Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-30 / 177. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁ G Miért esett vissza Gátér a begyűjtési versenyben? — Csép. lési versenyhíradó. — A vaskúti Dózsa tsz-ben nem feledkeztek meg a növényápolásról. mám um AZ IDP BACSKISKUMMEGÏEI PARTBIZOTTS^AAAK LAPJA •t'taAi VII. évfolyam, 177. szám 4r-n SO fillér 1952. július 30, szerda Feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha építünk a tömegek értelmére, kezdeményezésére, aktivitására — mondotta Németi József elvtárs a megyei párttálasztmányi értekezleten Szombaton délelőtt a megyei pártválasztmány értekezletet tartott. A választmányi ülésnek két napirendi pontja volt. Az első a párt fe.viláffosító munkája a tömegek között, melyről a beszámolót Németi József elvtárs, a megyei pártbizottság titkára tartotta. A napirend második pontjaként Kerek István elvtárs* a megye’- pártbizottság párt- és tömegszervezeti osztályának vezetője, ismertette a párt mutikáját az ifjúság között, A megyei pártválasztmány értekezletén Németi József elvtárs beszámolójában többek között a következőket mondotta1 — Pártválasztmányunk mai ülésén azt a, feladatot tűztük magunk elé, hoSv megvitas suk a KV legutóbbi határozatát, ezen belül elsőnek Horváth Márton elvtárs „A párt felvilágosító munkája a tömegek között” című előadását. A KV határozata: hosszú időre szóló útmutatás A Központi Vezetőség- mint mindig, most is hosszú időre szóló útmutatást adott munkánkhoz- melvnek értékesítése — nem tévedek, ha azt mondom — nem kis mértékben megyei oártvá'aszt- mányunk mai munkáján is múlik. Ismeretes, hogy pár- tuuk és Rákosi elvtárs útmutatása nyomán dolgozó népünk sikerrel valósítja meg a szocializmus építésével együtt iáró- az egész ország áramlatát gyökeresen átalakító feladatait. Sztálinváros és a Sztálin Vasmű építése, a Budapesti Földaiatti Gyorsvasát, az Illatai, a Tiszaiöki Erőmű és a többi kiemelkedő létesítményei ötéves tervünknek, egyben mutatói dolgozó népünk öntudata; politikai érettsége, műveltsége gyarapodásának is. Ez a rohamos ütemű fejlődés szemmel látható megyénkben is. Az utóbbi időben nem kevesebb, öt új üzem létesült- közöttük olyan nagyméretű is, mint Félegyházán a Bányászati Berendezések Gyáva. Emellett ismeretes, hogy mo6t kezdtünk hozzá Kalocsán és Kecskeméten több új üzem építéséhez, mely a jövő évben már dolgozó népünk szolgálatában áll. Figyelemre méltó meglévő üzemeink bővítése és a régi munkáslétszám növelése, melynek eredménye. hogy a munkások száma « felszabadulás óta megyénkben mintegy ötszörösébe emelkedett. Gépállomásainkon nem kevesebb, mint 3 és félezer parasztból lett traktorista és gépkezelő dolgozik. Mindezt összevetve láthatóvá válik, hogy manapság már megyénkről; mint iparosodó megyéről beszélhetünk. Pártiskoláink, a különböző szakmai- természettudományi és ismeretterjesztő tömegpropaganda előadások, a mozi- >s színházlátogatás, a kultúr- ottJxonok s a könyvtárak nem kis mértékben járultak hozzá dolgozó népünk kulturális színvonalának, szocialista öntudatának növekedéséhez. — Ennek megfelelően üzemeink* »en eredményesen folyik a muukaversenv és a dolgozók, iíüiönösen Rákosi elvtárs szü- .etésnapja tiszteletére vállalt kötelezettségeik teljesítése eo" rán, kiemelkedő eredményeket értek el. Ennek eredménye,. hogy első negyedéves tervünket 108, a másodikat 115 százalékra teljesítettük. Németi elvtárs beszámolója további részében részletesen foglalkozott üzemeinken beiül folyó versenymozgalom jelentőségéről, arról; hogy egyro szélesebb lendülettel bontakozik ki üzemeinkben az alkotmány évfordulójának tiszteletére tett versenyvállalások megvalósításáért folyó küzdelem. Majd így folytatta: Emeljük a vezetés színvonalát ■— Szocialista éoítőmun- kánk sikerei az iparban — és mint erről később majd beszélünk a mezőgazdaságban — nem feledtethetik velünk meglévő nehézségeinket és főképpen az ellenség