Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-20 / 92. szám
A Volga-Don csatorna új halai Részletezze a tcrvíéiadatokat, a termelési értekezlet beszámolója... Termelési éitehezlet a Kecskeméti Gépgyár öntödéjében A szovjet tudósok is rendkívül tevékenyen veszik ki részüket » Kommunizmus nagy építkezéseinek munkájából. A Szovjet Tudományos Akadémia moszkvai állatmoríológiai intézetének laboratóriumában nagyarányú kísérletek folynak annak megállapítására, hogy a nagy vízierőműveknél hogyan módosítsák a folyami hal tenyésztést. »«.i .— illllllll!l|IIÍIIII|||ll!l!lllllllll!!!l!!lllll!lllllllllllllillllllllllll!lllllll!!IIIIIIIIIIIIIIIM A 64—4. Szakipari Építő Vállalat dolgozói újításaikkal harcolnak az építőipar további gépesítéséért A Kecskeméti Gén gyár öntöde II. rész.eg Rákosi teremben megtartott termelési értekezletén a dolgozók igen gyér számban jelentek meg> ami a bizalmiak, kommunista népnevelők hanyag. felületes munkáját mutatja. A beszámolót Vincze művezető eivtárs helyett., a parti it" kárhelyettes etvtárs tartotta. Beszámolójának legnagyobb érdeme az volt, hogy részletesen ismertette az elmúlt ne gyedév elért eredményeit, hiányosságait. Foglalkozott a seiejtcsökkentós további feladatával és általánosságban a fegyelem megjavításával, valamint a túlsúlygyártás kiküszöbölésével. A beszámolóból nem tűnt ki világosan azonban az, hogy a jelenlegi negyedév hány száza.ékkal követel több árut- mint az elmúlt negyedév. Bár Mészáros elvtárs kifejtette» homj a terv előirányzata a másudik negyedévben reális és teljesíthető is. Ezt bizonyítja az első neyyedev l’S százalékos tervteljesítése az április í'i versenyben tett fogadalmak 100 százak ékos betartása. A beszámoló azonban nem ment túl a tervfeladatok számszerű ismertetésén. Nem mondotta meg azt, hogy személy szerint hol kell javítani a brigádoknak a munkán. Melyek azok a fogyatékossá gok, molyek megoldásához a dolgozók segítsége szükséges De az első negyedév eddigi verseuyszakaszok tapasztala tál sem lettek kellően ismer tetve. Mészáros eivtárs meg" említette például, hogy st öntödében több lut) százalékon alul teljesítő munkás dolgozik, A termelési értekezlet azonban és a beszámoló, a hozzászólások egyaráut nem kutatták kellően a gyenge teljesítmények okát. A beszámolóban nem volt szó a május l'j verseny eddigi eredményeiről. Pedig a dolgozók közül már tettek vállalást. A beszámolóban tehát szólui kellett volna arról, hogy hogyan állnak a csoportok ezzel a munkával. Elvégzik-e fd ajánlásukat határidőre, nem kell-e erősíteni, segíteni a munkában. A beszámoló tehát még jobb és eredményesebb lehetett volna, ha megkeresi és részletezi a tervben előírt feladatok megoldásának lehetőségeit és megmutatja, hogy a május 1-i verseny és annak eredményei hogyan viszik előre n. munkát. Az értekezlet részvevői közül néhányan hozzászólásaikkal egészítették ki a beszámolót. Vörös János javasolta, hogy a felesleges homokot vigyék ki a műhelvből, mert az akadályozza a termelést és több balesetre ad okot, ami már esetenként meg is történt. Majd foglalkozott a mintaműhely felületes munkájával. Pesti István kifogásolta, hogy a. dolgozók mindig másban keresik a hibát és saját maguk munkamódszerét nem (vizsgálják felül. Ebből adódik azután az. hogy a mur kaidőt nem használják ki