Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-10 / 84. szám

Rosyiii elvtárs látogatása a vaskúti Dózsa tsz.-ben Szovjet ta paszta latok és gyakorlati útmutatások az állattenyésztés fokozására Nem várt, de szeretettel és boldog örömmel fogadott vendég toppant be az elmúlt napokban a vaskúti Dózsa tsz-hez. Rogyin elvtársi a Szovjetunió állattenyésztésé' nek egyik legismertebb fejlesztője és irányítója. Az első pillanatok izgulómteijes feszültsége hamar fel- oldódott abban a baráti beszélgetésben, amely Rogyin elv- társ és a szövetkezet vezetői között megindult. Rogyin elv­társ feszült figyelemmel hallgatta az állattenyésztés fej­lesztésére előirányzott terveket és gyakorlati tanácsadásai­val hozzásegítette a Dózsa tsz-t annak sikeres valóra váltá­sára. Lii A vaskúti Dózsa tsz állat- állománya ezidőszerint 116 darab szarvasmarhából. 840 lóból. 136 hízómarhából. 840 baromfiból. 376 darab sertés­ből és 270 birkából áll. Az 1052'es évre beütemezett terv az áhatállománvt 116 darab lóra. 275 darab szarvasmarhá­ra, 366 dax-ab birkára. 9000 da­rab baromfira és 950 darab sertésre kivárnia felemelni. Rogyin elvtárs figyelemmel hallgatja, a szavakat, látszik, hogy minden adat agyába vé­sődik. A terv ismertetését az állat­állomány megtekintése kö­vette;. Miközben a sertésaklok felé vezet az útja. megjegyzi: — Jól fel kell készülni a szövetkezetnek a terv teljesí­tésére. Minden adottságuk és feltételük megvan, ka a szov­jet példamutatásokat követik- ügy gondolom, ha ezeket kö­vetik. a tervbevett sertésál­lománynövekedést a kétszere­sére js felfokozhatják. Útközben Rogyin elvtárs felmérte a szövetkezet takar- mánykószletét. Rogyin elvtárs alaposan szemügyre veszi a sertésállo­mányt. Meg is állapítja: — hiányos és egyoldalú a takar­mányozás. Amit mégis mint lédús takarmányt kapnak, az is elenyésző. Mindössze a burgonyára szorítkozik. — Nem etetnek silótakar­mányt a sertésekkel ? Nem szégyen az őszinteség. Hát bizony nem. Rogyin elvtárs egy lucerna­kazlat vesz észre. Mindjárt szaktanácsot is ad: ,.A lu" cernaszénát helyes, ha kala­pácsos darálón megzúzzák és 2.5 kg szénadarához 1 Ikg ab- ralkdarát kevernek és azt elő- áztatással (4—6 óra) adják a sertéseknek. Ez igen jót tesz a növendék- s anyaállomány­nak. v — 2.5 kg lucernaszéna, 1 kg abraktakarmányt pótol. Egy­ben pedig fedezi az állatok vitaminszükségletét is. A hízóknál ugyanezt álla­pítja meg. A kukoricadara egyoldalú táplálék. Itt is szükség^ van a burgonya és takarmányrépa etetésére. — Persze, nem nagy mértékben, csalk annyit, hogy a vitamin­szükséglet ki legyen elégítve, Például: napi 1—2 kg. m í A szövetkezet baromfitelepé elnyeri tetszését Rogyin elvi sirs, nak. — Fajtiszta, egészséges baromik nevelődnek. Rogyin elvtárs mosolyogva fordul Bán Ferencné baromfino. velőhöz : — Milyen takarmányt etet­heti? Bánné rendre elmagyarázza. Kovács Sándor telepvezető pe. dig számot ad az idei tervekről: — Ezidőszerint keltetőüze- mlinkben 1500 tojás van kelte, tés alatt. Hetenként 700 napos, csibével gazdagítjuk állományún, kát. További két keltetőgép be. állításával azt akarjuk elérni, hogy számukat heti 1600 darab­fa emeljük. Idei tervünkben sze. repet a 15 gépen va;é keltetés. Ez annyit fog jelenteni, hogy a járás valamennyi szövetkezetét és csoportját el tudjuk majd lá'nl naposcsibékkel és saját baromfiállományunk állandó nö. vetésén felül 100.000 forint havi Jövedelemmel gazdagítjuk szö­vetkezetünket. Rogyin elvtárs meleg kézSzorí. lássál kíván sok sikert a terv valórayáltására. Rogyin e’lvtárs útja tovább vezet, hogy megtekintse a szarvasmarha állományt. — Szakértő