Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)
1952-06-05 / 130. szám
. f aszati Berendezések Gyárának szakszervezete nagyobb gondot fordítson az átképzösök nevelésére Harc a jövő szakmunkásaiért A Bányászati Berendezések Gyárában egyro emelkedik az átképzósökböl letit szatriunikások «zárna, ü.éves tervünk e nagy alkotásában egyre több új ipari szakmunkás, dolgozó barcol a harmadik tervév s.koréért. Az üzem dolgozol között egyre bővül az átképzőtök száma. Egyre több fiatal leány, fiú és asszony vállalkozik arra, hogy szakmunkás legyen. örömmel jöttek a gyárba, hogy rövid idő u án önálló munkakörben mulassák m g tudásukat a szo- » ; lalizmus építésében. Ezek az új harcosok a munka lendületében edződnek meg és így válnak a munkásosztály harcos, küzdő tagjaivá. A gyár kommunistái, állandó munkásainak, bizalmiaknak a feladatuk az, hogy ezeket az új dolgozókat átformálják, — öntudatossá, kulturálttá, igazi becsületes üzemi munkássá neveljék. A Bányászati Berendezések Gyárában a Párt iránymutatásával, a műszakiak Segítségével az átképzösök nevetését jelentősen megjavították. A vasszerkezeti munkán dolgozó átképzösök három-háromfős csoportban felváltva tanulják a darükezelés, a fúrótoronyépítés munkáját. Önáilóan dolgának, veze.és mellett. Megtanulják munkaközben az elörajzolást és a • kiadót: rajzokró. való munkakésznest. Az átképzösök eredményein meglátszik a nevelés és az agitá- ciós munka eredménye. Az eddig eLtöltött idő és az elvégzett munka megmutatja azt, hogy melyik átképzös az, aki a párt útmutatása nyomán becsületes, igaz, szakmáját szerelő ipari munkás akar lenni. Ezek közé tartozik a vasszerkezeti lakatosoknál Borbély Jó zsef tanuló, brigádvezető, aki örömmel beszél Szakmájáról, elért eredményéről. Fegyelmezett magutartású. a tanulási időt alaposan kihasználja és dolgozó társait is erre neveli. Lendületes, odaadó munkát végez Kovács Miklósné, aki a kezdeti nehézségek ellenére ma már az elsők közöt; harcol a Szakma jó elsajátításáért. Szorgalmas, fegyel mezett munkájáról tesz tanúbi zonyságot Pintér Ilona, Szabó Sándor és Seres Dezső, Értékes és példás munkát vé- gez a vasesztergályosoknál Bodor Miklósné átiképzös. Szorgalmas tanulásáról és önálló jó munkájáról ismerik a gyárban A forgácsolóknál még nagyszerű eredményt ért e[ Szilaj Varga Gyula, aki kiérdemelne, hogy mint -átképzös, már önállóan dolgozhasson. Az eredmények mellett meg kell mondani, hogy az átképző sökben lévő lendületet nem kie'.é- gítöen segíti a Szakszervezet vezetősége, a bizalmiak. Keveset foglalkoznak az átképzösök politikai nevelésével, melynek követkéz, menye az lett, hogy a fegyelem meglazult és a munkaidőt nem minden átképzés használja ki becsületesen. Például Szabó Vera a szakma el Sajátítása helyett bizony sokszor cselleng az üzemben. Nem használja ki munkaidejének minden percét a többtudás elsajátítása érdekében, Meg is látszik munkáján. Az utolsók között ku'log. Szégyene a becsületes, jó munkát végző átképzös társainak. Raffael Erzsit arról Ismerik az üzemben, hogy többször sétál azért, hogy ne kelljen tanulni. Hanyag, felelőtlen munkájával válaszol pártunk és dolgozó népünk szerető gondoskodására, aki azt várja tőle, hogy a szakma elsajátításával Igazi harcosa legyen a magyar munkásosztálynak, a &z° clalizmua építősének, Mindezek a hiányosságok felve ik a szakszervezet vezetőségének a felelősségét, amelynek különösen nagy szerepe van az átképzösök felkarolása 63 nevelés© terén. De felvetődik a kérdés ezután, hogy milyen feladat áll, a szak- szervezet előtt. Az első és lsgfontosabb, hogy egyénileg többet foglalkozzon az álképzősökkel. Nevelje őket olyan szellemben, hogy magukénak érezzék a gyárat, szere? eék munkájukat, ebben harcosak és lelkesek legyenek. A