Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. június (7. évfolyam, 127-151. szám)

1952-06-04 / 129. szám

Mindenütt erősödik a tömegmozgalom Duelos elvtárs kiszabadításáért Duelos elvtárs kezére rakott bilincseken oU látható az amerikai imperializmus véd' .legye: Made in USA. Ducíos elvtárs megbilincselt, kezzel is olyan erővel védelmezi a francia néo szabadságát, a béke ügyét, hogy reszket, bele az egész hivatalos Uran- ciaország. Bátor kiállása nemcsak a francia dolgozókat lelkesíti, hanem az egesz világ békeszerető millióik minden valamirevaló emberi, akinek agyában és szivében elevenen él a béke akarata- Duelos elvtárs bilincsei az az erő. amelyre az egész világ megmozdult, hogy a bi­lincseket letör.ie a francia ílép nagy fiának kezéről. Megyénkben is egyre na­gyobb és nagyobb tömegek csatlakoznak ahhoz a moz' galomhoz, amelynek célja, hogy szabadonboesássali Jacdues Duelos és André Stil elvtársakat. A jánoshal­mi női traktortan folyam hall" gtitói x’öpgyű'ést tartottak, amelyben megfogadták, hogy még nagyobb erővel, meg nagyobb lelkesedéssel tanúi." nak. hogy az iskolából kijő­ve. teljes erővel résztvehesse- uek abban a harcban, ame­lyet. pártunk vezet a mező­gazdaság szocialista átszer­vezése érdekében. A kiskun­félegyházi kórház dolgozói úgy válaszolnak a francia bábkormány aljas merény­letére. hogy újabb munkaiéi ajánlásokkal és a .»Gyógyíts jobban”-mozgalom erősíté* sével fejezik ki együttérzé­süket a hős francia munkás* osztállyal. A Kecskeméti Kertészeti Technikum Tangazdaságá­ban is röpgyűlést tartottak, amelyen résztve!tek nem­csak a gazdaság fizikai es szellemi dolgozói, hanem a környékben lakó kisparasz- tok-is- Miután Huszár Káz- mér gazdaságvezető ismer­tette a francia kormány ter­rorcselekményeit, Molnár Róbert hozzászólásában éle­sen elítél’e a francia lakáj- kormány gálád tettét. Utána Gellai Mátyás kért szót. — Több idein .épem Fran­ciaországban. Átliitom. hogy n francia munkásság mindig demokratikus érzehnü volt. Ebből adódik. ho9y a Fran cia Kommunista Párt. ma máj iaen erős és hatalmas, ezért szeretnék elfojtani minden megmozdulásuk01. Kő vetél­jük, hogy bocsássák szaba­don Jacaues Dudos elvtársai. Id. Tóth Mihály, a környé­ken lakó kisparasz* kérte a részvevőket, hogy küldjenek a budapesti francia követség­hez tiltakozó táviratot. Tóth Mária és Virág Erzsébet munkavállalással tiltakozik a letartóztatás ellen. Kecskemét vasutas dolgo zói. a Bápskiskunmegyei Ál latíorgalmi Vállalat dolgozói is táviratban követelték Jacques Duelos és Andrt- Stil elvtársak szabadoubo- csátását. Baja dolgozói is csatlakoz tak a tiltakozó-mozgalomhoz. A Bajai Gyapjúszövet- gyárban a fouóelőkészítő üzemrészlegében Ezuszics Do* na sztahanovista ifi fejezte ki a dolgozók mélységes meg­vetését. Jacques Duelos elv- társ letartóztatása miatt. A szövődében Csötönvi Benőné szólalt fel a röpgyűlésen és követelte Duelos elvtárs azon­nali szabadlábrahelvezését. A fonodában Vukov János azt. mondotta: Ha egyszer lesújt a dolgozó milliók mélységes felháborodása, bele fog re* megni a föld. Herm°nec Dé* •uesué az előkészítőben arra mutatott rá. miért akarják az imperialisták mindenre* kés?, francia csatlósai elné­mítani azokat, akik a dolgo­zó néo szabadságáért és a békéért harcolnak. Mert fél­nek a milliók erejétől és bé­kevágyától. A regieben idb Bruckner János sztahanovis­ta szólította fel társait hogy újabb eredmények kiharco­lásával sújtsanak le a"dolgo­zók