Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-24 / 146. szám

Fokozz 68 It a % a r a t û & ii t e m é tî Még több munkamódszerátadó legyen a Kecskeméti Konzervgyárban A délelőttös műszak kefe jette mrn munkáját. A gyár kapuját napit ember csoportok hagyják el. Aki jól vértezte munkáját, derűsen, mosolyog- va lépked hazafelé. Vonnak, akik azonban maijukba dohog­nak, hopp — metHnt keveset kerestem — igaz, hogy lazsál ta-in —, dekát majd lesz vala­hogy. Bár ránk szódák az idősebbek, meg x csoportve­zető is. de ahol lehetséges volt, újra meg esináttu k... A délutáni műszak dolgo­zói a gyümölcstisztitó tizem* részben a hosszú asztal körül bekötött fejjel, fehér, tiszta köpenyben végzik napi murr kájukat. A/, üzemben a nagy üstökből gőz tör fel és elve- gyűl a frissen meszelt faj kellemes szagával. Időnkéiit a csoportvezetők hangos írá* nyitó szava tölti be a termet. Az asztal mellett álldogáló asszonyoktól balra végzi a cseresznyeosztályozást, liolota István ué munkamódszerátadó, élenjáró munkás. Jelenleg két új dolgozó társát tanítja a gyári munka ügyes és gyors végzésére. Az elmúlt évben 35 dolgo­zónak.! ez évben pedig — hagymánál és a zöldségnél — 2ó dolgozó társának adta át munkamódszerét és állandóan tartotta 206 százalékos telje* 6Ítinényét. Szorgalmas mun­kájáról ismerik a dolgozók. Szeretik is. mert rövid ma* gyarázatát gyakorlati módsze* rekkel köti össze. A gyors munkától kipirult piros arc. figyelő szemekkel kíséri társainak munkamód* szerét. Tudja, hogy az új dől* gozóknak nehezén megy. még a legegyszerűbb munka is. — Do nem sokáig. Uoiotáné először megma­gyarázza. utána megmutatja.' hogyan lehet túlteljesíteni a normát. Mosolyog, nyílt te­kintete határozottságot, erőt, akaratot sugárzik. Szeretettel beszél, türelemmel foglalkozik az új munkatársaival, akik­nek élete már nem a konyha mellett telik el. hanem tévé' kényén rósztveszuek a terme' lésben. Erős, izmos karja most ke­ményen megmarkolja a szita oldalát és előre-hátra mozga' tással osztályozza a cseresz­nyét. Majd hirtelen felemeli és a római egyessel jelzett ko­sárba önti. Á kihullott sze­meket gondosan összeszedi. Sokszor irigykedtek Holo* táné jó munkájára a hátul" kullogok, hogy a párt útmu­tatása nyomáu mindig túltel­jesítette normáját, s így ke­rült a legjobbak közé. — Ha segítettem, megmagyaráztam munkamódszeremet, bizony sokszor megkaptam az új dol­gozóktól, — de különösen a fiataloktól, — hogy: ,,mi tud­juk. minket nem kell taní­tani.” Volt idő, amikor úgy gondoltam, hogy ezért én nem szólok egy szót se és nem se­gítem az elmaradókat. De en­nek ellenére nem tudom meg­csinálni, mert szeretném, ha mindenki úgy dolgozna, hogy legalább engem elhagyna. — mondja mosolyogva Holotá­né. Örömmel adja át munka- módszerét. ezzel igyekszik elő­segíteni társainak jobblélét s a terv teljesítését. Az üzem­ben több élenjáró dolgozó van. így Pancza Ilona, Megy- gyesi Erzsi, Szalai Ilona, akik segítik a lemaradókat. Az üzemben sok az. új dolgozó, tág lehetőség van arra. hogy az elvtársi segítség kiszélesí­tésével az úi dolgozók is túl­teljesítsék rövidesen normá­jukat. Az üzemi háromszög meg­tárgyalta a munkamódszerül adás szükségességét. Az ered mények megtalálhatók. azon­ban még nem érzik át a jit lentőségét ennek a mozga­tómnak az üzem művezetői. Nincsenek kellően tudatában annak, hogy a tervet nem­csak az élenjárók, hanem az üzem mindenegyes dolgozójá­nak 100 százalékos teljesítése segíti elő. Nekik i* kell törőd­ni azzal, hody minden élen­járó dolgozó önként vállalkoz­zon az elvtársi megsegítésre, egy-egy dolgozó patrmálásá- ra. Az üzemben sok élenjáró dolgozó van. akiket össze kelt hívni értekezletre