Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)

1952-07-30 / 177. szám

A klerikális reakció a háború szövetségese és ügynöke

À klerikális reakció ártalmatlanságával kapcsolatom megbékélő hangulatot elősegítette az a körülmény, hogy íi Orosz-banda leleplezése a széles tömegekben nagy felháborodást és gyűlöletet váltott ki és — emellett dicséretébe váljék a megyei sajtónak —• számottevő eredményeket értünk el a klerikális reakció egyes helyi ügynö keinek leien.ezése terén is. A hittanbeiratkozásoknál ez évben mutatkozó nagyarányú csökkenés is mutatja e téren elért eredményeinket.

— De az elbizakodottság teljesen indokolatlan, veszélyes és megengedhetetlen.

— A klérus tömegbefolyását elősegíti, hogy párttagsá g'uuk kis részo még mindig eljár az egyházi szertárt» sokra. Elvtársainkuak meg kell érteni, hogy a rossz pél da ragadós, az ilyen maga- tartásiul akár akarják, akár nem, az ellensén kezére játszanak. Pártunk felvilágosító munkája dolgozóink körében, a Számos természettudományos ismeretterjesztő tömegpropaganda előadáson a ürősz-banda leleplezése erőteljesen aláásták a fekete reakció tömegbefolvását. Az a körülmény, hogy a falusi pap minden eszközhöz hozzányúl, erőteljesen megtépázott tekintélyének, tömegbefolyásának kiszélesítésére. ne tévesszen meg bennünket, ne higy.iük. hogy a l'iilöpszálláei pap, aki a fatelepítésnél mint brigádvezető tevékenykedett, és ily módon édesgette magához a fiatalokat. demokratává változott.

Éppen ezért véget kell vetnünk a megbékélés hangulatának. tisztáznunk kell, hogy a. vallás várton belül nem magánügy. A vallásos beállítottság a kommunista meggyőződéssel összeegyeztethetetlen. — De azt is meg kell mondanunk, hogy a klerikális Teakció, a kulák, az imperializmus, a háború szövetségese és ügynöke. A régi rendszer zászlóvivőié; minden lépése, cselekedete ennek a főcélnak van alárendelve.

Nem árt, ha a dolgozó parasztság széles tömegeiben felelevenítjük a múlt szörnyű emlékeit és megkönnyítsük annak felismerését, hogy a vallás és a vallásszabadság kétkulacsos prédikátorainak álarca mögött a Mindszenty. Hagyókovácsoki a Vezér- W les er -Ferencekben felis* merjék hazánk és népünk veszett ellenségeit.

A szociáldemokratizmus veszélye nemcsak a városban, hanem a falun is megvan

A szociáldemokratizmus elleni harcban mutatkozó hibáknál bennünket is megtévesztett az a körülmény, hogy nem ütköztünk nyüt szociáldemokrata szervezetekbe. Másrészt mint mondtuk megyénk, mint agrár, megye — mintha a három és ötéves terv nyomtalanul suhant volna el a megye felett — nálunk a szociáldemokratizmus elleni harc nem okoz különösebb gondot. A valóságban persze más a helyzet. Itt vannak új, vagy kibővített üzemeink és bennük a tegnapi földműveléssé’ foglalkozó paraszt, esetleg kis. iparos, akik között a politikai munkát leszűkítettük egyszerű kétlakl problémára, megfeledkezve arról, hogy ebben az új munkásrétegben a szociáldemokrata ideológia és magatartás, fertőzése hatványozottabban fennáll. Lábrakap a lógás, az igazolatlan mulasztás igazolása a munkaverseny elhanyagolása eltompul az osztályérzék, elhanyagolják a munkás, és baleset Védelmi intézkedéseket* lebe.

csülik a nőket és a fiatalokat Most kezdjük észrevenni, hogy éppen az új félegyházi Bányá szati Berendezések Gyárában mutatkoznak meg legélesebben ezek a hiányosságok.