igazi ellenségeire ,, A 64/2. Építési Vállalat dolgozói ugyancsak röpg.v il­lésen tiltakoz’ak Duelos mv társ letartóztatása ellen. A tiltakozás vihara követelte a francia nép egyik legjobb fiának azonnali szabadlábra- helyezését. Tiltakozó távira tukbau ezeket mondották: ,>A 64/2. Építési V- 957 dol­gozója mélységes felháboro­dássá! tiltakozunk a francia Kommunista Párt titkárá­nak- Duelos elvtársnak le'ar- tóztatása ellen. Mélységes gyűlölettel bélyegezzük me„ az amerikai imperialisták és a francia csatlós kormain gyalázatos tettét. Mi. épitő ipari dolgozók, a nemzetközi munkásosztály- fiai, követel­jük Duelos elvtárs azonnali szabadonboesátását.” Az Épületasztalosipari V. a Huhakonfekció AT. a Gép üzemek .iavítótelepén. « DÁV-nál a tsnácsházán £ dolgozók izzó "víílölettel iár gyalták a béke elleni újabb merényletet és Duelos eivtári azonnali szabadtóbrahelyezé sót követelve, elí (éltetésüket kérték a merénylet, elkövetői nek. NEMZETKÖZI GYERMEKNAP MOSZKVA A mosakvai dolgozók a nemzetközi gyermeknap alkal­mából az üzemekben és hiva­talokban előadásokat és beszá­molókat tartottak. A gyermekkönyvtárakban és Pionir-házakban kiállításokat rendeznek, amelyek bemutatják a gyermekkönyVKiadás fejlődé­sét a Szovjetunióban. PEKING Pekingben ünnepi gyűlésen emlékeztek meg a nemzetközi gyermeknapról. Az ünnepi gyűlésen számos ázsiai és ausztráliai nöküldött is résztvett. A többi között felszólalt: M. Kempster, az ausztráliai nők képviselője, Ha Kve, a vietnami küldöttség vezetője, Szuvarti asszony indonéz küldött, Dau Kiiin Hla, burmai küldőit. BERLIN Több min! nyolcezer ke'etber- lini iskolás vett része a Marx- Engels-téren tartott gyü.ésen. Mint az ADN jelend, a nem­zetközi gyermeknapról Nyugal- Berpn sok kerületében is meg­emlékeztek, Wedding-munkás- negyedben gyermekiinnepsé. get ’ rendeztek Nyugaiberlini rendőrök rálámadlak az ünnep­ségen részvevő gyermekekre. BÉCS Az Osztrák Gyermekvédelmi Bizottság a nemzetközi gyermek nap alkalmából felhívást inté­zett Ausztria lakosságához. ,,A háború növekvő veszélye fenyegeti gyermekeink jövőjét és éjeiét — szögezi le a fejhívás majd így folyatja: —, Alakítsatok új gyermekvédelmi bizottságévá:! Emeljétek tel sza. vatoka: a gyermekek, az emberi­ség jövője védelmében! Békét gyermekeinknek!.” KOMA A nemzetközi gyermeknap al kalmábój az Olasz Gyermekvé­delmi Bizottság Kancesco S„ verio Nltti szenátor, volt minisz tereinek elnökletével nyílt ü.és ‘artolt, PHENJAN A Koreai Népi Demokra’ikus Köztársaság lakossága széles­körűen megemlékezik a nemzet, közi gyermeknapról. A köztársaság lakossága aján dákokat gyűjt a gyermekottho­nok neveltjei, valamint az elesel hazafiak é3 hadirokkantai, gyermekei részére. Az amerikai agrejszorok Ko fiában leromboljak áz iskolákat, kórházakat és gycrme,.o;thono kát. Sokezer gyermeket gyilkol­tak, vagy sebesitettek meg. A Koreai Népi Den^okratikus Köztársaság kormánya a gyerme kék megmentése érdekében kü lön gyermekóvóhelyeket létefií lett. A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság minisztertanácsa nak határozata értelmében gyermekotthonok, iskolák és internátusok széles hálózatál építették Ili az ejesett, hazafiak számára Az olasz baloldali pártok u választási visszaélések ellenére kiterjesztették szövetségeseik körét Az „Unita” megállapítja hogy a választási eredmények alapján négy (Szembeitinő tényt kell kiemelni. Az első a keresztény- demokrata párt népszerűségé­nek rohamos