Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-25 / 96. szám

A Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának határozata a termelőszövetkezetek gazdasági megszilárdításáról és munkafegyelmének megerősítéséről

■ Termelőszövetkezeteink és termelőszövetkezeti csoporjaink (továbbiakban: termejöszövetke. zet) fontos feladata, hogy a helyes munkaszervezés megvalósításával és a munkafegyelem megszilárdításával példamutatóan gazdálkodjanak, továbbá, hogy élenjárjanak az ái.ami fegyelem betartásában, a beadási kötelezettség teljesítésében. Ezért a minisztertanács a következőket határozza:

I.

A vezetés megszilárdítása :

A termelőszövetkezet elnöke a közgyűlés és igazgatóság (Intéző bizottság) haiározatai alapján egyéni felelősséggel irányítja a termelőszövetkezet gazdálkodását. E működése során be kell tartania az alapszabályt, a fennálló törvényeket és rendelet ekt't, a közgyűlés (csoportértekezlet), az igazgatóság (intéző bizottság) határozatait és a jóváhagyott terveket

Az einök felelős azért, hogy a termelőszövetkezetben állandóan emelkedjék a terméshozam és ezzel kapcsolatban a jövedelem. Ennek érdekében az elnöknek gondoskodnia kell a termelés élenjáró tapasztalatainak elterjesztéséről, továbbá arról, hogy a termelési terveket és a főbb munkaszakaszok terveit Lobén elkészítsék és a gazdálkodást a terv előírásai szerint irányítsák. Az elnöknek meg kell szerveznie a brigádokat, élükre megfelelő brigádvezetöket kell állítania A brígádvezetókkel időben közölnie kell az egyes brigádok munkájára vonatkozó utasításait. Az elnök a brigádvezetök megkerü. lésével nem adhat ki utasítást a brigád tagjai részéről gondos, kodnia kell arról is, hogy a bri- gádok állandó jellegűek legyenek, hogy ezek részére jegyző, konyvijeg adják át területűket és felszerelésüket, hogy ezek készítsék el és hajtsák végre a munkájuk alapjául szolgáló nri. gádlervcket.

Az elnök személyében felelős azért, hogy a termelőszövetkezet eleget tegyen valamennyi kötelezettségének (ezek között beadási kötelezettségének) az állammal szemben,

Az elnök felelős a munkafegyelem megszilárdításáért a tér. metöezo vetkezetek ben. Gondoskodnia kell arról, hogy a tagok és munkaképes, mezőgazdasággal foglalkozó családtagjaik a közös munkában rendszeresen résatvegyenek és hogy munkájukat a Hl. típusú termelő- szövetkezetekben a munkaegy- eegköynv előírásai alapján értékeljék, s ennek megfelelően a természetbeni és pénzbeli jövedelemben megszerzett munkaegységeik arányában részesedjenek,

Egyébként az elnök feladatait részletesen megállapítja az 1031/ 1951. (XI. 11.) számú miniszter, tanácsi .határozat,

II.

A növénytermelés

fejlesztése érdekében:

1. A szövetkezeti vagyon állandó növelése, a tagok élet- színvonalának emelése és a beadási kötelezettség teljesítése érdekében a termelőszövetkezetek alkalmazzák a fejlett termelési eljárásokat, amelyek a mezőgazdasági munkát megkönnyítik és a terméshozamot növelik. A kukoricát, a napraforgót ül'essék négyzetesen, hogy a sorok között keresztben és hosszában is el tudják végezni a ló-, vagy Irakíorvonta- tású ekével a kapálást. Alkalmazzák kukoricánál, napraforgónál, pillangós takarmánynövényeknél, rozsnál a pótbepor- iást. a cukorrépa. burgonya,

gyapot, len megművelésénél a négyszeri, de legkevesebb a háromszori kapálást és védekezzenek a rovarok kártevései eilen.

A járási tanácsok és a. gépállomások agronómusai nyújtanak segítséget a t;rmetöszovst- kezeteknek a mezőgazdaság- munkák elvégzéséhez és munkájukat elsősorban a termelőszövetkezetekben elért termés, eredmények alapján kell megítélni.