és megma­gyarázni nekik, hogy mit je­lent egymás segítése a terv teljesítésért folyó harcban. A New York Times beismeri, hogy a jugoszláv parasztok szembefordultak Tito terroruraimával A New York Times belgrádi jelentése beismerj, hogy a jugo­szláv dolgozó parasztok éle­sen szembefordultak a TitokLikk terroruralmával. „A jugoszláv parasztság szembeállása a kor­mány agrárpolitikájával —■ irja a lap — nagyban hozzájárult a jugoszláviai gabonatermelés ál­landó csökkenéséhez,” Érdekes a titóista Borba ön- belsmerése is. amejy rávilágít arra, hogy mennyire nem tö­rődik a Tito-klikk a jugoszláv dolgozók életével. A Borba a jugoszláviai üzemekben történő sorozatos balesetekkel foglal­kozva, megállapítja, hogy „az iparban bekövetkezett sérülések és balesetek az elmúlt évben több mint egymillió munkanap kiesését jelentették. Ennek kö­vetkeztében egész sor vállalat elvesztette csaknem teljes egy havi termelésének bruttó érié­két.” Dísztávirat Mi, az éUizcmi csillaggal kitüntetett Kecskeméti Gépgyár dolgozói örömmel értesültünk arról, hogy a bácsszenígyörgyí Ságvári termelőszövetkezet dolgozói, Tito Jugoszláviájának ha­tára mellett szombaton reggel megkezdték 136 holdon a búza aratását. Testvéri szeretettel üdvözöljük kenyerünkért harcoló szö­vetségeseinket Bácsszen 1 györgy aratóbrigádjának tagjait. Kívá­nunk mindnyájan újabb és újabb munkagyözelmeket ' a bács- szcnlgyörgyi földeken, hogy ezzel még szorosabbá tegyük a munkásosziály és dolgozó parasztság erős szövetségét és méltó csapást mérjünk a háborús uszítok láborára. A Kecskeméti Gépgyár dolgozói ! ős vezetősége. Maiik civtsirs válasza as imperialista államok delegátusainak New Yorkból jelenti a TASZtíZ, hogy a Biztonsági Tanács június 20"i ülésén Malik válaszolt az imperia­lista államok delegátusainak és leleplezte azokat az ameri­kai mesterkedéseket, amelyek arra irányulnak, hogy a Szovjetunió javaslatát a le­szerelési bizottság elé utal­ják, vagyis eltemessék. Malik hangoztatta, hogy a Szovjetunió küldöttsége azért javasolta a különböző államok­nak a genfi jegyzőkönyvhöz való csatlakozását, mert ez­zel elő akarja segíteni a béke és a népek biztonságának megszilárdítását. Leszögezte, hogy mindazok­nak az országoknak küldöttei, amelyek a genfi jegyzőköny­vet ratifikálták, most újból megerősítették.’ hogy ma is elfogadják ezt a jegyzőköny­vet. Kizárólag az Egyesült Államok képviselője tekinti ezt a jegyzőkönyvet túlhala­dottnak. Malik rávilágított arra hogy az Egyesült Államok képviselői az 1920-ae években és most szinte ugyanazokkal az érvekkel tagadták meg ;* baktériumfegyver alkalmazá­sát tiltó jegyzőkönyvnek r.f til'ikálását. 1926 december ha y-cu az amerikai szenátusban a genfi jegyzőkönyv ratifi* ká-nra ellen az volt a főérv, hogy a vegyi fegyver olcsób­ban gyártható, mint más feayver és háborús alkalma­zása hatásosabb, tehát aa Egyesült Államok vezető kö rei nem akarnak róla lemon* dani. 1952-ben ugyanilyen ki­jelentések hangzanak el. A* amerikai tábornokok, tenger nagyok, politikusok és kon­gresszusi tagok cinikus.',» hangsúlyozzák, hogy a tömeg­gyilkos fegyver. így a bak­térium. és vegyifegyver ol­csóbb és hatásosabb, mert kevesebb költséggel több ew bért lehet megölni vele. A második indok, amelyet az Egyesült Államok vezető körei hangoztattak akkor ie; most is, a bizalmatlanság és hitet leneég volt. rilai tengerészei véres botránya Cagliari Az Unita közli, hogy a Sár dioia-szigeten lévő Cagliari városában június 19-én ré szeg amerikai tengerészek Hétfőtől li é t f o A német kérdés: az európai béke kérdésének központi mag­ja. S ha ebből a szempontból vizsgáljuk az eseményeket, nem érdektelen visszapillantana a