tekintete rögtön megállapítja a tehenek hiá­nyos gondozását. Kívánnivaló van az áooúsban, de n trá­gyázás sem kielégítő. Az is­tálló is tiUmcleg. Kevés a szellőztetése. Gyöngyösi Imre és Kovács Sándor, tehenészek feszült fi­gyelemmel hallgat ják Rogyin elvtárs szavait: — Az etetésnél ügyeljenek arra, hogy g friss silót ne hagyják állni. A bemCiegedés káros erjedést idéz elő. Szinte látszik> mint, vésik agyukba a tanítást. Meg agi is. hogy fejés előtt ne etesse­nek friss silótakarmányt, ha nem csakis szálasat, mert ellen esetben szagot kap a tej. Siló­takarmányt, csak fejés után szabad adni « teheneknek Ajkaikról leolvasható a vá lasz: — így fogunk cseleked­ni> elvtárs. Rarkóczi, János hízómarha­gondozó büszke arra, hogy istállójában rend és tisztaság van. Rogyin elvtárs elégedet­ten hallgatja a súly gyár apa­dásról szóló számadatokat. —■ Barkóczi János Rogyin ele társtól tamilja mea, hogy a hízómarhák közül azokat, w? lyek továbbtenyésztésre alkat masak, azonnal ki kell vonni a hizlalás alól és aondoskodni kell szaporodásukról. Két hízómarha mindjárt kiválasztásra és elkülönítés­re kerül. tok széles táborában is. a KISKUNFÉLEGYHÁZÁN és a járás területén az Alkotmány tszcs elindította a „termelj az Idén többet, mint tavaly” — mozgalmat és versenyre hívta a város és a járás összes csoport, jait. A verenymozgalomhoz csat. lakozott az Április 4 tszcs és kihívta a járást összes csoport jait az idöelötti szölönyitásra, továbbá a burgonya elvetésére. Az egyénileg dolgozd parasztok a termelőszövetkezeti csoportok példáján csatlakoztak a mozga­lomhoz és idő előtt végzik el a tavaszi munkákat. így Hideg Mihály, Tanya 828. szám alatti 15 holdas középparaszt (Kis­kunfélegyháza) nemcsak Időre végezte vetését, hanem árpave­tését teljes egészéhen kereszt, ben vetette el. Befejezte napra­forgó-, cukorrépa, és takar- mányvetését_ amelyeket négyze­tesen vetett] Dinnyés István. Kiskunfélegyháza. Tanya 734. szám alatti 7 holdas paraszt burgonyáját és napraforgóját el. vetette. * A SOLTI GÉPÁLLOMÁSON az Ifjú Gárda traktoros.brigád versenyben végzi a munkát a Rogyin elvtárs méa arra is felhívja a, figyelmet, hogy a borjúnevelést ne az istálló­ban, hanem karámban végez­zék. A bikaborjúkat pedig rendszeresen naponta kétszer levegőztessék és jártassák, hogy izmaik kifejlődhesse­nek. A látogatást a szövetkezet vezetőivel, a brigádvezetők­kel való megbeszélés követte. De a szövetkezet tagjai is összegyülekeznek, hogy köz­vetlenül ismerkedhessenek meg a szovjet tapasztalatok­kal. Rogyin elvtárs rámuta­tott, hogy az állatoknál a sza­porulatra és egy állat terme­lékenységére kell helyezni a súlyt az állatállomány fej- iosztese során. A foiésnél vi­gyázni kel] arra. hogy a tő­gyet ne kenőcsökkel, vagy tejjel, hanem tiszta langyo* vízzel mossák le. Utána szá­raz ruhával kell a tőgyet le­törölni, Ha nem íav járunk el, tőgyrepedés következik Végezetül felhívta a figyel­met Rogyin elvtárs a. külön­böző takarmányozási mód-ze- rekre. Például az évi 3000 liter tejhozam eléréséhez elo" gendő. 5 kg hicernaszcua, 4 kg zatoosbükkönyszéna. 