Számos jer arra figyelmeztet bennünket, hogy a szociáldemokratizmus veszélye nemcsak a városban, hanem a falun is megvan és komoly károkat okoz. Ismeretes, hogy gépállomásaink egy részénél, például Madarason szinte tűrhetetlenné vált a helyzet a női dolgozók számára. Ismeretes, nogy gépállomásainkon számos figyelmeztetés ellenére még mindig rossz a traktoristák pihenőhelye, szállásviszonya, tisztálkodási eszközei, stb. Itt volna az ideje, hogy ezekkel a jelenségekkel, mint a szociáldemokratizmus behatolásával számoljunk és kérlelhetetlen harcot Indítsunk ellene. Vannaji tenni valóink az állami gazdaságok, ban is. A mátéházi és a tajói állami gazdaságban rossz volt a dolgozók éíelemellátása, a bérfizetést húzták, halasztották, rendkívüli viszonyokat teremtettek, a szálláshelyeken felütötte fejét az erkölcstelenkedés, mélyen beépült a különböző rendű és rangú ellenség. Csak természetes, hogy ezekben a lazaságokban az állami vagyont herdálták, csáki szalmájaként kezelték. Semmi kétség, jogosan teszünk szemrehányást a megyei trösztök vezetőinek, de megkérdezhetjük, mit tettek a helyi kommunisták, a helyi párt- vezetőségek és nem utolsó sor. ban a járási és megyei pártbizottság. Ugyanis bár igyekez. tünk javítani, de nem láttuk az összefüggést és nem hívtuk fel a figyelmet arra, hogy itt a kórokozó többek között a szó. ciáldemokratizmus.

/A Tito elleni harc

kérdése

Jelentősek a feladataink a fito-banda leleplezése, a dél szláv dolgozók körében végzett politikai munka megjavítása terén általában, de különösen a határmenti járásokban. Nagy hiányossága politikai nevelő- munkánknak, hogy nem foglalkozik eleget a fasiszta Tito Jugoszláviájában uralkodó szégyenteljes állapotokkal, ebben megyei lapunk is hibás, amely a Tito elleni harc kérdését, szinte külpolitikai kérdésként kezeli, mely távol áll megyénk mindennapi életétől. E hibájá nál fogva nem Is tud kellő segítséget nyújtani népnevelőinknek.

Pártszervezeteink gyakran belemerülnek a tü-, gyüszü-, levélpapír- és életszínvonal agi. tációba. A KV ülés útmutatásai alapján az életszínvonal terén népünk javára mutatkozó különbség mellett erőteljesebben ki kell hangsúlyozni, hegy „nálunk hatalmon, náluk rabságban van a dolgozó nép“. Hogy nálunk nincs munkanélküliség és bizonyta’anság, hogy nálunk nincsenek gyárosok és bankárok, földesurak és imperialista tábornokok, leáldozóban van a kuiákság napja is. Erőteljesen ki kell hangsúlyozni, hogy népünket a felszabadító erős, hatalmas Szovjetunió segíti, ezért hazánk nem imperialista gyarmat, hanem szabad, független szocialista ország, a béke bástyája, melyben a dolgozók el vannak szánva, hogy építömunkánk eredményeit és ragyogó szocialista jövőnket, ha kell, nemcsak munkával, de fegyverrel is megvédik az imperialista ragadozóktól. Hozzá kell látnunk, hogy a mulasztást pótoljuk, mert a határszélen lévő dolgozók politikai fejlődése és politikai igényei is megkövetelik ezt, a hibák kijavítása meggyorsítja a fejlődést. Még több. cser. tízezer munkás, dől.

goző paraszt, fiatal nő és úttörő pajtás, civil „határőr“ áll így őrt és vigyáz hazánk szent határaira, hogy azt büntetlenül egyetlen provokátor és gyújtogató sem léphesse át.

Németi elvtárs beszámolója további részében beszélt arról a fejlődésről, amelyet a pártépítőmunka egész területén a járási titkárok országos értekezlete óta elértünk és beszé t azokról a hiányosságokról, hibákról, amelyek « pártmunka, a párt építésének területén akadályozzák a mánka megjavítását.

A begyűjtési csata

A Központi Vezetőség ülése a munkás-paraszt szövetség további erősítésére mai legronto- sabb feladatként azt javasolja, hogy

1. „Megnyerni a dolgozó parasztság egészét az állam Iránti kötelezettség maradéktalan teljesítésére.

2. Megszilárdítani a szoc. szektort a mezőgazdaságban, megnyerni a dolgozó parasztok egyre szélesebb tömegét a tszcs be való belépésre."

Most, hogy javában folyik a gabonacsata, helyes lesz, ha számbavesszük ennek a harc nak a körülményeit. Először azt kell látnunk, hogy az első féléves sertésbegyüjtési terv teljesítése területén az állampolgár! fegyelem megyénkben nem szilárdult, hanem lazult. Féléves tervünket nem teljesítettük és mint ismeretes különösen a kuiákkötelezettségek teliesíté. sénél, súlyos lemaradás mutatkozott. A sertésbegyíijtésnél tapasztalt lazaságok alapvető oka, mint már az előbbiekben tisztáztuk, a pártmunka defor- málódása, pártunk helyes politikájának elferdítése. Másodszor félreérthetetlnül megmutatkozik az az örökérvényű lenini-sztálini tanítás, mely az osztályharc éleződésével kapcsolatos. őszintén szólva a gabonacsata eddigi tapasztalatai nagy leckét adtak falusi és járási bizottságainknak és nem ke- vésbbé megyei bizottságunknak, mert bebizonyosodott, hogy a „döglött“, ,,kibelezett“, „lapuló“ kulák minden eddigi akciónál elszántabban, fogcsikorgatva küzd, minden eszközhöz hozzányúl, hogy céljait elérhesse.