hanyatlása, A második szembeötlő tény a kisebb. Kormányt támogató pár­tok lemorzsolódása. A szo­ciáldemokraták, köziiársaságiak és liberálisok teljesen lejáratiak magukat a különböző pacciardik, saragatok és romiták szereplése folytán. A harmadik alapvető tény a népi mozgalom hatalmas és állandó jellegű előrenyomulása. A baloldali pártok a nagyfokú niEgtéiemlíiés, nyomás és erőszak, a választási visz- szaléléseli és csalások, a ha- zaj és külföldi monopolisták által pénzelt uszító propa­ganda ellenére kiterjesztették szövetségeseik körét, a vá­rosok és községek százait hódították meg és sokszáz- ezerret több szavazatot kap­tak, mint a legutóbbi vá­lasztásokon. Ebben az általános keretben baloldali pártok délolaszországi előretörése éppenséggel törté nelmi jelentőségű. Országos vi­szonylatban is kJ kell eme.ni a demokratikus „városi lista” nagy sikeré! Rómában A negyedik tény, amelyet a választásokkal kapcsolatban ki kell ememi: a kormány politiká­ja lehetővé tette a monarchjsták nak, bogy ismét megjelenjenek az olasz politikai étet porondján és olyan álláspontokat foglalja­nak el, amelyeket a háború után már végleg felszámolinak tekint­hetünk. Tiltakozunk az imperialisták koreai gaz merényletei ellen... A megyei tanács igazgatá­si osztályának és munkaerő­gazdálkodás osztályának dol­gozói röpgyűlésen vitatták meg az amerikai imperialis­ták koreai hadifoglyokon végrehajtott véres gaztet­teit. Az osztályok do Sozói felháborodással vették tudo­másul az amerikaiaknak ha­difoglyokkal való embertelen bánásmódját-. Táviratban tiltakoznak ezek ellen az al­ias, vadállati cselekedetek el­len és követelik, hogy a nemzetközi jogszabályokhoz mérten az agresszorok hala­déktalanul szüntessék he a koreai és kínai hadifoglyok­kal szembeni embertelen bá­násmódot. PÁRBESZÉD Irta: Zelk Zoltán <— Lesz háború? — Építsed házad! — Lesz háború? — Nyess férges ágai! — Lesz háború? — Az úton, látod, csapat fiúk. csapat lányok ... — Lesz háború? — ,,.s hogyan kacagnak! ellopták hangját a pataknak! — Lesz háború? — ...hát ébreszd kedved: rnejünk velük, a hegyre mennek,,. — Lesz háború? — .. tegnap egy ösvény megszólított s mint ismerősét... Kis ösvény volt, épphogy csak látszik, de fölkísért a hegy csúcsáig! — Lesz háború? —. .,alján a begynek gida szőke] t, tehén -merengett. Beh szép is a f, tőgyek zenéje, t sajtárban a tej dobverése, ha már az est denevérszárnya söté'et ír az ég falára! S beh szép az is,- ha hajnal lobba« a táguló, a víg egekbe*! És szép az év­szakok futása,; ha zöldre lép, ha zúzmarára! — Lesz háború? — Hát építs házat; hol élsz, hol őrized e tájat! Elméd s karod munkáld erődnek! "em m“rnak abba, ki erőseDiur S c GOQOOOOOOOOOOOOOOOOOOOOODOOOOOOOOOOOOOOOOOe Megkezdődött a próbazsilipelcs a Volga—Don csatornán Elindul! útjára az első két hajó Június 1-én a Voiga-Don hajóz­ható csatornán, amey teljes hosz- szúságában — Sztálingrádtól Kalácsig — megtelt vizzei, meg­kezdődött a próbozsilipezés. Az első hajók áthaladlak a zsilipe­ken. A Vo'gáról két Diesel-von- tatóhajó fu'ott be az 1. sz. zsi­lip kamrájába. A hajó* úszó­kikölöket és földkotrót vontat­tak. A két hajó felfelé halad majd a csatorna volgaá lépcsőjé­nek kilenc zsilipjén keresztül a legmagasabb pont, a vízválasztó felé, amely a Volga szintjénél nyolcvannyole méterrel, a Don szintjénél pedig negyvennégy méterrel magasabb. (MTI) A bonni keretszerződés: új, gyalázatos müncheni paktum Ezidöszerint a némei