Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

A Kecskeméti Gépgyár szakszervezete a jó munka érdekében javítsa meg a versenynyilvánosságot és számolja fel a verseny kampányszerűségét’ A Kecskeméti Gépgyár új­jáválasztott szakszervezeti vezetősége az eimult idők nagy termelési csatájában megerősödött és úi harcosok­kal gyarapodott. Az üzem bi­zalmijai belekapcsolódtak a verseüyszervezés munkájába és a művezetőkkel együtt vit­ték győzelemre az első ne­gyedéves tervüket. A bizalmiak politikai ne­velő munkája a termelés ál­landó növekedésében, az új munkahősök, az áldozatvál­lalás kiszélesítésében jut ki­fejezésre. A tisztító műhely­ben Cseh István egyénileg l'qplalkozik a dolgozókkal. — Szeghalmi József a gépmű­helyben jó agitatív harcos munkájával tűnt ki. A jó po­litikai munka eredményekép­pen a dolgozók ma már jóval a müszakkezdés előtt majd­nem kivétel nélkül pontosan bejönnek. Naponként figyel­mesen nézik a versenytáblát. Kíváncsiak eredményeikre. Legtöbjüik jól kihasználja a munkaidejét. Pedig pár hó­nappal ezelőtt még sokáig álltak a szervezetlenség mi­att. Ezt ma már nem tapasz­talják. De nemcsak a bizalmiak végeztek jó munkát, hanem a műszakiak is az április 4-i versenyben sokkal jobban mint bármikor. A jó együtt- működés eredményeképpen a dolgozók március havi ter­vüket 159 százalékra teljesí­tették 98.94 százalékos terv- szerűség betartása mellett. E versenyszakaszban 1,788.000 forint értékű árut adtak ter­ven felül népgazdaságunknak. A bizalmiak ma már a dol­gozókkal egyénileg és főleg csoportos megbeszéléseken keresztül segítik a munka el­végzésében az élenjárókat és személy szerint megbírálják a lemaradókat is. A beszélge­tések döntően a versenyről, a fegyelem megszilárdításáról, a munkaidő helyes kihaszná­lásáról szólnak. A részvevő brigádok tagjai azután még lelkesebben, odaadóbban har­colnak a további sikereikért. Nemes vetélkedés indult meg a bizalmiak között a ..legjobb’4 cím eléréséért. Az öntödében Meizinaer Frigyes DISZ-fiatal bizalmi igyekszik jó munkájával túlszárnyalni a zománcozóban lévő Csernus Istvánt és Farkas Sándort. Ez azonban nehéz dolog lesz, mert a zománcozóban nem lehet megállítani a lavinát. Mindenki igyekszik az Orpsz- brigád 91.6 százalékos minő­ségi átlagtermelését elérni- Ezért az eredményért indul­tak harcba a bizalmiak és a dolgozók. Munkájuk közben, amikor meghallották a görög manarcho-fasiszta kormány gaztettét, Beloiannisz elvtárs és három társának meggyil­kolását — a forró kemencé­nél — is izzóbban lángolt fel bennüik a gyűlölet az emberi mivoltukból kivetkőzött ame­rikai imperialisták ellen. Elhatározták, hogy munká­jukkal válaszolnak a béke el leni gaztettekre és túl fogják teljesíteni a második ne­gyedévi tervüket. Hogy mindezeket a dolgo­zók eredményesen megold hassák, szükéges. hogy a szakszervezet a bizalmiak he­lyes nevelésén keresztül ál­landósítsa a verseny folya­matosságát. A bizalmiak jó munkáját fogja mutatni az, ha a vállalást teliesítő dol­gozókat felkeresik és újabb munkagyőzelmek elérésére ösztönzik. Meg kell szüntetnie a szakszervezetnek a verseny- Szervezés kampány jellegét, mely időnként visszaveti a dolgozók eredményes harcát. Bár az üzemben a vállalást teljesítő dolgozók várják, hogy a bizalmiak felkeressék őket és a műszakiak segítsé­gével újabb vállalásokat te­hessenek. Ök már túl vannak az április 4-i vállalás teljesí­tésén és úi munkagyőzel­mekkel kívánják ünnepelni május l'ét. Ennek a kívánság­nak szellemében kell a mun­kát még jobban fokozni a 6zaikszervezeti bizalmiaknak. A további munka megjavítá­sa érdekében szükséges a ver­senynyilvánosság jó meg­szervezése. A szakszervezet vezetősége egy iskola meg­szervezésénél és