Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

Adósnak maradni a begyűjtésben szégyen még Kiskunmajsán is

tanács nem akar tudni, szó' pen híznak, eszük ágában sincs kipusztulni. A hiba a tanács megalkuvó ma a atar tusában van. Megelégszik azzul> hogy több mint, 10 kulák nem teljesítette sertésbeadási kötelezettségét- annak ellenére, hogy azoknak a?, elmúlt nyáron még rendelkezésre állt a beadandó sertés. Például Budai Sándor 40 holdas kutaknak tavaly nyáron két süldő- jo volt. Az egyiket eladta a fiának és az mint „saját te; nyésztést” levágta. A vágási engedélyt a tanács adta ki- A másik sertés eltűnt. Hogy hova, azt a tanács nem nézte meg idejében. Vagy Tóth Lajos 25 holdas kuláknak esfy anyakocája, és két. disznaja volt. Ezekből ugyanúgy, mint Budai Sándor, egyet sem adott be. Az anyakocára a tanács kényszervágási engedélyt adott ki a kuláknak. A két sertés eltűnt és még a tanács sem tudja, hogy mi lett vele. De ugyanez az eset Fel' földi Péter 28 holdas kulák esetében is, akinek három sertése volt> egy kilogrammot sem adott be és bár a sertéseknek nyoma veszett, a tanács ezt elintézte csak annyival, hogy a kuláknak nem adott ki vágási engedélyt.

265 darab sertés. Ha egy- egy család fejével gondolkozunk elég sok, de ha. megnézzük, hatni cnak Kiskunmajsán ezévben közel 4000 darab vei' aási engedélyt adtak ka akkor minden becsületes dolgo- zó paraszt, minden tanácstag azt mondhatja, komi „ beadás könnyen teljesíthető. Annál is inkább, mert a sertések száma biztosítva van. Ehhez azonban az szükséges, hogy a pártszervezet ellenőrizze a tanács begyűjtési munkáját.

Követelje meg, illetve vezesse a tanácsot az ellenség leleplezésére és alakítsa ki azt a közszellemet, amelvben az állami fegyelem be nem tartása szégyen és gyalázat. Ebben kövessék Solt község példáját, ahol egyetlen nap alatt 23 sertést gyűjtöttek be. Ho gyan? Úgy, hogy a falu leg- iobban tejlesítő dolgozó parasztjai szólították fel az elmaradókat a kötelezettség teljesítésére. Ezt az utat kell járni Kiskunmaisa községnek is. Ha teljesíthette az egyik dolgozó paraszt, akkor teljesítse a másik is a beadási kötelezettségét. Semmi helye a megalkuvásnak.

„Az ájcmpolgári kötelezettségüket hűen teljesítő gazdák — mondotta Rákosi elvtárs december 1-én — dolgozó parasztságunk túlnyomó többsége egyenesen megköve teli tőlünk, hogy ezen a téren teremtsünk véare rendet, hogy gondoskodjunk az igazi közteher viselésről és ne engedjük meg, hogy egy kapzsi, önző, törpe kisebbség országépítésünkhöz való köteles hozzájárulás he'yclt spekulációjával, fegyelmezetlenségével és nem egyszer, tudatos ellenséges szándékkal kárt okozzon, vagy megkísérelje aláásni szilárd alapjainkat.“ A december lű uárt* és kormányhatározatot most jó begyűjtéssel kell alátámasztani. A hús- és zsírellátást nekünk kell biztosítani, még pedig nemcsak Budapest, de Kiskunma jsa ellátatlanjai számára is. Az állandó jó zsírellátást, húsellátást mi az élőállatbeadással biztosítjuk- Tehát Kiskunmaisa számára is becsületbeli ügy, hogy élőál’Iatbeadási kötelezettsó- gét időben teljesítse.

Hiányos tejlajstromok

A lelegyházi járásban súlyos lemaradás állapítható meg a pénzbeli megváltás befizetésének szorgalmazása vo_ nalán valamint a természetbeni teljesítők ré»zérc az árkiegészítés íolyamatosítása tekintetében. A járásban nem egy község még a kivetést sem ejtette meg. Ilyen például Kunszállás. Jászszentlászló ugyan elkészítette a kivetést, de az előírás behajtásáról még nem gondoskodott.