3 kg szalma (őszi vagv tavaszi), 25 kiló silótakarinánv és 15 kiló gumóstakarmánv. (Takar­mányrépától a burgonyáig.) Ezt a mennyiséget napi há­romszori etetésre kell beosz­tani. Abrakot csak a 3000 liter tejnél többet adó teheneknek szabad adni. m Alkonyodik már, amikor a szövetkezet tagjai meleg és ba­ráti búcsút vesznek Rogyin elv. társtól. Az elválást követői rg még hosszú ideig együttmarad­nak. Mindegyikük érzi, hogy idei állattenyésztési tervük valóra - váltására felmérhetetlen és megbecsü]hete;i8n segítséget kap. tak. Nemcsak a hatalmas Szov­jetunió élenjáró állattenyésztésé, nek tapasztalataival Ismerkedhet, tek meg, de annak gyakorlati segítségét is elnyerték munkájuk, hoz. Dózsa és a Petőfi brigádokkal. A versenyben a Dózsa halad az éten. A traktorosok közül Sza. nyi Fercnc ifi, a gépállomás üze­mi DISZ.szervezet titkára érte el a legjobb eredményt. * A DUNA—TISZAKÖZI SZŐ­LŐTERMELŐK Állami Gazdasá. gok Trösztjénél a gazdaságokon belül 32 brigád, 62 munkacsapat és 1580 dolgozó áll versenyben. A dolgozók közül 580 személy küzd párosversenyben, * A FEHÉRTÓI ÁLLAMI gaz­daságban a Vörös Csiliag.brlgád a szőlő fordítását 180 százalékra teljesítette. Egyénileg Szép te;, jesítményt értek el: Retkes Já­nos 160, Fischer László 150, Gyenizse Teréz 160, Márta Já­nos és György 150 százalékot, A Liszenko-brigád tagjai egy­mással páros versenyre léptek. Id. Nemes Imre Balázs Jenővel, Szabó Imre Szalai Imrével He. gyi Sándor Mihók Jánossal,’ Sza. lai Imre Szabó Imrével, Tóth János Szili Sándorral és Sütsh Mihály Szakács Károllyal áll versenyben. Mezőgazdasági versenyhíradó Megyénkben a mezőgazdasági versenynek április 4 újabb lendületet adott. Ez a versenylendület azonban még nem olyan széleskörű, hogy minden dolgozó parasztot bekapcsolt volna. A május l.i felajánlások adjanak újabb lendületet a mezőgazdasá­gi versenynek, de nedsak az állami gazdaságokba^ gépállo­másokon és termelőszövetkezetekben, hanem a dolgozó parasz­A jelentőszolgálat fontos szerepet játszik a tanácsok irányító szerepében. A helyes tájékozódás elősegíti a vezetést. A tájékozatlanság következtében a községekben elakadhat a munka. A tájé­kozatlanság miatt a hiányosságok gyakran úgy érik a ve­zetést, mi.it derült égből a villámcsapás. Ilyenkor dlkésve történnek az intézkedések az akadályok kiküszöbölésére. A helyes tájékozódás jelentőségét, úgylátszik több ter­melőcsoportban nem értik. Különösen a kiskunfélegyházi Alkotmány, Lenin, Dózsa, Vörös Csillag, Táncsics, a tisza- ujfalusi Tisza, a petőfiszál ási Béke és Keleti, Fény, a jászszentlászlói Ui Barázda, a kömpöci Vörös Október és Haladás, a kiskunmajsai Augusztus 20, az alpári Budai N«gy Antal, a aátéri Boldogulás és a kunszállást Fejlődés csoportoknál. Ezek a. csoportok pontosabban küldjék be a járási ta­nácshoz ötnapos jelentésüket, mert különben a tanácsok nem tudják a munkálatokat operatív módon befolyásolni, a hiányosságokat kijavítani, az elakadáson segíteni. láz Izsáki kuláhok se-rg kü­lönbek a Deákné vásznánál. Utolsó leheletükia küzdenek a mi érni re szépülő életünk elten és szabotázscselekmé­nyeik, à termelést cicit ló rém­hírterjesztéseik «2 amerikai imperialisták clőretőit állá­saivá teszik őket. Izsákon is. A Gedeon-dűlőbcn 200 hely­rajzi szám alatt fekszik az „özv. Napi/ Balázsné örökö­sei” cím alatt nyilvántartott kulák-familia birtoka. Még ma is 86 kalasztrális hold föld után kellene teljesíteniük a beadást. Persze, azelőtt jó­val több volt holdjaik száma. Ezeknek a kulákoknak -nem erős oldaluk a begyűjtésben való élenjárás, a törvények teljesítése. Mit is szólna ne­kik Truman> ha terményeiket beadnák?! „Mindösze1’ 615 kg sertésbeadási. 130 kiló ba­romfii 1860 darab tojás hátra­lékkal rendelkeznek többek között. Ne aondolja azonban senki sem> hogy a szegénység köszöntött volna be erre a nagyhírű portára. Hiszen az egyik örökösi kinek a férje ezredes volt a Horthy had­seregében., feketevágással is kísérletezett. Azt. hitlet nem jönnek rá. A Nami család ,’di­cső hagyományainak" mes* gyéjén haladnak az örökösök. Azt beszélik, hogy .,néhai“ Nanu Balázs 1895-ban Beseny- szögön! túl a Tiszán volt fő­jegyző. Hírét vette, hogy Izsákon felparcellázzák a Re- viczkybirtokot. .Jó szimattal azonnal megérezte az ebben rejlő nagyszerű üzleti lehető­ségeket, s ezért rábeszélte « besenyszögi parasztok egy részéi, hogy vásároljon föl­del Izsákon. Ö szíves-örömest vállalkozott arra, hogy ezt a földvásárlási kampányt köz­vetíti. Nem kér ő azért külö­nösebb jutalékot sem, hiszen mindenki tudja róla, hogy milyen „jó ember". Az áttele­pülőkkel a főjegyző úr, is megjelent Izsákon és az izser ki nép egyszeresük azon vet­te észre magát, hogy Nagy tídlázs úrnak több mint 1500 hold földje van. Az Izsáki pa­rasztok megtanulták, hogy az urak, a kulákok egyformán huncutok és aljasok Beseny- szögön is, me a Izsákon is. — Amikor a földvásárlók kezel­ték utána méregetni a meg­vásárolt holdjaikat, kiderült, hogy kéfhárOm holddal keve­sebbre sikerült „ mérés, mint amennyiért fizettek. A kár­vallottak; természetesen az urak igazságszolgáltatásának útvesztőiben nem tudták ér­vényesíteni igényeiket, ellen­ben Nagy Balázs úr földbir­tokos lett az ő pénzükön. — PerjéH Áronnak 25 hold he­lyett lí holdat méretett ki, eg a dicső közigazatási és üz­leti „zseni”. Dibrtl János 10 holdat fizetett és hatot ka­pott. És így tovább. A felsza- baduMskor méa 500 hold vol t a csatád nevén. Időközben ugyanis Nagy Balázs elado­gatott a földjéből és külön­böző, még nagyobb hasznot hajtó üzletekbe fektette va­gyonának eaurészét. Igen po­romba. ember volt. — Ebben mindegyik volt cselédjének egyezik a, véleménye. Hogy bebiztosítsa magát a dolgo­zók haragja ellen, csendőr pi­henőt rendeztetett be a ta­nyáján. Az egyik cselédjét, Száfner Jánost, mea is ve­rette ezekkel a kakastöUas pribékekkel, mivel nem vál­tatta a rákényszerített ingyen többletmunkát. Nagy Balázsnak volt egy rosszul sikerült, üzlete is. Az egyik lányát, Erzsébetet hoz­záadta egy katonatiszthez. Ebben aztán emberére talált ez a dicső úr. Az ezredes kö­vetelte a hozományt, de nem holmi közönséges valutában. Nem kevesebb, mint 25 ezer dollárnyi kölcsönt kellett fel-' vennie Nagy Balázsnak, hogy kielégítse a »szerelmes vőlfA gényt”: Az ezredes úr azután• szorgos munkával gondosko­dott róla, hogy a 25 ezer dol­lár rövidesen füstté és párá­vá váljék. Nagyon rossz üz­let volt ez a házasság. A töb­bi hányáit nem is adta férj­hez. Mégis csak kevesebbe kerülnek, hogyha otthon van­nak — gondolta. A felszabadító harcok meg­szokás ztották Nagy Balázs rút életét. De „dicső” örökö­sei élnek és bár a néhai fő­jegyző úr nem nagyon szim­patizált a kulákokknl és a magához hasonló kizsákmá- nyolókkal, a leányai, örökö­sei már sírig tartó szövetsé­get kötöttek velük. A dolgozó nép azonban erősen tartja kezében a ha­talmat és pártunk vezetésé­vel kérlelhetetlen harcot foly­tat a Nagy Balázsok ,,úri“ hagyományai, a kulákok gaz­ságai ellen. Megköveteli tő­lük a nép törvényeinek tísz~ teletbentartását. törvényeinek maradéktalan végrehajtását Izsákon is. Kiskunmajsal tanács'. Közsé­getekben a járási tanács jelen­tése szerint Gáspár «I. 69 holdas kulák sem a gyepszánást, sem a, vetést nem végzi. Miért tűn­te!? Tiszait]falusi, kömpöci taná. c»ok! Miért hanyagoljátok el a jelenlőszolgáiat elküldését ? A vétkes hanyagságért nüért nem vonjátok felelősségre a mulat». lókat ? ! * Megyei tanács mezőgazdasági osztályvezető. Kedden o&zlályér, tekcZletet kellett volna tartani, mert hétfőn erről kapott értesí­tést minden dolgozó. Tizenkét beosztott nem szállt ki. Az érte­kezlet elmaradt, senki nem t-ud. ja_ miért ? Tizenkét dolgozó mimkaterve felborult Miért? „ Úri hagyományok66

Next

/
Thumbnails
Contents