szakszervezet; bizalmiak többször keressék ' fel az át-káp- zösöket, érdeklődjenek eredményeikről, munkamódszareik- rö!, nehézségeikről, úgy mint Juhász József bizalmi, aki segíti, bátor!.ja és módszereket ad 3 jobb munkához. A művezetők és a brigádve- zetök necsak a szakma sajátosságainak megismerésére, hanem a politikai munka elvégzésére is neveljék a dolgozókat. Mint a termelés alsóbb parancsnokai ér-zzék azt a felelősséget, hogy" dolgozó népünk reájuk bízta a hozzájuk beosztott dől gozókat, hogy belőlük jó szakmunkásokat ' neveljenek- a szocializmus építésére, E nagy munkájukban nK legyenek türelmetlenek, ha kevés fejlődést látnak, igyekezzenek a dolgunkban a jót továbbra is segíteni és a hiányosságot Pedig kiküszöbölni. A fegyelmezetlenek megnövelésére hívják segítőtársul a becsületes, jó munkát végző á .képzősöket, akiknek segítségével hassanak oda, hogy az átképzösök közölt kialakuljon az a közhangulat, me y szerint az üzemben a lógás, a séiálgatás, a csei- lengés szégyen és gyalázat. Ennek sikero érdekében a Szak- szervezeti vezetőség tagjai is zárkózzanak fel ebben a munkában az élenjárókhoz segítségükkel biztosítsák az átképzösök politikai és szakmai fejlődését. Munkájuk végzése Közben gondoljanak arra, hogy ezokke. a dolgozókkal erősödik a munkásosztály, ezekből a dolgozókból kerülnek ki a holnap öntudatos Ipari munkásai, áldozatkész sztahanovisták, a párt harcosai, akik kemény harcot vívnak tervünk maradéktalan teljes!'őséért Hogyan mutatnak példát a munkafegyelem megszilárd fásában a felsőszentivàni Vörös Csillagban a Petőfi és Haladás munkacsapatok A felsőszcntivúni Vörö Csiuag termelőszövetkezetben még sok a hiányosság a munkafegyelem megszilárdítása terén. A tagság ugyan elhatározta, hogy az igazolatlanul távolmaradókat munkaegység-megvonással sújtja, de a tat/sáa akaratának u fegyelmi bizotis«,, vem szerez érvényt. Pedig volna munkája a fegyelmi bizottságnak. Bmr dity Józ-lef brigádvezető és Mibúlovies János is súlyosan vétettek a munkafegyelem »1 en. Lerészegedtek munkaidő alatt. Míg a szövetkezet tagja i derekasan végezték munkájukat, addig ők kivonták magukat az aznapi feladatok teljesítéséből. A példaadás sem kerül tu- datoeításra a szövetkezetben, így nincs is ösztönző ereje a Petőfi és Haladás munkacsapatok lendületes munkájának, növekvő eredményeinek. példás munkafegyelmének. Bischoff György és Tóth Sándorné, a munkacsapatok vezetői az egyéni felelősség érvényrejutásával tették az első lépést a munkafegyelem , megszilárdítására. Felmérték területeiket, és azoÁz ország gyapjúipari vállalatainak vezetői ankéton vitatták meg a Bajai Gyapjúszövetgyár újonnan bevezetett műhelyelszámolási módszerét A Bajai Gyapjúszovetgyár kezdeményezésére anké'ra jöttek össze Baján az ország gyapjúipari vállalatainak igazgatói, főmérnökei, technikusai és főkönyvelőt, hogy megvitassák a gyapjú:parban eddig alkalmazott önálló mühelyeiszámo- lások gyakorlati eredményeit. Az ankéten a gyapjúipari igazgatóság részéröl Kovács Lajos, a könnyűipari minisztérium képviseletében dr, Rákosi István és a lex ilszakszervezet részéröl Apró József jelentek meg. A Bajai Gyapjúszövetgyárban kidolgozott és bevezetett új mühelyeiszámolás a gyapjúipari vállalatoknál eddig érvényben lévő önálló műhe yelszámoláso- kat két alapvető kérdésben újí- tásszerűen módosította. A. módosított mühelyelsm- mo|ás első újítása, hogy a7, alapanyagok műhelyenkénti elszámolását vezette he, az eddig érvényben lévő gyári részlegei számol ássál szemben. Ez a rendszer jelentősen megnövelte a Bajai Gyapjúszövetgyár anyagtakarékossági eredményeit. A mííhelye|számo|ás másik alapvető változása: — a munkabéreket műhelyenként és ezen belül gyártmányonként és bérfajtánként elemzi az egyes