Termelőcsoportjaink ezen a területen is járjanak elől példamutatással. Sajnos, ez eddig nemigen mutatkozik a beadás területén. Az állammal szembeni kötelezettségeket mindenkinek teljesítenie keit. És éppen a termelőcsoportoknak kell itt jó példával az élen járni. Ha elmulasztják kö. telezetiségük teljesítését, akkor a törvény rájuk éppen úgy vonatkozik, mint a többi dolgozókra. Mutassák meg terme, löcsoportjaink, hogy a beadásban éppen olyan élenjárók, mint a teremlésben. Akkor ünnepelhetjük jogos büszkeség, gél május 1-ét, ha eleget tesznek eddig esedékes beadásuknak elsősorban a hízott ser lésbeadásnak.

A kiskunfélegyházi járásban a tejlajstromok felülvizs. gálása során a járási tanács megállapította, hogy a laj. strom túlnyomó részét igen hiányosan és nem a rendeletnek megfelelően fektették fel a tanácsok. Igen sok termelőnél szabálytalanul állapították meg a beadási kötelezettséget. A lajstromokon nem tüntetik fel a tavalyi hátralékokat. A tanácsok sürgősen küszöböljék ki ezeket a hiányosságo. kát, mert különben nem lehet a járás területén a tejbeadás. ró| helyes képet kapni, ha a tanácsok nem ludják irányítani helyesen a tejbeadást.

Kiváló eredményeket értek el a jakabssállási traktorosok

A gyapot vetésének talajelőkészítése

Nehéz idők voltak tavaly tavasszal, nyárele.ién és ikü" lönösen az őszön. Száz forintig is el.iutott a zsír ára. Az ipari munkásság csak tűrte még valahogy a nehézségeket, tudta, honnan fakad a hiba, tudta, hogy csak átmeneti bajokról van szó.

lAz elmúlt évben aztán rá" pótolt az idő arra, amit eddig elmulasztott. Olyan kukorica- termésünk volt, amilyenre még h falu legöregebbjei sem smlékezmek. Mindenki joggal feltételezhette, hogy ilyen termés után komolyabb hiba a sertésbeadás körül már nem igen tehet méa Kiskunmajsán sem. Aki decemberben, januárban Kiskunmajsán járt, az hajnaltájban már nem tudott aludni a disznók >,haty- tyódalától“. Minden házban visított, hörgött a leszűrt disznó. Ami a kamrákat illeti, azok megteltek kolbász- szál. sonkával, szalonnával. Közben a december Ti pártós kormányhatározat felszabadította a zsírt és az állami készletek száz forintról 33 forintra csökentették a disznózsír árát. Amikor az első 35 forintos zsírt január elején megláttuk a kirakatban, úgy örültünk, mint gyerek n vásárfiának. Helyénvaló is ez az öröm. Be a 33 forintos z*íí nem az égből pottyant ajándék, hanem a begyűjtés következtében rendelkezésre álló állami készletek piacra juttatásán keresztül csökkent le.

Most Kiskunmaisán éppen ezen a téren van hiba. A bőséges kukoricatermés után adósai maradtak a mép államának. •

I Mi a hiba 7 |

Mátételkén a tanácselnök egy hónappal ezelőtt még így felelt erre: magas a kivetés, túlzót a követelés...

Kiskunmajsán a begyűjtési csoport vezetője Kakas Benjámin, hasonló félelétét adott. Sőt, legnagyobb meglepetésünkre méa azzal is megtoldotta képtelen állítását, hogy nincs a gazdáknak kukoricájuk.

Ha a kiskunmaisai tanácselnök és Kakas élvtárs a siránkozás helyett megnézték volna, mennyi disznót vágtak tavaly februárban és uz idén» akikor az előbbi szavakat — szcgyenletében — nem mondotta volna ki. Ugyani» 1951 februárjában 89 darab vágási engedélyt adtak kí> 19o2iben pedig 598 darabot- Tévedés ne essék, csak februárban! Mennyi a község beadási kötelezettsége erre a negyedévre? — 301 darab, amiből beadtak 136 darabot. ÍA hátralék tehát 265 darab. Tavaly június 1-től március Lig 3942 darab vágási engedélyt adtak ki. Vagyis any- nyit, hogy & iközség minden harmadik lakójára egy levágott sertés jut. Könnyén azt hihetjük, hogy már most túlsók disznót vágtak Kiskuu" majsán, nincs miből beadniMárcius 3"án vették fel az élőállat statisztikai adatokat. Ezek szerint. 5162 sertés van á községben. Ha ennek csupán egyötödét számítjuk hat hónapnál idősebb sertéseknek, ez esetben is a községben több mint ezer darab hízásra 'és beadásra alkdlmas sertés van. Tehát ha ennek egynegyedét, adnák be, a község már régen teljesítette volna tertésbeadási kötelezettségét.