szerepét, melynek erejét megtízszerezi- megszázszorozza a veszély tudata. Az a körülmény, hogy hatalmon belül vagyunk, az építőmunkával kapcsolatos feladatokat eredményesen oldjuk meg, pártunk monopol- helyzete gyakran elhomályosítja előttünk, hogy nehézségeinkkel s azt ,hogy ellenséggel józanul számot vessünk. Ezért úgy gondoljuk, nem lesz felesleges, ha felhívjuk a figyelmet arra u körülményre; hogy megyénk határos a fasiszta Tito-banda Jugoszláviájával, amely amerikai gazdáik intésére várva ugrásra készen acsarkodik hazánk ha’ tárainál. Másrészt; az is tudott dolog- hogy megyénk rendkívül széles, kiterjedt tanyavilága a horthysta ellenforradalom egyik főfészke volt. itt helyezkedett el az ellenforradalom legvéresebb kezű ro- hamcsapata, a kulákság, kik a dicsőséges Tanácsköztársaság bukása után a, Héjja- sok, a Francia Kissek, afin- raközik vezetésével mészárolták pártunk névtelen hőseit, a dolgozók, a hazafiak legjobbjait. Végül ismerete?; hogy megyénkben a szőlő- és gyümölcsterületek nagysága, ^ a nagyszámú és módos középparasztság és a Budapest közelségével együttjáró kupec kedési lehetőséggel párosulva a Grösz-féle püspökök iskoláján nevelkedett reakció népelleues tevékenységéve,, az erős klerikális íertőzött- séggel egyes területeinkéi, nehezítik a munkát- gátolják a kulák elszigetelését, sőt igen gyakran megnehezítik a dolgozó paraszt közeledését felénk. A Központi Vezetőségünk ü.ésén számolva a népünk előtt álló feladatokkal, Horváth elvtárs erőteljesen felhívta a figyelmet, hogy a gazdasági javaitól megfosztott osztályellenség, a tömeg tudatában még meglévő kapitalista csökevénvekre támaszkodva megpróbálja előrehaladásunkat gátolni. Ezzel kapcsolatban múlhatatlanul szükséges, hogy emeljük a vezetés színvonalát és megjavítsuk a tömegek közötti politikai nevelőmunkát minden területen. ,Mit jelent a vezetés, ha a párt politikája helyes és ha az élcsapat és az osztály közötti helyes viszony ivartalant — teszi fel a kérdést Sztálin elvtárs — a vezetés ilyen feltételek mellett azt jelenti, h oh y mea tudjuk győzni a tömegeket a párt politikájának helyességéről. olyan jelszavakat tudunk kiadni és megvalósítani• amelyek a tömeaeket elviszik a párt álláspontjához és megkönnyítik nekik azt, hogy s*ját tapasztalataik alapján felismerjék a várt politikájának helyességét, azt jelentik, h igg a tömegeket a párt öntudatának színvonaléiig tudjuk emelni és ekként biztosíthatjuk a tömegek támogatását, készségüket a. döntő harcban Hogyan tudjuk ieladataiukat megoldaui — Elmondhatjuk-e, hogy a sztálini tanítás a vezetés Kommunista módszereiről megfelelően érvényesül- & megyénkben? Nem. ezt nem mondhatjuk cl. Megyei bizottságunk különösen a PH múlt évi december 20-án hozott határozata óta látva a politikai munkában mutatkozó lemaradást, erőfeszítése két tett a néonevelőmunka megjavítására. Sajnos, mind ezideig nem vettük észre, hogy itt nemcsak a népneve lőmunka megjavításáról lesz szó, hanem elsősorban a vezetés színvonaláról és ezen Keresztül a párt és a tömegek közötti egészséges viszony- a tömegek között végzett politikai munka színvonalának megjavításáról van szó és ami ebből következik a helyes vezetés, a politikai munka megjavítása, az nem elsősorban az agit. orop. osztály, vagy éppen a népnevein Úúnjnom a megyei, a járási, falusi pártbizottság elsőrendű feladata. Látnunk kell, hogy feladatainkat csak úgy tudjuk megoldani, ha építünk a tömegek értelmére, kezdeményezésére, aktivitására. Ha azt hisszük- hogy elég erősek vagyunk magunk is, vagy éooen úgy gondoljuk. hogy elégséges az állam erejére va!