működteté­sével tanítsa mea a bizalmia­kat a versenyértékelés helyes és jó módszereire. A szocialista munkaverseny fejlődése következtében ma már nem elégséges a 10 napi versenyértékelés, mely ösz- szegezi. de folyamatában nem mutatja meg a dolgozók vállalásának a. fejlődését és így kizárja a segítségadás le­hetőségét. Az üzem dolgozói­nak lelkesedése megkívánja, hogy a szakszervezet mind­ezeket a hiányosságokat ki­javítsa és segítse a dolgozók eddiginél hatalmasabb lendü­letét, mely a második ne­gyedévi terv túlteljesítését cé­lozza. Az újabb munkaered' mények elérésével pedig a Kecskeméti Gépgyár dolgo­zói is erősítik hazánk erejét. Mindent a pártnak köszönhetünk Olyasvalami történt velem április 3-án, amire még a legmerészebb álmaimban sem mertem gondolni. Elnyertem a Munkaérdemrend bronzfokozatát. Mikor a nflmt kitünte­tés átvételére ott haladtam Budapesten a minisztérium folyosóján, szívdoboaást kaptam az elfogultságtól. Én még ilyen helyen soha az életemben nem jártam. Itt talál­koztam ddlgozó társaimmal> pestiekkel és vidékiekkel. Mi­kor feltárult, előttem a terem ajtaja, a meglepetéstől köny- nyék szöktek a szemembe. Szemben találtam magam Kis árpád miniszter elvtárssal. Meleg és baráti szavai öntöt­tek erőt bólém. Az ilyen nagy esemény elgondolkoztatja az embert. Mi lett belőlünk, az egykor lenézett dolgozókból. Az emberben az első gondolat a pártra emlékeztet. A várt harcai nyi­tották meg mindnyájunk számára az utat. A legyőzhetetlen párt, mely .egy a dolgozó milliókkal, mert egybe gyűjti mindazt, ami a dolgozó népben érték és becsületes építő akarat. Ezt a megtiszteltetést éreztük mi mindnyájan ab­ban a pillanatban, mibor átnyújtották számunkra a kíttín telést. Ezúttal ismét bebizonyo* odott, hogy ma a munka nem kényszerű robot, hanem becsület és dicsőség dolga. BAKANEK JÂNOSNÊ a Bajai Gyapjúszövetgyár Munkaérdemrendes kétszeres sztahánovista dolgozója Világszerte készülnek a bécsi nemzetközi gyermekvédelmi értekezletre ÜNNEPÉLYES FOGADALOM l%fo anyjuk — fordult fe­1 * leségéhe-/, Juhos Sán­dor tizenkilenc holdas közép­paraszt, miután belépett a konyhaajtón és a daraszerü havat lerázta a kabátjáról — hamarosan megalakítjuk a termelőcsoportot. Az asszony elmosolyodott s az éppen a kezében lévő nyújtóiéval tréfásan kop­pantott az embere deresedŐ Koponyájára — Szóval ménis csak meg­gondoltad a dolaott — kér­dezte szokatlan kedvességgel. — Hát meggondoltam — válaszolt Sándor és a hang­jából erős bizalom csendült ki. Három nappal később, pon­tosan egy hónappal Rákosi clvtars születésnapja előtt, 16 dolgozó parasztcsalád meg­alakította a szeremlei egyes típusú termelőcsoDortot. Kos­suth néven. Elnöknek Juhos Sándort választották meg. — Eleinte hevesen tiltakozott ugyan a megválasztás ellen, de amikor a többiek szűnni nem akaróan azt hangoztat­ták. liogv ő a felszabadu’ás óta mindig a legjobban ter­melő dolgozó parasztok közé tat*>zoU. mégis esak elvállal­ta az elnökséget. Már a megindulás napján mindnyájan érezték, hogy a termelőcsoport új életet ^ je­lent számukra. Ez az érzés abban nyilvánult meg náluk, hogy mindjárt a jegyzőkönyv 6< egyéb szükséges iracoic el­készítése után hozzáfogtak a a tervezgetéshez. az u.i élei alapjainak a gondos leraká­sához. Különösen foglalkoz­tatta a csoport jövője Juhos Sándort, az elnököt. Mart hí szén nem azért vállalta el az elnökséget, hogy csak dísze­legjen az elnöki pózban. Ö mint mindig, szorgalmas, be­csületesen élő dolgozó pa­raszt, nagyon is szívén visel­te a többiek sorsát és minden gondolata az volt. hogy a ma gae mellet széppé, boldoggá tegye miudanuyiuk -éleiét. /Március nyolcadikán este. ■* amikor a község do.- gOüói örömtől sugárzó arccal siettek az üunepélve-en fel díozített tanácsházár.