munkafolyamatokban. Ez az új mühelyeiszámolás lehetővé tette mühelyrészleg'én- ként a bérek eltérésének m-'gállapítását, az eltérések előidéző okainak felfedését, a hibák azonnali felszámolását és jelentősen hozzásegítette az üzemrészlegeket az elért eredmények elmélyítésében, A v|ta során számosán szólaltak fel gyapjúipari vállalataink vezetői, főmérnökei és technikusai közüf A felszólalók egy- önteiüen megállapították, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyár kezdeményezése a gyapjúipari vállalatok — de más vállalatok — számára is, az életrehívott átíró nyilvántartás bevezetésével nagy segítséget jelentenek az operatív számvitel részére azzal, hogy mindenkor időre készen, adatokat tud nyújtani a termelékenység áitsUhrói. Hosnicz Tivadar, a Magyar Posztógyár részéről úgy látja, hogy a kezdeményezés tökéletes és alkalmazása minden üzemben az adottságok flgyelembevé’.elé- vel alkalmazható. Vlsnye Sándor a Gyapjúmosógyár részéről dicsérettel illette a Bajai Gyapjúszövetgyár új m'the yelszámolá- si rendszeré-. -He yes számviteli alapot adott eZ a rendszer a müheiyszámadásokra. Sille András, a Gyapjúigazgaióság részéről hangoztatta, hogy a műhely- elszámolás nem öncél és tervszerűbbé teszi a vállalatok munkáját. Apró József, a Magyar Gyapjúfonó részéről szólott a kérdéshez. Megalapozounak és jónak tartja az ismertetett új mühelyelszámolási rendszert. Gyapjúipari vállalataink ennek átvételével egy lépést tesznek a megkezdett úton előre. Mint hibát említette fel, hogy az Ismertetett új önálló műhely elszámolásba nem építették be a munkaversenyt. Felhívta a figyelmet arra is, hogy az operatív számvil étből soha ne hiányozzon a politikai tartalom. A továbbiak során indítványozta: augusztus 20-ra, alkotmányunk ünnepére a nem termelő üzemrészlegeket is vonják be a mühelyszámolásokba. Ennek mielőbbi megvalósítására a Magyar Gyapjúfonó nevében versenyre hívta ki az ország va_ lamennyi gyapjúipari vállalatát. Az ankét részvevői lelkes egyöntetűséggel lették magukévá a versenykihívást. — Pécs László, a Gyapjúionógyár részéről arra mut.a‘01; rá hogy náluk a munkavenseny! már ösz- szekötötték a múhelyeiszámo- lásokkal. Felhívta a figyelmet, hogy a mühelyeiszámolásokat vigyék le az egyes brigádokig és vállalják a gyapjúipari vállalatok vezetői, hogy augusztus 20- ra. valamennyi erigádtagot megtanítják a műszaki meröszámok ismeretére. Horvath Ferenc, a Gyapjúipari Igazgatóság részéről felhívta a figyelmet az áru eszközök kérdésének eiötérbehe. lyezósére. Minden számvitel csak akkor ér valamit, mint jelen esetben is, ha a gyárrészlegek elszámolása megegyezik a könyvelés adataival. Oláh Kálmánná, a Gyapjúmöső 'Zója ifibrigádjának veZe öje a náluk bevezetett brigádönejszámolást ismeri ette. Gergely András, a Vácj Fonógyár részéről pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy a hulladékok reálisabbá tételére értékeljék ki a különböző minőségű fonalakat, hogy ezzel is hozzásegíthessék a dolgozókat versenyvá-Ualásaik maradék’alan teljesítéséhez. Az ankéton megjelentek ezután elfogadták az előterjesztett határozati javaslatot, hogy a Bajai Gyapjúszövetgyár kezdeményezéséi, mint célravezetőbb és gyakorlatilag átíekm'hetőbb mü- aelyelszámolási rendszeri üzemeikben is bevezetik. Az ankét ezután mélységes felháborodásának adóét kifejezést Duclos elv árs bebörtönzése miatt. Táviratban tiltakoztak az amerikaiak és francia Jakájaik űjabb merénylete és gaztette miatt. A DÁV bajai dolgozói terven felül közel 800 méteres távvezetéket építettek a Dunán keresztül A Dél magyarországi Aram- szolgájató Vállalat bajai üzlet- igazgatóságának dolgozói lendületes munkájukkal valóravá'toi- ták fogadalmukat, bogy a második tervnegyedben terven felül megépítik a közel 