Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-11 / 85. szám

BÁCSKISKUNMEGYEI Adósnak maradni szégyen még Kiskunmajsán is. — A gyapot, vetés talajelú'készííése. — Szá­molja fel a verseny kampány­szerűségét a Kecskeméti Gép. gyár szakszervezete. — Megyénk dolgozó parasztjainak május 1.1 fogadalma AZ MDP BÁCSKISKUXMEGYEI PÁRTBIZOTTSÁgÍMYK IzAI»JÍA VII. évfolyam, 85. szám 4rn so fillér 1952. április 11, péntek MUNKAVERSENY A FALUN Az ipari munkásság példa­mutató verseuymozgalma nyomán a tavaszi mezőgaz­dasági munkák megindulása óta kezd kibontakozni a me- ' zőgazdaeági dolgozók ver­senymozgalma is. Már febru­ár második felében egész sor állami gazdaság, gépállomás dolgozója és számos termelő­szövetkezeti csoport tagja versenyre hívta egymást. En­nek a versenymozgalomnak március 9, Rákosi elvtárs születésnapja, majd április 4- felszabadulásunk nagy nem­zeti ünnepe adott újabb len­dületet, amikor több kiváló, többszázszázalékos munka­teljesítmények születtek és így épülő szocializmusunk a dolgozók alkotóerejének ki­meríthetetlen tárházát nyitja meg a mezőgazdaságban is Az eddig elért eredmények azonban még nem kielégítő ek. Melyek azok a hiányossá­gok. amelyek gátolják, hogy mezőgazdaságunkban is ki­bontakozzon széles körben a versenymozgalom? Először is tisztáznunk kell, hogy ki a versenymozgalom gazdája. Megyénkben az állami gazda­ságoknál, a gépállomásoknál és a termelőszövetkezeteknél inár van gazdája a verseny­nek. De a falvakban, az egyé­nileg dolgozó parasztok ver­senymozgalmával alig törő­dik valaki. Pedig megyénk­ben nem kevesebb, mint 120- ] 3ü ezer dolgozó parasztról van szó. A falvakban összekeverik a pártszervezet, a tanács, az új szakszervezet: a MjEDOSZ feladatait. Ez komoly fékje a mezőgazdasági munkaver" eeuy egészséges fejlődésének. Pártszervezeteink legyenek gazdái a mezőgazdasági mun- kaverfienynek. Feladatuk, hogy irányítsák> erősítsék « jó munkamódszerek átadását0 a tapasztalatok kicserélését, az újítók, észszerűsitők mun­káját. Pártszervezeteink ta­nulmányozzák Lenin és Sztá­lin tanításait, Rákosi elvtárs útmutatásait a szocialista versenyről. Szervezzék, vezes­sék és ellenőrizzék a ver senyt a felmerült hibák ki­javításával, szívós politikai munkával tegyék a dolgozók széles tömegeinek eleven ere­jű mozgalmává, amely előre Lendíti ötéves tervünk győ­zelmét. Megyénkben mindaddig a munkaverseny nem lesz tö­megméretű. míg annak leg­főbb előfeltételét: n verseny nyilvánosságát nem biztosít­juk, Falvaiukban igen , sok versenytábla, faliújság üres. De vannak községek- ahol nin­csen versenyt,ábla, faliújság, ílvcn Jánoshalma, Borota, stb. Igen sok versenytáblán több- hónapos, többhetes adatok ásítanak a nézőre. Ez a hely­zet Kiskunhalason is, de igen gyakran Kecskeméten is. A pártszervezet feladata, hogy úgy szervezze meg a verseny nyilvánosságút, hogy no le­gyen a községben egyetlen utca sem, ahol ne ismernék a verseny híreit, ahol ne halla­nának a dolgozók a példa­mutatók kiváló eredményei­ről és a lusták, hanyagok, fe­gyelmezetlenek kemény fele" lősségrevonásáról. Versenymozgalmunk fékje az is, hogy igen sok verseny­tervet ,,felülről” készítenek el. Ez helytelen, mert a ver­senyt ezen a módon fosztják meg attól, ami benne a leg­fontosabb, a tömegek kezde­ményezésétől. Ilyen je'enség- gel találkozhatunk Kiskun­halason, ahol Posváncz László járási vb.