Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. július (7. évfolyam, 152-178. szám)
1952-07-29 / 176. szám
BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG A kerekegyházi gépállomás cséplőgépeinek gyenge teljesítménye. — Hétfőtől — hétfőig. — Legújabb olimpiai hírek. 1 AZ M13V* BACSKISKIJAÏHEGYEI pÁRTBIZOTTSÁoÁMAK LAPJA VII. évfolyam, 176. szám Ára SO lillrr 1952. július 29, kedd A termelés egyenletessége Itarci kérdés A V. I. Lenin Volga —Don-esatorna megnyílása Délután 2 órakor a csatorna Volga felőli bejáratánál, ahol Sztálin szobra áll, ünnepélyeden megnyitották a Lenin-csatornát. Emberek ezrei lelkes tapssal és hurrá-kiáltásokkal fogadták a pillanatot, amikor lehullott a vörös selyemszalag és a nyugodt víz tükréhez ért. Most már nyitja áll a hajók előtt az út. Átadták rendeltetésének a kommunizmus nagy építkezéseinek első naau létesítményét. A magas parton a Cimijanszk'rtenger felett, ahol nem régen csak keserű sztyeppel üröm termett, most rózsák virulnak, fehér obeliszk áll. Az obeliszkre egyszerű szovjet emberek neve v(in rá vésve, azoké, akik a csatornát építették■ betonmunkások, kőművesek, mérnökök, szerelők, villany hegesztők nevei. Az Ő erőfeszítésükkel, energiájukkal és alkotó munkájukkal valósult meg e gigászi építmény. Ök építették a fehér tornyokat zsilipeket, ők ásták a medret és az öntözőhálózatot, öli leheltek életet a CímIjanszkáiai Erőmübe. A szovjet főváros parkjaiban ünnepélyeket tartanak. Ujjongva ünnepelnek a leningrádi emberek ezrei és szórakoznak a Kirov szigeten. Ujjongva ünnepei Kiev, Sztálingrád, Tbiliszi■ Novoszibirszk. Ezekben az órákban fényárban úszó hajók holadnak a Volga-Don csatornán az öt tenger kikötőjébe, Moszkvába zi megnyitó ünnepség Sztálingrád közeiében a Volga partján, ahol az új, hatalmas víziót kezdődik, sokezer sztálingrádi lakos és az ünnepélyes megnyitásra érkezett vendégek részvételével tartott nagygyűléssel kez- dődött_a megnyitó ünnepség. A gyűlésen a Szovjetunió minisztertanácsa s a SzK(b)P központi bizottsága nevében Saskor, a Szovjetunió folyami flottájának minisztere mondott beszédet. As ünnepi beszéd Saskov elvtárs beszédében hangsúlyozta, bogy a V. 1. Lenm Volga-Don hajózható csatorna építésének befejezése a szovjet nép munkahős- tette. A kommunizmus sztálini építkezéseinek első szülöttjét, a Volva-Don hajózható csatornát az eaész ország építette. Az üzemek és gyárak százainak dolgozói nagy munkát végeztek « fémszerkezetek, gépezetek berendezések gyártásán és szerelésén, ellátták az építkezést minden szükséges anyaggal, — A csatorna építői valóban hatalmas arányéi munkát végeztek. Több mint százötven mdlió köbméter földet mozgattak mea és körülbelül hárommillió köbméter beton és vasbeton munkát végeztek cl. Ez -az óriási munka lényegében három esztendő alatt készült el! — AV. I. Lenin VoWa-Don hajózható csatorna megnyitása nagy nemzetközi jelentőségű esemény. A szovjet nép, z egész haladó emberiség a éke ügyét szolgáló hatalmas ettnele tekinti ezt: az új pvö- elmet, ameiu újból alátámasztja Sztálin elvtárs szavait, hogy a Szovjetunió népi csökkenti, hanem ellenkezőleg, kiszélesíti polgári célokra termelő iparát. A világ valamennyi országának egyszerű emberei a Volga-Don hajózható csatorna építésében államunk békés, az új háború megakadályozását, a béke megszilárdítását szolgáló politikájának. fényes megnyilatkozását látják. — A szovjet emberek szív- vel-lélekkel mondanak hálás köszönetéi a V. 1. Lenin Volga- Don ' csatorna építőinek. Az ország büszke az építők dicső tetteire. Be omlettel teljesítették a párt és a kormány által kitűzött feladatot és most aj új építkezésekre mennek. Szolgálja