Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

A Kecskeméti Kenyérgyár dolgosói harcba indultak a jobb és ízletesebb kenyér elkészítéséért Eredményes volt a 64. számú Állami Építőipari Tröszt sztahánovista, újító konferenciája A Kecskeméti Kenyérgyár dolgozói is nagyszerű ered­ményeket értek el az első ne­gyedévben. Tervüket mennyi­ségben 107.5 Százalékra, folyó­áron pedig 104.7 százalékra tel­jesítették. Ezzel az eredmény- nyel nem elégedtek meg, harc­ba indultak a párt irányításá­val a kommunisták és a dolgo­zók új munkagyőzelmek eléré­sére. A dolgozók termelési ér­tekezletükön megtették újabb vállalásukat május 1 tiszteleté­re. Az üzemrészek közötti páros- verseny egyre kiemelkedőbb leljesíiményeket hoz jétre. Az üzem dolgozói elhatároz­ták, hogy a második ne­gyedévben mégjobban ío. kozzák a liszt fájlagos fel­használását és minőségileg jobb kenyeret adnak a dol­gozók asztalára. A Kenyérgyár dolgozóitól ej is várják üzemeink dolgozói, hogy jó munkájukkal, a kenyér gondos, körül'.ekintő elkészíté­sével, ízletességével segítsék a terv sikeréért fo'.yó kemény küzdelmüket. Ezt tette magáévá és ezért harcol a Dózsa György, úti pékség Bende Pál és Miklós János brigádja, akiknek telje­sítményük 114 Százalék Minő­ségi munkájuk 98 százalék, a fajlagos lisz.felhasználási ered­ményük 67.8 százalék. A Ma­gyar-utcai üzemben a félfe'nér kenyérnél B. Kovács István és Princz István 131 százalékos át­lagtermelésük mellett, 98 szá­zalékos minősége: és 70.6 szá­zalékos fajlagos lisztfelhaSzná- (ást értek el. Dolgozóink életszínvonalának emelkedését pártunk gondoskodását követke. setes, helyes munkáját bizonyít­ja az, hogy a jó begyűjtés ered­ményeképpen ma már dolgo­zóink fehér kenyérből háromszor annyit fogyasztanak, mint de­cember 1 előtt. A Kenyérgyár vezetősége cipósütésre még egy pékséget állított üzembe. A cipó termelési tervét januárban 104.5 százalékra, februárban 203 szá­zalékra, márciusban 266 szá­zalékban teljesítették. Ezzel a negyedévi tervüket a cipóból 191.1 százalékra teljesítették a dolgozók. Ez a nagyszerű ered­mény csak kiindulópont a to­vábbi új munkagyözeimek eléré­sére. Az üzemrészek dolgozói a íöbb és jobb munkával, a minőség emelésével készül­nek a világ munkásosztá­lyának nagy ünnepére. A Klapka.utcai üzem dolgozói 1 százalékos minőségi és 0.4 százalékos jobb lisztfajiag eléré­séért harcolnak. A Dózsa György-úti üzemrészben a 100 százalékos minőség eléréséért, a Bem.uícai pékségben 1 szá­zalékos lisztfajlag eléréséért és a minőség 99 százalékra való emeléséért harcolnak. Az eddigi eredmények megkí­vánják, hogy a Kenyérgyár dol­gozói még több gondot fordítsa­nak a minőség megjavítására. Több figyelemmel, előrelátás­sal, felelősségük tudatában vé­gezzék napi munkájukat. Ne úgy, mint Krizsán József és Pálin­kás István, akik felületes, ha­nyag, nemtörődöm munkájuk­kal hatvan hadarb félfehér ke­nyér selejtet sütöttek. GondatlaD munkájukat úgy akarták lep­lezni. hogy becsúsztatták a dol­gozók részére kiszállítandó ke­nyerek közé. Tervük nem sike­rült, mert Virág István kom­munista, minőségi ellenőr észre­vette és nem enged*e meg, hogy a dolgozók pénzükért, hanyag- emberek munkája miaU, ne jó­ízű, szép kenyeret egyenek. A további sikerek elérése ér­dekében a pártszervezet kom- mun stáinak a nevelömunka fo­kozásával oda keil hatni, hogy az ilyen esetek ne törénhesse­nek meg és az ilyen hanyag mulasztókat pedig maguk a dol­gozó társaik vonják felelősség­re. Adjanak számot arról, hogy nőiért gyártottak selejtet, mi a céljuk ezzel és miért akarják becsapni a dolgozó társaikat. Az Gyönyörű zöld pázsit, vt- rápzó fák fogadják a belépőt a Kecskeméti Gyufagyárban- Sokan