-n az új csoport tagjai is kivétel nél­kül megjelentek a Rákosi elv­társ születésnapiénak tiszte­letére rendezett ünnepélyen. Felejthetetlen volt számuk­ra ez az este. Amióta a hős szovjet katonák meghozták számukra » szabadságot, min­dig tapasztalták a prr^ segít­ségét, Rákosi elvtárs atyai gondoskodását. De i.yen kö­zel talán még soha sem érez­ték maguk mellett a dolgozó nép szeretett vezérét. Rákosi eivtárs életének megismerése új gondolatukat, úi ollmláro- zásokat alakított ki bennük. Másnap délután újból ün­nepelni jöttek össze a Kos­suth termelőcsoport tagjai, az elnök házában. A hideg délutáni szél két zászlót len­getett a ház előtt, egy túro­sat és egy nemzetiszínűt. A szobában pedig egy gyönyö­rű. piroskeretes Rákosi'kép volt az asztalra állítva, a dol­gozók atyja mosolyogva te­kintett a belépőkre. — K ad vés elvtársak! — nyi­totta meg Juhos Sándor az ünnepélyt. — Azért jöttünk ma össze, hogy a magunk szűk körében fiiból megünne­peljük Bákosi elvtársunk szü­letésnapját. Dolgozó népünk életszínvonalúi n a óról-na pra emelkedik. Tehát, többet Jeell termelnünk. De emelkedik a rohamosan fejlődő iparunk nyersanyagszükséglete is. Ez arra kötelez bennünket, hogy még több ipari, nyersanyagot termeljünk. Hogyan tudjuk ezt elérni. Sehogyan máskép, csak szövetkezeti gazdálko­dással. Csak úgy tudunk töb­bet termelni és a magunk éle­tét is szebbé tenni, hn azon Április 12—16 között tart­ják meg Bécsben a nemzet­közi gyermekvédelmi értekez­letet. Eddig 54 ország 432 kép­viselője jelentette be részvé­telét. Pedagógusok, orvosok, a gyermekvédelem kérdésé­vel foglalkozó személyiségek, közéleti kiválóságok vesznek részt az értekezleten. A nagyjelentőségű érte­kezletre az egész világon ha­talmas előkészületek folynak. A részvevő országokban gyermekvédő mozgalom in­dult. Számos országban nem­zeti gyermekvédő bizottságo­kat szerveztek, nemzeti gyer­mekvédő értekezleteket tar­tottak. Az értekezletre min­denütt előkészítő bizottságok alakultak. A Szovjetunióban Alla Ta- raszova. a Szovjetunió nép­művésznője. a nemzetközi gyermekvédelmi értekezlet patronázs bizottságának tag­ja a Trud'ban írt cikkében rámutat arra, hogy egyetlen anya sem lehet közömbös a gyermeke sorsa, jövője iránt. Nézhetjük'e nyügodtan az amerikai gyermekgyilkosok Koreában elkövetett gaztet­teit? Közömbösek maradha­tunk-e aziránt, hogy a tőke világában sokmillió gyermek­nek éhség és nyomor az osz­tályrésze? — veti fel cikké­ben a kérdést. A Komszomolszka.ia Prav­da Carmen SantinaJk, a Nem­zetközi Demokratikus Nőszö­vetség titkárának cikkét köz­li. A cikkben Carmen SanH kijelenti, hogy a Nemzetközi Demokratikus Nőszövetség soraiban tömörülő 135 millió nő tevekenveu védelmezi az ifjú nemzedéket. A jóakarata emberek seregét a gyerme­kek boldogságáért és jövője' ért, a békéért vívott harcban a uagy_ Szovjetunió példája lelkesíti, ahol napfényes és boldog a gyermekek élete. — Lelkesíti őket a néni demo­kratikus országok és az új Kína példája, ahol megnyílt az ifjúság előtt a ragyogó és boldog jövő felé vezető út. Súlyos bel- és külpolitikai helyzet Franciaországban A francia kormány tovább küzd a súlyos bel- és külpo­litikai helyzettel. Bár a jobb­oldali szociáldemokraták se­gítségével a kormány elfo­gadtatta a nemzetgyűléssel az adócsalóknak kilátásba helye­zett pénzügyi közkegyelem tervét, azonban egyre na­gyobb nehézségekkel találja magát szemben Tuniszban és Marokkóban. A tuniszi bej egyelőre halogatja a Bakkus által benyújtott kormánylis­ta elfogadását. A Liberation megállapítja, hogy Bakkus nehezen talál annyi liazaáru- lót, amennyivel megalakít' batná kormányát. A Figaro szerint Bakkus nem akarja nyilvánosságra hozni a