hosszrí évszázadokon át a dolgozók javát a VI I. Lenin Volga-Don hajózható csatorna, a kommunizmus építkezéseinek, első szülötte. — ró Saskov beszédét a szovjet nép, a kormánv, a bolsevik párt és a nagy Sztálin éltetés sével fejezte be. A gyűlésen beszédet mon-, előtt Siktorov, a csatornaépítkezés vezetője is és felszólaltak a sztálingrádi társadaH mi szervezetek, a kolbozpai rasztság, a munkásság és ü.n építők képviselői. A gyűlés részvevői hatal-l más lelkesedéssel üdvözlő levelet intéztek J. V. Sztálin■* hoz. A gyűlés után a í.Joszitf Sztálin” motoroshajó, a, Moszkva-Volga csatornái hajózás zászlóshajója egy cso-> port folyami hajó kíséretében befutott a csatornába éá megnyitotta a rendszeres ha-[ józást. Dobos Maliid befejezte cséplési tervéi Dobos Matild, a kiskunfélegyházi gépállomás telelői* cséplőgépvezetője július 26 án délre 30 vagon gabonát csépelt el, s ezzel 100 százalékra teljesítette cséplési tervét. E« alkalommal Kacsor elvtárs, a városi tanács elnöke a cséplőgépnél megrendezett ünnepélyes röpgyfllésen adta át a győztes brigádnak a járási tanács versenyzászlaját. Ezenkívül Dobos Matlldot egy traktorosJányt ábrázoló porcellánszoborril és egy kosár gyönyörű virággal ajándékozta meg. Kácsor elvtárs rövid beszédében méltatta a cséplőbrigád érdemeit. Kámutatott arra, hogy dolgozó parasztságunk az egész, országban sietve igyekszik eleget tenni a beszolgáltatásnak; mert tudja, hogy ezzel hazafias kötelezettségét teljesíti. Dobos Maliid és cséplőbrígádjának tagjai a munka hősei. Hősök, akikre szeretettel és büszkeséggel tekint népünk, mert jó munkájukkal elősegítették dolgozó parasztságunkat abban, hogy beszolgáltatási kötelezettségét minél előbb teljesíthesse. Dobos Maliid, majd Cseri József brigádvezetö válaszoltak a tanácselnök szavaira. Megígérték, hogy a gépállomástól még a cséplés kezdetén megszerzett versenyzászló mellett mindvégig meg fogják őrizni a járási tanács versenyzászlaját is. A cséplöbrigád tagjai szombaton délután azzal a szilárd elhatározással fogtak a munkához, hogy a cséplés végéig ter.. vüket legalább 50 százalékkal túlteljesítik. A döntő tervév második félévében a szocializmus építésének hatalmas irama az eddiginél nagyobb feladatokat állít megyénk ipari üzemeinek dolgozói elé. Ha vizsgáljuk üzemeink az elmúlt hónapokban elért eredményét, a félévi terv teljesítését, azt tapasztaljuk- hogy a termelés! üteme hullámzó: számosán lemaradtak a terv teljesítésében. A hónap végén lázas rohammunkával igyekeztek üzemeinkben behozni a lemaradást, teljesíteni a tervet. Az ilyen termelés káros népgazdaságunknak azért, mert a rohammunkát a következő hónap elején visszaesés követi, amikor a gépek állnak tétlenül és várakoznak n dolgozók. Ez a tétlenség elősegíti a fegyelem meglazulá- isát és anyagilag is károsan érinti a dolgozót. , Üzemeink egy részénél Ge- rö elvtárs január 12-j beszéde hatására már sikerült száműzni a kapkodást. Egyenletessé tették a termelést. Például a Kecskeméti Gyufagyárban, a Jánoshalmi Mészho■ moktegiagyárban és a Kecskeméti Gépgyárban. De ez korántsem általános, mert üzemeink egy részében nem mutatkozik lényeges javulás Terveiket egyáltalán nem, vagy csak bizonyos százalékra teljesítik. Ehhez párosul az, hogy pártszervezetei ik még nem eléggé alaposan vizsgálják felül a vállalatve zetés munkáját, elfogadják az •,objektív” okokra való hivatkozást és kevés segítséget adunk a munka megjavításá- lioz. A Bácskiskunmegyet Építési és Tatarozó Vállalat műszaki' szervezetlenség kö •vetkeztében csak 86 százalék ra teljesítette félévi tervét. Ezen belül hullámzó volt a «iekádtervek teljesítése is. — Ennél rosszabb munkát vég zett a Bajai