800 méteres ideiglenes távvezetéket a Dunán keresztül. A dolgozók, mikor vállalásukat megtették, megfogadnák, hogy anyagtakarékosságukban 20 százalékos (o- vábbi megtakarítást fognak elérni. Büszkék lehetnek, hogy ezt a vállalásukat is 10 Százalék- ital túlteljesítették, . Az üzletigazgatóság dolgozói a soraikban élő versenyszellem további elmélyítésére négy üzletigazgatóság' versenyébe kapcsolódtak be, a legjobb üzemvezetőség és a iegjobb műszaki dolgozó cím elnyeréséért. A versenyben Malmos Lajos, a DAV bajai dolgozója került a legjobb műszaki dolgozó rangsorolásának első helyére, elnyerve a kitűzött vándorzászlót és az 500 forintos pénzjutalmat. A legjobb üzemvezetőség címért folyó versenyben a bácsalmási üzemvezetőség nyerte a kiíünte- téjt jeleBlő inágodiij helyezést, kát felosztottuk a mu u kacsa - patok ta sr:iai között. I Sv_ ju* tolt egyegy tagra. 1899 négy szögöl gyapot. 300 négyszögöl cukorrépa, 6ÜU négyszögöl burgonya. 300 négyszögöl mák és 2900 négyszögöl kukorica megmunkálásra. Az egyegy taei-a eső munkaterületeket , kicövekelték. Ha val.ameiyik tag munkájában lemaradás mutatkozna a növényápolás során, úgy a munkában élenjárók segítségével azonnal felszámolják. A Petőfi- és Haladás-munkacsapatok vezetői más utat is választottak a munkafegyelem megszilárdítására es az eredmények állandó fokozására. Saját személyükben e őfizettek a Szabad Népre és a megyei pártsaitóra. A déli ebédszünetekben maijuk olvassák fel az uhunak hasábjairól a minisztertanács meg jelenő határozatait, a vaj óban ismertetett, munka- módszereket és n szomszédos termelőszövetkezetek munkaversenyeinek eredményeit, ismertetik a nemzetközi helyzetet és a békeharc újabb és újabb győzelmei*. így oktatják és nevelik munkacsapataik tagjait a még erőteljesebb helytállásra, így lendítik napról napra csoportjaik teliesíiésbeii eredményeit. Az egvmásko" zötti parosversenv a Petöi’i- esoport eredményeit 160. a Haladásét 156 százalékra f° kozta. A két munkacsapat vezetője minden nap összejön, hogy megbeszélje a napi, tapasztalatokat, feltúrja a, megmutatkozó hibákat, melyekből kölcsönösen okulva, menet• közben végrehajtsák azok ki-1 küszöbülését. A Petőfi- és Haladás-munkacsapatok tagjai lelkes mun ’ kárukkal azért harcolnak! hogy a maguk munkájával is hozzásegíthessék szövetkezetüket az elmúlt évben elnyert, vándorzászló idei megtartásához. Bevonták munkaképes családtagjaikat is a munkába, hogy növelhessék a növényápolási munka minőségi teljesítését. A Petőfi-csoportban Szelepeseiig;, Lászlónó három családtagjával végzi a cukorrépa- egyelést. Vui*y Mihály és Bi’ schoff György feleségei is ott vannak a munkában. A Haladásban Tóth Sándor és Elek Zsigmond nein egyszer négy munkaképes családtaggal végzik a munkát. Bún- dity János pedig, aki az elmúlt évben nem tudta meggyőzni feleségét, hogy jőj- iön a szövetkezetbe segédkezni. ma már nem egyszer jelenik meg feleségével a munkán, mert Bundityné saját maga is rájött arra, hogy a szövetkezet gazdagodása az ő gyarapodásukat is elősegíti és a békeharc minden asszonytól is megköveteli.’ hogy ott legyen a termelő munkában,: a békefront erősítésében. Levelező ti It írja: A mélykúti gépállomás dolgozói a cséplőgépek javításának meggyorsítására versenyre hívták ki a bácsalmási, ,a tompái és a kisszállási gépállomást. A legutóbbi ér; tékelés szerint a mélykúti gépállomás javító-brigádja került az élre a gépállomások közötti versenyben. A mélykúti gép P lomásOn Szvetuyik Lajos _ és Pstöki János ja v-ító-brigádja, árt- el legjobb eredményt. Gépállomásunk dolgozói az aratásé« a. csépi és sikeres befejezése érdekében átmennek a kecskeméti gépállomásra, hogy munkájukkal segítsék a gépek kijavítását. Nagy Ferenc versonyí'eL ■ mélykúti gépállomás