kellően. Másrészről a fegyelem megszilárdításáért vívott harc területén a kommunisták és a bizalmiak hiányosan végzik munkájukat. Kétségtelen, hogy gondosabb előkészítés esetén méa nagyobb számú helyes hozzászólás, javaslat és bírálat született volna ezen az értekezleten. Étinek hiánya megmutatkozott abban, hogy a fegyelem kérdésében a dolgozók nem vetették fd megoldásra váró problémáikat a műszaki dolgozók felé. Ezt mutatta a lógása miatt megbírált Bózsa Jenő gépformázó felszóalá- 4a is, aki minden felelősség nélkül kijelentette, hogy berúgott, ezért nem jött munkába. Ő ezzel hátráltatta a terv teljesítését, becsapta a társait. De a termelési értekezleten nem vetették fel a do.gozók személve felé a kemény felelősségrevonást, A Kecskeméti Gépgyár üzemi bizottsága, műhelybizottsága, bizalmiak az előkészítés munkájába nem folytak be és ebbe a munkába nem vonták be a szakszervezeti aktívákat. Ez a termelési értekezlet harcossága ás felkészültsége nem mutatta meg azt, hogy az öntöde II. dolgozói — harcolnak a nagyobb termelési eredményeik növeléséért és a megtisztelő él- üzemi címért, — mert az elkészítés munkája sem volt olyan, mely biztosította volna azt, hogy a termelési értekezlet irányt mutasson a feladató k végrehajtásában, így érthető, hogy csak kevés hozzászólás volt az értekezleten és hozzászámítva a féüg sikerült beszámolót, a termelési értekezlet nem töltötte be a legfontosabb feladatát. mozgósítani a második negyedévi terv végrehajtására. A Kecskeméti Gépgyár üzemi bizottsága vizsgálja felül, hogy a. bizamiak milyen munkát végeztek az előkészítés munkájában. Hogyan vonták be a szakszervezeti aktívákat. A továbbiakban az értekezletek előtt n bizalmiak tudassák minden egyes dolA megyei tanács ipari osztályához iartozó téglagyárak az első negyedévet adóssággal fejezték be: nem minden tégla, gyár teljesítette tervét. Ezzel ipari üzemek, gyárak, lakóházak felépítése szenved kár:, mert nem kapják meg majd időben a kellő mennyiségű téglát. Az elmaradás kiesést okoz az építkezéseknél. Egyben ko. moly kárt népgazdaságunk számára. Az ejsö negyedév harcában azonban a Katymári Téglagyár magyar és délszláv dolgozói (negálnák a helyüket. Tervüké. 109.7 százalékra teljesítették. Kimagasló eredménnyel büszkélkedtek a Hercegszántói Tég. lagyár dolgozói is, akik 115.2 százalékos emelési tervükkel mértek csapást Tito rágalmaira. Bebizonyították, hogy a magyar és dé.szláv dolgozók egy emberként állnak a békefrontján, egyforma lelkesedéssel, akarattal, lendülettel veszik ki a részüket a szocializmus épí. léséből. Nem mondható el ez a lelkes, odaadó munka a csávolyi, a császártöitési és a kecskeméti téglagyárak dolgozóiról, akik nem teljesítették adott szavukat. Most szégyenkezniük kell az egész megye dolgozói előtt. Rossz munkájuk és a fegyelem lazasága miatt teljesítenék csak 91 százalékra az első negyedévi tervet. Az első negyedévben a Bácsalmási Téglagyár dolgozói let. tek az utolsók 64.3 százalékos eredményükkel. Gyenge, hanyag, nemtörődöm munkájuk hatalmas kárt okozott népgazdaságunknak és hátráltatta a terv teljesítését. Az elmaradások legfőbb oka: hogy egyes helyeken tűrhetek len a munkafegyelem. Az első negyedévben közel 365 munkanap esett ki a termelésből és kiszámíthatatlan a munkaszervezetlenségből faka. dó veszteség