Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-05 / 130. szám

Juqoszlávia művészetének fasizálása

Éjszaka történt...

Magyar—jugoszláv határ.

Határ! Ezen a részen a térképen kanyarod. Mintha csak azért lenne így- hogy a határőröknek nehezebb legyen lerajzolniok.

Határ.. . Innen a haza vám a Magyar Népköztársaság. Ott túl az áruló Tito korbácsa alatt nyögő jugoszláv nép. o

Az est hamuszürke ege betakarta a látóhatár*. Az éjszaka süket és barátságtalan. A túloldalon lassan. óvatosan fekete árnyék közeleg. A settenkedő alak meg-megáll. Uallgalózik. A legkisebb neszre hirtelen tőidre fekszik. Majd fe.áll és bátortalan,il tovább lépked• .Jói ismeri a bozótoti a köveket, ag ösvényt.

A drótnál megáll. Szemével as két drót közti téridét minden méterét véai9kém>eii. Lehajol. Keze óvatosan esti* szik a földön.

Drófollóval lecsípi a drót- szálakat, majd köztük átcsúsztatja testét. A magyar részen sokáig fekve marad. Hallgatózikt kémleli a vidéket. Zajt igen. lépések zaja.

— Csak nem a határőrök jönnek — cikkázik át agyában a aondolát. Homlokán gyöngyözik n hideg verejték.

— Pontatlanok lennének Lyubomir megfigyelései? — Ezek a gondolatok kalapálnák agyvelöjébcn.

Nem határörök. Trakt,oris- ták. itt szántottak a közelben és most későn hazatérnek, — Jó volna utánuk settenkedni — "ondolia magában a Jugoszláviából átszö' köH idegen> akinek az a feladata, hogy Magyarorszá' gon bér- és normacsalásokat szervezzen, üzemeinkben a munkafegyelmet lazítsa, hogy minél több kárt okozzon épülő szocialista hazánknak-• hátráltassa ötéves tervünk végrehajtását. — Bizonyára lakott hely felé igyekeznek!

Feáll. Körültekint, majd bátortalanul a traktoristák után lopódzik. Óvatosan használja ki a terepet. ú'Jy. ahogy odaát, a kémiskolában tanulta.

A két traktoristg élénken társalogva halad egy távoli fény felé.

—-Ez már Mosztanaa — állapítja mea az idősebb. ~~ Méa egy negyedóra és of* vagyunk •— felel a társa. — Kernelem k"vunk helyet, hogy mindkét fülemre aludhassak — böki ki a szót Pista. — Biz’ napok óta korán talpon vagyunk. De neki is gyűr- köztünk a munkának. Mi ideát nem gázt termelünk• mint a kerítésen túl, Tito aá yonkancsukázott. földművelői . . ,

Az idegen alattoniban követi a két társalaó dolgozót. Azok hamarosan elérték °z állami gazdaság épületéti melynek homlokzatát nagy vörös csillan díszíti. A házban már mindenki alszik. Csak H? éjjeli őrök ülnek az iroda elő'ti lócán. _ Csendesen beszélgetnek. Kissé meghökkentek• amikor a traktoristák váratlanul megjelentek .

**~ Titeket mi szél hozott?

— kérdi az egyik őr.

— Szállást kérünk réggé- UtJ. altkor folytatjuk a szántást.

— Gyertek, Ebbe a szobába menjetek, otl még van két üres ágy.

A két traktorida eltűnik a sötét szobában Az őrök visszaülnek előbbi helyükre.

—.Ki olt — szól hirtelen az egyik őr.

— Mit keres itt?

— Pszt! Ne olyan hangosan, mert másak is meghalljákI nem szeretném az alvókat felkelteni. A bajmoki müütat keresem. Eltévedtem a tanyák között.

Az idegen előlépett.

— A műutat — ismétli Sándor bácsi a kérdést. Majd társára tekint. Ez megérti Sándor gondolatát. Ébernek kell lenni, mert itt, a határon Tito cinkosai mindenre kénesek.

— Fáradtnak látszik, üljön le egy keveset, pihenje ki magát, hiszen méa nagy út áU előtte. De hu van ideje> itt is aludhat.

— Köszönöm a szállást, de nekem sürgősen tovább kell mennem.

A hét éjjeli őr éles szemmel figyeli a jövevényt.

Sándor bácsi szemével hunyorított. Társa médérti ezt a „beszélgetést”.

Besietett az irodába. A jövevény aggodalommal tekintett utána.

— Kihozom a dohányzacskómat, amit bent felejtettem

— veti oda Sándor bácsi.

Az irodában felhívta a rendőrőrsöt. Jelentette az esetei

Képünk cgT amerikai haktérlumboinbát mutat be. Ez a bomba

esés közben két részre válik szét és ekkor szabadulnak ki be. lö'lc a ferlözött rovarok.

Az amerikaiak segéa.

