Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-24 / 146. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI NÉPUJSÁG A kunbajai állami gazdaság- do*, gőzöl felajánlásai alkotmányunk tiszteletére. — Aki idejében vé­gez a növényápolással — gyor­sabban arathat. — Babonák. __ ,b olond beszédek”. .umwi. upiigwnwws mmmmn mssnm AZ MDP BACSKISKUYME«*YEI PARTBIZOTTSAGAMAK LAPJA VH. évfolyam, 146. szám Am HO fillér jumus Keaa Úttörőink: a béke ifjúsága Haladéktalanul lássunk hozzá a rozs aratásához Egyre nagyobb méretekben bontakozik ki a keceli verseny- felhívásnak a visszhangja Iskoláinkban befejeződött a tanév. Úttörőink, általá­nos iskolásaink egy évi mim* kájuk után boldog örömmel, büszkeséggel tekintenek visz- sza a munka szép napjaira és sok reménységgel készülőd­nek a gyári időszakra. Fal* vaiak, városaink sokezer if­jú harcosa, jövőnk büszke re­ménysége, a mi pirosnyuk- k°ndős úttörőpsjtásaink már felidézik emlékezetükbe a múlt évi vakáció szép emlé­keit. A Balaton liűs lm lla­ma ira gondolnak, a csillebér­ci nagytábor ezernyi örö­mét élik át újra azok a bo> dog pajtások, akik a múlt évben olt táboroztak. Csa- 1\3 tgúrdisták. raj tan ács el­nökök komoly tanácskozások­ra ülnek össze az úttörőotf bonokban, meg'hányják-vetik az eljövendő gyönyörű nyár ezernyi tervét* Valóban, soha magyar gye­rekek ilyen gondtalanul, lel­kesen nem készültek nyári szünetre, mint a felszabadít* iá« óta, a mi gyönyörű ifjú­ságunk. Pártunk és kor­mányzatunk a szerető szülök gondoskodásával teremti meg azt az ezernyi lehetőséget, mely ifjúságunknak ma a sajátja. Hét esztendő alatt a korszerűtlen, sötét, nyomott légkörű iskolákból, jól fel­szerelt második otthonokká váltak népi demokráciánk új iskolái. A mi ifjúságunk ta­núja lehetett annak a nagy­szerű folyamatnak, melynek eredményeképpen az egész magyar nép megifjodott, új életre ébredt a szocializmus építésének harcos lendületé­ben, a nagy béketábor szabad távlatainak békét építő győ­zelmeinek részeseiként. Úttörő-mozgalmunk új- nagyszerű lehetőségeket ad gyermekeinknek ahhoz, hogy valóban új emberekké, jó harcosokká, szakképzett or- ezágépítőkkó váljanak. A mi gyermekeink, pártunk és kormányunk g mdoskodása nyomán szeretnek tanulni, dolgozni és játszani. De emellett már igen korán el tudják határozni teljes biz­tonsággal, hogy mi lesz be­lőlük. ha felnőnek- Ha valaki megfordul a mi pirosnyak- kendős, ragyogószemű úttö­rőink között, pár percen be­lül megkapja a biztos és ha­tározott választ arra. hogy az egyik pajtásból mérnök lesz. a másikból orvos, a har­madik a báuya mélyére ké­szülődik leszabni, ha felnő, vagy szocialista mezőgazda­ságunk építésének harcos ka­tonája akar lenni. Van olyan, aki békénk fegyveres őrei­nek, néphadseregünk fiainak soraiba lép majd és ki tudná előszámlálni azt az ezer és ezer lehetőséget, amely szé­lesre tárt kapukkal várja, ma még iskolapadok között mun­kálkodó fiatalságunkat. Az úttörő-mozgalom bátran és jól kidolgozott módszerek­kel segíti ifjúságunkat, hogy valóban azzá váljék, amire elhatározta magát. Az iskolai szakköri munka, a természet- tudományokkal való rend­szeres megismerkedés az út­törő csapat élete, mindez sok­oldalú érdeklődést, megisme­rési vágyat? kezdeményezés és alkotás vágyát plántálja gyermekeinkbe. A haza és -a magyar nép szeretetére ta­nítja meg őket. Lelkesítő pél­daként állítja eléjük törté­nelmi múltúnk nagy alakjait és mai építésünk lángeszű vezéreit. Kifejleszti bennük nagy pártunk iránti forró szeretetet, a felszabadító szov­jet nép iránti hűséget, a inás népek iránti igaz barátság érzését Most, amikor a nyári tábo­rozásra készülődnek úttörő­ink tízezrei, a tanulás melleit számot adnak arról is. hogy ,,igazi" ‘felnőttekhez méltó munkát végeztek, amikor a fémgyűjtésben, a fásításban becsülettel megállték a hegyü­ket. a munka szerctete, az