2. A magas terméshozam biztosítása érdekében növelni ke|l a termelőszövetkezeti tagok felelősségérzetét. Ezért a növény- termelési brigádokat több évre — lehe-.őleg egy vetésforgó idejére — ke|l megszervezni és részükre erre az időre a területet a szükséges gazdasági felszereléssel, igásállatokkal együtt jegyzőkönyvileg át kell adni. A brigád köteles a termelési tervek alapján területét egész éven át megművelni s azon a vetéstől a termés betakarításig minden munkál elvégezni, beleértve az aratás; és cséplést is,

3. A brigád kapásnövényekkel bevetett területét a kézi munkák jó elvégzése érdekében egész évre fel kell osztani a brigád munkacsapatai között és a munkacsapatokon belül is minden egyes tag részére ki kell jelölni azt a területet, amelyen a kézi munkák elvégzéséért felelős.

4. A brigádok és munkacsa. patok munkáját az elért termés- eredmények alapján kelL értékelni, Ezért a brigádok fordítsa, nak nagy gondot a fejlett terr melési eljárások alkalmazása, hoz szükséges munkaerő biztosi. tására és érjék ei, hogy a brigádban lévő tagok feleségeikkel, családtagjaikkal együtt rendszeresen résatvegyenek a közös munkában. Azokat a növénytermelő brigádokat és mun. kacsapatokai, amelyek minden munkát rendesen és határidőre végeztek el, s amelyek elérték, vagy túlteljesítették a tervben megszabott termésátlagokat, az alábbi jutalomban keli részesíteni:

a) Ha a szántóföldi növénytermelő brigád a gabanofélék- nek a tervbon megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész vetésterületen tútleljesiti, úgy jutalomképpen a terven felül termelt gabonafélék egynegyed részét természetben ki kel5 osztani a brigád tagjainak és azon a területen dolgozó irak- toristáknak, az illető gabonaféle területének megmunkálása, |e. aratása és cséplése során teljesített munkaegységeik arányában.

b) Ha a munkacsapat a kukorica, a burgonya, a mák, a napraforgó és a zöldségfélék tervben megszabott terméshozamát a részére kijelölt egész területen túlte jesíti, jutalomképpen kapja meg iermészetben a terven fsüli termés egynegyed részét és azt ki kell osztani a munkacsapat tagjai között, az illető növény területének megmunkálása, betakarítása során teljesített munkaegységeik arányában.

c) A cukorrépa, gyapot, rostlen, ricinus és más ipari növények termelését végző munkacsapat tagjai között szét ke.l osztani a terven fejű' termelt és az államnak átadott terme, nyékért kapott pénzösszeg 25 százalékát, az illető növény megmunkálása és betakarítása során szerzett munkaegységeik arányában.

d) A kapásnövényeknél a tervben megszabott terméshozam túlteljesítése csetén jutalom illeti meg az i:ietö terület gépi munkáit elvégző traktoristákat is abban az esetben, ha az általuk megművelt területen az egész brigád; de legalább két

munkacsapat túlteljesítette ter. melési tervét. Jutalmat azonban a traktorista csak azoknak a munkegységeinek arányában kaphat, amelyeket a tervet túlié. jesítö munkacsapat területé, nek megmunkálása során szerzett.

e) Jutalmat a termelőszövetkezetek csak abból a termény- Cajiából adhatnak a tervet túlteljesítő brigádoknak, munkacsapatoknak és trakloristáknak, amelyből a termelőszövetkezet az állami kötelező terménybeadást hiánytalanul teljesítette. Nem részesíthetők jutalomban azok a tagok, akik az előírt kötelező munkaegységeket nem teljesítették.

4. A munka helyes megszervezésére fordítsanak nagy gondot az I. és II, típusú termelőszövetkezeti csoportok is. A tagok munkaerejének, igásállatai- nak, fogatainak, egyéb felszere, lésének eredményesebb kihasználása érdekeben szervezzenek brigádokat. A magasabb termés- eredmények elérése végett tőre. kedjenek a növényápolási, aratási, cséplési munkák közös erővel való elvégzésére.

A gépállomások igazgatói, valamint a járási, városi, községi tanácsok támogassák az I- és II. típusú termelőszövetkezeti csoportokat. Adjanak segít, séget részükre a vezetés megszilárdításához és az alapsza- bályszerü gazdálkodás kialakításához.

III.

A közös állattenyésztés fejlesztése érdekében:

1. Minden termelőszövetkezet köíejes állatállományát sajá: erejéből a népgazdasági terv reá eső részének megfelelő mértékben fejleszteni, hogy a kö|e. lező állami beadás teljesítése mellett évről évre növeinl tudja á közös vagyont es a tagok árszínvonalát. Ennek érdekében minden termelőszövetkezet létesítsen legalább három állattenyésztő telepet; legyen mindenütt közös szarvasmarha., sertés- és oaromfitenyész’.és. Minden termelöszöve*kezet foglalkozzék ser'éshízlaiássai és aho. arra lehetőség van, szervezzék meg a juhtenyésztést, valamin- a víziszárnyasok tartását is.