PESTIS GENGSZTEREK

Képünk az amerikai agresszorok által terjesztett fekeleszínfl rovart ábrázolja (felnagyítva). — (Ezeket a dokumentum fényképeket a Pravda pekingi tudósítója küldte lapjának.)

Halálrovar

— Mindjárt jövünk — megnézzük az idegent — beszéltek vissza a drót. másik végén.

— Merre van a bajmoki müút — ismételte az idegen a kérdést, majd zsebébe nyúlt és abból három, cigarettát kotorászott elő. Megkínálta az éjjeliőröket, majd maga is rágyújtott. Keze kissé remegett. Mintha, ideges lenne.

— Mindjárt megmulatjalu — szakította félbe a csendet Sándor bácsi. — Mind- járt felhúzzuk az órát és akkor ePy darabio elkísérhetjük. hogy el ne tévedjen.

— Nem fontosi hogy elkísérjenek — idegeskedik a jövevény. — Csak mutassák meg az irányt Nem kívánom ingyen. — Elővett zsebéből cuy nagy börtárcát, majd mindegyik őrnek 100—100 forintot ajánlott fel.

— Mindjárt, indulhatunk! — Sándor bácsi az órához megy. azt, felhúzza, majd odaszól az idegennek. — mehetünk!

Elindulnak. Az idegen mindjobban megnyujtoUa lépteit. Pár perc múlva a két őr alig tudja kivetni. — Merre van a müút — zihálta a szót.

—■ Amarra! — nyugtatják meg.

— Köszönöm a szívességet. már tudóm, hol vagyok, most már egyedül is rátalálok az útra. Adjisten — és ezzel to* vábbáUt.

— Alljál meat továbbkísérünk, mert eltévedsz — kiáltanak utána az éjjeliőrök. De az Csak meggyorsítolJa lépteit. majd futni kezd. Csőikéig y por zik utána az ÚU

Mély csőnd. Csak a futónak a lépései konganak a száraz talajon.

— Állj! — liarsan az éjbe. Fojtott káromkodás a válasz.

— Állj> add mea magad* mert lelövünk — dörren egy mély hang a csenbe

A jövevény lelép a2 ős* vényről. Már látja az utatn mint kígyózik a búzatáblán között. Amoif. eUy magas rozstábla. Arra tart. Futva eléri.

— Add meg magad. mire

vársz még — ripakodik rá a határ járőr, akit közben a rendőrség értesített.

Kél aéppisztolycső néz <* diverzánsra. Mint a csapdába került mdáUut. úgy vin.F nyoa a dühtől. Visszaviszik az állami gazdasáa épületé■* be. Hátizsákjából és zsebeiből egymásután szedik ki » térképet, pénzt, személyazonossági igazolványokat)’ könyveket. ' Sokáia tart a kihallgatás. A terhelő bizonyítékok láttára vall a diver- sans.

Hajnalodik ... rA csendes határ felől hideg szél fúj. A rendőrök, a határőrök, a polgári lakosság, az állami gazdaság dolgozóinak segítségével és catriittműködésével teljesítették feladatukat- Visszaindulnak az őrsre. Előttük felemelt kezekkel és lehajtott fejjel az elfogott kártevő mégy.

Az állami gazdaság épülete előtt csak a két járőr csizmáinak kopogása, hallatszik. Örködnek... Segítik védeni hazánkat!

A belgrádi klikk bel- és külpolitikáét. mint. ismeretes, az Óceánon túl szabják meg. A Tito fasiszták a művészet- politikát is tel.iesen alárendelték a Wall Street érdekeinek. MűvészetDolitiká.iuk lényege abban foglalható öszA dekadens amerikai szín- műiroilalom mellett, bevonultak a jugoszláv színpadokra a leghirhedtebb i és legziillöttebb francia polgári tákolmányok is. Jellemző, hogy jugoszláv színházi kő rökben nagy tábora van Sartre-nek, akinek fő elve. hogy bele keil nyugodni minden rosszba, amit a ka pitaiizmns hoz magával, mert az ellene való hare értelmetlen. Az egyik Tito-fasiszta művészeti lap nemrégiben azt ajánlotta, hogy Jugoszláviában létesítsenek külön színhá zat kizárólag exizteneialista színművek előadása számára. Az exizteneiaiizmus a nyugati burzsoá ideológiák leg- alacsonyabbrendő válífá.ja; elragadtatást vált ki a Tito körül lebzselő lealiasodott ju goszláv ..művészekben ’.

Arra vetemednek ezek az úgynevezett, drámaírók, hogy a jugoszláv irodalom klasz- sziku*ainak halhatatlan műveit is meo hamisítják. A'* egyik vidéki városban bemutatták például Petró Nye- í/qs ..Hegyi koszorú -fát, mely élesen elítéli a hazaaru- iókat, és dicsőíti a. szabadságba root. A nyugatról irányított fasiszta rendezők annyi* ra meghamisították a darab eszmei tartalmát, hogy a fel* háborodott nézők jóval a* előadás vége előtt elmentek a színházból.

