Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)
1952-04-10 / 84. szám
Az önkéntesség és fokozatosság elve termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlesztésében Mezőgazdaságunk szocialista átszervezésében az eddi* gi eredményeket a szövetke' zeti mozgalom egyik sarkalatos tétele: az önkéntesség elve alapján értük el. Az önkéntesség elvének messzemenő betartása a termelőszövetkezetek további kiszélesítésének egyik legdöntőbb előfeltétele. Nagy tanítómestereink mindig hangsúlyozták, hogy a munkásosztály nem alkalmazhat erőszakot a dolgozó parasztokkal szemben, nem viheti őket kényszerrel a társas nagyüzemi, szocialista gazdálkodás útjára. Már Engels figyelmeztetett bennünket: ,.A kispa^ vasztságra vonatkozólap a mi feladatunk mindenekelőtt abban fop állni, hopp magán termelésünket és magánbirtokunkat társas a'iaara helyez zük át, de nem erőszakos úton hanem az erre a célra irár nyu'ió példamutatás és társa dalmi támogatás révén.” Ez a politika természetsze rűen következik » munkás' osztály és a dolgozó paraszt súg között lévő baráti, sző vetséges viszonyból. A proletariátus diktatúráia a muri kágok és parasztok szövetsé ge alapján jött létre. A műn kás'paraszt. szövetség a pro letárhataiom első és legmé lyebb alapja. Az önlréntesség elvének megszegői tehát durván véte uek a proletárhatalom alap ja: a munkás-paraszt szövet ség ellen így történt e/, Bo rotán és Kémen is. A munkás-paraszt szövetség nem akármilyen szövetség Céi.ia: a munkásosztály ve vetésével a szocialista társa dalom megteremtése. A szó ciaüsta társadalom pedig el képzelhetetlen szocialista mo zőgazdaság nélkül. Nemhogy időtlen időkig, de még csak hosszabb ideig sem állhat fenn az a felemás állapot melyben a népgazdaság két különböző alapon áll: egyik lábával a szocialista nagy ipar. másik lábával pedig kisárutermelő- szétszórt egyéni parasztgazdaság alapján. Mi is érezzük ennek hátrányát. ,.de szerencsére nem vagyunk úgy megszorulva hogy erőltetnünk, kelljen szövetkezetét“ — mondja Rá kosi elvtárs. A szocialista mezőgazdaságot úgv teremthetjük meg ha a milliónyi szétszórt pa rasztgazdaságot közös, nagyüzemű. szocialista gazdaság ba egyesítjük: de nem erőszakkal, hanem a dolgozó parasztok önkéntes összefogása szövetkezés útján. Példán Tompán a Szabadság. Gátéren a Vorosilov tsz-nél. A szövetkezetek erőszakos szervezése — egyet jelentene a szövetség aláásásával. »■//* erőszakot alkalmazni annyit jelenti mint az egész ügyet tönkretenni” — mondotta Le nin elv társ. A kollektív gazdaság erőszakos létrehozásáról azt mondja Sztálin elvtárs, hogy ..ostoba és reakciós dolog". Azok a dolgozó parasztoki akiket akaratuk és meggyőződésük ellenére erőltetnek a szövetkezetbe való belépésre, nem fognak teljesértékű mun kát végezni, legtöbb esetben ezek a fegyelem megbontói. Nem érzik magukénak a sző vetkezet tulajdonát. Lelkiismeretlenül, hanyagul dolgoznak. Azok. akik megsértik az önkéntesség elvét, a dolgozó parasztokat a munkásosztály hatalma ellen fordítják, az ellenségnek, a kulákságnak segítenek. A kulákság nyilván felhasználja az alkalmat és ahol csak módjában áll, igyekszik szembeállítani a munkásosztályt a parasztsággal. A mezőgazdasági nagyüzemek megteremtésének előfeltétele: jó politikai felvilágosító munka a dolaozó parasztok között, ugyanakkor a kulákságnak kíméletlen leleplezése■> a várt szívós nevelő munkája. A jó politikai munka mellett elsődleges a szövetkezetek példamutató munkája. Az egyéni parasztokat saját tapasztalatuk alapján kell meggyőzni a nagyüzem előnyéről. A leninismus arra tanít, hogy a parasztokat az önkéntesség elve alapján kell a kollektív