kérdés és ezzel összefüggésben a május 26-án aláírt bonni keretszerző­dés áll a. nemzeiközi érdeklődés homlokterében. Bonnban létre­jött a második világháború utáni koiSisk új, gyalázatos müncheni paktuma. Tizenhat évvei ezé'ött Mün­chen ellen csak a szovjet- kor­mány tiitakozou, amely becsű­iénél vállalta a Münchenben felbomlásra ítéjt Csehszlovákia, val kö‘ött egyezményeit. A bonni keretszerződés ellen azon­ban feiemeii tilt akozó szavát elsősorban maga a nemet nép lúlnyomó többsége is. A német ncp többsége felismerte, hogy május 26-a Adenauerék és impe­rialista gazdáik legnagyobb árulásának napja a német nép­pel és e-z európai népekkel szemben. Ennek az árulásnak következ­ményeit éles fénnyel és riaszió hanggal mutalta meg a május ll-i esseni soriüz, amely az Adeaauer-féle háborús kalandor- politika első halálos áldozata: szedte a békejzeretö nyugatné- meiországi ifjúság soraibó1, Philipp Müller vértanúhalá­lához hasonló sorsot szánnak az amerikai imperialisták nemcsak a nyugatnémetországi ifjúság­nak, hanem minden nyugat- európai ifjú számára. Cinikus nyíltsággal v&lloita be ezt Green szenátor, aki az amerikai sze­nátus külpolitikai bizottságában Truman „kölcsönös biz'.onsági programmjával” kapcsolatban ezeket mondotta: ,,Mi nem va­gyunk kegyes szamaritánusok, akik nagylelkűen odaadjuk pén­zünket, hogy erkölcsi elismerési szerezzünk magunknak. Pén­zünkért .követelnünk kell, hogy a nyugateurópai országok ifjú­sága készüljön fel a háborúra és ily módon minimálisra csök­kenthessük az amerikai veszte­ségeket egy eljövendő háború­ban.” íme, a bonni keretszerződés megkötésének egyik amerikai indító oka, A német, a francia, a brit ifjúság életének árán keli mgvédeni az amerikai, a nyugatnémet, a francia, a brit monopol kapitalisták profitjait. Ezért keü újjáéleszteni a né­met militarlzimust. Ezért kel) teljes fordutatezámmal dolgoz­nia a rajna- és ruhrvidéki ipar­mágnásodnak, bánya-bárók Üze­meinek. Nem érdekli sem a né­met kapitalistákat, sem nyugati érdektársaikat, hogy az I, G. Karben üzemeiben ismét ciklon­gázt gyártanak, bak',ériumhábo­rút készileneik elő. Nem ér­dekli őket az, hogy ismét re- akíiválták a különféle számo­zású V-tüzérségnek tömeggyilko­sait. Nem érdekli őket, hogy m amerikaiak által szabadonbo- csátott Krupp von Bohlen is­mét halált gyárt üzemeiben., ezúttal az amerikai jmperiali3- lák megbízásából. Es mégsem olyan egyszerű a bonni keretszerződés megkö­tése, mint ahogy azt Adenaue- rék és a nyugati külügymi­niszterek elképzelték. A május 26-i paktum sok olyan nyugai- némot lakosnak nyitotta rá a szemét a közvetlen veszedelem­re, akik eddig másképpen lát­ták, vagy közömbösen nézték: az amerikaiak nyugatnémeior- szágl háborús készülődéséit.: Amikor halljuk, olvassuk a. fel­hívás visszhangjaképpen a ne­met tömegek, elsősorban a munkásság tiltakozásait; ame­lyek sztrájkokban, tiltax-oző felvonulásokban nyilatkoznak meg, úgy érezzük, hogy a na­póleoni elnyomás ellen fellán­golt német nemzeti ellenállás korszaka támadt fel újra, ame­lyet akkor is a legjobb’német hazafiak kezdeményeztek. Kcsselriugct „becsületszóra“ szabad­ságra engedték Hamburg (MTI) Kessclring volt hiljerisia táborszernagyot — akit mint ismeretes háborús büntettek miatit halálraítéltek, majd az ítéletet életfogytiglani börtönre változtatták — a nyu- gainémotországi megszálló ható. Ságok „rokoni látogatás” ciméa „becsületszóra” szabadságra en­gedték.

Next

/
Thumbnails
Contents