A belgrádi vezetők néhány év előtt kijelentették. hogy 1500 millió dinárt fektetnek filmgyártásba. Bőkezűen ígérgették.! hogy filmeket készítenek a nép életéről és filmre viszik n . jugoszláv klasszikusok műveit. Ebből a tervből semmi nem valósult. meg. A beharangozott nagy filmek helvett értéktelen,! háborús uszítást tartalmazó. amerikai ízű giccsek születtek. A jugoszláv filmsze, hogy meymérgezik a ju~ y-ysaiáv doluozók tudatát a nacionalizmus és az ember gyűlölő eszmék mérőével és elősegítik beletaszítani Jugoszláviát a Szovjetunió és a népi demokratikus országok elleu irányuló agresszív háborúba.

A Hxuihas es a film lexultesxtese

színházakat Hollywood zül- lesztő termékeivel és a mar sliallizált országok hasomó mintára készíteti filmjeivel tömik ’ele. 1950-ben Hely rád' ban 3200-szór játszottuk amerikai filmeket. 27í>0-szor angolokat és mindössze 270 előadás jutott a hazai. filmgyár;

A népi művészet tervszerű elpusztítása

De nemcsak Jugoszlávia színjátszása és filmgyártása áll a kapitalista nyugat rothasztó hatása alatt. Nincs a művészetnek olvau területe, me-yet ne fasizáltak volna a tengerentúli példaképek alapján; Jugoszlávia népeinek táncművészete hosszú évszázaduk során alakult ki. A hatalmat bitorló belgrádi klikk majd kibújik a bőréből, hogy az ifjúsággal elfeledtesse a remek nemzeti táncművésze" tét. A titóisták minden eszközzel arra törekednek, hogy az országban meghonosítsák az undorító zenei zűrzavarral kísért, úgynevezett mai amerikai ..táncokat”. Egész propagandahadjárat . indult a nyugati ..tánckultúra meghonosítására”.

A jugoszláv ifjúságot

az amerikai kultúra rabjává akarják tenni

A képzőművészet terén a belgrádi vezetők harcot folytatnak a realizmus ellen es miudeu eszközzel ösztönzik a formalizmust. Széleskörű reklámot csapnak az amerikai „Comic’s”-uak. a rajzos elbeszéléseknek. Ilyenfajta képecskéket^ közölnek ,a sajtóban is. Különösen az ifjúsági folyóiratokban. Témájuk rendszerint, gyilkosság és rablás. Titóék ..Ifjú erő” című lapjában nem ritka az ilyen című rajzos elbeszélés: ..Kés a torokban”. ;-,Az ugró- fal”. „Emberfeiek kaphatás 0 bemutatására. 1951-ben ezek a számok lényegesen emelkedtek, a nyugati filmek javára. A dolgozók felháborodása egyre nő Titóék film- és színházi kultúrája miatt. Az ..Aszfaltozott dzsungel” című amerikai gengszter- filmet a zágrábi munkások és értelmiségiek bojkottálták- Nyíltan kijelentették, hogy nem akarnak Horvátország filmvásznai az ifjúságot le- züllesztő amerikai zagyvalékokat látni. .Nem egyszer olyan közbekiáltások hallatszanak a hollywoodi filmek cőadása alatt, melyek követelik. hogy adjanak szovjet

fák in n Ív n t.

lók”. t.A lónyelv”. A tilói*- ták felhasználják a fasiszta eszmék terjesztésére az úgynevezett ..kulturális társaságokat” is. De a nép’ömegek bo.ikottálják az embergyűlölé propaganda tanyáit. A ..Borba”, a jugoszláv fasiszták legfőbb szócsöve egyik számában megá’lapítottia. hogy a Duga Besza-i textiigyár munkásait még kényszerrel sem .sikerült, a ..kultúregye- sül-et” munkájában való részvételre rávenni. Ennek következtében felbomlott az egyesület.

A jugoszláv nép clforilul a fasiszta

kultúrpolitikától

Jugoszlávia dolgozói napról- napra fokozzák harcukat a Tito-fasisz’a klikk elleu. E hare a művészetek területén is egyre élénkül. ..Előre a haladó művészetért” — tűzlek zászlójukra a jugoszláv hazafiak az amerikai giccs elleni harcuk jelszavát. Jugoszlávia dolgozó néue soha sem fogja elfelejteni a ti'ó- fasiszták által meggyilkolt lánglelkü hazafi. Arszo Jova- uovics szavait: ..Hazánk szent földjén, Szerbiában, a be.- aradi utcákon, a Szerénységben a szovjet katonák testvéri vére hullott. Közösen átélt szenvedésekből, együtt- hullatott vérből, született meg a két szláv or szán testvér k séOe” r ” . ... ‘V,