alkotó munka iránti vágy elevenen él gyermekeinkben. Ma már nem riasztja őket a bizonytalan jövő, a munka­nélküliség ködös képe. így van ez, nemcsak ná­lunk Magyarországon. Ha­sonló boldog nyár várja a testvéri népi demokráciák ifjúságát, hasonló felejthe­tetlen örömökre készülődik a nagy szovjet nép pionir- rnozgalmának minden tagja. De vájjon, milyen nyár elé néznek azok a gyermekek, akik az i mpe rial is ta államok nagyvárosaiban és falvaiban csukták boumaguk után az iskolák komor kapuit. Ifjú­ságunk é.etvídám, önfeledt dala áthallatszik határain­kon, s a börtönbe zárt, meg­nyomorított jugoszláv nép­ben felébreszti a «szabadság hatalmas vágyát. A Tito fa­siszta Jugoszláviában már hétéves korban megindul az ifjúság tervszerű lelki és testi elzüàesztése. A fasiszták úgy igyekeznek kivonni a gyer­mekeket a szülők, a munkás- környezet befolyása áléi. hogy büntetés terhe alatt kényszerítik a 14. életévüket betöltött ifjakat és lányokat a fasiszta jellegű ifjúsági szer­vezet elméleti és gyakorlati katonai előképzésén való részvételre. A mi gyermeke­ink. nyolcadikosaink középis­kolába iratkoznak. Tudják, Megyénkben egyre több község, termelőszövetkezet jelenti csatlakozását a keceli dolgozó parasztok versenyfel­hívásához­KISSZÁLLÁSON • a üii öbiztosok. tanácstagok és igen sok dolgozó paraszt látogatott el a tanácsházához, hogy megvitassák a kecellek versenyfelhívását, A le|kt’shangula'ú gyű'ésen a jelenlévő tlogozó parasz­tok teljes egészében elfogad­ták a felhívásban megjelölt pontokat. Ágoston Pál, a Petőfi tsz el­nöke a szövetkezet dolgozói nevében megígérte, hogy július 5-ig befejezik az áru­lást. Varga Károly egyénileg dol­gozó para-zt arra tett fel­ajánlást, hogy a kalászosok letakaritásat a megkezdéstől számítva öt napon beiül el­végzik. Beadási 'kotéíezéfüé*' gét a cséplőgéptől azonnal a földmű vessző vetkezet raktá­rába 110 százalékban te jesíti. V^rga, Károly egyben ver- senyre_ hívta a község vala­mennyi dolgozó parasztját. Elsőként Nobák József csat­lakozott a versenyhez. Az értekezleten lévő dolgo­zó parasztok megígérték, hogy felvilágosító munkával odahatnak, hogy a község minden dolgozó parasztja fel­sorakozzon a példamutató párt- és tanácstagok mellé. így oz 1952—53. évi t er meny- begyűjtési tervüket a keceli verseny félti írásban megjelölt határidő előtt két nappal 101 százalékban teljesítik. Varga András elvtárs 7 hol­das dolgozó paraszt mint ta­nácstag a felszólalásában ki­fejtette: nagyon helyes a ver­senyszerű termelés és a be­adási kötelezettség teljesíté­se, mert ezzel biztosíthatjuk az ország dolgozóinak a j jbb kenyérellátását, valamint biz­tosíthatjuk mindannyiunk számára a szabadpiacot. Kisszálláson q dolgozó pa­rasztok arra is fogadalmat tettek, hogy a megkezdéstől számítva, 35 napon belül be­fejezik a gabona csép'-ését. Ezt a közös szérűk megszerve­zésével és a 12 gép között alakított páros versennyel érik el. A csépléssel egyidő­sen elvégzik, a tarlóhántást ks legkésőbb július 20-ig. A másodvetési tervet 150 száza­lékban teljesítik. A Kecskeméti Kertészeti Technikum Kisfái Tangazda­ság dolgozói elfogadták a ke­cellek versenyfelhívását. A tangazdaság dolgozói egy- emberként adtak kifejezést annak, hogy a beadási kötele­zettség becsületes teljesítése újabb erő. fegyver a békéért harcoló dolgozó népnek- Vál­lalták. hogy a növényápolási munkákat a minisztertanács határozatában megjelölt idő előtt két nappal elvégzik. A búza és a rozs aratását az aratástól kezdődően számít­va. nem nyolc, hanem hat nao alatt végzik el. Az'egyéb gabonafélék ara­tását két nap alatt fejezik be. A behordást az igaerő jobb megszervezésével nyolc nap helvett hat nap alatt végzik el. A tangazdaság dolgozó' megígérték azt is, hogy a be- hordással egyidőben megkez­dik a csépiést is, még pedig Nikoláj Bredjuk gyorscsép. lési módszerrel lg / augusztus 10-ig elvégzik <i csépiéit, A tarlóhántást jú lius 20-ra befejezik. KISKUNFÉLEGYHÁZÁN 32 cséplőgépet rajoníroztak- A cséplőgép brigádvezetők párosversenvt szerveztek egymás között s egyben csat lakozásukat jelentették be a keceli versenyfelhíváshoz.^ — Vállalják azt, l^ogy a minisz­tertanács határozatában meg­jelölt határidő előtt 10 nappal korábban befejezik a cséplést, A közös szérűket úgy jelölik ki, hogy az minél jobban elő­segítse a cséplés gyorsaságát. Ezen keresztül a megkezdés­től számítva 20 napon belül végzik el a cséplést. A c-séplőbrisádvezetők kö­zül Vapp János a hozzája tartozó munkások nevében vállaltai hogy az előirányzott 21 helyett 30 vagon gabonát csépel el ugyanolyan határ­időn belül, Szilárdi Ferenc brigádvezető mind a 31 csép­lőgép brigádját versenyre hívta. A cséplőbrigádok teljesít­ményét vasárnaponként ér­tékelik. Ekkor nyilvánosság­ra hozzák egy-egy brigád napi, heti teljesítményét. Va­sárnaponként megvitatják azt is. hogy a legjobban tel­jesítő brigád milyen mód­szerrel dolgozik. A esép'öbri- tíádole versenyét Hideg János a tanács mezőgazdasági cso­port tsz szervezője irányítja. Valamennyi termelőszövet­kezet és csoport a félegyházi járásban elfogadta a kecellek versenyfelhívását. Páros ver­senyt szerveztek egymás kö­zött és vállalták, hogy a mi­nisztertanács határozatában fog alt batáridő előtt egy nappal előbb befejezik az aratást. Arra is felajánlást tettek, hogy a kenyérgabona* beadási kötelezettségüket au. gusztus 15"ig legalább 105 százalékban teljesítik. A termelőszövetkezetek» csoportok megígérték azt i-í liogv a tari óhántás elvégzé­sénél is megelőzik a keceli dolgozó parasztokat- A. má- sodnövényvetési tervüket Hí) százalékban teljesítik, hogy a több takarmánnyal elősegít­sék a kétéves állattenyésztési tervüket. A bácsbokodi állami gazda* sáp 620 holdon megkezdte az árpa aratását. Négy kombájn és 4 ívnotok aratógép vég­zi a munkát. Ugyancsak megkezdték az árpa aratását a bajai határ­ban a Vörös Fény és a Micsu­rin termelőszövetkezetek föld­jein. A Micsurin 60 hold árpa' vetését a bajai gépállomás egy aratógépe végzi. A Vörös Fény 72 hold árpavetését ugyancsak egy aratógép és met'dtte 25 arató, 25 marok­szedő és 10 kötöző végzi­hogy a középiskolában to­vábbfolyik az az alkotó, ne" vtílőmuuka, mely képzett if* jakká, ötéves terveink dia­dalmas építőivé teszi őket. A Tito fasizmus ifjúsági lapja, az ,,Omiadinapedig kényte­len volt beismerni, hogy a Bánjaluka-DoBoji vasútvonal elütésére kén y szerit ott- nagy. részt iskolásokból és diákok­ból álló brigádjainak mun­kája kudarcba fulladt, A ju­goszláv emigránsok lapja, a Nova Borba sorozatosan szá­mol be azokról a terrorcselek­ményekről. melyeknek hul­lámai betörnek az iskolák ka­puin is. Elhurcolják, bebör­tömik a tanárokat és a diá­kokat. Az UDB fenyegeté­sekkel, kínvallatásokkal pró­bálja megtörni a jugoszláv ifjúság erejét. Ezzel akarja nevelni az ifjúságot, amely ókölbeszorult kézzel száll szembe az egyre erősödő fa­siszta terrorral. Kizsákmá­nyolás, (nyomor, sötét bér­kaszárnyák* „a tőke tátoít sárga szája” várja a jugo­szláv ifjúságot és ugyanez a kilátástalan helyzet fenye­geti az imperialista államok fiatalságát is. Boldog, szép jövőjét építő ifjúságunknak ezer és ezer alku ma van arra, hogy fel­mérje a különbségeket a két világ között és még több oda­adással, még harcosabb len­dülettel építse a mi világun­kat. Mert a haladó népek tá­borában erős bástyaként áll­ni. Sztálinnal és a nagy szov­jet néppel a viláo békéjéért, harcolni ma felemelő, nagy­szerű feladat. A béketábor! ifjúságával együtt zengeni a béke dalát, csodálatos és nagyszerű érzés, amely meg­édesíti úttörőink boldog nyá­ri napjait; acélosabbá edzi karjukat, § megtanítja őket arra, hogy mit jelent a párt, a béketábor ifjú harcosának lenni.

Next

/
Thumbnails
Contents