kor­mánylistát az ENSZ Bizton­sági Tanácsának döntése n őtt. Marokkóban n francia megszállóik terrorítéletekkei Igyekeznek elfojtani a nép szabadságharcát. így súlyos börtönbüntetésre ítélték a protektorátus 40. évfordulója alkalmából rendezett tüntetés részvevőit. A terrorintézke­dések azembau esak fokozzák a tuniszi és marokkói nép elszántságát a szabadság és függetlenség kivívására. Eisenhower visszatérésének visszhangja A Reynolds News szemle- írója írja: „Azzal a hírrel kapcsolatban, hogy Eisenho­wer. a legrövidebb időn belül visszatér az USA'ba, hogy részt vegyen az elnökválasz­tási harcokban. Washington, London és Párizs között éles vita indult utódja kijelölésé­nek kérdésében. Gruenther, az Északatlanti Szövetség fegyveres erői vezérkarának főnöke megbeszélést folyta­tott Churchitlcl és Alexander lorddal, nem úgy fest azon­ban, mintha valami határoza­tot hoztak volna.” A szemle­író rámutat, hogy Churchill véleménye szerint Gruenther­az úton haladunk, amit szere­tett vezérünk mutatott meg nekünk. Már van termelőcso­portunk, de én úgy gondo­lom, hogy ez olyan kezdetle­ges. Alig különbözik valamit az egyéni gazdálkodástól. Mi pedig nem, kezdctieaesen aka­runk tovább gazdálkodni. Azt javaslom, alakuljunk át har­madik típusú termelőszövet­kezeti csoporttá. Olyan cső- port keli nekünk, ahol. semmi sem akadályoz bennünket a szocialista nagyüzemi gazdál­kodásban, ahol kedvünk sze­rint termelhetünk és fejleszt­hetjük állatállományunkat. Azt kérdezem. elvtársak, akartok-e fejlettebb termélő- csoporiott Zúgó taps követte » szavait és percekig hallatszott az >,Éljen Rákosi! ■Éljen a párt!“ Még aznap este megszer­kesztették a kérvénvt a, föld­művelésügyi minisztérium­hoz- hogy átalakulhassanak harmadik típusú termelőszö­vetkezeti csoporttá. / uhos Sándor aznap éj­jel sokáig nem tudott elaludni. Tervezgetett, gon­dolatban építgette a jövőjü­ket. De visszagondolt a múlt­jára is, a nyomorúságos élet­re, majd a felszabadulásra. Azután 1948 ősze jutott az eszébe, amikor n lielvi párt- szervezet javaslatára két dísz­nek ,,nincs elég tapasztalata. Bradley vagy Clark tábornok kinevezéséről szó sem lehet, mivel élesen aneoléllones könyvet írtak a múlt hábo­rúról.’4 A szemleíró még ki­emeli, hogy „újabb vita kez­dődött a földközitengeri ha­ditengerészeti erők parancs­noki tisztségónjek betöltése miatt is. Washington azt ígér­te. hogy angol admirálist ne­veznek ki> most azonban ame­rikai tengernagy kinevezését tervezi és azt állítja, hogy Törökország. Görögország és Olaszország nem akar angol parancsnokság alatt szolgál­ni.44 oklevéllel tüntették ki. Az egyiket kimagasló termés- eredményéért, kapta, a mási­kat pedig törzskönyvezett, igen jófaja teheneiért és ser­téseiért. Óvatosan leszállt az ágyról és odament Rákosi elvtárs kénéhez. Ünnepélye­sen állott meg előtte és meg­szólalt: — Rákosi elvtárs. én mint egyéni dolgozó paraszt is igyekeztem meghálálni a hoz­zám vájó jóságodat. Mindig becsülettel, dolaoztam, hogy munkámmal, erősítsem hazá­mat, dolgozó népünket. Most, hogy rátértem az új élet út­jára, amit Te mutattál meg nekem és minden dolaozó^pa. raszt. társamnak, méa jobban fogok dolgozni. Méa többet termelek. Már ötvenkét esz­tendős vagyok, de a Te taní­tásod, a Te haécos életednek a, megismerése olyan erőt je­lent számomra, amilyent még soha nem éreztem magamban. Hajnali négy órát ütött a falióra és a távolból traktor­zúgás hailattszott, amely úgy hatolt át az ablakon, mint valami csodálatos melódiájú zene, a munka zenéje. ,>Ezt is Ö adta nekünk. — gondolta Juhos Sándor félig már eb szenderedve az ágyon. Az öt­éves terv végére huszonhat­ezer traktor szánttá, yeti a bőven termő földeket.’’ B Z

Next

/
Thumbnails
Contents