A munkás-paraszt szövetség új tartalma

Végül számolnunk kell az úgynevezett „paraszti érdek- védelemmel” is. mert ezek a fogadatian prókátorok főleg a falusi tauácsháza környékén arról fecsegnek például Alpáron, hogy megsértjük a munkások és a parasztok szövetségét. Ők azok, akik jobban sírnak, mint bárki más, az auyaesouy terméshozammal, a kötelezettségek nagyságával kapcsolatban. Ezek a „parasztvédők” azt szeretnék „hogy a szocialista építés tervéből aránytalanul sok háruljon az ipari munkásosztályra és a többi városi dolgozóra, vagy — ha hagynánk — lassítani kellene a szocialista iparosítás ütemét. Természetesen nekünk vissza kell utasítani ezt a rothadt opportunista magatartást, me.vet- ha kis£ó jobban megvakarunk, rögtön láthatóvá válik, hogy az ilyen érdekvédelem, nemcsak a város, de a falu érdekeit is figyelmen kívül hagyja és nem annyira nekünk, mint inkább az ellenségnek használ.

Verjük vissza az ellenség kísérleteit

Németi elvtárs a továbbiakban megállapította, hogy a begyűjtés megkezdésekor mindjárt az első napokban az osztályellenség a fejadaggal, vetőmaggal, aratórész jogtalan visszatartással kapcsolatban spekulált. Mi ezt a kísérletet visszavertük és energikus intézkedésekkel véget • vetettünk ezeknek a mesterkedéseknek. —- Most pedig egy másik jelenség kezd erőteljesebben mutatkozni: miután a cséplőmunkások körében zavarkeltésre vett irányt, és azt bizonygatja, hogy a cséplő- munkások keresményét mi el akaríuk venni. Ezért azt javasoljuk, hogy járási pártbizottságaink ne sajnálják a fáradságot, jussanak el minden cséplőgépiu«. magyarázzák meg a eséplőmuuká- sokuak, hogy munkájuk keresményét senki nem veszélyezteti, sőt ellenkezőleg, örömmel üdvözöljük a császártöltési gépállomás versenyfelhívását: ,,csépelj ma többet- mint tegnap” mozgalmat, melynek eredménye, hogy a cséplőmunkások rö- videbb idő alatt nagyobb keresethez jutnak és a begyűjtés is meggyorsul. Majd Németi József elvtárs jgy folytatta : pártszervezetólmk a gnbonabegyü.ités eddigi tapasztalatait értékelve eredményesen küzdik le az ellenséges próbálkozásokat, helyesen érvényesítik a szilárd, határozottá keménykezű ve- zetásd. határozott javulást

mutat a felvilágosító, nevelő politikai munkánk is.

Látnunk kell azonban, hogy a kezdeti eredmények még nem biztosítják a teljes sikert. Ezért újra és újra tudatosítani kelt hogy az állam érdekei mindenekelőtt, a mi hazánkban az állam és a nőn érdekei egybeesnek, azonosak. Aki tehát az állam érdekeivel megalkuszik- az a nép érdekeivel alkuszik meg. Fel kell világosítani a dolgozókat arról, hogy a beadás az egész nép érdeke, hiszen a beadott mennyiség csaknem felét a falusi ellátatlanok kenyérellátására fordítjuk. A városi dolgozók ellátása a parasztság érdeke is, SztáUnváros, Inota, vagy éppeo az ú i kecskeméti és kalocsai gyárak felépítése is attól függ, hogy hogyan biztosítjuk az ott dolgozók kenyérellátását. Ezek az alkotások adnak népünknek több szenet, vasat, acélt- traktort és kombájnt, csizmát és ruhát.

Nem utolsó sorban a begyűjtés jó végrehajtása érdekében az eddiginél nagyobb gonddal kell szervezni és támogatni a dolgozó parasztság széleskörű verseny- mozgaimát, melynek célja hogy Népköztársaságunk Alkotmánya évfordulójának tiszteletére, augusztus 20-ra- állammal szembeni kötelezettségünket maradéktalanul teljesíthessük.