ó támaszkodás* akkor nem leszünk képesek feladataink végrehajtására. — A legkirívóbb hiányosság — mondotta Horváth elvtárs: _ „Pártbizottságaink nagyrészénél a tömet)mozgósítás. a politikai: nevelőmunka, helyett, az állami feladatok közvetlen végzése kerül előtérbeNálunk is pártbizottságaink és falusi szervezeteink a párt politikája és tömegnevelőmunka területéről jórészt átcsúsztak megyei bizottságunkkal együtt az állami feladatok végrehajtására. Megyénkben a pártvezetés sztálini módszereitől való eltérés, a helyi vezetés, a politikai munka el- sekélyesedéséhez. az ellenség elleni harc lebecsüléséhez- a megnyugváshoz, a begyűjtésnél a lemaradáshoz veze-- tett. Nem utolsó sorban a pártépítésnél súlyos mulasztást okoz. — A helyi vezetés színvonlának emeléséhez elsősorban az szükséges, hogy mély* rehatóan tanulmányozzuk a KV, a felsőbb pártszervek Határozatait. Nem képzelhető el helyes, jó pártvezetés üst; ahol nem ismerik a felsőbb pártszervek határozatait. — Sanálatos, a KV legutóbbi referátumának feldolgozása körül medvénkben szomorú tapasztalatokra tettünk szert, mert megengedhetetlenül elíté.endő az. hogy járási bizottságainknál a politikai munkatársak egy része, egy* szerűen el sem olvasta ezt a nagyjelentőségű határozatot. A helyi vezetés, a politikai munka megjavításának másik feltétele, hogy egy-egy feladat meghatározásánál lelkiismeretesen tanulmányozzuk a helyi viszonyokat- hogy, felmérjük necsak a párt, az állami, a tömegszervezeti és általában a velünk szimpatizáló erőnket, de az ellenség erejét és támadásának vár* ható irányát is. Emellett még a legegyszerűbbnek tűnő feladatoknál is számolni kell a nemzetközi helyzettel, az im“ pcriaiizmus erőfeszítésével^ mert ki hiszi el, hogy a határainkon acsarkodó imperialisták neon építenek az át élő ügynökeikre, a Iculákokra, a klérusra például egy olyan feladat végrehajtásánál. mint a begyűjtés■ nem tesznek metf mindent, hogy gátolják mun-, kánkat. Csakis ezért, érhetnek ben-j nünket a munkában, például a begyűjtésnél* hogy úgy mondjam. meglepetésszerű támadások, mert: elvtársaink egyrészp a helyi vezetést illető, ezen alapvető feltételek számbavételéről megfeledkeznek, figyelmen kívül hagy* Legfőbb ideje, hogy véget vessünk az opportunista gyakorlatnak a kulák elleni harcban A kulákok elleni harcban az osztályérzék eltompulásá- nak egyik éles megnyilvánulása a begyűjtésnél mutatkozik meg. A sertésbeadásnál nem kevesebb mint 2182 kulák nem teljesítette kötelességét, aminek egyenes folytatása volt Dusnokon és másutt is, hogy „vedd, ahol éred” jelszót alkalmazva a kulák terhét a dolgozó parasztok vállaira rakták. Ebhez a megengedhetetlen gya- korlathoz egyes elvtársaink rothadt elméletet gyártottak a „kibelezett”, a „döglött”, a ,szegény” kulákról, amelynek lényege, hogy a terheket a dolgozó parasztra kell rakni, miután a kulák elszegényedett. Legfőbb ideje, hogy véget vessünk a hamis illúzióknak, az opportunista gyakorlatnak a kulák elleni harc terén. Ábrándozó, megalkuvó, lényegében az ellenséggel cimboráié elvtársainkat emlékeztetni kell* hogy 30 évvel ezelőtt a mai rongyosan, meghunyászkodva settenkedő kulák- dölyfösen. pökhendien, szemrebbenés nélkül ke- gyetlenkedett és gyilkolt, — Emlékeztetnünk kell arra; hovv ők azok. akik a lakiteleki Tőserdőben egyetlen nap alatt 120 *.kommunistagjra- uús” hazafit öltek meg. Ők azok, akik az orgoványi erdőben elevenem temették el elvtársainkat, ők azok, akik a kecskemétkörnyéki tanyákon élve fűrészelték ketté a parasztokat. Emlékeztetni kell arra, amit Lenin elvtára tanít: ,-A kulák a legvadál(i‘ tibb, legdurvább, legkegyetlenebb kizsákmányoló, a-kifa más országokban a történelem során nem egyszer állt 1 lottók vissza a földesurak, n cárok, a papok, a kapitalisták • hatalmát.” Politikai munkánkban tudatosítani kel], hogy a kulákság az utolsó kapitalista osztály, épülő szocialista hazánk veszett ellen-j «ége, akinek a lanulás- meg* húnyászkodás, a rongyos öi* tözködés csak eszköz a dolgozók megtévesztésére. Érvé- nyesíteni kell a KV útmutatását ,,a törvény teljes szigorával kel! lesújtani a fekete- vágó, adócsaló, a beszolgáltatást, a föld megművelését szabotáló, a. rémhírterjesztőt' a szövetkezetbe csalárd módon befurakodó kvJákra”. j