Magasépítő Vállalat, amely csak 71 százalék J'a tett eleget félévi tervkö t Nézettségének. Azzal ma- pyarázták az elmaradást, liogy a terv nagy. Nem beszéltek arról, bogy a gépeket csak 31 százalékban használták ki, a dolgozók 17 százaléka teljesít normán alul, nem működik a sztahanovista újítókor, gyenge a politikai neve- tőmuuka. ' lia kutatjuk a termelés hűi Kirázásának okát, különféle válaszokat hallunk üzemeinkben: Mi fiatal üzem vagyunk, ne várjanak csodát, elég nagy a fejlődésünk. Hosszú kifutó munkáink vannak- így nincs meg az egyenletes termelés Előfeltétele. Egynéhány igazgató mélységesen elégedett, ha hónapvégi hajrával teljesítette a tervet. Ezek megal" kuvó nézetek, melyek lefegyvereznek a hibák elleni harc ban. A jól dolgozó üzemek, így a Kecskeméti Gyufagyár, a Jánoshalmi Mészhomoktéglagyár minden esetben teljesí tette papi és 10 napi tervét. A termelés hullámzása nem istenesapása. Okait a munka fogyatékosságaiban kell ke resni. Egyik ok: szervezetlenség az üzemen belül. A Bá nyászáti Berendezések Gyárában, a Kiskunfélegyházi Gépgyárban, építkezéseink je ientős részén nem bontják fel idejében a terveket, hiányo san gondoskodnak a nyers anyagról, elhanyagolják a szerszámellátást, s emiatt zökkenők állnak he a termelésben. A Bányászati Bérén dezések Gyárában a, koreai műszak harmadik napján kapták meg a terveket a forgácsoló részleg dolgozói. Hasonlóképpen a Kiskunfélegyházi Gépgyárban- ahol a de- kádterveket állandóan későn kapják meg a dolgozók a rajzokkal együtt « emiatt elmaradnak a tervteljesítéssel. Megyénk üzemeiben a koreai műszak nagyszerű, új munkagyőzelmeket, új muri- kahősöket hozott felszínre. Párt- és szakszervezeteink azonban ezt a lendületet és harcosságot nem használták fel kellően a termelés egyenletességének további biztosítására. Bizonyítja ezt a Kecskeméti Gépgyár tervteljesítése, ahol július 10-től 20-ig 99.9G százalékra tettek eleget, kötelezettségüknek. — Pártszervezeteink * feladata most az, hogy a politikai munka fokozásával, a műszaki előfeltételek biztosításával következetesen harcoljanak a napi, 10 napi tervek maradéktalan teljesítéséért. A termelés hullámzásának másik oka üzemeinkben az. hogy nem kielégítő az üzemek közötti együttműködés. A Kiskunfélegyházi Gépgyár lemaradását elősegítette az. hogy a Győri Vagongyár nem tartotta ibo szállítási kötelezettségét. Megyénk üzemeiben a termelés egyenletes biztosításához a műszaki és szervezési feladatokon kívül szükséges, hogy üzemi pártszervezeteink ne csak nagyjában■ hanem egészében vizsgálják meg a lemaradás okát, kutassák fei, hogyan alakult a terine.és üteme egyes napok, dekádok alatt és ezen napokon milyen volt a műszaki előfeltétel biztosítása. Üzemi pártszervezeteinknek fel kell ismerniök, hegy az egyenletes termelés: politikai kérdés, harci kérdés. — Harc az önelégültség ellen, aheleuyugvó. megalkuvó nézetekkel szemben, harc a kirakatpolitika ellen. Ezt pedig csak pártszervezeteink a politikai uevelőmuuka fokozásával tudják maradéktaíanul végrehajani. Ehhez a feladathoz hatalmas segítséget ad üzemeink pártszervezetének a Loy-mozgalom, melynek kiszélesítésével- gyakorlati alkalmazásával biztosíthatják a termelés állandó emelkedését, a munka jó megszervezését, az új módszerek széles körben való ismertetését. Pártszervezeteink alkalmazzák munkájukban Ger# elvtárs január 72-i aktívaer- tekezleten elmondott beszédéből a következőket: „1952-ben el kell érnünk, hogy most januártól, az év elejétől kezdve a termelés minden iparága — kivéve természetesen a kifejezetten idényjellegű iparágakat — dekádról dekádra, hónapról hónapra, negyedévről negyedévre egyenletesen emelkedjék.”
