok em­berrel találkozik az építkezésen és beszélget el, de legtöbbet a brigád tagjaival van. A napfény erős sugarai egy­re jobban sütik barnára a ra­kodásnál dolgozó csillés-brigád mindemgyes tagját, melynek vezetője: Czakó Júlia. A brigád tagjai legnagyobbrészt fiatal lányok, akik most ismerkednek meg az építőipari dolgozók éter­iével. Munkájuk közben idegen közeledtére gyorsan magukra kapják felsőruhájukat, s tovább folytatják a munkát. Nagyszerűen dolgozik a bri­gád. A szorgos kezek munkája nyomán egymásután telnek meg a csillék homokkal. Utoljára marad a közös csille megrakd- sa. Czokó Júlia Is ott küzd, har­col a többtermelésért, a terv idő előtti befejezéséért a brigád tagjaival. A brigádnak nincs különösebb neve, ae a legmeg- tUetőbb név a ...Lendület” lenne. H. Kovács főművezető mond­ta: — szép eredményeik van­nak. Csak egy fordulóval lián­nak elmaradva a férfiak mö­gött. Munkájuk és verseny- lendületük egyre fejlődik ex ma már nincs annyi vesződni való velük, mint egy-két hó­nappal ezelőtt. Ezekre a szavakra bizonyságul megválaszol maga Czakó Júlia brigádvezető: — Brigádunk tag­jainak egyrésze és jómagam is azelőtt konyhán dolgoztunk és amikor kikerültünk az épületre, kezdetben nehezen ment a munka. Ehhez hozzájárult az is, hogy hiányzott az akarat, a lelkesedés. Az ép'akezésvezetö- ségnek és a pártszervezet meg­bízottjának igen nagy gonaot okoztunk, mert tanácsaikat, Út­mutatásaikat nem igyekeztünk megfogadni. Olyanok voltunk, mint a rossz munkás: egyetlen egy munkaterület sem volt megfelelő. Persze, pénzt meg sokat akartunk keresni. Aztán xá jöttünk, hogy amit mi csíná- * lünk, ez nem lehetséges, ez sérti a becsületes dolgozok önérzetét, ezzel a hanyag munkánkkal hátráltatjuk dolgozóink tervért vívott harcát. Az építésvezetőség azután be­osztott minket a csilléhez. Elő­ször bizony nem igen tetszett a munka itt sem. De H. Kovács főművezető elvtárs gyakorlati útmutatása és buzdítása segí­tett a munkában. Az első de­kádban csak 94 százalékot ér­tünk el De őszintén megmon­dom: nem erőltettük meg ma­gunkat. A brigádvezető ajkáról most- már harcosan pörögnek a sza­vak: de nem hagytuk magun­kat. Elhatároztuk, hogy meg­mutatjuk a férfiaknak, hogy élünk alkotmányunk biztosítot­ta jogokkal és megálljuk a he­lyünket a munka területén, ugyanúgy, mint ők. Az elhatározást a tettek bizo­nyítják. A brigád tagjai ma már 131 százalékot teljesítenek. Ezt úgy érték el, hogy meg- , beszélték a kiadott munkát, an­nak szervezési módjait. Egymás nevelésével és a kollektív szel­lem megjavításával biztosítot­ták, hogy mindenki egyformán kiveszi részét a munkából. Azok, akik riern akartak dol­gozni, elhullottak a brigádból, mint férges gyümölcs a fáról. — Nem lennék őszinte, ha nem mondanám el brigádunk egy-két hiányosságát A lá­nyok még sokat személyesked­nek és bizony nem igen akar­ják elfogadni a segítő útmuta­tást. Még elég laza a munka- fegyelem is. Kovács Erzsi sok­szor lanyhán dolgozik, meg el is késik — mondja mosolyogva Czakó Júlia, majd így fűzi to­vább a szót, — ha Több segít­séget adna a neveléshez a DISZ és a bizalmiak akkor ezek a hiányosságok hamarosan meg­szűnnének. Czakó Júlia nagy szeretettel beszél munkájáról, brigádjá­ról. Bizonyítja az. amikor b:i- gádvezelőink felelősségéről szól: — Szép és megtisztelő jeladat. de egyben nehéz is. Talán. azéri szép! Figyelmesnek kell lenni, vigyázni minden dolgozó tár sam életére, egészségére. Míg a beszélgetés folyik, a lányok a ősidéből kilapátolták a homokot és vidáman indul­tak harcba újabb eredmények eléréséért, hegy megmutassák az építkezés férfi dolgozóinak, hogy méltó társaik a szo­cializmus építkezésében. Az építésvezetőség irodájá­ban alkotmányunk ünnepére összegyűlt .felajánlások között megtaláljuk a Czakó brigádét is, mely így szól: — Eredmé­nyeinket megtartjuk, havi ter­vünket két nappal előbb fejez­zük be. — így segítjük a hős koreai nép békéért, szabadsá­gáért folyó harcát. amelyeket a felszabadulás óta hoztunk létre. Beszéd közben balkezébe teszi a vonómérőt, mellyel j beállítja a fiókütköző helyét,1 A lécre három szöget üt. rá-' helyezi az összekötő faanyag­ra, aláteszi a nagyobb kala­pácsot és gyors egymásután-, ban a szögekkel megerősíti. Azután jobbkezével leemel az ü.őlapokról egyet, ráteszi a hokedli tetejére, megigazítja; megszögezi­Alig lehet megállítani a szavait, olyau sebesen pereg­nek az ajkáról gyors egymás­utánban: Most egy olyan; munkán dolgozunk, melyet 30 százalékkal — időben — előbb1 végzünk el, mint az előző bri-l gád. Ezzel mi 300 munkaórát takarítunk meg. Mivel terv-, munka: július ‘ 30-1 határidő! helyett 28-ára befejezzük a 10’ konyhagarnitúrát. — Természetesen meg leszj — szól most Szabó József, aki1 a hokedlifiókok csapolását végzi. A brigád tagjai lelkes; oda­adó munkával az első dekád­ban 170 százalékon felül, a másodikban is 120 százalékon / felül teljesítették vállalt kö-11 telezettséguket. Az együttes munka sok újat és jobb mun­kamódszert hozott. Ma már csapolás munkáját dupla kör fűrésszel végzik és így há rom munkaművelettel keve-; sebbet kell végezniük. A hűl-', ladékanyagot, majdnem telje­se (bedolgozzák. A megenge-; dett öt százalék helyett egv százalékra csökkentették le a selejtet, a helyes, előrelátó jó munkával és a megfelelő' anyagkihasználással. — Ezt még meg kell; hogy; mondjam, nem dicsekvésből/ mondja Balatoni István. Egy konyhaszekrény elkészítése 40 órát vesz igénybe. Mi ezt jó; munkaszervezéssel 25 ór& alatt végezzük el. A szekrény; keretét pedig általánosságban1 25—30 perc alatt állítjuk ösz-| sze. A kiadott munkákat min'' dig átbeszéljük és ezzel igen' sok időt is takarítunk meg % munkák elvégzésénél, mer ti mindegyikünk tudja, hogy mii a feladata. A brigádvezelő. elvtárs a gépi munkát végzi ketten pedig az összeállítássá, járó összes apró kézimunka'! kát végezzük el. A hosszú egvüttlét biztosi' tóttá, hogy egymást segítve tudják versenyben végezni munkájukat és újabb eredJ ményeket érjenek eL ,i Ssumtuían példa all élőttiiu

Next

/
Thumbnails
Contents