Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-30 / 177. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ G Miért esett vissza Gátér a be­gyűjtési versenyben? — Csép. lési versenyhíradó. — A vas­kúti Dózsa tsz-ben nem feled­keztek meg a növényápolásról. mám um AZ IDP BACSKISKUMMEGÏEI PARTBIZOTTS^AAAK LAPJA •t'taAi VII. évfolyam, 177. szám 4r-n SO fillér 1952. július 30, szerda Feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha építünk a tömegek értelmére, kezdeményezésére, aktivitására — mondotta Németi József elvtárs a megyei párttálasztmányi értekezleten Szombaton délelőtt a me­gyei pártválasztmány érte­kezletet tartott. A választmá­nyi ülésnek két napirendi pontja volt. Az első a párt fe.viláffosító munkája a tö­megek között, melyről a be­számolót Németi József elv­társ, a megyei pártbizottság titkára tartotta. A napirend második pontjaként Kerek István elvtárs* a megye’- pártbizottság párt- és tömeg­szervezeti osztályának veze­tője, ismertette a párt muti­káját az ifjúság között, A megyei pártválasztmány értekezletén Németi József elvtárs beszámolójában töb­bek között a következőket mondotta1 — Pártválasztmányunk mai ülésén azt a, feladatot tűztük magunk elé, hoSv megvitas suk a KV legutóbbi határo­zatát, ezen belül elsőnek Hor­váth Márton elvtárs „A párt felvilágosító munkája a tö­megek között” című előadá­sát. A KV határozata: hosszú időre szóló útmutatás A Központi Vezetőség- mint mindig, most is hosszú időre szóló útmutatást adott munkánkhoz- melvnek érté­kesítése — nem tévedek, ha azt mondom — nem kis mér­tékben megyei oártvá'aszt- mányunk mai munkáján is múlik. Ismeretes, hogy pár- tuuk és Rákosi elvtárs út­mutatása nyomán dolgozó né­pünk sikerrel valósítja meg a szocializmus építésével együtt iáró- az egész ország áram­latát gyökeresen átalakító feladatait. Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építése, a Bu­dapesti Földaiatti Gyorsvasát, az Illatai, a Tiszaiöki Erőmű és a többi kiemelkedő létesít­ményei ötéves tervünknek, egyben mutatói dolgozó né­pünk öntudata; politikai érettsége, műveltsége gyara­podásának is. Ez a rohamos ütemű fejlő­dés szemmel látható megyénk­ben is. Az utóbbi időben nem kevesebb, öt új üzem létesült- közöttük olyan nagyméretű is, mint Félegyházán a Bá­nyászati Berendezések Gyá­va. Emellett ismeretes, hogy mo6t kezdtünk hozzá Kalo­csán és Kecskeméten több új üzem építéséhez, mely a jövő évben már dolgozó népünk szolgálatában áll. Figyelemre méltó meglévő üzemeink bő­vítése és a régi munkáslét­szám növelése, melynek ered­ménye. hogy a munkások szá­ma « felszabadulás óta me­gyénkben mintegy ötszörösé­be emelkedett. Gépállomásain­kon nem kevesebb, mint 3 és félezer parasztból lett trak­torista és gépkezelő dolgozik. Mindezt összevetve láthatóvá válik, hogy manapság már megyénkről; mint iparosodó megyéről beszélhetünk. Pártiskoláink, a különböző szakmai- természettudományi és ismeretterjesztő tömegpro­paganda előadások, a mozi- >s színházlátogatás, a kultúr- ottJxonok s a könyvtárak nem kis mértékben járultak hozzá dolgozó népünk kulturális színvonalának, szocialista ön­tudatának növekedéséhez. — Ennek megfelelően üzemeink* »en eredményesen folyik a muukaversenv és a dolgozók, iíüiönösen Rákosi elvtárs szü- .etésnapja tiszteletére vállalt kötelezettségeik teljesítése eo" rán, kiemelkedő eredménye­ket értek el. Ennek eredmé­nye,. hogy első negyedéves tervünket 108, a másodikat 115 százalékra teljesítettük. Németi elvtárs beszámolója további részében részletesen foglalkozott üzemeinken be­iül folyó versenymozgalom jelentőségéről, arról; hogy egyro szélesebb lendülettel bontakozik ki üzemeinkben az alkotmány évfordulójának tiszteletére tett versenyválla­lások megvalósításáért folyó küzdelem. Majd így folytat­ta: Emeljük a vezetés színvonalát ■— Szocialista éoítőmun- kánk sikerei az iparban — és mint erről később majd be­szélünk a mezőgazdaságban — nem feledtethetik velünk meglévő nehézségeinket és fő­képpen az ellenség szerepét, melynek