2. A termelőszövetkezetek az állattenyés:és színvonalának emelése érdekében a szarvas marhatenyésztésben vezessék be az egyedi takarmányozást, a zöld- és silóiakarmányok etetését az előírt normák szerint. A tehenészeiben alkalmazzák a napi háromszori, négyszeri fejőst, a borjaknál a mesterséges borjúnevelést, a teheneknél és kocáknál egy ivarzás alatt a kétszeri fedeztetést, a juhoknál a évenként kétszeri eüetést.

3. Termelőszövetkezeteink gondoskodjanak növekvő állatállományuk számára elegendő szemes. és szálastakarmány termeléséről. A zöld futószalag bevezetésével, a rétek és legelők gondozásával növeljék a takarmánynövények terméshozamát. Vessenek minél több másodve- íésü s2?mes- és szálastakar- mányféleséget,

4. Minden állatfajta — Szarvasmarha, sertés, juh, baromfi stb. — tenyésztésére külön brigádot kell létesíteni. Ugyanígy külön brigádot kell szervezni minden állatfajla hizlalására is. A brigádok tagjaitól meg kell követelni, hogy a gondjaikra bízott állatokat legjobb tudásuk szerint, a legnagyobb felelősséggel gondozzák és hogy magas termelékenységet érjenek el. Az állattenyésztésben a munkaszervezést és a magas eredményeket elért do - gozók jutalmazását — amennyiben a termelőszövetkezet abbpi

a termékből és terményből teljesítette az évi beadást — az alábbiak szerint keli végrehajtani:

a) A szarvasmarha'enyésztő- brigádokban minden 10 tehénhez 1 fejönöt kell beosztani, akinek fe,adata a tehenek takarmányozása, gondozása és fejese. Be kell osztani minden harmadik fejönö mellé egy tehe. nészt, aki az istálló rendbensar- tásáról, a trágya kezeléséről gondoskodik és a takarmányozásban segít. Egy brigádhoz általában 100 tehénnél többet nem kell beosztani.

Annak a fejőnönek, aki a gondozására bízott teheneknél a tejhozamtervet az előírt takarmánynorma betartásával túliéi, jesítette, természetben ki kell adni a terven felül termelt tej 15 százalékát. A terven íelü. termelt tej további 10 százalékát az ugyanannál a tehéncsoportnál dolgozó tehenészek, takarmányosok számára kell kiadni, munkaegységeik arányában.

b) A borjúnevelő brigádokban, egy-egy borjúnevelőnöhöz 25 borjút keli beosztani és ha a reábízott növendékállatok a követelményeknek megfelelően fejlődnek és az egész év folyamán nincs vesztesége, jutalomképpen javára kell írni az év folyamán elért munkaegységek 10 százalékát.

c) A sertéstenyésztő brigádokban egy-egy sertéstenyészlö. hoz 20—25 anyakocái kell beosztani és a malacozási terv túlteljesítéséért jutalomképpen természetben ki keli adni neki a meghatározott terven felül kéthónapos korig felnevelt malacok közül minden ötödik malacot.

d) A hizlalásra átadott állatok átlagos élősúlyára vonatkozó terv lúlteijesítése esetén a szarvasmarha-, illetve sertéshíz. ,aló brigádok terven felül eléri minden 100 kg súlytöbblet szer. zödés szerinti átvételi árának egynegyed részét kapják meg.

e) A juhtenyésztésben, a gyapjúnyírási terv túlteljesítése esetén, a terven felül nyírt gyapjú átvételi ára 10 százalékának megfelelő pénz értékét adják a juhásznak; a báránynevelési lerv túlteljesítése esetén pedig kapja meg a terven felül felnevelt bárányok közül minden negyediket.

f) A • baromfitenyésztésben dolgozóknak a tojáshozam tervének túlteljesítése esetén munkaegységeik arányában terme, szeiben ki kell adni a terven felül termeit tojás 15 százalékát, továbbá a terven felül tenyésztett növendékbaromfi egynegyedéi.

g) Létesítsenek a termelőszövetkezetek méhtenyésztési ég gondoskodjanak arról, hogy ezt hozzáértő méhész, il.etve méhészek kezeljék. Az esetben, ha a viasz- és mézhozamra, valamint a méhcsaládok számára megszabott tervet a méhészek túlteljesítették, jui alomképpen

kapják meg természetben a ’.erven felüi termelt méz 15 százalékát

5. Az I. és II. típusú termelőszövetkezeti csoportok jövedelmük növelése érdekében létesítsenek közös állattartást, különösen sertéstenyészeiet és hízja. lás!. Ehhez a tagok természetben, elsősorban süldőkkel és takarmánnyal járuljanak hozzá. A közös jövedelemből a tagok e hozzájárulásuk és az állattartással kapcsolatos munkában való részvételük arányában részesedjenek. A közös állattenyésztés jövedelmének legalább 20 százalékát fordítsák közös beruházásokra.

IV.

A nniukategvelem megszilárdítása érdekében :

A termelőszövetkezetek feladataikat csak akkor tudják végrehajtani, ha szilárd munka- fegyelmet teremtenek. Ezért el kell érniök. hogy minden lag és

minden mezőgazdasággal foglalkozó munkaképes családtag, asszony ég fiatal egyaránt kivegye részét mezőgazdasági munkából.

1. A minisztertanács figye- iembevéve a termelőszövetkezetek és gépállomások dolgozóinak második országos tanácskozásán hozott határozatot, » termelőszövetkezeti dolgozók széjes körben megnyilvánuló követeléséi és a termelőszövetkezetek túlnyomó többségében kialakult gyakorlatot, a következőket rendeli:

A termelőszövetkezet minden tagja évenként legalább 120 munkaegységet köteles teljesíteni. Ez a tagok munkaképes, mezőgazdasági munkával hivatásszerűen foglalkozó családtagjaira is, férfiakra és nőkre egyaránt vonatkozik. A kisgyermekes anyáknak évenként legalább 80 munkaegységet kell teijesí- teniök. A termelőszövetkezetek törekedjenek arra, hogy napközi otthonok, bölcsődék létesítésével s más szociális intézkedésekkel megkönnyítsék a kis- gyermekes anyák részére a termelőszövetkezet munkájában való részvételt. A termelőszövetkezet minden tagja akkor és ott tartozik a munkát elvégezni, * amikor és ahol a termelő- szövetkezet elnöke, illetve utasítására a brigádvezetö vagy a munkaosapatvezetö munkába áilüja. A termelőszövetkezetek meghatározott számú munkaegység teljesítéséi követeljék meg a növényápolási és a terménybetakarítási munkák idején. így a növényápolás Idején mintegy 40, az aratás és cséplés idején mintegy 30, az őszi termény betakarítás idején mintegy 30 munkaegység teljesítésére adjanak utasítást: erre a helyi körülményeknek megfe. lelöen a vezetőség hozzon határozatot.

Anyagi hátránnyal kell sújtani azt a tagot, alti akár a növényápolás, akár az aratás és a cséplés vagy az őszi temésbetakarítás idején nem teljesíti a megszabott munkaegységeket. Az évvégi zárszámadás alkalmával, egész évben teljesített összes munkaegységeinek annyi százalékot kell tőle levonni, uhány százalék hiányzik a fenti munkaszakaszokra összesen megszabott munkaegységek teljesítéséből.

2. A III. típusú termelőszövetkezetekben a tagok és családtagjaik végzett munkájuk arányában részesülhetnek a termelőszövetkezet közös jövede raéböl.

A jegyrendszer megszüntetésével a fejadag is megszűnt így a kenyérgabonának a kötelezettségek teljesítése után fennmaradó részét is kizárólag a tagok és családtagjaik munkaegységeinek arányában lehet szétosztani.

Előleget is csak a már telje" sített munkaegységek arányában iehet évközben folyósítani, de ennek felső határa nem haladhatja meg az egy munkaegységre terv szerint jutó részesedés 50—60 százalékát.

Az igazságos jövedelemelosztás mevgalósítása érdekében a

brigád, és munkacsapatveze'ök naponként és egyénenként mérjék meg a tagok végzett munkáját és a megszerzett munka egységeiket naponta tartsák nyilván. A vezetőség gondoskodjék arról, hogy minden termelőszövetkezeti tag sajátítsa el a munkaegységgel vaió számolást. Harcolni kell az igazságta. an egyenlösdiség nyílt és rejtett megnyilvánulásai ellen.

3. Minden termelőszövetkezet külön-külön állapítsa meg, a termelési tervek alapján, minden egyes munkaféleségnél a teljesíthető napi normát. A bri- gádvcZetők és munkacsapat vezetök követeljék meg a normák teljesítését.

A munka sürgősségének megfelelően mindep. rendelkezésre álló munkaidő! teljesen ki keli használni, ahogyan az a mező- gazdaságban általában i* szó-