gazdaság vágányára átvezetni, meggyőzve őket arról hogy a kollektív társadalmi gazdaság előnyösebb nz egyéni gazdaságnál. Nagy tanítóink hanasúlyozzák. hogy a dolgozó parasztságot csak' a példa és meggyőzés erejével vezetheti, a munkás osztály a szövetkezeti gazdálkodás útjára. A mi szövetke ncti mozgalmunk terén ezért legdöntőbb féladat) hogy meglévő szövetkezeteket olyan erőssé, szilárddá tegyük, ami vonzza „ parasztságot a szövetkezet felé. A példa meggyőző erejét bizonyítja Kiskunfélegyháza esete, ahol az Alkotmány megszilárdítása azt eredményezte. hogy a dolgozók ér deklődése a társasgazdái kodás iránt nap-nap után fokozódik. így érte el az Alkotmány termelőszövetkezet is azt, hogy létszáma állandóan emelkedett. Tompán is ügyel lek arra. hogy a dolgozó pa rasztok önként és meggyőződésből lépjenek be a sző vetkezetbe. A csoport létszsí ma szépen emelkedett és nu» gyei viszonylatban ezáltal kimagasló eredményt értek el Megyénkben azonban nem mindenütt tartották szem előtt a lenini-sztálini tanító' sokat. Voltak termelőszövetkezetek, ahol ígérgetésekkel, vagy furfanggal akarták növelni a létszámot, sőt attól sem riadtak vissza, hogy erőszakot alkalmazzanak. így történt ez a bajai Vörös Fénynél és a bácsalmási Egyesült szövetkezeteknél. Ezeknél a szövetkezeteknél megsértették az önkéntesség elvét a fúziónál. De a keceli Békénél is megszegték az önkéntesség elvét. Ezeknél a szövetkezeteknél az önkéntes ség megszegésének következményei a munkákban mutat koztak. Ezekből a példákból is láthatjuk, hogy ott, ahol megszegték az önkéntesség elvét, ahol túlzásba vitt rábeszélé' sekkel, nyomással, fenyegetésekkel kényszerűét,lék, vagy éppen ígérgetésekkel csábították a dolgozó parasztokat termelőszövetkezetbe, ott sokáig a munka is rosszul megy. Az önkéntesség elvének megszegői tehát nemcsak termelőszövetkezeti mozgalom továbi fejlesztésének ártanak, hanem közvetlenül a már meglévő termelőszövetkezetek megszilárdításának is. Ezért pártunk példás büntetésben részesíti mindazokat, akik megszegik az önkéntesség elvét és egyes esetekben erőszakkal lennek fel a termelőszövetkezetek szervezésénél. Az önkéntesség elvével szorosan öszefügg a fokozatosság elve. »Fontos> hogy ahol a fejlődés arra, nem érett meg — mondotta Rákosi elvtárs pártunk 11. konaresszusán — ott ne javasoljuk a legmagasabb, a III. szövetkezeti típust, hanem elégedjünk mea a tea’ egyszerűbb, I. számú típussal, melynek előnye az, hogy módot ad az egyénileg gaz dálkodó, még ingadozó parasztoknak arra, hogy kipróbálják a szövetkezés jó oldatait, akkor, amikor még félnek a fejlettebb> számukra 'túlságosan ko.iektívmagasabb formától.” Termelőszövetkezeti mozgalmunk kezdeti szakaszán felütötte a fejét: a fokozatosság elvének elhanyagolása. Pártunk idejében figyelmeztetett bennünket erre a hibára. Azóta elért eredményeink bizonyítják, hogy helyes volt pártunk útmutatása: közel 2000 I. típusú termelőcsoport alakult és az idei gazdasági évben már ezeknek a nagyrésze -• csaknem 1100 — tager sított nagyüzemi táblákon kezdi a gazdálkodást. S szép számmal láttunk olvau esete1 két is, hogy a dolgozó parasztok az I. típusú, csoportban végleg meggyőződtek a szövetkezés helyességéről és önként, meggyőződésből átléptek a magasabb típusba. Megyénkben a pártkongresz* szus előtt nem volt 1. típusú csoport. Most már 136 van. Ezek közül három átalakult III. típussá. 66 csoportban nem folyik még munka. 