mondták már, hogy olyan ez a gyár. mih t e'Jy szanatórium. Az üzem dogo­zó! úpy vigyáznak gyárukra, mini saját szemeiénvükre. Gubacsi Eta is úpy határo. zott és még :ió egynéhány fia­tal, hopy az üzemi élettel itt fog mer,ismerkedni. Ta án 17 éves volt, amikor jelentkezett az üzemben, hogy ő itt, kíván ja építeni a szocializmust. Hogy miért jött ide» annak az oka is megvan. A szomszéd­jukban lakó Józsa Etel elv társnő már 18 éve dolgozik a gyárban, ö sokat beszélt « gyári életről, a munkáról, a gépekről, g termelésért folyó harcról. Az önállóság. a gépek irán­ti szeretet és az, hogy ö is olyan ipari munkás lesz, mint Józsa Etel, nem hagyta nyug­ton Gubacsi Etát. Üzemi mun­kás lett. Mikor az első napok­ban bement a gyárba, tájéko­zatlan volt. Fokozato an is­merkedett meg a péppel, az elvégzendő munkával, a dől. gozótársaival, magával az eOész üzemmel. A kezdeti ne­hézségek kissé elkeserítették öt is, sokszor felvetődött benne az. hogy ő nem tudja megcsi­nálni ezt a munkát, nem ké­pes megtanulni a, technikáját. De ebben a harcában nem volt egyedül. Azonnal találkozott a párt, a kommunisták segítsé­gével, akik módszereik átadá­sával és életük eau-egy példá­jával ismertették, hogy őlc hogyan kezdték, milyen ne­hézségekkel küzdöttek meg a kapitalista társadalomban, azért, hogy dl Hozhassanak- • Gubacsi Eta megfogadta a párt. a kommunis ák szavát, nem csüggedt el. Elhatározása inegncólosodott, hogy itt mutat­ja meg, mire képes egy fia.ai, aki szabadságának, függeilensé- gének teljes birtokában van. Az első napok éj szakái nyugtalanul tellek e!. Mindig azon gondol­kodóit, hogyan tudna gyorsan, jó! és többet termelni. Többször felvetődött benne az a kérdés, hogy mikor [esz már az ő neve is a dicsőségtáblán. mint a többi élenjáró társaié. Míg ezen gon­dolkozott bekapcsolódott a DISZ munkájába és népnevelő munkát is végzet*. Vasárna­ponként a termelősszövetkezeti csoportot látogatta meg és ott segített, végezte felvilágosító munkáját. A kezdeti eredmények után egyre kedvesebb let az üzem. jobban esett a munka és ő is egyre erőtc'jesebben kapcsoló, do t bele a versenymozgalomba. Az első hónapban 75 százalé­kot, utána 87 százalékot, majd 97 százalékot ért el. A har­madik hónapban már a neve öli üzem kommunistái segítsék is a dolgozókat a vállalásuk ma­radéktalan teljesítésében, nevel, jék őket harcra, kezdeményezée- re, őszinteségre második ne­gyedévi terv sikere érdekében. volt a dicsőséglábián az élenjá­ró termelők között. A rendszcres, ponlos munka, a verse“y láza elfeled,epe Gubacsi E.avai a nehézségeket-. Rálépett a fejlődés ü.jára. Át­véve a Budaionrói jön eivtársno munkamódszerét és az új mun. uan«óuszc>'rel már négy gép ki­szolgálását végez éa e, hár­man. űrről ö a következüket monoja; — Amikor az elvtárs­im elment üzemünkből, nem lud.am nyugodni. Azon goudo|- koz.ani, hogy én is így fogok dolgozni. Erre nemsokára meg is leil a lehe,ősegem. Jó műn. kám eredményeképpen brigád­vezető lettem 6 hónap után. Na­gyon büszke vol.am erre, örö.- ,em ennek a ki.ü'he.ésiick. Most mar gondota.aim tettre- vál, ásának semmi akadálya nem volt. Megoeszéliaiu a bri. gád .agjaivai és elha.ároziuk, hogy ügy dolgozunk, mint a Budafokról jön elv,arsnö. Az eredmény nem maradi el. 103 száza.