-titkár „rendeleti­leg" próbálta a munkálatokat irányítani. Néhány helyen pedig azt tapasztaljuk, hogy az alulról jövő kezdeményezések nagy általánosságokba torkolnak. „Emeljük a termelékenysé­get“ és hasonló kifejezésekkel folyatják szét a versenymoz­galmat. Ilyen jelenséggel kü­lönösen a halasi járásban ta­lálkozunk. Gátlója versenymozgal­munknak az is, hogy az illeté­kes szervek nincsenek kellően tájékoztatva. A megyei, járá­si szervek igen gyakran nem tudják, hogy lent a falvak­ban, az állami gazdaságoknál, gépállomásoknál, termelőcso­portoknál mi történik. így pl. fl dunavecsei járási tanács nem tudta, hogy Aposlagm a Dózsánál a zab- és az árpa­vetés, Dunapatajon a Hala­dás tszes-nél a zabvetés még nem történt meg. A kalocsai járási tanács előtt pedig ismeretlen, hogy Bátya köz­ségben nincsenek dűlőbiztosi jelentések, amelyekből a köz­ségi összesítést lehetne össze­állítani. De előfordul az is, hogy a megyei tanács is tá­jékozatlan. Amikor Pest me­gyéből itt járt a küldöttség, hogy megállapítsa a két me­gye közti verseny állását, ak­kor kitűnt, hogy megyei ta­nácsunk, különösen az állat- tenyésztés területén nincsen kellőképpen tájékoztatva. Ezek a hiányosságok hát­ráltatják megyénkben a ver­senymozgalom további fejlő-1 dósét. Ezeket a hiányosságo­kat kell kiküszöbölni, mert kii ' lönben nem tehetjük a ver­senyt tömegmozgalommá. A pártszervezetek feladata, hogy necsak a dolgozók egy része —• sokhelyütt kisebbik rés7R — álljon versenyben, Fokozódó érdeklődés a moszkvai nemzetközi értekezlet iráni Megvitatták a gazdaságilag elmaradott és a fejlett országok közötti kereskedelem kérdését szólalt fel. Ismertette, milyen mezőgazdasági termelvéuyaket tudnánk hasonló értékű ipari berendezés és nyersanyag ej-a- néb=n külföldre exportálni. Szi­lágyi Béla a gazdaságilag ke- vésbbé fejlett országok kérdései, vei foglalkozó szekcióban fej­tette ki a magyar küldöttség vé. leményét. Beszédében elmondot­ta. hogy a kevésbbé fejlett álla­mok részére ajánlhatunk szer­számgépeket, hűtőberendezése, két, transzformátorokat és egyéb elektromos gépeket, orvosi ront. genkészüiék; két, autóbuszt, rá. diót motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet, orvosságot, gyógy­szeralapanyagot, pamut és Se­lyem darabárut. Ugyanakkor ké­szek vagyunk vásárolni nyers, anyagokat, félkészárukat, gé­peket és műszereket. Április Fán a moszkvai nem­zetközi gazdasági értekezlet szekciói folytatták munkájukat. Az ér’ekezlef részvevői a szek­ció-üléseken újabb javaslatokat nyújtottak De; amelyek a nem. zelközi kereskedelem, a gazda­sági együttműködés fejlesztésé­re- irányulnak, a szociális kér. dések megoldása és a kevésbbé fejlett országok segítése érdeké­ben. A nemzetközi kereskedelem Megnyitották a doni főcsatornát A cimtjanszkajai vízierőmű építői április 8~án délután be- eresztették a vizet a doni fő­csatornába. A csatorna 65.000 hektár aszályos főidet lát el Adenauer szolgai megállapodásai fejlesztésének kérdésével fog.at­kozó szekció ülésén felszólalt Or. lov eívtárs. a Szovjetunió Külk;. reskedelmi Konjunktúra ICula ó Intézetének igazgatója. Beszédé, ben rámutatott, hogy a dollár, segély” nc-m szüntette míg a ka. pitalista országokban a háború után keletkezett súlyos gazdasá­gi nehézségeket. A nyugati or. szágók külkereskedelme növek­vő nehézségekkel küzd és ezeknek az országoknak gazda, sági kapcsolatai elsorvadnak. Elmondta, hogy a Szovjetunió és a népi demokratikus országok közöl ti kereskedelem a hosszú, lejáratú kereskedelmi egyeznie, nyék szilárd alapján fejlődik. Ez biztosítja ezeknek az országok­nak a szilárd értékesítési piacot és a szükséges áruk biztos for. rásait. A részvevők helyese,ték, hogy létesítsenek egy szerveze­tet, amely folytatja a nemzet­közi gazdasági értekezlet előké­szítő bizottságának munkáját és előkészítené a második értekez­let összehívását. F. Adatnak a csehszlovák küldöttség nevében Javasolta: intézzenek felhívást az ENSZ-hez, hogy hívjon össze különleges tanácskozást a nem. zetközi gazdasági értekezlet eredményeinek megvitatására. vízzel. A főcsatorna huszon­nyolcadik kilométernél beom­lik az alsó doni csatornába s több mint 70 kilométernyire hatol be a sztyeppékre. A moszkvai nemzetközi gazda­sági értekezlet tanácskozásai egyre fokozódó érdeklődést kelte­nek a nyugati üzleti kötökben. A francia polgári lapok is kénytelenek elismerni, hogy Nyesztyerovnak, a Szovjetunió Kereskedelmi Kamarája elnöké, nek ama kijelentései, amelyek szerint a Szovjetunió kész a Franciaországgal fennálló keres­kedelmi forgalmat a jelenlegi öt-hatszorosára emelni, rend. kívül széles távlatokat nyitná, nak meg a súlyos helyzetben lé­vő francia gazdasági élet elölt. A Figaro és a Le Monde íeltú. nő szedésü cím alatt hozta Nyesztyerov nyilatkozatát és kommentárjában rámutató! • hogy lehetséges azonnali keres kedelmi megállapodások létreho­zása a Szovjetunióval. A kato­likus La Croix különösen klemé, li az angol megbízottak kijelelt, lését, amelyek szerint „valóban megvan a lehetőség a keleti ál­lamokkal való kereskedelem fej lesztésére”. Az angol megbízot­tak mint a lap írja, máris lépé­seket tettek annak érdekében, hogy Kínába utazhassanak és otf megállapodásokat köthesse­nek. Hasonló hangnemben ír a Mittag című nyugatnémet ap s élesen támadja a megszálló ha­tóságokat és Adenaueréket, akik megakadályozzák, hogy Nyugaü Németország újra felvehesse a kereskedelmi kapcsolatokat a Szovjetunióval és a demokra. tikus országokkal. Figyelemre­mélt ó a csaknem 5 millió pél- dányszámbgn megjelenő Aszahi című japán lap cikke, amelyben hangsúlyozza: ,,Japán nem ffiu. laszlhatja el azt a lehetőséget, hogy felelevenítse gazdasági kapcsolatait Kínával és a Szov­jetunióval.” A moszkvai nemzetközi gaz. dasági értekezlet részvevői az ülések szünetében és az ülések után a külön e célra létesített kapcsolatok irodáján keresztül vagy közvetlenül érintkezésbe lépnek egymással, hogy konkrét formában megegyezhessenek ke. reskedelmi kapcsolataik fejlesz­tésében A magyar küldöttséget az esz. trákok után most több más or­szágból —-'köztük Olaszország­ból és Msx'kőből —- érkezett küldöttek keresik fel *ebből a célból. A moszkvai nemzetközi gaz­dasági értekezlet szekció ülésein április 8.án felszólaltak a ma­gyar küldöttsK is. A 2-es S:ámú szekcióban amelynek feladata a. gazdasági együttműködés elő. mozdítása a szociális kérdések megoldására, Bozsóki Ferenc A német kérdés azzal kap- ejolatban, hogy Adenauer sietteti az úgynevezett ,,ke­retszerződés” létrehozását, is­mét vezető helyen szerepel a nemzeközi kommentárokban. A Berliner Zeituna am Abend leleplezi, hogy Adenauer mi” lyeu szolgai megállapodások­ra kötelezte magát a nyugati főbiztosaikkal folytatott leg­utóbbi tárgyalásai során. — Eszerint Adenauer a nyugat­német rendőrséget a nyugati hatalmak fennhatósága auí akarja rendelni, korlátlan rekvirálási jogot akar bizto­sítani a megszállóknak Nyű” gap Német országban és hoz­zájárulni ahhoz, hogy a nyu­gatnémet lakosság terhére felemeljék az intervenciós csapatok létszámát. — Otto Nuschke. a Német Demokra­tikus Köztársaság mhúszter­elnökhelyettese rámutat ar­ra, hogy Adenauer a keret- szerződéssel befejezett ténye­ket akar teremteni egy eset­leges négyhatalmi értekezlet é*t az egységes Németország­gal kötendő békeszerződés előtt. Nuschke hangsúlyozza, hogy az imperialisták mes­terkedéseivel szemben a Szov­jetunió március UH jegyzé­ke felvázolta a német kérdés egyetlen lehetséges megoldá­sát. „Élni ked azokkal a nagy­szerű lehetőségekkel, amelye­ket a Szovjetunió jegyzéke nyújt" — mondotta Nuschke. A Freies Yolk, a. Német Kommunista Párt. központi lapja, a kommunista és szo" idálüemokrata dolgozók egy" ségakciójánaik jelentőségét hangsúlyozza. — ,,Létérde­künk, hogy Adenauer poli ti­kújának ellenfelei, egyesülje­nek“ — írja a Freies Volk. hanem fokozott politikai mun­kával érjék el azt> hogy a többi dolgozó is lássa, a muu- kaverseny jelentőségét, érez' ze azt saját ügyének és csat­lakozzon a versenymozgalom' hoz. Tömegszervezeteink szí' vő* politikai munkával te­gyék a versenyt a dolgozók széles tömegeinek eleven ere­jű mozgalmává. Pártszerve­zeteink segítsék és erősítsék az egyénileg dolgozó parasz­tok dülőnkénti. községenként! versenyét, hogy mezőgazda­ságunk egyre több és jobb terméket adhasson hazánk valamennyi dolgozójának

Next

/
Thumbnails
Contents