60 csoport pedig egyhelyben topog. III. típusú és önálló 216 csoport van. Termelőszövetkezeti mozgalmunk eddigi eredményei bizonyítják, hogy egyáltalán nincs szükségünk semmiféle erőltetett agitúcióra, semmiféle nyomásra. Az elmúlt két esztendő alatt termelőszövetkezeteink száma több mint háromszorosára, a taglétszámuk pedig ötszörösére emelkedett. Ezideig negyedmillió dolgozó parasztcsalád tért át a szövetkezeti gazdálkodásra s ma már hazánknak szinte minden egyes községében van termelőszövetkezet, a községek egész sorában pedig több is: számuk megközelíti a 4700-at. A számbeli növekedéssel együtt gazdaságilag is magyTisztasági mozgalom Bács kiskun megyében Egészség ügy i kormányzatunk a múlt évhez hasonlóan, országosan, ez év áprilisában újból tisztasági hónapot rendez. A tisztasági hetek, hónapok rendezése, a dolgozó tömegek széles rétegének bevonása és aktivizálása diapján, az egészéget károsító ártalmak niegelőzésésben jelent hatalmas fegyvert. Az egyéni tisztaság, a tiszta lakás és környezet, a tiszta gyár vagy üzem jobb munkára serkent. Az elhanyagolt környezet, az egészségtelen, piszkos munkahely, poros, szemetes hivatal, iskola és lakás, nemtörődömségre, hanyagságra, fegyelmezetlenségre nevel és a termelés csökkentésén kívül komoly ártalmat jelenthet a dolgozók egészségére. A Szovjetunióban bevált Voroshrmozgatom példája nyomán a gyárakban, üzemekben, hivatalokban fordítsunk fokozott gondot arrp, hogy a munka végeztével a használt gépeket, eszközöket mindig tisztán, rendben tartsuk. Jelöljünk ki tisztasági felelősöket, akik hivatottak arra, hogy a mozgalom állandó jelle a ét biztosítsák. Végezzünk altapos takarítást, lomtalanítást a gyárakban, üzemekben, iskolákban, hivatalokban, lakásokban. Nézzünk -jól körül környezetünkben, házunk táján> gyűjtsük össze és válogassuk szét a hulladékokat, ezzel n Gazda-mozgalom irányelveinek megfelelően népgazdaságunk anyag- készletét növeljük. Faluké- lyen az állati és emberi trágyának a földekre való kihordása mezőgazdaságunk termelésének fokozásához járul hozzá. Nyilvános helyek> közterületek, utak. utcák> terek, parkok, vasútállomások, közlekedési eszközök tisztaságát ne veszélyeztessük szemét, hulladék szétdobálásával. Dr. THURZÓ TAMÁS állami közegészségügyi felügyelő. Bátyán Szíjjá r tő József középparaszt egészévi tojásbeadását 147 szá. zalékban teljesítette. Deosák József középparaszt félévi tojás, beadását, B. Nagy Lukács kis- paraszt egészévi tojásbeadásáó rendezte. Petrity Gergely kispa- raszt félévi baromfi, és tojás, beadását, Guzsvány János kis- paraszt félévi tojásbeadását tel. jesítette. ; mértékben erősödtek termelő- szövetkezeteink: vagyonuk két év alatt tizenegvszeresé- re, szövetkezeti alapjaik értéke buszonhétszeresére növekedett. Százával vannak ma már hazánkban is milliomos termelőszövetkezetek. Ilyen megyénkben a félegyházi, kecskeméti, vaskúti Dó- a, miskei Táncsics, balnsi Vörös Szikra és bácsbokodi Vörös Csillag. Mindezek az eredmények azt bizonyítják, hogy pártunk politikája helyes: a meggyőzés, a .ió példa erejével rá lehet vezetni a dolgozó párasz; tok tömegeit a szövetkezeti gazdálkodás útjára. Meggyőző érvekre és beszédes eredményekre van bút szükségünk! Tartsuk mindig szemünk előtt Rákosi elvtárs bölcs t?' nácsát: ,,A legjobb agitáció élvtársak, a legjobb propaganda az, ha a szövetkezet jól működik, mintaszerű, ha termelése olyan messze fölötte áll az egyéni paraszténak, hogy mindenki előtt, világos, hogy ez a legjobb termelési forrna.*’ Felvilágosító munkánkban pedig állandóan gondoskodjunk róla, hogy termelőszövetkezeteink beszédes eredményei tudomására jussanak minden dolgozó parasztnak. Pártszervezeteink, a tanácsok, a termelőszövetkezetek tagjai lépjenek fel szigorúau az önkéntesség elvének mindenfajta megszegése ellen és mindennapi szorgalmas munkával, kimagasló terméseredmények elérésével, meggyőző, felvilágosító szóval segítsék termelőszövetkezeti mozgalmunk fejlődését. Sípos Gyula Nemzetközi események A hadigazdálkodás pusztító hatása a tőkés országokban A moszkvai gazdasági érte. kéziét felhívta a világ érdek, lödését a hadigazdálkodás pusztító hatására. lA. nemzetközi nagytőke a tőkés országok gazdasági éle* tét immár hosszú idő óta háborús vágányra állította át. S ugyanakkor a7. imperia' listák megvásárolt sajtója, valamennyi hazugsággyára, a do gozók vérével és verejtékével kupeekedő politikusa azzal akarja becsapni a hadi- gazdálkodás terheit viselő néptömegeket' hogy a "fegyvergyártás növelése megjavítja a gazdasági helyzetet", fegyverkezés felvirágzást hoz*’. A detroiti autóipari munkás és n lyoni szövőnő, a walesi bányász és a szicíliai paraszt azonban minden nap, minden órában saját bőrén tapasztalja, hogy ez a hazug elv olyan messze van a valóságtól, mint ég a földtől. (A tőkés országok a féktelen fegyverkezés, a nyakló nélküli katonai kiadások következtében rohannak minden eddiginél súlyosabb gan- dasági válságba. A fegyverkezési hajsza kimeríti a tőkés országok gazdasági erőforrásait. Az Egyesült Államok haditermelése például elérte a havi 2 milliárd dolláros színvonalat, vagyis háromszor annyi, mint 1950-ben sére emelkedek. Ráadásul egyre kevesebbet ér a pénz- amit a. dolgozók kézhez kap- uak. A dollár, a font értéke felére, a francia franké pedig töredékére zuhant. A tőkés országokban a haditermelés növekedése ellenére fokozódik a munkanélküliség. Ilyen „felesleges ember“ Amerikában 12 millió, Olaszországban 5 millió, Nyugat* Németországban 2 millió van ma, hivatalos adatok szerint. Ezek az emberek — mondani sem kell — munkanélküli segélyt csak a legritkább esetben kapnak, családjukkal együtt nyomorognak. Nem meglepő, hogy hétről hétre növekedik az * öngyilkosok 6záma. Míg az angol, amerikai, francia, olasz dolgotok emberhez nem méltó körülmények között élnek — a kapitalisták valósággal tobzódnak, soha nem tanasztalt rekordprofitokkal büszkélkednek. Jellemző, hogy az ame- riikaj monopóliumok profitja a múlt évben 46.2 milliárd dollárra, vagyis a háború- előtti sokszorosa. így fest tehát a valóságban a Truman és Acheson által^ hangoztatott „felvirágzás”. Eltorzult, egyoldalú ipar« tomboló infláció, szédületes áremelkedés, a fogyasztás állandó csökkenése, példát'au nyomor, ezt jelenti a hadigazdálkodás. Az effajta "felvirágzás“ az imperialisták minden dajkameséje ellenére sem más, mint az új gazdasági válság előhírnöke. volt. S a haditermelés folytonosan bővül. A fémfeldolgozó ipar egyharmadát. minden nikkelkészletet, valamemy nyi újonnan gyártott szerszámgépet haditermelésre használnak fel. Ez azonban csak néhány csepp a tengerből. Az USA ma ötvenezer annyit költ háborús célokra mint a második világháború alatt. S eközben a békeipar termelése szakadatlanul csökken. A nyugateurópai országokban a gazdasági életre kettős nyomás nehezedik: a fegyverkezés és az amerikai ter jeszkedés. A* amerikai tőkések megfosztják angol, fran cia, olasz versenytársaikat a délkeletázsiai, délamerikai, európai piacoktól és elsorvasztják a nemzeti ipart. A hadigazdálkodás példátlan nyomor a tömegek — paradicsom a népnyúzó tőkések számára. A dolgozókat háromszorosan rabolják ki: mint adófizetőket, mint fogyasztókat és mint bérmunkásokat. A Statist című angol folyóirat szerint Angliában a munkások bérének 50, Amerikában 30 százalékát nyelik el az adók. Az árak a múlt év végén Amerikában a háborúelőttinek csaknem másfélszeresére, Angliában háromszorosára, Franciaországban és Olaszországban többtízszere-
