Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-20 / 92. szám

Fejezzük be a gyapotvetést április 2 O -r a! építőipar 106.5 százalékra, a mélyépítőipar 100.8 százainkra teljesítette. Az építőipar terme­lési értéke 1952. I. negyedévé, ben a múlt év azonos időszaká­hoz képest 20.1 százalékkal ma­gasabb. Az emelkedés a magas, építőiparban 24.1 százalék, a mélyépítőiparban 89.1 százalék. Az egyes minisztériumokhoz tartozó építőipari vállalatok I. negyedévi terme.ési tervüket a kővetkezőképpen teljesítették: Építésügyi miniszté­rium 106.9»/o Közlekedésügyi mi­nisztérium lOO.Oo/o Bánya- és energia, ügyi minisz.érium 103.2Vo Helyi építőipari vál­lalatok 91.40/0 Mezőgazdaság 1952. I. negyedévben tovább erősödött a mezőgazdaság szo­cialista szektora. Az e.őzö év azonos időszakához képest a termelőszövetkezetek területe kereken 50 százalékkal, a ter­melőszövetkezetekbe tömörült tagok és családtagok száma 60 százalékkal emelkedett. Az állami gazdaságok területe több mint 40 százalékkal nőtt. Állatállományunk a jó takar­mánytermés, valamint a szo­cialista szektor növekedése kö­vetkeztében kedvezően fejlődik. A sertésállomány a múlt év azo. nos időszakához képes’ közel 10 százalékkal, a juhállomány pe­dig csaknem 80 százalékkal nőtt, kisebb mértékben emelke. dett a szarvasmarhaállomány. Különösen erőteljes az álla'állo- mány fejlődése az állami gazda­ságokban és termelőszövetkeze­tekben. A termeiöszöveikeze. lekben a közös sertés, és szarvasmarhaál iomány kereken 70 százalékkal, a lóállomány több mint 80 Százalékkal, a juhállomány közel 50 százalék­kal emelkedett. Az egy kataszt- rális holdra eső számosállat azonban a terme.őszövetkezetek. ben még mindig az országos át­lag alatt van. Az állami gazda­ságok állatállománya számos­állatban kifejezve 51 Százalék, kai emelkedett a múlt év ha­sonló időszakához képest. A bí­zóba állított sertések száma mintegy 50 százalékkal, a te­henenként! tejhozam közel 10 százalékkal nagyobb az állami gazdaságokban, mint egy évvel ezelőtt, A tenyésztési kedv je­lentős ’ megélénkülésére mulat, hogy az anyakocák száma or­szágosan 26 százalékkal maga­sabb az egy évvel ezelőtti állo­mánynál és a szarvasmarha- állománynál Is jelentősen gya­rapodott a tenyésztésbe fogait fiatal anyaállatok száma. A tervidőszakban tovább fo­kozódott a mezőgazdaság gé­pesítése. A gépállomások trakto. rainak száma a múlt év azonos Időszakához képest 17,1 szá­zalékkal, a vontatók száma 89.9 százalékkal nőtt. Az állami gazdaságokban 731 traktorral és 188 vontatóval növekedett az állomány egy év alatt. A szocialista szektor fölényét bizonyítja, hogy a tavaszi mun­kálatok üteme különösen a ka­lászosoknál mind a termelőszö­vetkezetekben, mind az állami gazdaságokban nagyobb, mint az egyéni gazdaságoké. Az állami gazdaságok a negyedév végéig csaknem teljesen befejez lék a tavaszi kalászosok vetési munkálatait. Közlekedés A vasút áruszállítási ter­vét 109.5 százalékra, szemé y- szállítási tervét 103.9 száza­lékra teljesítette. 1952. I. ne­gyedében a múlt év hasonló Időszakához képest a teher" áruforgalom emelkedése 235 százalék, a személyforgalomé 7.6 százalék. A fontosabb áru- oiikek napi átlagos rakodá­sit?a szénnél 19.4 százalékkal az olajnál 81.8 százalékkal, a téglánál és cserépnél 3.5 szá­zalékkal, a kő-kavicsnál 5.8 százalékkal, a burgonyánál 38.5 százalékkal volt maga­sabb. mint a múlt év első ne" gyedében. A víziközlekedés teherszál­lítási tervét 117-2 százalékra teljesítette. A tehergépkocsik áruszál­lítása 63.8 százalékkal múlta felül a múlt év h**onló idő­szakának teljesítményét. A városi közúti vasútak személy-zállítási tervüket az I. negyedben 103.0 százalékra teljesítették. Az emelkedés 1951 I. negyedéhez képest 8.7 százalék. A városi autóbusz- közlekedés személyforgalma 1952 I. negyedében 23.9 száza Iákkal, a távolsági autóbusz- közlekedésé pedig 42.5 száza­lékkal emelkedett 1951 I. ne­gyedéhez kénest. Áruforgalom A párt és a kormány 1951 december 1-i határozatának sikere lehetővé tette a jegy­rendszer utolsó maradvá­nyainak a kitűzött határidő előtti megszüntetését és je­lentősen megjavította a la­kosság ellátását. Az I. negyedévben a kiske" resikedelmi hálózaton keresz­tül rizsből 23.5 száza.