május utolsó hete óta eltelt ese­ményekre. Május 26-án írták alá Bonnban a háborús külön- f,zerzöaést. Egy nappal később Párizsban került sor az úgy­nevezett „európai hadsereg szerződés” aláírására, amelynek lényeges előfeltétele éppen a bonni megállapodás volt. Ugyanezekben a napokban ér­kezeit meg Párizsba Ridgway, a koreai hóhér, akinek főfeladatul éppen az újjáélesztett német fasiszta egységelmek a terve­zett „európai hadseregbe” való bekapcsolását adták washing­toni gazdái. Amikor Ridgway Orlyban kiszállt repülőgépéből, már betöltötték azokat a fegy­vereket, amelyekkel leverni próbálták a francia nép felhábo. rodott tüntetését a pestis- tábornok európai útja é3 a Nyugat-Németországgal kapcso­latos bűnös tervek ellen. Letartóztatták Jacques Ducjos-t, aki éppen e fogata3a eiölT néhány órával küldött üzenetet a né­met népnek, amelyben világo­san leszögezi a becsületes franciák álláspontját: „A fr;n- cia nép fenntartás nélkül ma­gáévá teszi a német nép béke- törekvéseit és a potsdami szer­ződés határozatain alapú ó bé­keszerződés megkötését ajánló szovjet javaslatokat, amelyek megvalósításuk esetén biztosít­ják a német nép jogait, Fran­ciaország biztonságát és Euró- pr, békéjét.” Egészen röviden ezek azok a csak európai ese­mények, amelyek az amerikaiak úgynevezett ..európai politiká­iénak” jegyében történtek. Aligha van ember, aki ne lát­ná. hogy ez,;k az események mind egy nagyobb tervnek ré­szei. E tervet Washing;onban agyalták ki, s amellyel új há­borút szeretnének kirobbantani. Erről az ,,európai politikáról” írta a múlt héten a Le Monde: ,,Az európai közvélemény csa­lódottan szemléli az eddig kö­vetett politika eredményeit és kételkedik a későbbi sikerek le­hetőségében. Szükség van te­hát az eddiig követett politika gyökeres megváltoztatására.” S ennek az „európai politi­kának” legfontosabb fogaske­reke, az egépz mechanizmus megindítására Szánt eszköze az amerikaiak németországi po­litikája Ez a politika azonban egyre több akadályba ütközik, Ez a véleménye a tervek elin­dítójának és megfoga mazójá- hak, a Wall Streetnek is. Lap­ja, a Wall Street Journal ép­pen egy nappal azután, hogy csendörszuronyok árnyékában aláírták a bűnös bonni szerző­dést, ezt írta: „Az a reklám és ünnepség, amely a szerző­dés aláírását kísérte, azt az illúziót -kelheti, hogy Nyugtat - Németország politikai, gazda­sági és Katonai hatalma az atlanti koalíció oldalán áll. A dolgok távolró; sem állnak igy, mert az aláíró hatalmak par­lamentjei részéről a szerződé­sek ratifikálás^ igen súlyos probléma lesz.” 11 évvel ezelőtt, 1941. június 22-én hajnalban a hitleristák orvul rátörtek a Szovjetunióra, a fasiszta hordák gyilkolva, gyujtog'atva taposták a szov­jet haza drága földjét. A Szov­jetunió hős népek Sztálin elvtárS vezetésével, egyemberkéut kel­tek fel hazájuk, az emberiség szabadságának védelmére. Halai, más élet-halál harc kezdődött, amely a Hitler-fasizmus szét­zúzásával, a nácik által elnyo­mott népek, köztük a mi orszá­gunk felszabadulásával ért vé­get. A hitleri rablók vereségének története különösen tanú ságos — ma. Vereségük a támadó jellegzetes sorsa, amely ejőbb- utóbb elkerülhetetlenül eléri mindazokat, akik rabló terveik érdekében a népekre emelik ke­züket. A világkapitalizmus új háborúval akar kilábolai szo­rult helyzetéből. de a gyilkosok megfeledkeznek az elmu t vi­lágháború tanulságairól és meg­feledkeznek arról is, hogy azóta sokat fordult a vi.ág Korea példája is emiéwezus: heti őket: a nemzetközi erővi­szonyok ’alaposan megváltoz­tak, döntően eltolódtak a Szov­jetunió vezette béketábor javá­ra. Immár ké: esz'endeje dúlnak a harcok Koreában, s bár az USA és csatlósai nagy erőket mozgósíto’tak — mégis messzebb állnak céljaik­tól, mint a. háború kezdetén. Az amerikai agrcsszoroknak a koreai fegyverszüneti tárgya­lásokon ’ tanúsított gaiád ma­gatartása, az angol hadügymi­niszter koreai látoga’ása, min­dennél jobban bizonyítja, hogy a férfiak és nők millióinak fo­kozott békeharca ma fontosabb és döntő jelenlöségübb, mint valaha is. Ez a milliókat és milliókat magával ragadó béke­harc tudja csak megakadályozni, hogy az amerikaiak feladják à fegyverszüneti tárgyalások sza­bó. álására irányuló politikáju­kat és csak a népek fokozott békeharca tudja arra kényszerí­teni őket, hogy e;álIjanak a tá- volkejeti háború kiterjesztésére irányuló bűnös terveiktől. A béke és háború erői közötti harcnak ebben az új és minden eddiginél élesebb szakaszában hatalmas jelentősége van an nak, hogy a békeszerető embe­rek, minden békéért aggódó hazafi, mindig és biztosan építhet a Szovjetunió következe les és lankadatlan oékepolitiká- jára. A hét elején Washington­ban a Szovjetunió javaslatára újra megkezdődtek a tárgyalások a háború idejéből származó köl. csön-bér.et szállítások kérdé­sének rendezésére, szerdán ugyancsak a Szovjetunió javasla­tára összeült a Biztonsági Ta­nács, amely két szovjet javasla­tot ’ tárgyal, az egyik a baktériumháború alkalmazásá­nak eltiltását követeli, a másik az ENSZ-be való • felvételüket kérő államok — köztük Magyar, ország — kérelmének egyidejű elfogadását javasolja. Ezek a szovjet lépések orszag-viiág elölt bizonyítják be ismét a Szovjet­uniónak békés együttműködésé­re a háborús veszély kiküszöbö­lésére, a problémák tárgyalások útján való rendezésére irányuló törhetetlen készségét. Ugyanak­kor a svéd repülőgép ügyé­ben közzétett szovje, jegyzék félreérthetetlen figyelmeztetés mindazok fe.é, akiket Illet, hogy a Szovjetunió békés politikája semmiképpen sem a gyengeség jele, hanem az ereje iuda ában lévő nagy szocialista állam belső természetéből fakadó politika. A szovjet békepoliiikának mindezek az új megnyilvánulá­sai újabb bátorítást, hitet s erőt kölcsönöznek a békéért küzdő millióknak. nagy botrányt rendeztek. A részeS tengerészek be akarták torai annak a háznak a kapu­ját, ahová előlük egy csoport- nő menekültl A lakosság a nők védelmire sietett és 4Ü percen át tai’tó véres vereke* dés kezdődött, amelynek so­rán két olasz rendőrt meg­vertek­Később ugyanezek az ame­rikai tengerészek járókelőket támadtak, meg és újabb bot­rányos jeleneteket kezdemé­nyeztek. A helyszínre kivo­nult amerikai katonai rend­őrség pedig nem az amerikai banditákat fékezte meg, ha­nem ütlegelni kezdto a város lakóit. A lakosság azonban végül megfutamodásra kényszerí­tette az amerikai tengerésze­ket annak ellenére, hogy az olasz rendőrség szintén a la­kosokra támadt és 15 embert letartóztatott. A letartóztatot­takat később a felháborodott lakosság követelésére a rend­őrség kénytelen volt szaba­don bocsátani. A nyugatnémet sajtó Adenauer „elveszett esutájáról'4 Düsseldorfból jelenti az ADN,-, hogy a nyugatnémet sajtó egyre többet foglalkozik a szövetség) tanácsnak bzgal a határozatával, amely kimondja, hogy a külön­szerződést és az „európai hadse­regről” szóló szerződést hatály­balépése előtt, ratifikálás céljá­ból a szövetségi tanács e[6 kell terjeszteni. Ez a határozat tehetetlenné teszi, hogy a hábo­rús szerződéseket rövid időn be. lül ratifikálják. A Hamburger Echo a követ ke. zöket irja: „A kancellár kudar­cot szenvedett a bonni és pári­zsi szerződések gyors ratifiká­lásáért folytatott harcban.” A bonni kormánykoalícióhoz közelálló Hamburger Freie Presse enné’ is továbbment és Adenauer; „elvesztett csatájáról” irt.

Next

/
Thumbnails
Contents