\ Ennek ellenére a tanács neguyugtatja magát azzal, tőgy a beadás teljesíthetetlen.

I Hol a hiba ? I

A sertésekben semmiesetre sem. Azok jó étvággyal eszik azt a kukoricát, amelyről a

Bács-Kiskun megyében a jakabszállási, borotaí. tisza- kécskeí, kerekegyházii, duna- vecsei, gépállomások már teljesítették tavaszi tervüket. Az öt gépállomás közül legjobb a jakabszállási, amelynek a dolgozói tavaszi tervüket 88 százalékos üzemanyagfogyasztásai 115 száctlékra teljesítették. A gépállomás párt- szervezete úgy osztotta el a párttagokat, hogy mindegyik traktorista briaádban legyenek kommunisták. akik népnevelő munkájukkal harcolnak azért, hogy a traktoris- íúk egyetlen műszakot se veszítsenek. A gépállomás vezetősége a munka helyes megszervezésével sealtettc a, trak' toristákat. A brigádokat úgy

szervezték meg, hogy tagjaik egymáshoz közel lévő terüíe- teken dolgozzanak s így csökkenjen az üresjárat. Rendszeresen biztosították az üzemanyagot is.

A traktoristák jól kihasználták a helyes munkaszervezés lehetőségeit s egymással versenyezve dolgoztak tavaszi tervük mielőbbi teljesítő sóért. A verseny során kiváló eredmények születtek. Kis Imre például 191. Földi Bálint 188, Farkas István 186, Lakatos József pedia 178 százalékra teljesítette tavaszi tervét. A többiek sem sokkal maradtak mögöttük. A gépállomás traktorosainak fele már teljesítette tavaszi tervét.

A nagy termés elérésének alapfeltétele a tejjesértékü és megfejelő időben kikéit gyapotve. lés. Ezért most legfontosabb a vetés agrotechnikája. Az alábbi cikkben röviden tárgyaljuk azokat a legfőbb agrotechnikai kö. veteiményeket, amelyek a gya. pót sikeres vetését biztosítják.

A vetés előtli talaj müve lést úgy keli elvégezni, hogy a vetés időpontjáig száz százalékosan megőrizzük azt a talajnedvességet, amely az őszi, téli és tavaszi csapadékból a talajban felgyülemlett, továbbá, hogy megteremtsük a vetés jó kikelésének feltételeit.

Az állami gazdaságok, terme, löszövetkezetek és az egyénileg gazdájkodó parasztok zöme megértette a talajnedvesség megóvásának jelentőségét, s amint az idő kinyílt, elvégezte a simítozást. Ott pedig ahol a talajállapot a simítózást nem tette lehetővé, az őszi mélyszán. táson fogasolást végezzünk. Ez. ziel megakadályoztuk a talajned. vesség elpárolgását.

A vetésig hátralévő időben a gyapotföldet laza. porhanyós és gyommentes állapotban keil tar. tani.

A gyapotföld művelését a koratavaszi simítástól egészen a gyapot vetéséig nem szabad egy kaptafára húzni. Minden egyes esetben a helyszínen a talaj állapotát! a gyomosodást számbavé. ve, az állami gazdaság, gépállomás termelőszövetkezet, járási mezőgazdasági osztály agronó. musa állapítja meg, hol, mit kell tenni.

Ha az őszi szántás talaja nem tömörödött és felszíne cíég egyenletes, vetésre való elökészi. léséhez elegendő egy vetés előtti kujtivátorozás. Ha a gyapotföld talaja nem tömörödött, de felszíne egyenetlen, rögös, az esetben a vetés előtti kultiválorozáe előtt, eső után rögtön az e.özö lalajmüvejés irányára ’merőlegesen fogas boronával fogasolunlc hogy megszüntessük a talajkéri gel, a rögöket és elegyengessük a talaj egyenlőtlen felszínét s

termelőszövetkezet Ifjú Gárda brigádja, amely teljesen fiatalokból áll, csatlakozott a „Termelj az idén többet, mint tavaly” mozgalomhoz. Elhatározták, hogy a termelés minden területén alkalmazzák a szovjet agro. technikai módszereket. A búzából a tavalyi 12 mázsa helyett

— hogy Dunaegyháza községben a tavaszi munkák e végzé. sében Szűk György elnökhelyettes és Sztik Gyula vb tag mutat_ példát.