Szilárdítsuk meg termelőszövetkezeteinket

Németi elvtárs beszámolójának további részében foglalkozott megyénk termelőszövetkezeti mozgalmának a fejlődésével. Majd a feladatokat vázolva mondotta: Meg kell szívlelni a KV útmutatását, „az eddiginél következetesebben kell a politikai tömegmunkánk hangsúlyát a szocialista szektorra helyezni oly módon, hogy elsősorban példamutatásukkal a szövetkezetek, a gépállomások, az állami gazdaságok. a nevelőmunka igazi

A I , /

központjaivá váljanak az egész falu számára”. Késedelem nélkül meg kdl szervezni, vagy ki kell egészíteni a, szocialista szektorokban a népnevemcsoDortokat. Nem tudjuk érvényesíteni pártunk falusi politikáját, fej-* leszteiii a termelőszövetkezeti mozgalmat, ha termeiőeso- portjaink lemaradnak. Az a csoport, amely rp*sz példát mutat, nemcsak önmagának- de az egész községnek ártj mert elriassza az egyénileg» dolgozókat a tszes-től.

A politikai munka megja-* vitását erőteljesen indokol-* ják azok a jelenségek is, melyek manapság a gabona begyűjtés kapcsán mutatkoznak. Ugyanis az első féléves állatbeadási terv elmulasztása után, most egyps csoport-, jaiuk vonakodnak eleget tenni gabonabeadási kötelezettségüknek. A kötelességük elmulasztásának ez a formája abból a hitvány, |eltétleuüi ellenséges meggondolásból táplálkozik, meíy a mutnkásosz- táiy, népi államunkat fejőstehénnek nézi 6 népi akarja tudomásul venni, liogy a munkások és parasztok szövetsége a kölcsönösségen alapul- nemcsak a munkásosztály egyoldalú segítségén.

Beszámolója további részében Németi elvtárs erőteljesen felhívta a figyelmet a termelőszövetkezeteink állatállományának fejlesztésére is. Majd a továbbiakban leszögezi: nagyon fontos a kiemelkedő. jól dolgozó termelőszövetkezetek számának! szaporítása. Az olyan szövetkezet, mint a tompái ,,Sza- badság”< ahol a munkaszervezés és munkafegyelem jó, a gépállomással a kapcsolat megfelelő, a szövetkezetnek szépen fejlődő állatállománya van, kötelezettségüket példásan teljesítették és nyoma sincs az úgynevezett kispolgári egyenlőadinek, amely lényegében jutalmazza a lógósokat és bünteti az élenjárókat, az ilyen terme!őceoJ portok nagy vonzóerőt képviselnek. Termelőszövetkezete-; inknek látniok kell, hogy ők a legmagasabbreudü, ku'tu'-, ráltabb, lij parnszti élet útJ törő! s hogy a modern nagyüzemi termelési módszereikkel nem csupán saját jőve-, delmüket fokozzák, hanem ál-j tálában segítik az egész faj lut a paraszti robottól való megszabadulásban.

Németi elvtárs beszámoló^ ja további részében erőteljesen kihangsúlyozta, a termelőszövetkezetekben a, fejlett agrotechnikának és a gépi munka fokozottabb megbecslésének rendkívül nagy jelentőségét. Majd így folytatta: — Napjaink döntő feladata éppen a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztése érdekében az állammal szembeni kötelezettség példás teljesítése. Pártszervezeteink biztosítsák, hogy nő legyen megyénkben egyetlen olyan csoport sem; mely a köte’e- zettségének teljesítését elmulasztaná. — A gabonobe- gyűjtés sikere a tszcs-nél is harci kérdés; ahol e téren vonakodást tapasztalunk, a legtöbb esetben itt i* megtalálható az ellenség, a befurakodott kulák keze. Ezt az alkalmat is használjuk fel arra- hogy kiseprűzziik »

A proletárnemzetköziség szellemében neveljük dolgozóinkat a szocialista haza szeretetére

Mindnyájan láthatjuk, hogy pártszervezeteink előtt álló feladatok feltételezik pártunk erőinek szakadatlan növelését, széleskörű mozgósítását e feladatok végrehajtására. De ne feledkezzünk meg arról, hogy dolgozó népünk a felszabadulás óta eltelt években öntudatosabb. elszáutabb. háröösabb lett. — Dolgozó népünk forrón szereti győzelmes pártunkat és népünk ből?! vezérét Rá:

koJ elvtársat. Dolgozó népünk határtalanul szereti a hatalmas felszabadító szovjet népet és Sztáíih elvtársat, aki lehetővé tette, hogv boldogan és békében élhessünk szabadi szocialista hazánkban.

Ne feledkezzünk meg arról- hogy dolgozó népünkben kibontakozott és megerősödött a proletárnemzetköziség és a szocialista hazánk iránti forró szeretet, ïnely hatalmas alkotóerőt kölcsönöz népünk-