ékkal, cukorka- és csokoládékészít­ményekből 37.1 százalékkal, cigarettából 23-2 százalékkai, kartonból 47.9 százalékkal, flanellből 28.0 szaza, ékkai > cipőből 53.0 százalékkal, rá­dióból 87.6 százalékkal, bú­torból 63.0 százalékkal, mo­torkerékpárból 25.5 százalék­kal többet vásároltak, mint az előző év azonos időszaká­ban.. Lényegesen emelkedett a hús és a zsir forgalma. , A fokozódó árufelhozatal és árubőség következtében a fontosabb élelmiszerek sza­badpiaci áiai jelentősen csökkentek. így pl Budapes­ten a negyedév végén a zsír és zsírszalonna ára 38 száza­lékkal, a füstölthús ára 35 százalékkal, a vaj ára 31 szá­zalékkal, a tejfel ára 25 szá­za.ékkal, a vöröshagyma ára 50 százalékkal volt alacso­nyabb, mint novemberben. A párt és a kormány de­cember Li határozata a be­gyűjtésre is ösztönző hatás­sal volt. A fontosabb cik­kekből az 1952 I. negyedévi begyűjtési tervet túlteljesí­tették. A túlteljesítés tejből 7.7 százalék, tojásból 13.9 szá­zalék, baromfiból 21.2 száza­lék, vágómarhából 14.4 szá­zalék, vágóborjúból 9-7 szá­zalék. Vágósertésből, bar többet gyűjtöttek be, mint a műit év I. negyedében, a tel­jesítés elmaradt a terv mö­gött Munkások és tisztviselők számának emelkedése, a munkatermelékeny­ség alakulása Az év első negyedében to­vább nőtt a munkások és tisztvise.ők száma a nép­gazdaság valamennyi ágá­ban. A gyáriparban és az építőiparban foglalkoztatot­tak száma egy év alatt mint­egy 95.000 fővel emelkedett. A gyáriparban és az építő­iparban foglalkoztatott nők számának emelkedése a múlt év azonos időszakához képest 59.000. Az 1952 I. negyedévi mun­kabéralap a gyáriparban a múlt év hasonló, időszakához képest — leszámítva az, 1951 december l"i béremelést — 22.7 százalékkal nőtt. Tovább emelkedett a gyáriparban és építőiparban a munka ter- me'ékenysége. Az, egy főre eső termelés a gyáriparban 17.7 százalékkal volt maga­sabb, mint az előző év meg­felelő időszakában. Az emel' kedés a bányászatban 8.5 százalék, a kohászatban 14.9 százalék, a gépgyártásban 21.5 százalék, a textiliparban 10-7 szazaiék, a ruházati ipar­osa 11.6 százalék. A termelé­kenység emelkedése » múlt év negyedik negyedéhez .képest nem kielégítő: az emelkedés a nehéziparban 1.9 szazaiék, a könnyűiparban 2.8 száza.ék. Az építőiparban a termelé­kenység egy óv alatt 16.9 szá­zalékkal emelkedett. A negyedév folyamán a gyáriparban a muukaíegye- :em általában javult. Az iga­zolatlanul mulasztok és. az önkényesen kilépők száma csökkent. Ugyanakkor az el­lenőrzés lazaságára mutat, hogy a különféle más oxok- oól mulasztók, illetve ki.épők száma emelkedett. Magas az igazo.atlanul mulasztók és az önkényesen távozók száma a? építőiparban. Beruházások 1952 I. negyedében a beru­házásokra folyósított összeg 27.4 százalékkal volt több, mint 1951 azonos időszaká­ban. Az emelkedés a gyár­iparban 31.2 százalék. A gyáripar beruházásaiból a nehéziparra 91.5 százalék, a könyűiparra 8.5 százalék ju tott. A negyedév folyamán több új üzemrész! eg kezdte meg működését. Átadták rendelte­tésének az oroszlányi szénbá­nyák új szénosztályozó be­rendezését, n kom ói szénbá­nyák javítóműhelyét, a liá" kosi Mátyás Művek új Cső gyára második pilgerhenger- sorát, az Esztergomi Szer­számgépgyár új háromhajós csarnokát, újabb szállítósza­lagok, fúró- és feitőkalapá" csok, réselő- és, rakodógépek üzembehelyezésével tovább fokozódott bányászatunk gé­pesítése. A negyedévben több új je­lentős beruházást kezdtek meg: így Makón új gépgyár, Soroksáron korszerű öntöde építkezése indult meg. A mezőgazdaság jelentős számú erő- és munkagépet kapott, köztük 515 traktort. 