is. A fegyelmezetlenség és la. zaság egyik ajapvetö oka gazával, hogy mi lesz az értekezlet napirendje a szak- szervezeti csoportértekezleten pedig tárgyalják meg ezt a napirendet, tegyenek javaslatokat, vessék fel a hibákat, amelyet a termelési értekezlet, — a műhely dolgozóinak nyilvános fóruma elé visznek. Az üzemi pártszervezet pedig az üzem kommunistáit, így Iíózsi Györgyöt, l’akáce Györgyöt, Mozsárik Jánost, neveljék olyan szellemben, hogy a kommunistáknak kell a termelési értekezleten felvetni a hiányosságokat, javaslatot tenni annak kiküszöbölésére 4® foglalkozni mindazokkal a* kérdésekkel, am«", lyek a második negyedévi terv sikeres végrehajtását szolgálják. Ez az értekezlet is akkor töltötte volna be feladatát, ha az üzem komniu nistái resztvettek volna a? előkészítés munkájában és a termelési értekezleten meg jelenésükkel, hozzászólásukkal megmutatják volna , a? utat a hiányosságok kiküszöbölésére. A pártszervezet vezetőségé a második negyedévi terv sikere érdekében fordítson nagyobb gondot ennek a termelési értekezletnek és a hiányosságoknak a gyors kiküszöbölésére. Tegye minden kommunistának feladatává a továbbiakban ennek a termelési értekezletnek és hibáinak kiküszöbölését a terv végrehajtásának érdekében. az, hogy a telepvezetők még mind a mai napig sem harcoltak kellően a munkafegyelem megerősítéséért, Megajkuvás, gyen. gekezűség tapasztalható a lelepvcze.őknél. Nem élnek a minisztertanács által kapott jogokkal és kő. ’.elezetiSégükke’,. Az ellenőrzések során nem vetik fel a hiányosságokat — különösen a fegyelemnél — elkendőzik a lazaságokat, csàk a jót igye. keznek megmutatni. A Bácsalmási Téglagyár telepvezetőjének ez a liberalizmusa, a helytelen ,,nem bán. tok semmit és senkit” politika odavezetett, hogy egyre több és löbb lett az igazolatlanul mulasztók száma. Március 1-én, 4.én, 17-én, 22-én, 24-én egyáltalán nem dolgoztak a rossz időjárásra való hivatkozással, ami nem elfogadható, mert az időjárás megfe.elö volt a munka végzésére. Ezen a telepen a notórius lógókhoz tartozik a félegyházi Reczicza Ferenc, Csányi István és fia, akik lőgá. sukkal akadályozzák a tervünk te jesítését. Pletikosztyity Antal telepvezető nem is igen igyekszik megbüntetni a mulasztó, kát. Pedig neki Is szólt Vas elvtárs beszéde: a szocializmus építését nemcsak a fegytemeze,lenek gátolják, hanem azok Is, akik bármilyen magas, vagy alacsony beosztásban eltíi. rik, sőt bűnös hanyagságukkal elő is segítik a fe. gyelmezeileméget. Ennek a szellemében kell megvizsgálni minden telepveze'önek saját munkáját és hozzáfogni a munkafegyelem maradéktalan megszilárdításához. Ebben a harcban a telepvezetők vegyenek példát a katymári vezetőről és dolgozókról, akik nemcsak felelősségre vonják a mulasztókat, nanem állandó po. litikai oktatásban vesznek részt, nevelik dolgozó társaikat. A további munkában a teleA 64/4 Szakipari Építő V. bajai kirendeltségének dolgozói április 4"re átlagteljesító- sóikét 122 százalékra emelték, amivel elérték, hogy vállalásaikat március fL-április 4 időszakában 2229 forinttal túlteljesítették. A kirendeltség dolgozói azonban nemcsak vállalásaik pék szakszervezeti vezetői mindennapi munkájukban le gyák elválaszthatatlan feladattá a fegyelem érdekében vég. zeit nevelő munkát. Beszéljenek a lógósokkal, magyarázzák