— hogy Aposlag község tel. jesítette első negyedévi tojás- és baromfibegyüj|4si tervér.

— hogy Petres Antal ka’ymári dolgozó paraszt félévi sertésbe adását több mint 200 százalékra, Mihalovits Jakab vágőmar- habeadását 400 százalékra teljesítette.

— hogy a kunbajai Béke ta. vaszl versenyre hívta a kunbajai Rózsa Isz.t.

— hogy a katymári I. típusú Kossuth versenyre hívta a Pető fi I. típusú csoportot.

ugyanakkor elpusztítsuk a gyo,

móka: is.

Ha az őszi szántó össze lömő. rödött, különösen kötötl talajon kél-három héttel a vetés előtt, de legalább április elején közbeeső kulivátorozást végzünk 7--8 centiméter mélyen. Közbeeső kuliivátorozást alkalmazunk ott is, ahol az erős bakhátak miatt a talaj felszínének clegyengeré- sére van szükség, olyan esetben, amikor a simítás során nem jár- kielégítő eredménnyel.

A vetés előtt, minden eső u4á» és ha talajké’reg képződ;.«, a t». laj állapotától függően fogas bo_ rónával fogasolunk, vagy szel ges símítóval simitózunk.

Elengedhetetjen a vetés előtti kultivátorozás. A vetés előtti kui- tivátorozás céija jó vetőágy készítése és az újból kikelt gyomok elpusztítása.

A vetés előtti kultivátorozás „TK.420” traktoros kultiváiorraj történik. Fontos itt, hogy ne tel jen el hosszabb idő a kultlváto rozás és a vetés között. Legjobb, ha rögtön a kujtivátor Után vetünk. A vetés előtti kultivátoro. zás gondos elvégzése és a közvetlenül utána Végzett vetés biz. tosítja, hogy a vetőmag nedves talajrétegbe kerüljön é3 csírázás, hoz a legkedvezőbb feltételek alakuljanak ki.

Ajánlatos a kultivátor után si- mitót akasztani. Ha pedig a fel. ső talajréteg kissé kiszáradt, könnyű fahengert is.

A simítózással gondosan elegyengetjük a gyapotföld felszínét és bizonyos mértékbén tö. möritjük a felső talajréteget, ami a boronájással összehasonlítva jobb feltételeket teremt a talajnedvesség viszonylagos fel- halmozódásához. Ugyanakkor emelkedik a felső talajréteg hő- mérséklete. De jobb feltételeket kapunk a vetéskor a yetőmag egyenletes alátakarásához is. En. nek eredményeképpen gyorsabban kel ki a mag. nagyobb lesz a tősürüség és a fiatal gyapot, növény korábban megy át az egyes fejlődési szakaszokon.

15 mázsát, a napraforgóból nyolc mázsa helyett tizenkettőt, kuko. ricáből 18 helyett 25 mázsát és burgonyából 60 mázsa helyet! 80 mázsát termelnek holdanként.

Ugyanakkor tisztasági versenyre hívták kl a kiskunfélegyház Dózsa termelőszövetkezetet.

— hogy Szalkszentmárlon és Ujsolt község tanácsai nem sokat törődnek a közérdekű híi- anyaggal.

— hogy Orda« községben Kovács Péter és Szabó G. Sándor a kupikon uszályába kerülve to jás- és baromfibeadásuknak aüs tesznek eleget

— hogy Bácsszőlős új község, ben a közérdekű híranyag is. mertetése nincsen kellőképpen megszervezve.

— hogy Alpár és Szánk tavaszi árpavetésben hátul kullog, nak. „

— íiogy Alpár és Kiskunfélegyháza gyengék a zafovelésben

— hogy a szovjet agrótechni. kai módszerek alkalmazásáról a félegybázi járás tanácsai nem készítenek jelentést.

— hogy Petőfiszálláson o[ha nyagolják a sertésbegyüjtést.

A kecskeméti városföldi Dózsa