erejét megtízszerezi- megszázszorozza a veszély tu­data. Az a körülmény, hogy hatalmon belül vagyunk, az építőmunkával kapcsolatos feladatokat eredményesen old­juk meg, pártunk monopol- helyzete gyakran elhomályo­sítja előttünk, hogy nehézsé­geinkkel s azt ,hogy ellenség­gel józanul számot vessünk. Ezért úgy gondoljuk, nem lesz felesleges, ha felhívjuk a figyelmet arra u körülmény­re; hogy megyénk határos a fasiszta Tito-banda Jugoszlá­viájával, amely amerikai gaz­dáik intésére várva ugrásra készen acsarkodik hazánk ha’ tárainál. Másrészt; az is tudott do­log- hogy megyénk rendkívül széles, kiterjedt tanyavilága a horthysta ellenforradalom egyik főfészke volt. itt he­lyezkedett el az ellenforra­dalom legvéresebb kezű ro- hamcsapata, a kulákság, kik a dicsőséges Tanácsköztár­saság bukása után a, Héjja- sok, a Francia Kissek, afin- raközik vezetésével mészá­rolták pártunk névtelen hő­seit, a dolgozók, a hazafiak legjobbjait. Végül ismerete?; hogy me­gyénkben a szőlő- és gyü­mölcsterületek nagysága, ^ a nagyszámú és módos közép­parasztság és a Budapest kö­zelségével együttjáró kupec kedési lehetőséggel párosul­va a Grösz-féle püspökök is­koláján nevelkedett reakció népelleues tevékenységéve,, az erős klerikális íertőzött- séggel egyes területeinkéi, nehezítik a munkát- gátolják a kulák elszigetelését, sőt igen gyakran megnehezítik a dolgozó paraszt közeledését felénk. A Központi Vezető­ségünk ü.ésén számolva a né­pünk előtt álló feladatokkal, Horváth elvtárs erőteljesen felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági javaitól megfosz­tott osztályellenség, a tömeg tudatában még meglévő ka­pitalista csökevénvekre tá­maszkodva megpróbálja elő­rehaladásunkat gátolni. Ez­zel kapcsolatban múlhatatla­nul szükséges, hogy emeljük a vezetés színvonalát és meg­javítsuk a tömegek közötti politikai nevelőmunkát min­den területen. ,Mit jelent a vezetés, ha a párt politikája helyes és ha az élcsapat és az osztály közötti helyes viszony ivartalant — teszi fel a kér­dést Sztálin elvtárs — a ve­zetés ilyen feltételek mellett azt jelenti, h oh y mea tudjuk győzni a tömegeket a párt politikájának helyességéről. olyan jelszavakat tudunk ki­adni és megvalósítani• ame­lyek a tömeaeket elviszik a párt álláspontjához és meg­könnyítik nekik azt, hogy s*ját tapasztalataik alapján felismerjék a várt politiká­jának helyességét, azt jelen­tik, h igg a tömegeket a párt öntudatának színvonaléiig tudjuk emelni és ekként biz­tosíthatjuk a tömegek támo­gatását, készségüket a. döntő harcban Hogyan tudjuk ieladataiukat megoldaui — Elmondhatjuk-e, hogy a sztálini tanítás a vezetés Kommunista módszereiről megfelelően érvényesül- & me­gyénkben? Nem. ezt nem mondhatjuk cl. Megyei bi­zottságunk különösen a PH múlt évi december 20-án ho­zott határozata óta látva a politikai munkában mutatko­zó lemaradást, erőfeszítése két tett a néonevelőmunka megjavítására. Sajnos, mind ezideig nem vettük észre, hogy itt nemcsak a népneve lőmunka megjavításáról lesz szó, hanem elsősorban a ve­zetés színvonaláról és ezen Keresztül a párt és a töme­gek közötti egészséges vi­szony- a tömegek között vég­zett politikai munka színvo­nalának megjavításáról van szó és ami ebből következik a helyes vezetés, a politikai munka megjavítása, az nem elsősorban az agit. orop. osz­tály, vagy éppen a népneve­in Úúnjnom a megyei, a járási, falusi pártbizottság elsőren­dű feladata. Látnunk kell, hogy feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha épí­tünk a tömegek értelmére, kezdeményezésére, aktivitá­sára. Ha azt hisszük- hogy elég erősek vagyunk magunk is, vagy éooen úgy gondol­juk. hogy elégséges az állam erejére va!ó támaszkodás* akkor nem leszünk képesek feladataink végrehajtására. — A legkirívóbb hiányos­ság — mondotta Horváth elvtárs: _ „Pártbizottságaink nagyrészénél a tömet)mozgó­sítás. a politikai: nevelőmun­ka, helyett, az állami felada­tok közvetlen végzése kerül előtérbeNálunk is pártbi­zottságaink és falusi szerve­zeteink a párt politikája és tömegnevelőmunka területé­ről jórészt átcsúsztak me­gyei bizottságunkkal együtt az állami feladatok végre­hajtására. Megyénkben a pártvezetés sztálini módsze­reitől való eltérés, a helyi ve­zetés, a politikai munka el- sekélyesedéséhez. az ellenség elleni harc lebecsüléséhez- a megnyugváshoz, a begyűj­tésnél a lemaradáshoz veze-- tett. Nem utolsó sorban a pártépítésnél súlyos mulasz­tást okoz. — A helyi vezetés színvo­nlának emeléséhez elsősor­ban az szükséges, hogy mély* rehatóan tanulmányozzuk a KV, a felsőbb pártszervek Határozatait. Nem képzelhető el helyes, jó pártvezetés üst; ahol nem ismerik a felsőbb pártszervek határozatait. — Sanálatos, a KV legutóbbi re­ferátumának feldolgozása körül medvénkben szomo­rú tapasztalatokra tettünk szert, mert megengedhetetle­nül elíté.endő az. hogy járási bizottságainknál a politikai munkatársak egy része, egy* szerűen el sem olvasta ezt a nagyjelentőségű határozatot. A helyi vezetés, a politikai munka megjavításának má­sik feltétele, hogy egy-egy feladat meghatározásánál lel­kiismeretesen tanulmányoz­zuk a helyi viszonyokat- hogy, felmérjük necsak a párt, az ál­lami, a tömegszervezeti és általában a velünk szimpa­tizáló erőnket, de az ellenség erejét és támadásának vár* ható irányát is. Emellett még a legegyszerűbbnek tűnő fel­adatoknál is számolni kell a nemzetközi helyzettel, az im“ pcriaiizmus erőfeszítésével^ mert ki hiszi el, hogy a ha­tárainkon acsarkodó imperia­listák neon építenek az át élő ügynökeikre, a Iculákokra, a klérusra például egy olyan feladat végrehajtásánál. mint a begyűjtés■ nem tesznek metf mindent, hogy gátolják mun-, kánkat. Csakis ezért, érhetnek ben-j nünket a munkában, például a begyűjtésnél* hogy úgy mondjam. meglepetésszerű támadások, mert: elvtársaink egyrészp a helyi vezetést il­lető, ezen alapvető feltételek számbavételéről megfeledkez­nek, figyelmen kívül hagy* Legfőbb ideje, hogy véget vessünk az opportunista gyakorlatnak a kulák elleni harcban A kulákok elleni harcban az osztályérzék eltompulásá- nak egyik éles megnyilvánu­lása a begyűjtésnél mutatko­zik meg. A sertésbeadásnál nem kevesebb mint 2182 ku­lák nem teljesítette köteles­ségét, aminek egyenes foly­tatása volt Dusnokon és má­sutt is, hogy „vedd, ahol éred” jelszót alkalmazva a kulák terhét a dolgozó pa­rasztok vállaira rakták. Eb­hez a megengedhetetlen gya- korlathoz egyes elvtársaink rothadt elméletet gyártottak a „kibelezett”, a „döglött”, a ,szegény” kulákról, amely­nek lényege, hogy a terheket a dolgozó parasztra kell rak­ni, miután a kulák elszegé­nyedett. Legfőbb ideje, hogy véget vessünk a hamis illúzióknak, az opportunista gyakorlat­nak a kulák elleni harc terén. Ábrándozó, megalkuvó, lé­nyegében az ellenséggel cim­boráié elvtársainkat emlé­keztetni kell* hogy 30 évvel ezelőtt a mai rongyosan, meghunyászkodva settenkedő kulák- dölyfösen. pökhendi­en, szemrebbenés nélkül ke- gyetlenkedett és gyilkolt, — Emlékeztetnünk kell arra; hovv ők azok. akik a lakite­leki Tőserdőben egyetlen nap alatt 120 *.kommunistagjra- uús” hazafit öltek meg. Ők azok, akik az orgoványi er­dőben elevenem temették el elvtársainkat, ők azok, akik a kecskemétkörnyéki tanyá­kon élve fűrészelték ketté a parasztokat. Emlékeztetni kell arra, amit Lenin elvtára tanít: ,-A kulák a legvadál(i‘ tibb, legdurvább, legkegyet­lenebb kizsákmányoló, a-kifa más országokban a történe­lem során nem egyszer állt 1 lottók vissza a földesurak, n cárok, a papok, a kapitalisták • hatalmát.” Politikai mun­kánkban tudatosítani kel], hogy a kulákság az utolsó kapitalista osztály, épülő szo­cialista hazánk veszett ellen-j «ége, akinek a lanulás- meg* húnyászkodás, a rongyos öi* tözködés csak eszköz a dolgo­zók megtévesztésére. Érvé- nyesíteni kell a KV útmuta­tását ,,a törvény teljes szigo­rával kel! lesújtani a fekete- vágó, adócsaló, a beszolgál­tatást, a föld megművelését szabotáló, a. rémhírterjesztőt' a szövetkezetbe csalárd mó­don befurakodó kvJákra”. j

Next

/
Thumbnails
Contents