meg, milyen kárt okoztak népgazdaságunknak. Állítsák a fegyelem megbontóit munkástársaik elé és adjanak számo- mulasztásukról. Az üzemi bt eottság és a bizalmiak feladata az, hogy a telepeken ne tűr jék el a munkafegyelem meg sértését. Hozzák nyilvánosságra, peilengérezzék ki a mua. kafegyelem megsértőit. Ebben a munkájukban gondoljanak arra, hogy jó mun kájuktól, a fegyelem erösúése terén elért sikerektől, függ jelentős mértékben, hogy behoz, zák a lemaradást és sikerrel teljesítsék a második negyedéves tervet. április 4 méltó megünneplésére, hanem újításaikkal is. -A március 9"re valóra váltott újítást» a. léghőszáríto- készüléket nyomon követte Szendrődi József lakatos brigádvezető kokszkosár újítása. Lényege, hogy ugyanazzal az üzemanyaggal állandó mr legvízezolgáltatásra is alkalmas. Az újítás főleg a téli építkezéseknél bír majd nagy jelentőséggel a beton, malter kellő hőfokon tartásával. Másik jelentős újítása a kirendeltségnek Illés Györgr újítása, a vasvágó gép. A» újítás gyakorlati alkalmazását máris megkezdték a Sztálin városi, inotai» diósgyőri» bajai, salgótarjáni, kecskeméti, ceglédi, mohácsi és kaposvári építési vállalatok. Az ríjítás teljesen eltérő aa eddig ismert és gyakorlatilag alkalmazott vasvágó gépektől. A most elkészített vasvágó géppel sokféle vágás eszközölhető. Betonvas. különféle profilú épületszerkezeti lakatos áru. Nagy előnye, hogy betonvasvágásnál ia gép kimutatja a betonvas termeled alkalmazhatóságát. A gép alkalmazás» 40—60 százalékos munkateljesítés megtakarítást eredményez. Oldalán szabályozható mérce áll, mellyel a kívánt méretek vágáshoz beállíthatók. Az új vasvágógép a gépekével szemben 50- -60 százalékos megtakarítást jelent. A kenyérgyár dolgozóihoz,,. Szeretném felhívni az Illetékes hatóság figyelmét a kecs. kémét! kenyérre. Nemcsak én, hanem több dolgozó is ta. pasziaíja, hogy a kecskeméti kenyér sok esetben kifogásolható. Hol dohos, hol pedig elválik a hajától és alatta szalonná*. Ml ennek az oka? Én, mint malomipari dolgozó, aki évtizedek óla dolgozom n szakmában, látom és tapasz latom, hogy minden szaktársam azon fáradozik, hogy egészséges, jó lisztet gyártsunk, hogy jó kenyere legyen a löbbi dolgozó társainknak is. Mi pedig elvárjuk, hogy a Kecskeméti Kenyérgyár dolgozói is nagyobb gondot fordí.sanak a kenyér előállításánál és számlásánál vég. zendő munkákra. Április 12.én szemtanúja voltam a kenyér, szállításnak a Magyar-utcai nékségbej. Engedjék mag, hogy leírjam, hogyan nézett ki a kenyér szállítása. A dolgozók nya ábba hoz:ák ki a kenyeret a szószoros értelmében és a forró, meleg kenyeret úgy hányták fel az autóra, mint a szalmát. • Kérdem én, milyen legyen az a kenyér akkor, ha a do gozó asztalára kerül. Miért nem lehet arra a szállítóeszközre polcokat szere.ni, hogy ne legyen a kenyér úgy szállítva, mint a fa, egymásra rakva, hanem szépen egymás mellé helyezve úgy, hogy az egyik ne nyomja agyon a másika*. Ezzel e|ke. rülhelő, hogy a kenyér nem lesz sáros, ami ugyancsak sűrűn előfordul. Kérem, a Kenyérgyár dolgozóit és vezetőjét, hogy nagyobb gondot fordítsanak a dolgozók kenyerének készítésére és szállítására. Geröházi József, Villanymalom valóraváltásával készültek Harcoljanak következetesebben a megyei téglagyárak telepvezetői a fegyelem megszilárdításáért