éko-s add.gi teljesíimé- nyünk 126 sázaiekra emeike- uei.. Jobban megszerveztük a munkát, az idői Helyesebben ki­használ ,uk. és ezen túl főfel. a da. kém tűz, ük ki a minőségj munka megjavítsak Ezer, harcolunk most is. A minőség megjavításával és a tcrme. lékenység emelésével készülünk május 1-r*. * Gubacsi Eta életében 1952. január i rnét egy fordulópon­tot jelent. Szorgoltmas mun­kájának credmcmjeképen e; nyerte a sztahánovista - munka hőse — címet. Boldog, sága határtalan. Az ohevél átvételekor azt mondotta, hogy ez szamára még na­gyobb kötelezettséget jelent, amit büszkén és örömmel tel. jesít. És szaval. tettek követ­ték. Gubacsi Eta ma már öt dolgozónak adta át eddigi munkamódszerét. Továbbra is azon gondolkozik, hogyan te. hetné még könnyebbé, .jobbá, termelékenyebbé a munkát. Esténként, bátyjával elbcszér (Jet azokról az újításokról, új módszerekről, amelyet mun­kájában alkalmaz és mindig egy kicsivel előbbre jut a gé. pék megismerésében, ,, mun­ka megszervező ében. Az ő élete, mint fiatal, ifjúmunkás sztahánovistáé. összenőtt a gyárral. — Nem tudnám elképzelni, ha nem simogathatnám, t-isz títgathatnám a leahűségesebb pajtást, a gépemet — mondja feiesi lanó szemmel Gubac i Eta. Majd így fűzi a szót to­vább. — Amikor a moziban voltam és láttam a filmen hogy hogyan versenyeznek a gépeknél a dolgozók, úgy éreztem, hogy én vagyok olt, én harcolok az első helyért Ott á lók a gép mellett, figye lem szusszanását és várom- hogy hoi. segíthetek neki,, hogy többet és jobbat termei, jen. Befejezésül méa csak any nyit mond, hagy sohse gon­dolta volna azt, hogy ennyire meg tudja szeretni a pépeket, a munkát, az üzemet. Illllllllllllll!llllllllllllllllllllllllll!lll!lllll!l!!ll!llll!l!ll!lll!l!ll!l!il) aéllcűlözhetetlen az agitócló« munkában Az elmúlt napokban tar- tóttá meg a 64 számú Állami Építőipari Tröszt, a Városi Tanács dísztermében, sztahá­novista ú.iító konferenciáját, melyen resztvettek a vállalat, vezetők, funkcionáriusok, újí­tók. sztahánovisták. Az értekezetet Kiss Lajos igazgató tartotta meg. Beszé- de elején a fejlődés eredmé­nyeiben az építkezések 114 sztahanovistájáról, az 1951. évi 123.6 százalékos tervteije. sítésről, majd az 1952. első negyedévi terv 110 százalékos termelékenységét hangsúlyoz­ta ki. Az eredmények tartósí­tása érdekében a következő feladatokat ie;ö te meg. Első­sorban kihangsúlyozta a szta. hánov-mozgalo™ jelentősé­gét, annak továbbfejlesztésé!, az újítások bátor alkalmazá­sát és a sztahánovisták szak. *r~' további- ét. Az évi terv sikere érdekében meg kell javítani a műszaki ve' zetőség viszonvát a dolgozók­hoz, valamint a szakszervezet versenyszervező és nevelő munkáját. A vártszervezetnek is az el­következendőkben hatható, sabb irányítást és támogatást kell adni a kommun,stákon és a bizalmiakon keresztül az előttünk ádó feladatok végre­hajtására. A rejtett tartalé­kok felszínrehozása, kezde­ményezés, a munka szervezé­se, a műszaki vezetés feladata is. A műszakiaknak többet kell foglalkozni a sztaháno' vistákkal. esetenként össze kell ülni velük egy-egy fel­adat sikeres elvégzése előtt, annak megtárgyalására. A műszakiaknak gyakorlattá kell tenni a .,Termeli többet“ mozgalom jelentőségét, meg kell javítani az elvtársi se­gítés munkáját, a menyiségi munka mellett főkövetel- mónyként a minőség megja­vítását és a fokozott anyag­takarékosságot kell tenni, mert ezeknek alkalmazásával hatalmas összegeket takarí­tunk meg népgazdaságunk számára. A jó munka elvég­zésének eOyik döntő kérdése a sztahánovisták. műszakiak jó együttműködése, az elvtár­si segítségnyújtás és a szak­mai továbbképzés. Ennek ma. radéktalan végrehajtásával erősítjük hazánk békeharcát és úgy méltók leszünk a szov jet építőmunkásokhoz, akik nem hiába jöttek el hozzánk, hogy munkamódszerüket át­adják, mert mi élő gyakorlat­tá váltottuk, szocialista ha. zánk építésében, — fejezte be beszédét. Kiss elvtárs. A hozzászólások értékes ja­vaslatokkal és bírálattal tet­ték még eredményesebbé az értekezletet. Mészáros Lajos (64/2) a megfelelő időbeni anyagszállításról beszélt, mely kiküszöböli n dolgozók idő­bérben való lógását. Nagy Béla (64/2) főmérnök, 3 minő­ségi termelésre a továbbiak' ban több gondot kell fordr tani és n munkaverseny egyik főszempontja legyen a minő. ségi munka megjavítása. — Benle Károly (64/1) építésve­zető, a cementadagoló gyors beállítását javasolja. Blés György (64/1) bírálatában el. mondotta, hogy az ötletnapok eredményeit nem jutalmazza a tröszt. Marosi szaktárs fel­szólalásában elmondotta, hogy bürokratikusán kezelik az újítási anyagokat, ame­lyek az irodában elfekszenek- Vi rág szaktárs (64/1) megbí­rálta a résztvevő sztaháno. vistákat, hogy a szakmai to­vábbképzésükre nem fordíta­nak gondot. Ezért, történhe­tett meg az az Izsáki-úti épít­kezésen, hogy újra kellett, va kölni az épületet. Guba Ernő (64/2) főgépész a gépkihasználás lazaságáról beszélt, mely adódik helytelen szervezésből, a tervszerűtlen* ségből, ami hatalmas többlet’1 kiadást jelent népgazdasá­gunk számára. Az értekezlet végén Gábor elvtárs. az épít kezes párttitkára és Pintér elvtárs, a városi pártbizott- ságtól, szólt hozzá. Szavaik­ban megjelölték a további fel­adatokat. A hozzászólások után Ki«s Lajos igazgató általánosság­ban megválaszolt a kérdések­re, majd Szekér elvtárs javas­latát, hogy a, konferencia küldjön táviratot Rákosi elv. társnak, a résztvevők lelkes taps közben elfogadták. Énekelve és dalolva ünnepeljük május 1-et örömmel készül minden be­csületes magyar dolgozó a nyolcadik szabad május 1 megünneplésére. Még al>g va­gyunk túl április 4 nagy ün­nepén és dolgozóink máris ú.iabb munkafelaiánlásaikkal készülnek a világ dolgozóinak nagy nemzetközi ünnepére. Nekünk vasutasoknak a hős szovjet, vasutasok legye­nek példamutatóink. Áldoza­tos és hősies munkáinkkal a fasizmus elleni harcban be­bizonyították a. vasút nagy honvédelmi jelentőségét és akadályokat nem ismerve jut­tatták szállítmányaikat ren­deltetési helyükre. Mi magyar vasutasok bol­dog békében szolgálhatjuk hazánkat. Nyugodtan indul­hatunk munkába, biztonság­ban hagyhatjuk családunkat. Ezt a biztos és békés nyu­godt életünket azonban csak úgy tudjuk megőrizni, ha ed­dig elért eredményeinket to­vább fokozzuk, a baleseteket Levelezőink írják: A kelebiai Vörös Csillag tsz DISZ-fiataljai felajánlást tettek, hogy május l.re a tervük túl- teljesítésével készülnek Hor­váth Pál. Újhelyi Zoltán és Farkas István 150 százalékot vállaltak. A felajánlásig mind­hárman 115—120 százalékot ér­tek el. A munkaidő után a fia­talok egy röplabdapályát épí­tenek. Szekula Benő. Kiskunhalas, teljesen kiküszöböljük és biz" tosítjuk a vonatok menet- rendszeri* közlekedését. Ké­pezzük magunkat állandóan. Növeljük elméleti felkészült­ségünket, mert akkor nem kerülhetünk az ellenség uszályába. Tudatában va­gyunk, mit akarnak elérni az imperialisták, mire törekszik a határainkon leselkedő Tito- banda. Második Koreává sze­retné változtatni hazánkat. Éberségünkkel mindig ré­sen legyünk. A titóista kémek és diverzáns banditák szabo* tázscseiekménvek elkövetésé­re igyekeznek átjutni hatá­rainkon. Mennyivel szebb és boldogabb_ érzés számunkra — gyilkoló fegyverek és bom­bák, ágyúk robbanása helyett — énekelve és dalolva, gond­talan örömmel ünnepelni má­jus 1-et. CSÁNYI FERENC, a Bajai Osztálymérnök­ség dolgozója. Az Építők bajai megyei kultúrotthonát a közelmúlt­ban avattuk fel. A kultúrott- honnak az a célja, hogy a he­lyi építőipari dolgozókat és csa’ádtag.iaikat meleg, barát­ságos szórakozóhellyel várja, egyben megyeszerte irányítsa az építkezéseknél működő kultúrotthonok, kultúrszobák működését. Nagy István kul­túrotthon-igazgató, Raia­Biisskeségiinli : Gubacsi Eta sztahánovista

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents