Bácskiskunmegyei Népújság, 1952. április (7. évfolyam, 77-100. szám)

1952-04-27 / 98. szám

Az épülő kommunizmus országából Faluvillamosítás a szverdlovszhi területen A kolhozok közös gazdaságá­nak és a ko]hozpar3sz;ok jólété, nek rohamos fejlődése megkö­vetelte a faluvUjamosíiás ütemé­nek fokozását. A háboTú vége­idé, amikor a hős Szovjet ka. fonák még elkeseredett harcot vívtak a hitleri rablók ellen, a Szverdlovszkl-terület koUiozpa- rasztjai körében széleskörű moz­galom Indult a kolhozok teljes villamosításáért. A háborúit, áni e;ső években a lerület 2185 kol. hozából 2074 kolhozt és mind a 88 állami gép- és traktorállomást villamosították. Összesen 171 vizierömüvet és mo.orüzemű vil- tanyteiepet építenek. Sok kol­hoz az Ipari villanytelepektől kapja az áramot, a Szvcrdlov. szkl-terület falusi vil!anytelepei- nek száma rövid idő alatt meg­üt venszerezödött. A falusi áram. vezetékhálózatok hossza 9859 kilométert fesz ki. A vUllamosítás mélyreható változásokat hozott magával a kolhoztermelésben, a szovjet kolhozparasztok életében. A munka nehezét gépek végzik. A Szverdlovszki-terület kolhozaiban több mint 7100 villanymotor működik, amely 1790 cséplőgé­pet, 1820 mag tisztítógépet, 564 malmot, 432 szitut, jtí telepet, 440 fűrészgépet hajt. Sok kolhoz­nak saját téglagyára, asztalos, és gépműhelye van. A munkaigényes folyamatok nagymérvű gépesítése lehetővé tette, hogy a terület összes kol­hozaiban csupán egy év alat* S millió munkanapot és löbb mint 2 millió napi igaerőt ta­karítalak meg. A szverdtovszki terület kok hozaiban szántottak először vlllanytraktorral, ami ko­moly üzemanyagmeglakarítást eredményezett. Egy hektár főid megművelése vil.amostrek torral 18—-20 kilogramm üzemanyag megtakarílást tesz lehetővé. Természetesen nemcsak a munkafolyamatok megkönnyí­tésénél jelent nagy segt.Béget a villamosítás. A vlllamosenergia. ellátás újabb fejlődést biztosít az egészségügyi viszonyok lerén. A villamosítás lehetővé tette a Moitajev-tó gyógylszapjának ki­használását. A tó közelében nemrég szanatórium épült a kol­hozparasztság számára. A falust kórházakban bevezették az elek troterapikus gyógymódokat : röntgent, kvarcot, diatermiás stb. A faluvillamosítás nagymér- lékben előmozdítja a kojhozpa- raszjok kuliurális színvonalának emelkedését is. 143 rádióközpont működik a Szverdlovszki-terüle. fen. Havonta 400.000 néző láto- gatja a terület 602 filmszínházát, amelyben 7000 előadást rendez­nek. A hatalmas veszjeliji víz­tárolón át, amely az Azovi- fixatornál vízzel látja majd eh most fejezik be a nagy szi­vattyútelex) éoítését. A telep legfőbb betonozási munkála­taival máris végeztek. Gyor­sított ütemben folynak a va­kolási, és a, tetőszereié i mun­kálatok. A v íz vezeték négy főnyomócsöve közül, az egyí. két már teljesen lerakták s megépítették az éső szivaty- tyiít is. Az építők most meg­kezdték a másik három szi­vattyúi összeszerelését s ezzel párhuzamosan folyik a xnásik három főnyomócső fektetése. Az exkavátorkezelők már az utolsó köbmétereket eme. lik ki a csatorna építkezéséK Pét. Befejezés előtt áll a vil­lamos telep építése is, amely majd a szivattyúkat táplál­ja energiával. A szerelők most az utolsó munkálatokat: a szivattyútelep motorjaihoz ve. zetö magasfeszültségű áram- vezeték lerakását végzik s í'Jy a közeli napokban a telephez máris él jut az áram. Sztahánpvista módon dol­goznak a földásógépek keze­lői, akik <tz Azovi-csatprna 60 kilométeres szakaszán most már a simítási munkákon dol­goznak. A hidrotechnikai be­rendezések szerelése a befcA jezéshez közel ed ik. L j gépek a kommunizmus építkezéseinél A jövő g é p k o c-s i j a Helyszín s Moszkva Idő: 19... Este van. A lámpák nappali világosságot árasztanak a szé­les utcákon. A felhőkarcolók csidohó tornyai mintha beie- döfnének a sötét égboltba. Pompás gépkocsik sorakoz­nak a parkolóhelyeken. Tete­jük üvegből készült, karosz• szériájuk pedig tompa fényű, rugalmas műanyagból. A ke. veiteket csaknem teljesen el­rejti a karosszéria. Négyen közelednek az egyik gépkocsi felé: egy férfi, egy nő és két ifjú, A legifjabb megnyom egy gombot a ka. rosszérián, az ajtók zajtala­nul kinyitnak és az egész család beszáll a gépkocsiba Felakasztják kabátjukat és elhelyezkednek a leszerelhető asztál körül lévő kényelmes karosszékekbe. Az egyik ifjú a kormányhoz ül, megmozdít egy fogantyút és a gépkocsi csendesen megindul. Egy ilyen pépkocsi vezeté­séhez nem kell több tudo­mány , mint a kerékpározás­hoz. C~ak a kormányt kell forgatni jobbra vagy balra és időnként a sebesscUváltól kdl lenyomni. A gépkocsi se­bessége önműködően vé tózik. Legnagyobb óránkénti sebes- sége varosban 100 kilométer, országúton pedig 200 kilomé­ter. A gépkocsi vezetését meg­könnyíti az utak különleges felszerelése is. Amikor a gép­kocsi elhagyja, a városit és ke­rekei az aszfalt felületén el­helyezett éritkezési vonalét érintik, sebessége fokozódik és a kapcsolótábla mutatója magától az >,országút" jelzés­re ugrik. Ha pedig a gépkocsi aszfdMozatlan útra kerül, a megfelelő helyen. az úttest érintkezési vonal,, a mutatót visszaállítja a .’lassú menet* ' jelzésre. A gépkocsi foto-eleniekke'í rendelkezik> amelyek a fékek és a volán működését szabá­lyozzák. Az utak mentén kor­látok húzódnak. A vezető el­veheti kezét g volánról és a fotóelem mindaddig vezeti a gépkocsit a korlátok mentén amíg csak, a vezető szüksé- Oe ttek nem lát ja, hogy át ve. gye a kormányzást. Ha » gépkocsi túlságosan közel ke­rül egy másik gépkocsihoz, a fotóelcm lassan működésbe hozza a féket. Hogyha a gépkocsi előtt száguldó xnásik autó vezetője kikapcsolj(j az önműködő be­rendezést és maga\ vezet, ezt megmutatja a gépkocsi tete­jén elhelyezett sárga jelző­lámpák kigyulladása. A szembejövő gépkocsiknak a szokottnál erősebb fénye nem zavarja a vezetőt. A fényszórók polarizált üveg- bőt készültek és a szélvédő- üveg nem engedi át a szem­bejövő gépkocsi fényszórójá- nah medtört fényét, A vezető sugárnyalábok nélkül látja u fényszórókat, mintha, nappal lenne. Az olvasó joggal teheti fel a kérdést: ,<Mi ez- Ábrándo. zást Tudományos képzelődést Egy terv reális leírását“ Váratlan a felelet; a fent leírtak közül csaknem min­den xnár ma megvalósítható, részben már v diósé a is. De a már elkészült szerkezetek vagy még kísérletezések alatt, állanak, vagy kevéssé terjed-j tek még el, vagy pedig a techJ nika más termetén alkalmaz­zák és nem aépkocsikon. Mi , ért ? Mert valamennyi szerke. zetet a tökéletessé9 leg maga-' sabb fokára kell emelni, gyár-i távúkat pedig egyszerűvé és olcsóvá keU tenni. Az ,,esz­ményi” gépkocsi megalkotá­sának útján még más nehéz­ségek is felmerülnek5 meg keM változtatni, az utak fel­építését, mog kell szervezni új anyagok tömeggyártását. Mindehhez, természetesen időre, újabb tapasztalatokéi t és munkára van még szűk-, séd. Jól tudjuk azonban, hogy a szovjet emberek mindenfelé nehézséget le tudnak győzni és le is győznek. Ezért az el­képzelések nem maradnak meg papíron, hanem igenis valósággá válnak. A tervező irodákban> a /«■ beratóriumokbau, a kísérleti állomásokon új terveket, mo­delleket, műszereket, gépko ■ csíkat állítanak elő. A szob ­rászok eddig méa soha nem látott karosszéria, formákat készítenek» a tudósok rendkí­vül tartós műanyagokkal kí­sérleteznek, a szerkesztők tö­kéletesebb szerkezeteket kon. stmúlnak, a kísérletezők pe­dig kipróbálják az új mo­delleket. Biztosak vagyunk afelől, hogy nincs messze g nap, amikor a fenti .’fantázia“ majd valósadaá válik. A £ A Szovjetunióban folyó nagyarányú vízierőmű.épílkezéSck nemcsak szolgálják, hanem ösztönzik is a technikai haladást. Az építkezés ha.alma* arányai modern szállítási technikát tesznek szükségessé. A képen a jaroszjavi gépkocsigyár nemrégiben üzembe állított új billenő tehergépkocsiját lát­hatjuk, amely nagyszerűen bevált a kujbisevi vízierőmű záró- gátjának építkezésén folyó szállítási munkálatoknál. A SZOVJET TUDÓSOK és a termelés dolgozóinak szoros együtt­működése A szovjet nép hatalmas lendülettel harcol a sztálini cél­kitűzések megvalósításáért és egymásután aratja a győzelme­ket a kommunizmus építésének útján. Ebben a küzdelemben a siker egyik legfőbb feltétele a szakadatlan technikai haladás. Az igazi technikai haladás elképzelhetetlen a ludomány és a gyakorlat sz°ros kap­csolata nélkül, a tudósok és a termelés cftlgozóinak alkotó együttműködése ítél. kül. A gyárak kollektívái a tudo­mány dolgozóival szoros szövet­ségben tökéletesebb ás egy­szerűbb gépeket alkotnak, újabb technológiai eljárásokat dolgoznak kj és alkalmaznak a termelésben. A „Munka Vörös Zászlaja” érdemrenddel kllüntett ienin- grádi „Lenszovjet” Technológiai Intézet a háborúutáni el3ö öt­éves terv idején egyik kezde­ményezője volt a tudósok és a termelés dolgozói közöld alkotó együttműködés kifejlesztésének. Az intézet egyes tanszékei tu­dományos-technikai védnökséget Vállalnak az egyes üzemek, vagy szakmák felett. Segítenek az üzemeknek a sztahánovisták és a műszaki értelmiség kép­zettségének emelésében és részt, vesznek a gyárak müszaki ta­nácsainak munkájában. Az intézet 259 professzora, magántanára és előadója, va­lamint 108 tudományos munka­társa az ipar számára tudomá­nyos kutatásokat végez. Ebben a munkában 200 iir,ommei és szakmai föisko. iával tartanak fenn kap­csolatot. Aa intézet egyedül a műit évben több mint 250 különféle tudomá­nyos kutatómunkát végzett. Ezek között különleges helyei foglalnak el a kommunizmus nagy építkezéseit elősegítő tu­dományos kutatások. Ezzel kap­csolatban az egyik legnagyobb pro. bléma a magasfeszültségű energia továbbítása nagy távofságra. A többi között magasfeszültségű szlgetelö-porcellán elöálllására Van szükség, E feladat megol­dására Avgusztinyik professzor vezetésével összefogtak a ke­rámiatechnikai tanszék és a ,,Proletarij”-gyár dolgozói és megszerkesztették az úgyneve­zett kolloid-őrlőt, amelynek fel- használásával a ..Pro.etarij”- gyár sikerrel alkalmazta a ma­gasfeszültséget álló porcellán el. készítéséhez szükséges anyagok megmunkálásának új módszerét. Az alkotó együttműködés egyik új formája a tudomá­nyos kollektíva, valamint az élmunkások és sztahanovis­ták védnöksége az egész szakma munkásai felelt. Ebben a kérdésben az intézet ábrázoló-geometriai és rajztan- széke volt a kezdeményező, amely összegezte a leningrádi gépgyárak előrajzoióinak élen­járó tapasztalatait. Az intézet és az üzemek kap­csolata gyakran folyamatos mű­szaki segítség formájába® nyil­vánul meg. A tudósok kutatáso­kat folytatnak a gyárakban, résztvesznek a műszaki tanácsok ülésein, a mérnökök, techniku­sok és sztahánovisták számára felolvasásokat tartanak és így elméleti tudásukat állandóan gyakorlati tapasztalatokkal gya­rapítják. A tudósok és a munkások Gépesített árokásás A Szovjetunió mezőgazdaságúban egyre nagyobb területen tér­nek át a magasabb terméshozamot biz;osí;ó, ideiglenes csator­nákkal 1ör,énő öntözéses gazdálkodásra. A szovhozokal és ko|, hozókat újtípusú árokásógépek segíilk az ideiglenes csaiornák elkészítésében. Képünk egy ilyen árokásógépet mutat be, amint a kazahsztáni ,,Fehér Vizek” kolhozának földjén az ön, tűzést szolgáló ideiglcnes csatornát ássa. Befejezéshez közeledik az Azori-csatorna építkezése egyi'itlműködése tehát a nép gazdaság fejlesztésének egyii fontos lendítő ereje. Így pél dáüi, amikor a makejevkai Tu dományos Intézet eíküldte a gázanalízáló műszerek gyártá­sához szükséges műszaki rajzó, kát, Kurmanov esztergályos úgj találta, hogy a műszer három kamrája közül kettő teljesen fe. tesleges. Észrevételeit közölte az intézettel, amely gondos kí­sérletezés után megáliapltotta: hogy Kurmanov meglátásai he­lyesek voltak és a gyár már a módosított tervrajz szerint kezd. te meg a műszer sorozatgyártá­sát, Ezek a példák is bizonyít­ják: az élenjáró tudomány és a sziahánovista gyakorlat elsza­kíthatatlan egysége hatalmas erő, amelynek segítségével még a legbonyolultabb technikai problémákat is sikeresen meg jehet oldani.

Next

/
Thumbnails
Contents