38 arató'csép őgépet. 120 ké­vekötő-aratógépet. ezenkívül tö'bbezer kisebb gépet. Átad­tak a mezőgazdaságnak több új állattenyésztést, szolgáló épületet és raktárépületet. Számos falut, állami gazda­ságot, termelőszövetkezetet s gépállomást villamosítottak­Sztálinvárosban, Péc>ett Várpalotán. Salgótarjánban- Debrecenben. Petőfibányán. Szigetszentmiklóson közel 500 újonnan épült lakást bocsa tottak a dolgozók rendelke­zésére. Kulturális és szociális eredmények 1952 I. negyedében a moz­góképszínházaknak 21.2 mil­lió látogatója volt. Ez a múl4 év 1. negyedéhez kénest 30.3 százalékos emelkedést jelent- A színházakat a negyedév fo­lyamán 1,800.000 dolgozó .lá­togatta, másfélszer annyian, mint a múlt, év hasonló idő­szakában. A rádióelőfizetők száma egy év alatt 121.000*rél emelkedett. A vidéki, elsősorban a fa­lusi lakosság kulturális fej­lődését jel'emzi. hogy 1952 1. negyedévében 112 új nép­könyvtár létesült 74.400 kö­tettel. A falusi mozgókép- színházak száma egy év alatt 528‘cal. a látogatók száma 32.2 százalékkal emelkedett. A negyedév folvamán a vidéki színházak tá.ielőadásainak 257.700 látogatója volt, két­szer annyi, mint ,a múlt év hasonló időszakában. 1952 március 15-én 86 tu­dóst, mérnököt. írót, mű­vészt, élenjáró ipari és me­zőgazdasági dolgozót tüntetett ki a nénkfiztársas®»*• — :uisz" Magyar válasz a jugoszláv kormány képmutató javaslatára A magyar kormány a határsértések beszüntetését követeli és elégtételt a provokációs támadásokért A jugoszláv kormánynak fenti javasltával kapcsolatban A Külügyminisztérium Tájé­koztatási Főosztálya közti: A jugoszláv külügyminiszté­rium február bó 18-án jegyzései juttatott el a belgrádi magyar követséghez, amelyben egyrészt kísérletet tesz arra, hogy visz. szatérjen a magyar’területetké. pezö Murasz-get már régebben lezárt kérdésére, másrészt kép­mutató módon felveti a ma- gyar-jugoszláv határvonal ren­dezésének kérdését. Erre a jegy­zékre ad választ a Magyar Népköztársaság kormányának alábbi jegyzéke, amelyet a belgrádi magyar követség, kormánya mgbizásából április hó 18-án juttatott el a jugo­szláv külügyminisztériumhoz. „A Magyar Népköztársaság kormánya megkap,a a jugo­szláv kormány 1952, február 18-án kelt 41.141. sz. jegyzékét, ame.yben a jugoszláv kormány — annak ellenére, hogy a Ma. gyár Népköztársaság kormánya a Mura.sziget kérdésével kap- csoia.os előző jegyzékeiben már több ízben félreértbe,e.len mó­don leszögezte álláspontját és kijelentette, hogy a kérdést veg.eg tisztázottnak tekln.l — ismét visszatér eire az ügyre. A jugoszláv kormány, ál. láspon.jának alátámasztására átad.a a belgrádi magyar kö­vetségnek a Magyar Folyam, mérnöki Hivatal 1943-ban ké. szíiett térkép vázla iának fo.ó. kópiáját, amely a jugoszláv kor. mány véleménye szerint „leg­inkább megfelel a mai helyzet­nek". A Magyar Népköztársaság kormánya leszögezi, hogy a szóban! orgó térkép éppen a jugoszláv álláspont teljes tartha.a lanságát bizonyítja. A térkép ugyanis számszerű ada­tokat tar.almaz a Mura fo yó relatív mélységi viszonyairól, amelyből minden ké.séget kizá. róan kitűnik, hogy a, folyó főfo­lyása a sziget és a jugoszláv part közötii ágba11 vonul. A be­küldött térkép i.ymódon nem bi. zonyít egyebet mint a jugo. szláv kormány lelkiismereilensé- gét és nyilvánvalóan provoká­ciós céljait. Ami a jugoszláv kormánynak azi a javaslatát illeti, hogy „egy jugosz.áv_mngyar vegyesbizott. ság mielőbb oldja meg va­lamennyi ledön ött, vagy bár­mely más módon eltűnt és meg. sérült határ jelzés helyreáll ításá_ nak kérdését” és hogy „mindkét kormány meghatalmazott dele­gációi mielőbb kezdjenek tár­gyalásokat a határjclzések meg. őrzése és karbantartásáról szóló konvenció aláírása érdekében”, a magyar kormán v leszögezi, hogy minden vitás kérdés békés fiion va|ó rendezésére törekszik és a jugoszláv kormánynak ezt a javasia at is ebből a szem. pontból bírálja ef. a magyar kormány mindenek­előtt emlékezte i a jugoszláv kor. mányt, hogy amikor 1949. feb­ruárjában Belgrádiján a ma. í»yar-jugoszláv határjelek meg­újítása és megőrzésére irányuló magyar.jugoszláv tárgyalások foly.ak, éppen a magyar dejegá. ció vojt az, amely javasol ,a a határvonal megállapításával kap­csolatos összes kérdéseknek, köz.ük a folyómeder-változások kérdésének rendezését, a jugo. szláv delegáció azonban ezt el. utasi,olta azzaj, hogy ilyen ren­dezésre nincs szükség, mert mint Skrbovics Bosko alezredes, a jugoszláv delegáció elnöke mondta: „a folyó változtatja medrét, de a ha.árvonal a he­lyén marad” — amivel szem. ben ma a jugoszláv kormá”y pon.osan az ellenkezőjét állítja. Másrészt a magyar kormány nem hagyhatja figyelmen kívül, hogy a jugoszláv kormány közegei rendszeresen a leg- ha.iatianabb provokációkat köve­tik el, amelyeknek kirívó péi- dái: a belgrádi magyar ügyvivő ellen 1951. március 31.én elkö­vetett merénylet és a® ügyvivő feleségének túszként való visz- sza.ar ása, valamint a magyar, jugoszláv határon rendszeresen végrehajtott súlyos ha.ársérté- sek, fegyveres támadások és jugoszláv katonai repülőgépek magyar területre vájó egyre gya. koribb berepülései. A jugoszláv kormány ezekkel a provoká­ciókkal kapcsoiaiban a magyar kormány tiltakozásait mindeddig teljesen figyelmen kívül hagyta, az elkövet ett támadásokért és határsértésekért egye1 len eset. ben sem szoigália.ott eléglé­teit és se mii yen intézkedést sem foganatosított a szaka, datlanul és egyre nagyobb számban megismétlődő provo. kációk megszüntetésére. A magyar kormány nem te- he.l ki magát annak, hogy a jugoszláv kormány a javasol* bizottság működését, valamint a javasolt egyezmény’ megkötését és végrehaj.ását is újabb pro. vokációk elkövetésére használ, ja fel. Minderre való tekintettel a magyar kormány abban az őseiben hajlandó a jugoszláv kormány javaslatát megfonto. lás tárgyává tenni, ha a Jugo. szláv kormány jegyzékében hangoztatott békés szándékai­nak komoly bizonyságát adja azzal, hogy: 1. beszünteti határszerveinek a magyar.jugosziáv határon rendszeresen elkövetett határ- sértéseit és provokációit és 3. az általa eddig elkövetett provokációs támadásokért a ma. gyár kormány előbbi jegyzékei, ben követelt elégtételt megadja.” Északkeletkínai terület fűlött lelőttek egy amerikai vadászgépet A szárazföldi légvéde era április 13"án az északke’et- kínai Csangtienhokau hely­ség (Kvantien megye) fölött le’őtte az amerikai légierő egy F—86. mintájú vadász­gépét. A lelőtt repülőgép április !3-án 9.30 órakor — három másik amerikai katonai re­pülőgéppel együtt — behatolt Csangtienhokau térsége fölé. A repülőgép roncsait a Csangtienhokaútól 9 kilomé­terre északnyugatra fekvő Hvanghuakau közelében ta­lálták meg. ter tan ácsa Kossuth-díjjal a tudomány, az irodalom. a művészet és a termelés terén végzett kiváló munkájukéig. Ez év I. negyedében a kór­házak ágylét;záma közel. 2000 ággyal volt nagyobb, mint a múlt év hasonló időszakában. Tovább bővült a rendelőin­tézeti há’ózat. így többek kö­zött Oroszlányban új rende­lőintézet kezdte meg műkö­dését. A szakszervezeti társada­lombiztosítási ellátásban ré­szesülők száma egy év alatt 10.6 százalékkal emelkedett. A negyedév folyamán szá­mos új, főleg üzemi bölcső­de kezdte meg működését. Az új bölcsődék száma egyedül Budapesten eléri a 30-at

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents